A Mezőgazdasági Szervezet beszámolója a Vándorgyűlésen tartott előadásaikról

Posted by zondaz - szeptember 15th, 2015

201504_Szervezetielet_Mezogazdasagi_1

A szolnoki vándorgyűlésen tartott szekcióülésünk az Agrárium és vízügy. Múltból a jövő felé címet viselte. Az ülésen négy plusz egy előadásra került sor. Egyetemi könyvtári gyakorlatokról adott elő Tompa Zsoltné, Kissné Bognár Krisztina és Barna Marianna. Dr. Nagy István a Tiszáról tartott előadást. A szponzori előadást Udvardy-Nagy István tartotta.

201504_Szervezetielet_Mezogazdasagi_2

Repozitóriumok, Open Access jelentősége a szakmai/tudományos információszolgáltatásokban címre hallgatott Tompa Zsófia (NyME Központi Könyvtár és Levéltár, Sopron) előadása. Az előadás célja, hogy a lehető legszélesebb együttműködéssel – MTA, MTMT, ODT stb. – kialakított egyetemi repozitóriumok, kapcsolódó Open Access szolgáltatások bemutatásával rámutasson a hagyományos és elektronikus szolgáltatások együttélésének lehetőségére. Miképp tudja a könyvtár a kialakult körülmények és elvárások közepette a hagyományos szolgáltatások mellett kialakított új szerepét a lehető legjobban, dinamikusan fejlődve és fejlesztve, betölteni?

Az előadás bevezetőjében Tompa Zsófia elmondta, hogy az Erdészeti és Faipari Egyetem az agrár-felsőoktatás egyik centruma volt évtizedeken keresztül. Az integrációval – Nyugat-magyarországi Egyetem létrejötte – a feladataik kibővültek. Az Egyetemi Könyvtár honlapján jobb oldalon érhetők el a könyvtár által előfizetett adatbázisok, az MTMT és a repozitóriumok. Az MTMT azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a Magyarországon létrejövő összes tudományos művet összegyűjti, tárolja, szolgáltatja és indexeli. A doktori repozitóriumok története az Országos Doktori Adatbázissal indult, amelyet az Oktatási Minisztérium tartott fenn. (Az adatbázis az Országos Doktori Tanács honlapján felhasználói név és jelszó ellenében elérhető.) A doktori adatbázis működtetését az OM idővel az egyetemeknek adta át. Az egyetemek a feladatot a könyvtáraikra bízták. Sopronban doktori, publikációs és diploma repozitóriumot működtetnek. A három repozitórium egy platformon működik, amit szegedi kollégák Eprints szoftver felhasználásával alakítottak ki. Az MTMT-vel való együttműködés előírás volt számukra.

Elsőnek a doktori repozitórium indult el. Egy éve működik a publikációs és 2015-ben jött létre a diploma repozitórium. Az első két repozitórium minősítési eljáráson is átesett. Hálózatosan alakították ki a rendszert. A PhD repozitóriumnál a könyvtáros az, aki mindenben segíti a felhasználókat. Ő tartja a kapcsolatot az MTA-val és adja a DOI-számot. A jogszabályi előírásoknak való megfelelés folyamatát is a könyvtárosnak kellett kialakítania. A könyvtáros és a doktori tanács tagjai alatt doktori adminisztrátorok vannak. Folyamatos együttműködésre van szükség a résztvevők között.

A publikációs repozitóriumnál kérdés, mi számít tudományos munkának? Az MTMT meghatározza, mit lehet feltölteni a Tárba. Ők is ezt vették alapnak. Sok oktatóval vannak vitáik, mert oktatási anyagokat is fel akarnak tölteni ide. A publikációs adattárnál gondolati keretet próbáltak beállítani és az oktatókat, kutatókat meggyőzni arról, hogy a keretnek megfelelően cselekedjenek. Itt is van egy könyvtáros, aki adminisztrátor. Az Egyetem minden karán van egy tudományos megbízott is, aki eldönti, hogyha valami nem felel meg az MTMT követelményeinek, akkor mégis bekerülhet-e publikációs repozitóriumba. A publikációs repozitóriumba is csak az kerülhet, ami megfelel a formai követelményeknek.

A diploma repozitórium a Közgazdaságtudományi Karon indult. Itt is a könyvtáros az adminisztrátor. A kari megbízott általában a dékánhelyettes. Alá vannak rendelve az intézeti megbízottak, akik a formai követelményeket ellenőrzik. A feltöltés a diplomázó diák feladata. Ebben az évben nyári gyakorlatos diákok töltötték fel a Faipari Mérnöki Kar és az Erdőmérnöki Kar 2015-ös diplomamunkáit. A Benedek Elek Kar diplomamunkáit a könyvtárosok töltötték fel. Hogy hány évre visszamenőleg fogják feltölteni a diplomamunkákat, az kari kompetencia.

Nagyon fontos, hogy az adatbázisok együttműködjenek az MTMT-vel, az ODT-vel és a statisztikai adatszolgáltatásokkal. Fontos, hogy az MTMT-ben lássuk, milyen teljes szövegeket lehet elérni, milyen adatbázisokban mi érhető el. Ma már át lehet tölteni az adatokat az egyik adatbázisból a másikba. Ha egy oktató, kutató egyszer rendbe rakja a publikációit a repozitórium számára az onnan kezdve hatalmas segítség neki. Fontos, hogy egységben működjön a dolog.  Régen hálózatos működésnek hívták ezt. Ma is erről van szó, csak ma nem így hívjuk.

201504_Szervezetielet_Mezogazdasagi_3

Kissné Bognár Krisztina a SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár levéltárosa „Könyvtár az agrár-felsőoktatás szolgálatában” Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár 1945-2015 címmel tartott előadást a hetven éves egyetemi könyvtár történetéről. A könyvtár történetében négy korszak különíthető el. Az első 1945-től, a Magyar Agrártudományi Egyetem létrejöttétől, 1970-ig tartott. A második a két átalakulás közti időszak 1970-től 1990-ig, a harmadik, a korszerű tudományos könyvtár létrejötte 1990-től 2000-ig, míg a negyedik 2000-től, a Szent István Egyetem létrejöttétől tart. Az első időszakban lassabb könyvtári élet jellemezte az egyetemet, míg az utóbbi évtizedekben a technikai fejlődés miatt a könyvtári élet is felgyorsult. Az egyetem székhelye 1950-ig Budapesten volt. Kezdetben agrártudományos és agrár-műszaki tudományos képzés folyt, majd ez fokozatosan kibővült. Ma 6 város, 7 kampuszán folyik a képzés.

1947-ben az újonnan létrejött egyetem vezetése tervbe vette, hogy az egyetemi könyvtár országos feladatkörű agrárkönyvtár legyen, amely a Mezőgazdasági Minisztérium, a Mező-gazdasági Múzeum és az Országos Mezőgazdasági Egylet (OMGE) könyvtárainak anyagából állt volna össze. Ez végül nem valósult meg, hiszen létrejött a Magyar Mezőgazdasági Tudományok Tájékoztató Intézet, az OMGK egyik jogelődje. Viszont az egyetem 1948-ban megszerezte az OMGE könyvtárát illetve a korábbi jogelődöktől megtartották a mezőgazdasági anyagot. Ez a kettő lett a központi könyvtár anyagának alapja. 1950-ben könyvtári szakfelügyelet volt a könyvtárban, melynek negatív kritikája hatására az egyetemi vezetés központi könyvtárat állított fel. Ebben az évben kezdődött a kiköltözés Gödöllőre. A könyvtár névadója, Kosáry Domokos, 1952-ben lett az egyetemi könyvtár alkalmazottja. 1955-1957 között ő a könyvtár igazgatója és hatalmas szervezőmunkát vitt végbe. Személyzeti javaslatokat tett. Hazai és külföldi szakmai kapcsolatokat alapozott meg. Elkezdte a katalógusok kialakítását. Fontosnak tartotta a könyvtár tudományos munkásságát is. Agrártörténeti Munkaközösséget hozott létre, kezdeményezte az Agrártörténeti Szemle létrehozását és az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai című sorozatot is.

Az 50-es évek második felében és a 60-as években tovább folyt könyvtár a szakmai megerősítése. Rendezték az állományt. 1960: könyvtári ügyrendi szabályzat. 1961-ben Országos Bibliográfiai Munkaértekezletet tartottak Gödöllőn. Fontosak lettek a tájékoztatási feladatok. 1962-ben indult Az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Tájékoztatója című havi periodika. Ebben szerepelt a könyvtár gyarapítási listája is. Külön tájékoztatási csoport jött létre mezőgazdasági mérnökökből, akik agrárszakmai tapasztalatokkal felvértezve készítettek bibliográfiákat, segítették a könyvbeszerzést, válaszoltak referensz kérdésekre. A 60-as évek elején kezdték el az irodalomkutatást fakultatív tantárgy keretében oktatni. 1967-1970 között új könyvtári teret alakítottak ki, ahová 1970-ben költözött a könyvtár. Itt található ma is.

A 70-80-as évek technikai és szakmai változásokat egyaránt hoztak. 1973-ban a könyvtárban megjelent az első xerox gép. 1975 után teljes körű könyvtári állományellenőrzés kezdődött. Az ETO változása miatt elkezdődött a szakkatalógus átalakítása. A könyvtár nyitott az egyetem története felé, ennek jegyében egyetemtörténeti kiállítást rendezett. 1989-ben a könyvtárban megjelent az első IBM számítógép.

A 90-es évek elején átalakult a könyvtár belső tere. Külön segédkönyvtári, külön szakkönyvtári és külön folyóirat olvasói rész jött létre. A hármas belső tagolást azóta is megőrizte a könyvtár. A rendszerváltás gazdasági téren is újdonságot hozott a könyvtár számára. Alapítványi pénzekkel gyarapodott a költségvetés, melyet állománygyarapításra és informatikai fejlesztésre tudtak fordítani. 1992-ben a könyvtár szervert vásárolt az adatbázisok működtetéséhez. Ugyanebben az évben szerezte be a könyvtár a TINLIB integrált rendszert. A rendszerben 1993-ban indult meg a katalogizálás és a kölcsönzés. A könyvtár tagja lett az ODR-nek és az EISZ-nek. 1997-ben papírra vetették egy új könyvtár tervét, de ez nem valósult meg.

2000-ben a SZIE létrejöttével a GATE Központi Könyvtár Gödöllői Tudományos Könyvtárrá alakult. Új szervezeti szabályzat született. A könyvtár áttért a mai napig használt HUNTÉKA rendszerre. 2005-ben Gödöllőn tartották az MKE 37. vándorgyűlését, aminek szervezésében már a könyvtár is részt vett. 2009-ben vette fel Kosáry Domokos nevét a könyvtár. 2010-ben a könyvtár alapító tagként lépett az MTMT életébe. A könyvtár számára mindig fontos volt a minőségfejlesztés. Ennek jegyében 2011-ben megszerezték az ISO minősítést. A könyvtár nyitott a közművelődés felé is, bekapcsolódtak a Múzeumok Éjszakája és a Kutatók Éjszakája programokba.  2013-ban Kosáry Domokos születésének 100. évfordulóján Kosáry emlékkiállítást szerveztek és megalapították a Kosáry Domokos emlékérmet. A munkának meglett az eredménye. 2015 tavaszán a könyvtár az IKSZ közgyűlésén Könyvtárügyért díjat kapott.

201504_Szervezetielet_Mezogazdasagi_4

Barna Marianna a SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár megbízott igazgatója a könyvtár szolgáltatásainak fejlődéséről, minőségi változásairól tartott előadást, melynek címe „Hét évtized minőségi fejlődésének nyomában” A Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár szolgáltatásainak bemutatása volt. Ahogy az előző előadásból kiderült a Könyvtár ISO minősítéssel rendelkezik. Ez a könyvtári és a levéltári munkára egyaránt vonatkozik. A minősítést 2011-ben szerezte meg a könyvtár, majd 2014-ben másodszor is minősítették. A minősítés gyökerei 2008-ig nyúlnak vissza, amikor az első minőségi képzést tartották és megfogalmazták a minőségi stratégiát. 2009-ben fogalmazta meg a könyvtár a minőségi politikáját és 2010-ben minőségi kézikönyvet készített.

Egy könyvtárnak lételeme, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújtson. A minőség lényege, hogy előírásoknak megfelelően végezzük a munkát. Használatra való alkalmasság, megfelelés a jelenlegi és a várható használói igényeknek. A környezet, a munkatársak felkészültsége, a használó, a szállító, a partnerek milyensége mind befolyásolja a minőséget. A minőség gondolata nem 2008-ban vetődött fel a könyvtárban. Már egy 1955-ös jelentés hangsúlyozza, hogy a könyvtár célja tudományos színvonalú könyvtárrá válni. Ez minőségi cél. A szolgáltatás fejlődéstörténetének bemutatása során az előadó a régi elveket és szokásokat párhuzamba állítja a mai gyakorlattal.

A hagyományos szolgáltatások mindig is fontosak voltak a könyvtár számára, hiszen ezek jelentik a könyvtári munka alapját. Nagyon fontos az országos szakkönyvtári feladat. A könyvtár papíron nem országos könyvtár, de vannak országos feladatok amiket ellátnak (pl. könyvtárközi kölcsönzés). Fontos a bibliográfiai és a tudományos tevékenység. 2010 és 2012 között háromszor tartottak MoodleMoot konferenciát. Tartottak repozitórium-fórumot és Magyar Digitális Képkönyvtár bemutatót. Az agrártörténeti kutatások terén annyi változás történt, hogy a Könyvtár elsősorban az Egyetem kutatásait támogatja. A Kosáry Könyvtár továbbra is egyetemi központi könyvtár és hálózati vezető szerepet lát el. Az egyetemi bibliográfiák készítése háttérbe szorult, de felmerült az igény, hogy újra ajánló bibliográfiákat készítsenek. A könyvtár folyamatosan gondozza az egyetemtörténeti különgyűjteményt. Ma is rengeteg kiállítása van a könyvtárnak. Az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai sorozat öt elemből áll. Új beszerzésű könyvek bemutatása, magyar agrár-felsőoktatás új folyóirat szerzeményei, adott témakörök bibliográfiái, mezőgazdasági kutatás és tájékoztatás segédkönyvei, agrártörténeti tanulmányok. Ezek régebben nyomtatottan, ma online jelennek meg. Oktatói kérésre sajtófigyelést folytatnak. Erre egyre nagyobb az igény. Fontosak a cserekapcsolatok. A könyvtár megalakulásakor 150 cserepartnerük volt. Ők ma is megvannak, de az általuk küldött kiadványok már online érkeznek és a könyvtártól is online várják a kiadványokat. Könyvtárhasználati órákat tartanak az egyetemistáknak. Már a 60-as években is folytatott a könyvtár könyvtárszociológiai vizsgálatokat. Érdekes módon a problémák és a pozitívumok visszatérően ugyanazok. A könyvtárnak szakreferens szolgálata jelenleg nincs (ennek oka munkaerőhiány), de szeretnék visszaállítani. A cédulakatalógus ma is létezik, hiszen az állomány nem teljesen feltárt. A retrospektív feldolgozást minden könyvtáros végzi a napi munkája mellett, de nem tudni mikor lesz adatbázisban a teljes katalógus. Az irodalomnépszerűsítést még Kosáry Domokos kezdte el és ma is folytatja a könyvtár. A Gödöllőn tartott tudományos konferenciák, OTDK szervezésébe a könyvtár is belefolyik.

Mi a jövő? A web2-es lehetőségek alkalmazása. Folyamatos, interaktív honlap készítése. Hírlevelet készítenek, e-szolgáltatásokat nyújtanak (online hosszabbítás, könyvek, folyóiratok előre jelzett kikérése). Az olvasók beszerzési javaslatokat adhatnak le, könyvtárközi kölcsönzést indíthatnak. E-learning, e-portfólió és online kutatás működtetése a könyvtár feladata. Ez országosan egyedülálló. Többféle (doktori, régi ritka kiadványok, fulltext, egyetemtörténeti) repozitóriumot működtetnek. A könyvtár a jövőben a web3 (még több közösségi média, még több e-olvasó, RFID, automatizálás) és infrastruktúrában a zöld könyvtár felé mozdulna.

201504_Szervezetielet_Mezogazdasagi_5

Dr. Nagy István, a Közép-tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott vízügyi igazgatója  tartotta a következő előadást A Tisza múltja, jelene, jövője címmel. Az előadó tíz éve nyugdíjas és azóta az Alföld jövőjével és a vízkincs hasznosításának mikéntjével foglalkozik. Hitvallása szerint a Tisza-völgy nagyon jelentős és megújuló felszíni és felszínalatti vízkészlettel rendelkezik. A Tisza-völgy a világ egyik legveszélyeztetettebb térsége vízkár szempontjából. Rajtunk múlik, hogy hasznosítjuk vízkészleteinket. „A vízvagyon lehet a mi olajunk” Az is rajtunk múlik, hogy a vízkárokat elviselhető mértékűre csökkentsük vagy nagyobbnál nagyobb károkat szenvedünk el sorozatban. Az előadás mottója: Elemezd a múltat, hogy megismerhesd a jövőt. Korbély József szerint „Ha a jelent meg akarod érteni, ismerni kell a múltat. A múlt és a jelen kapcsolatából következtethetünk a jövőre. A jövőbe azonban csak akkor tekinthetünk be, ha a folyónál a természetes úton és a szabályozás következtében előállott változásokat figyelembe vesszük. Az előrelátás sohasem felesleges, mert kellemetlen meglepetésektől csak ez óvhat meg bennünket.” A Tisza-völgyben csak a változás állandó.

Nagy István nyugdíjasként átnézte az utolsó 200 év vizes szakirodalmát. Arra volt kíváncsi, miért gondolkodtak az elődeink úgy ahogy? Az előadó itt mondott köszönetet a munkáját segítő könyvtárosoknak és levéltárosoknak.

Mit jelentett Szolnoknak a Tisza? Amíg Szolnok végvár volt, azt a Tisza és a Zagyva védte. Innen hordták a vizet, amíg nem készült el a csatornázás. A halat ették a lakosok. Az első állandó tiszai híd Szolnoknál épült. A sót a Tiszán szállították. A sókirakodás központja Szolnok volt. Itt volt a sóhivatal. 1816-ban József nádor sóalapot hozott létre, melyből a tiszai felvételeket és a Tisza szabályozást is finanszírozták. A sószállító tutajokat Szolnokon szedték szét és a faanyagot helyben használták fel. 1847-ben jutott el Szolnokra a vasút. Malmok és cukorgyárak voltak itt. Személyszállító hajók hozták Szolnokra a kofákat és áruikat.

A vízszabályozás a Tiszán a XVIII. sz-ban kezdődött. Ezt a Felső-Tiszán kezdték el. A Közép-Tiszán a Mirhó-gát volt az első létesítmény. Ez Abádszalók és Kiskőrös között helyezkedett el. 1754-ben építették, majd 1776-ban lebontották, hogy aztán 1785-87 között megint újjáépítsék. Ez az első állandó gát a Tisza mentén. Karcagot védte, de a Tokajiak lázongtak, hogy a gát miatt magas ott a víz. Ez persze nem volt igaz, akkora visszaduzzasztást nem okozott a gát. 1846-ban Tiszadobnál volt az első átvágás és elkezdődött a Tisza szabályozása. 1852-ben császári nyílt parancs született a szabályozásról. Bécs finanszírozta az átmetszéseket, de a töltésépítéseket a községeknek kellett finanszírozniuk és helyi egyetértésre is szükség volt. A kiegyezés után a vízmérnökök 2/3-át elbocsájtották. A következmény Szeged 1879-es katasztrófája volt. A katasztrófa ébresztő volt. Ezután Kvassay Jenő vezetésével egy csodálatos időszak következett. 1884-ben törvényt fogadtak el a Tisza szabályozásáról. 1914-ig a Tisza és mellékfolyói szabályozva lettek. Az első világháború után már csak erősítések történtek.

Az Alföld vidékfejlesztése volt az újabb téma, amiről az előadó beszélt. Szerinte kétszer volt csodálatos időszaka az alföldi mezőgazdaságnak. Az elsőt két törvény alapozta meg. Az 1874. évi XI. törvénycikk a belvizek levezetése körüli eljárásról szólt. 1885-ben vízjogi törvényt fogadtak el. Mindkét törvény 1964-ig érvényben volt. Az 1964-es vízügyi törvény viszont az előadó szerint katasztrófába viszi az Alföld mezőgazdaságát és árvízvédelmét. A belvizek elvezetéséről szóló törvény kimondta, hogy mindenki engedéllyel vezetheti el a vizet, de minden költséget ő fizet, és ha kárt okoz valakinek, azt meg kell téríteni. Bécs államilag garantált hitelt adott a társulatoknak. Egymillió hektárt árvízmentesítettek. Ez gazdasági gyarapodást hozott az alföldi városoknak. A második aranykor 1970-90 között volt a TSZ-ek virágkorában.

Természetesen az árvizekről is esett szó. Megtudtuk, az utóbbi évtizedekben évi 3 cm-t nőtt az árvízszint, mert a meder vízvezetőképessége leromlott a Tiszán szállított hordalék miatt. Szemléletváltozásra van szükség, különben nem lehet a Tisza mentén biztonságban élni. Az előadó beszélt a 2000-es tiszai árvízzel kapcsolatos összehangolt védekezésről is. Mindenki hallgatott a vizes csapatra, mert akkora tekintélyük volt. Egy hét alatt tízmillió homokzsák lett beépítve.

Végül a jövőről esett szó. A Tisza mindig szélsőséges folyó volt. Az éghajlatváltozás ezt felerősíti. Az elmúlt húsz évben a Tisza-völgyben hatszor volt akkora árvíz, hogy a védművek már nem voltak biztonságosak a víz levezetéséhez. Kétszer Kárpátalján, egyszer Magyarországon történt gátszakadás. Ez nem volt elég ébresztőnek. A vízépítők tudják, hogy van egy töltésmagasság, ami felé nem lehet menni. Ez a Tisza-völgyben 6-10 méter. (Szolnoknál 10 méteren tetőzött a Tisza 2000-ben.) A tározókapacitás is korlátozott. A jövőbeni biztonsághoz sok mindent újra kell gondolni és 50-100 évre előre kell gondolkodni. Újra meg kell tanulni hosszútávon gondolkodni és tervezni. A Tisza-völgy jövője a tározókon és a belvízhelyzet kezelésén múlik. Mindenki azt hajtsa végre, ami a dolga. Fel kell készülni a szélsőségekre. Értelmesen kell hasznosítani a vízvagyonunkat, amihez értelmes jogszabályok kellenek. Élnünk kell a lehetőségekkel.

201504_Szervezetielet_Mezogazdasagi_6

Udvardy-Nagy István, a Smartfreq Kft. ügyvezetője Az RFID technológia új lehetőségei könyvtárak részére címmel tartotta az utolsó előadást. A cég 2006 óta foglalkozik az RFID-vel. Az RFID rádiófrekvenciás azonosító rendszer. High Frequency (HF) és Ultrahigh Frequency (UHF) RFID létezik. Az UHF RFID 2004-ben lett Európában szabványosítva. Mindkét megoldás alkalmas könyvtári rendszerek kiszolgálására. 1990 óta léteznek a világban RFID-t használó könyvtárak. Magyarországon 2007 óta és 20 magyar könyvtárban van ilyen rendszer. Az előadó szerint a digitalizálás nem fogja megenni a könyvtárakat, viszont hatására a könyvtár közösségi helyként pozícionálja át magát. A kereskedelemben elindult az önkiszolgálás és a könyvtár is efelé mozdul. Az olvasó nézelődhet, olvasgathat, és ha nem talál valamit, akkor az olvasószolgálatos tud neki segíteni. Ebben segít az RFID, ami az automatizálható munkafolyamatok terhét leveszi a könyvtáros válláról. Önkiszolgáló kölcsönzés, automatizált könyvvisszavétel (bedobó és szortírozó állomás), leltározás segítése. Az RFID folyóiratra is használható, bár az előadó szerint inkább a már bekötött köteteket érdemes RFID etikettel ellátni, vagy ideiglenes címkével ellátni a folyóiratokat, amit a bekötésnél távolítunk el.

Az előadások után a szekciótagok összeültek és közösen megalkották az ajánlást, ami a következő lett: A könyvtárak szolgáltatásainak további minőségi fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges az életpályamodell bevezetése.

Horváth Tamás,
Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ,
az MKE Mezőgazdasági Szekciójának elnöke

Comments are closed.

Blog Home