A Fitz József-könyvdíjról…

Fitz József 1934-ben került az OSZK-ba, és 1935 és 1945 között volt a könyvtár főigazgatója. Nevéhez különböző jelentős technikai újítások, reformok, szervezeti átalakítások és szakmai döntések fűződnek. Nevét viseli a Fitz József-könyvdíj, amelyet 1988 óta ítél oda a kulturális minisztérium minden évben az előző évi könyvtermésből a könyvtárosok szavazatai alapján kiválasztott, általuk legértékesebbnek, legszebbnek ítélt könyveknek.

Tudomásom szerint arra még nem volt példa, hogy a minisztérium felülbírálta volna a Magyar Könyvtárosok Egyesületének döntését. Nagy a felelősségünk tehát a díj odaítélésében! És mindig elmondható, hogy nehéz helyzetben van a „zsűri”, mert szerencsére a magyar könyvkiadás zömmel gyönyörű, értékes könyvekkel lepi meg az olvasót! És úgy látom, hogy a kiadók is megbecsülik a díjat: hangsúlyozzák egy-egy díjazott könyvüknél, magában a könyvben betét formájában, vagy akár a promóciós anyagukban is ezt az információt. A szerzők, írók pedig szintén büszkén említik az életrajzukban, honlapjukon, facebook-oldalukon a díjat – még akkor is, ha ezt elsősorban a könyvkiadók kapják.

De hogyan is történik a javaslattétel, illetve miképp születik meg a döntés?

Az egyesület tanácsa (mely a szervezetektől delegált képviselőkből áll) alapít egy 5 tagú – javaslattevő – bizottságot, választási ciklusonként lehetőleg eltérő szervezetek képviselőiből. Az MKE Fitz-díj bizottság vezetője a tanács mindenkori elnöke. A bizottság a teljes egyesületi tagság véleményét kikérve húszas könyvlistát állít össze a legszebbnek ítélt könyvekből. Ez az a 20 könyv, melyből 3 majd megkapja a díjat. Hogy könnyebb legyen a kiválasztás, a bizottság ezt a listát közzéteszi, „szavazásra” bocsájtja, a szavazás eredményét figyelembe véve pedig 3 könyvre szűkíti javaslatát. Ha a bizottság valamely könyvet mindenképpen díjazottként szeretne látni, akkor lehetősége van arra, hogy azt kötött mandátummal jelölje meg, azaz ezt a döntést az MKE elnöksége már nem változtatja meg. Az MKE elnöksége ezen előkészítést követően tárgyalja a Fitz-díj bizottság tagsági véleményt tükröző javaslatát. Az elnökségnek joga van eltérni a bizottsági előterjesztéstől és a 20-as listából bármely könyvet díjra jelölni, természetesen a kötött mandátumú javaslat kivételével. Az elnökség a döntését a könyvek megtekintését követően hozza meg. Az OSZK kötelespéldányok biztosítják a lehetőséget a kötetek szemrevételezéséhez. Természetesen az elnökség döntése meghozatalakor figyelembe veszi a bizottság, valamint a könyvtárosok által összeállított rangsort.

Az MKE honlapján elérhető a 2002 óta díjazottak adatai, illetve egy minisztériumi régi honlapon megtaláltam az előző két év adatait is – ezekből gyűjtöttem ki egy-két adatot, érdekességet.

2009-ig évente 5 könyvet jutalmaztak, 2010 óta sajnos már csak hármat. (A díj összege egyébként elég jelentős, minden kiadónak „értékelhető” összeg!)

Az összesítésem szerint az évek során a kiadók közül a legtöbb díjat (ötöt) a Kossuth kapta, majd a Helikon és az Osiris néggyel követi, háromszor a Corvina és a Magyar Könyvklub, kétszer pedig az Alexandra, az Európa, a General Press, a Korona, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Rózsavölgyi, a Rubicon, a Vince kiadó kapott díjat. 27 egyéb kiadó részesült még egy-egy alkalommal a díjban. Talán ebből is leszűrhető, hogy eléggé megoszlik a „mezőny”: egyrészt az mutatja, hogy valóban értékes a könyvkiadásunk, másrészt pedig azt is, hogy a könyvtárosok odafigyelnek arra, hogy ne legyenek egyoldalúak a döntéseik. A címeket átnézve persze rögtön kitűnik, hogy a legtöbb a képzőművészeti album, vagy legalábbis képekkel illusztrált szakirodalom, beleértve a könyvtári, könyvtörténeti szakirodalmat is. De találunk szépirodalmat, valamint szinte minden évben gyermekkönyvet is a díjazottak között. Külföldi szerző műve egyetlen alkalommal kapott díjat (bár nem tiltja a szabályzat), talán azt gondoljuk, mi könyvtárosok, hogy ezzel is a magyar szerzőket támogatjuk.

Végezetül hadd idézzek néhány gondolatot a korábbi díjazottaktól:

Dr. Hajdú Edit, docens, szerző a következőket írta:„Nyár elején a Mezőgazda Kiadó igazgatója értesített, hogy a Magyar szőlőfajták könyvre a Fitz-József könyvdíjat Sopronban …fogom megkapni a Magyar Könyvtárosok Egyesületétől. Ezen tényleg meglepődtem…s nem hittem a fülemnek, hogy jól hallottam-e ezt a hírt? Hiszen a könyvtárosok általában nem szőlészek és borászok, s mégis értékelni tudták azt a könyv formájában megjelent ampelográfiát? Éppen ezért ez a díj különösen megtisztelő a Mezőgazda Kiadó munkatársai és számomra is. A könyvtárosok azok a szakemberek, akik a hiteles könyvek terjesztése, ajánlása útján segítik a tudományos eredmények terjesztését és a könyvkiadók munkáját, így támogatva az egyes diszciplinákat. A könyvtárosok íly módon is nagy szolgálatot tesznek a tudományokért. Köszönet és hála érte.”

Újlakyné Gazdag Judit, a Rózsavölgyi Kiadó képviselője:

„ A gyönyörű oklevelet és a nyertes könyvet kitettük a Rózsavölgyi zeneműbolt kirakatába, és most készül egy kis átkötő szalag a kötetekre, hogy a Líra Könyv Zrt. bolthálózatában mindenütt jelezzük a vásárlók felé, hogy ilyen rangos díjat kapott a kötet, aminek természetesen a tervezője, műszaki szerkesztője is nagy dicséretben részesült.”

Kovács Emőke, A régi idők Balatonja c. kötet összeállítója a facebook oldalán a következőt írja: „Ma Sopronban átvehettem – kiadómmal együtt – életem eddigi legnagyobb díját.
A régi idők Balatonja című kötet Fitz-díjas alkotás lett!!!! J Köszönöm!”

Talán ezek a mondatok is bizonyítják, hogy fontos a Fitz Józsefről elnevezett könyvdíj és ezzel együtt a mi munkánk!

A díjazott művek listája megtalálható az MKE honlapján. Fitz Józsefről, az OSZK volt főigazgatósáról, a „magyar könyvtárügy úttörő mesteréről” a Könyvtári Figyelőben olvashatunk kitűnő írást M. Mátrai Gyöngyi tollából.

Bazsóné Megyes Klára
az MKE Tanács elnöke
a jelenlegi Fitz-díj bizottság vezetője