BAKA GYÖRGYI, AZ ALKOTÓ KÖNYVTÁROS

Baka Györgyi

1951. április 16-án született Budapesten. A szombathelyi Tanítóképző Intézetben népművelő-könyvtáros diplomát szerzett 1973-ban. „Teljes munkaidőmet (38 évet) népművelői és könyvtári munkával töltöttem Budapesten, Százhalombattán, Érden és Törökbálinton. Mindkét tevékenységet szívből szerettem, és igyekeztem a tőlem telhető legmagasabb színvonalon végezni.”- vallja Baka Györgyi.

A Magyar Népfőiskolai Társaság alapító tagja. Nevéhez fűződik a Budatétényi Népfőiskola (1989) és a Dél-Budai Népfőiskolai Társaság megszervezése, utóbbinak 1991-1995 között főállású titkára is volt. Jelenleg a Hamvas Béla Városi Könyvtárban szervez népfőiskolát; idén a 17. évét kezdi meg a sikeresen működő Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem. Népszerű témái közül – orosz szellemtörténet és kultúra – egyedülálló könyv született: Az ikon kinyitása (szerk. Baka Györgyi), benne „A Lélek zarándokai. Hamvas Béla és az orosz vallásbölcselők” című tanulmányával.

A népfőiskolai munka nemzetközi vonatkozásait tanulmányozta Finnországban (Vittakivi) Svédországban (Nyköping, Oland) és Dániában (Silkeborg).

Az első foglalkozás a Kreatív Hamvas Olvasókörben

Baka Györgyi és Bakonyi István irodalomtörténész

A Logoterápia és Egzisztenciaanalízis Egyesület szervezésében egy három éves kiegészítő képzésén  logoterapeuta minősítést szerzett.

Az érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület vezetőségi tagja. Nagyon fontosnak tartja, hogy minél többen megismerjék a lengyelek és a magyarság történelmének közös eseményeit, egymás kultúráját, irodalmát.

Számos (51) könyvbemutatója mellett, 2013 elejétől önálló költészeti műsort szerkeszt és vezet. A „Versek hídja” című műsorával kéthetente vasárnap 13 órától 14 óráig jelentkezik a Civil Rádióban. A műsor sajnos 2015-ben szünetel, a Civil Rádió anyagi gondjai miatt.

ÖNÁLLÓ KÖTETEI

• Fényfehérben (versek) Csoma Kiadó, 2008. Tornai József ajánlásával, László Bandy grafikáival
• Belső zarándok (versek) Napkút Kiadó, 2010. Csontos János és Szabados György ajánlásával, László Bandy grafikáival
• A csend jelei (válogatott versek) Rím Könyvkiadó, 2013. Madár János ajánlásával
• Gyermekkorom madárszíve (versek) Kiadó: Budapest XV. ker. Önkormányzat, 2014. László Tamás országgyűlési képviselő és Vasadi Péter költő ajánlásával

KÖZÖS KÖTETEK

• Arcok és énekek – verses antológia 2011. 2012. 2013. Szerkesztő: Madár János
• Miért írunk verset? Költői est négyesben. Antológia. Adamik Tamás, Baka Györgyi, B. Tóth Klára, Deák-Sárosi László versei. László Tamás és Deme Tamás ajánlásával, CD melléklettel: Kasó Tibor versmegzenésítése. Budapest XV. ker. Önkormányzat, Üveghegy Kiadó, 2013.
• Fénykörben – öt költőnő – Baka Györgyi, B. Tóth Klára, Nyíri Erzsébet, Paraszkeva, Szekeres Mária. Kipke Tamás előszavával, illusztráció: Nagy Ferenc, 3BT Kiadó, 2014.
• Mire jó az esszé? Adamik Tamás, Baka Györgyi, B. Tóth Klára, Deák-Sárosi László, Gimesi Zsuzsanna esszéi. Budapest XV. ker. Önkormányzat – Üveghegy Kiadó, 2014.

SZERKESZTETT KÖTETEK

• Az ikon kinyitása. Orosz szellemtörténet és kultúra a 19-20. században (esszék). Szerkesztette: Baka Györgyi – Hamvas Béla Városi Könyvtár, 2010. Szerzők: Baka Györgyi, Cselényi István Gábor, Éliás Ádám, Filippov Szergej, László Bandy, Magyar István, Miklóssy Endre, Najmányi László, Szathmári Botond, Tóth Tamás.
• A beváltás helye. Írások Hamvas Béláról. Szerkesztette: Baka Györgyi – Százhalombatta, Hamvas Béla Városi Könyvtár, 2012. Szerzők: Adamik Tamás, Alexa Károly, Baka Györgyi, Buji Ferenc, Czakó Gábor, Deme Tamás, Éliás Ádám, Harangozó Imre, Kolundzsija Gábor, László Bandy, Miklóssy Endre, Szabados György, Szabó Sándor, Szalay László Pál, Szántó F. István, Szathmári Botond, Vancsó Ödön.

KÖLTÉSZETÉRŐL ÍRTÁK

• Konczek József: Fiatalon a forma fegyelmében (Baka Györgyi: Fényfehérben) Agria, 2010. nyár
• Madár János: Virágok anyanyelvén (Baka Györgyi: Belső zarándok) Napút 2012. március
• Hajdu Ferenc: Baka Györgyi költészetéről. Kerthelyiség, 2012. november
• Fazekas István: A csend jelei. Százhalombattai Hírtükör – online, 2013.
• Gerzanics Magdolna: Gondolataim Baka Györgyi újabb verseiről. Zene Szó, 2013. november
• Büki Attila: Miért írunk verset? Kelet Felől, 2014. március
• Bakonyi István: A csend jelei – Stádium 2014. 2. szám
• Büki Attila: Gyermekkorom madárszíve Érdi Lap. 2015. január
• FOLYÓIRATOKBAN, ÚJSÁGOKBAN MEGJELENT ÍRÁSAI
• Érdi Tükör 2000/6 – Valóság és hűség keresztje. Cserőháti Kovács István festményeiről (esszé)
• Duna-part, 2008/3 – Telihold kacag rám, Meditáció (versek)
• Napút, 2010. július-augusztus – Jázmin és bor, A lélek határain túl, Nem kérdezem (versek)
• Agria, 2010. nyár – Fohász oldásért és kötésért, Ismét, Akkor majd…, Egy régi Szent Iván éj, Ha szeretni tudnál (versek)
• Nagyítás,2010. június 23. – Egy régi Szent Iván-éj (rövid)
• Érdi Lap, 2011.február-december – Közelítések Hamvas Béla gondolkodásához (esszék)
• Napút, 2011. március – Lét-haikuk (versek)
• Vallástudományi Szemle, 2011./4. – Kiegészítő gondolatok az orosz vallásbölcselethez (esszé)
• Életünk, 2011/6 – A kép, amit keresek, Reggel, Ki tudja, Mint szálka, Belső zarándok
• Napút, 2011. augusztus – Hangok keresztje (vers)
• Stádium, 2012. július – Napokon át, Kilépek
• Agria, 2013, tavasz – Én, ki életemmel, Pünkösdi szél, Büntetés, Ne hagyj el (versek)
• Stádium, 2013. 4. szám – Hét hegyen, hét tengeren túl (vers) Stádium, 2013. 4. szám
• Szekszárdi Vasárnap, 2013. szept. 22. – Jázmin és bor
• Agria, 2013.tél – Szolovjov madarai, Létének édes érzete, A sziget, Szerelmes metamorfózis
• Kelet Felől, 2014. január-február-március – Meditáció (vers)
• Napút, 2014. március – Pehely-haikuk (versek)
• Agria, 2014. nyár – Virágkereszt (vers) Kis Pál István tükörversével
• Stádium 2014. 3. szám – Mielőtt… Fák árnya (versek)
• Adria 2014. tél – Amit nekem szántál, Tündöklik önelveszítve, örökkön utolsó – című versek
• Kelet Felől, 2014. október-november-december – Se hold, se csillag (vers)
• Kárókatona, online: 2015. január – Messze kerültem, Feltáruló gyermekkor, Gyermekkorom madárszíve

Baka Györgyi dedikál az Ünnepi Könyvhéten

Alkotótársaival a százhalombattai főtéren: B. Tóth Klára, Baka Györgyi, Kasó Tibor,  Deák Sárosi László

Öt költőnő együtt: Nyíri Erzsébet, Mezei Klára, B.Tóth Klára, Szekeres Mária, Baka Györgyi

együtt belül amikor   felismered ő   rád talál átragyogva   tested megérkezik feltétel   nélkül megnyílsz átjár   miközben létrehoz átláthatóság és   titok minden   megélt pillanat suttogása levegőm símogatása szárnyalásom akácfürtök   apró fehér   virágait szitálja   szerte tavaszi   eső lágyan belenöveszt az   elfogadásba az   elengedésbe megsebez hogy   változhass lényét   lényedben hordhasd elveszít hogy   megmaradjál lélegzetében illatozzál

virágasszony minden   teliholdas éjen átkelsz   bőröm határán a   csontok mentén az inak mellett   az anyag-sűrűben átrendezed   a kódokat leszek   virágasszony bensőmből   rügyek bimbók lobbannak   növekednek zöldellő   hajnal teríti sötét hajszálaim   virágok talajává lábaim   karjaim sarjadó nyírfaágak csípőm   tárulkozó pipacsmező hasam   selyemfű-rét szívemben gyűszűvirágok   csilingelnek arcom   spirálban feléd forgó öröm-sárga   napraforgó ujjaim   pajkos pitypang levelek minden   szirmocska virágerecske érted   bontakozik hajladozik nedveidet   fényedet keresve

Belső zarándok

szobám egyik falától a másikig
lépteim zörögnek, akár a szél
kavarta avar, ablakom párkányán
kék kő tál vízzel telve
lélek fürdik benne – átutazóban
hajnali pára – ellebben

távolodom

elhagyom a gyermekkor bárányfelhőit
el a külvárosi kapualjakat
a csókok közti lebegést
albérleti szobák árva ágyait
hajdanvolt szerelmek sóvárgásai
jeleket karcolnak a bőröm alá

lépdelek

utak mentén csonkolt fák
sebei kísérnek, törött üvegek
konzervdobozok közül
fölkapom időből kilógó
tekinteted, viszem álmon
túli virrasztásaimba

szállok

emelnek nyírfaágak, röptetnek
fénnyel játszó levelek, fohászok
lent lágyan szusszan a domb
tömködi párnaként feje alá
az erdőt, szélujjak bontogatják
mezőtakarója gyűrődéseit

visszatérek

föladtam rég a támadást a védekezést
csak lélegzem a lét ölében
szavaim csenddé szövi a szél
ablakomon túl a hársfaágak
hullámzanak ritmikus csíkokban
illatuk áthatol a réseken

Szerinted ebben a mai, rohanó világban az emberek szeretik (még) a verseket?

Úgy tapasztalom, hogy ma is, ebben a rohanó világban is igénylik és szeretik a verseket az emberek. Úgy gondolom, hogy a vers a létértelmezés formája, lehetősége. A létezés nagy kérdései: az élet értelme, a halál, a szerelem, – megkerülhetetlen minden ember számára. Bár sok igaz, és szépséges művészi válasz született már ezekre a kérdésekre, a személy, a saját sors összefüggésein keresztül újra meg kell keresse a saját válaszait ezekre. A költő önmagán keresztül a másik emberhez szól, így segíthet költészetével azoknak, akik erre megnyílnak.

A legnagyobb érték életünkben

A legnagyobb érték életünkben a szeretet, amely a másik emberhez köt. Talán a szeretet sóvárgásról, a szerelemről szól a legtöbb versem. Csak a szeretet által láthatjuk meg a másik embert igaz valójában, ha meghaladjuk önzőségünket, megláthatjuk a másik igaz, fénylő arcát. Ekkor tudjuk szeretni gyengeségeiben, sebiben, „veresége óráiban.” (Pilinszky) A valódi szeretet leszáll a mélybe, a kínba, az elesettségbe és ott is szeret.

Nagy filozófusok, gondolkodók, akik hatással voltak, vannak Rád jelenleg is

A legnagyobb hatású író, bölcselő az életemben Hamvas Béla. (1897-1968) Alkotásaiban szerves egységbe forrt a bölcselet, a vallás, a hagyomány, a művészet és az élet. Kevésnek találta az értelmi átlátást, csak a realizált, a gyakorlati életbe átvitt tudást tekintette értéknek. A mű hitelességét csak a mögötte álló, hiteles élet adhatja meg. Műveit élte, életét művé tisztította. Az életmű sorozatban eddig 27 kötete jelent meg, de még nincs befejezve.

A másik, akit még kiemelnék a rám nagy hatást gyakorló gondolkodók közül: Pavel Florenszkij. (1882-1937) A nagy orosz vallásbölcselők körébe tartozott. Univerzális tudós volt, teológus, filozófus, misztikus, matematikus, fizikus, csillagász, nyelvész, költő. Párhuzamosan folytatott elméleti kutatásokat, és hatalmas gyakorlati munkát. Papi hivatását azonban mindenek fölé helyezte. A szovjethatalom szibériai láger fogságra ítélte. Még itt is dolgozott. A hírhedt Szolovki lágerben halálra ítélték és kivégezték. Az orosz ortodox egyház a hit mártírjaként szentjei sorába emelte. Ő írta Az ikonosztáz – című kitűnő könyvet.

Fontosak számodra a példaképek?

Sokszor megragad egy-egy kivételes ember vagy emberi teljesítmény, ami aztán sokáig inspirál lelkileg. Példaképeim tehát viszonylag gyorsan változnak. Most egy olyan idősebb asszony a példaképem, aki belső gyengeségeit legyőzve komoly áldozatot hozott a családjáért. Szeretnék én is így cselekedni.

Szerteágazó érdeklődésed, tevékenységed egy mondatban összefoglalható: „Minden, ami ember.”Kifejtenéd kicsit részletesebben, hogy konkrétan mit takarnak e szavak?

Az ember nem mérhető önmagával. Természetesen foglalkoztat minden, ami emberi, de az emberen túli, transzcendens világ legalább annyira. „Jelenlétünk maga a szüntelen rányílás a transzcendensre, valóságos részesülés a lét teljességében.”(Heidegger.) Úgy vélem, hogy a költő egy küldött, aki személyes lényét az örökből táplálja.

Nagy költő elődök, akik hatással voltak a költészetedre

Legnagyobb hatással költészetemre Nagy László és Pilinszky János volt. Nagy László sodró erejű lírájával, szinte mágikus erejű képeivel ragadott meg, Pilinszky János verseinek tömörségével, Istent vetett hitével, mély gondolatiságával vonzott.

Mikor érezted legelőször azt, hogy írnod kell?

Gyermekkoromtól írok verseket, de sosem gondoltam, hogy ezek jó versek lennének. Nem mertem előállni velük. Néha megmutattam egy-két általam tisztelt embernek, de nem kaptam igazán megerősítő választ. Meglehetősen későn kezdtem komolyan foglalkozni a versírással, de akkor már azzal a bizonyossággal, hogy a költészet az én valódi küldetésem.

Legkedvesebb, a szívedhez legközelebb álló versed

Legkedvesebb saját versem: Belső zarándok.

Örömmel látom, hogy gyarapodik a zarándokutak résztvevőinek száma, s egyúttal azoké, akik ezekből valódi lelki, szellemi táplálékot nyernek. Én belső zarándokutakon járok régóta. Ezt az utazást nagyon komolyan veszem. Készülök vallási, filozófiai, pszichológiai, metafizikai könyvek olvasása és ezek lényegének magamra vonatkoztatása által. Mert aki megismeri az igazságot, az nem élhet úgy, mint addig. A valódi hatás megváltoztatja az életünket. A Belső zarándokban az életesemények megélése mélyebb, sorsfordító összefüggésekhez vezet.

A legszebb szó, a legszebb dal, a legszebb név

Szavak. Anyanyelvem szavai. Lelkem otthonra lelt a szavakban, a költészetben. Elbújtat az anyanyelv és eszmélésre késztet, a szabadság végtelen terébe röptet. Ó, a mámoros belemerülés az anyanyelv ölelésébe! Lüktet, lélegzik, simogat, néha szúr, szorít, elnémít, megrémít, mintha a szív is megállna! Majd létbőségben ringat, meglep, világosságba burkol, színeváltozása ámulatba ejt, korom-éjbe kötöz, harmatoz, sír, izzik a vérben. A kívül levőt belsővé teszi, a belül levőnek, a rejtettnek formát ad, életre hívja. Együtt születünk és egymás által növekszünk.

Fontos napok a naptáradban

Fontos napok: előre meghatározhatatlan történések, találkozások napjai, melyek felfénylenek.

Fontos emberek, dolgok, pillanatok az életedben

A legfontosabb emberek számomra a lányaim, már felnőtt korúak, de még nem mentek férjhez. Az unokák már nagyon hiányoznak! Vannak igaz barátaim, ők sok örömöt hoznak az életembe.

Mit csinálsz szabadidődben, amikor nem írsz?

Amikor nem írok, többnyire olvasok. Számomra az olvasás eleven életerő, segítő gyógyszer lelki bajaimra, megvilágosító szellemi erő. Az olvasás által lettem azzá, aki vagyok. Az olvasottak megérlelése a saját élettapasztalat által tett költővé is.

Legfontosabb tevékenységem, hogy a Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem keretében szervezem és vezetem a Kreatív Hamvas Béla Olvasókört. Ez nagyon fontos számomra, mert új kihívást jelent Hamvas Béla esszéit közösen olvasni, felfejteni, megvitatni, saját élményeinkkel kiegészíteni és ütköztetni, más művészeti ágakkal (zene, költészet, grafika) teljesebbé tenni.

Jelenleg min dolgozol, hogyan telnek (minden)napjaid?

Jelenleg is főként verseket írok, de új műfajként az esszéírásban is gyakorlom magam.

Baka Györgyi – Keszi Erika Zsuzsanna

„Ahhoz, hogy valaki éljen, égnie kell, fókusszá kell lennie, meg kell gyulladnia és gyújtania kell.” Baka Györgyinek Hamvas Béla sorait idézve kívánunk további sikerekben, szeretetben gazdag alkotó éveket. (a szerk.)