Tudományos diskurzusok online – Beszámoló a Library 2.014 konferenciáról

Posted by zondaz - november 8th, 2014

11_Szakmaimuhely_01_Library_konf

Idén immár negyedik alkalommal rendezték meg október 8-9-én a Library 2.0 elnevezésű nemzetközi, online konferenciát. A konferencia 2011-ben indult, a The School of Library and Information Science at San José State University szervezésében. A konferencia különlegessége, hogy egy időben, a világ összes pontjáról lehetőség nyílik a könyvtáros és információs szakemberek számára mind a konferencián való előadásra, mind a részvételre. A konferencia célja a könyvtárak jövőjéről való diskurzus megerősítése, kiterjesztése. A legnagyobb előnye a konferenciának, hogy teret biztosít azoknak a kutatóknak, könyvtárosoknak, fiatal könyvtáros hallgatóknak a diskurzusban való részvételre, akiknek nincs lehetőségük a külföldi konferenciákon való részvételre.

A Pécsi Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézetének és a Szent István Egyetem Informatikai és Könyvtártudományi Tanszékének kezdeményezésére és támogatásával a 2013-as évben nyílt először lehetőség magyar szekció indítására. A tavalyi év után, idén is jött létre magyar szekció, melyben könyvtári dolgozók, oktatók mellett könyvtáros hallgatók is bemutatták kutatási eredményeiket. A magyar szekció munkáját segítette Steve Hargadon és Amy Birkley, valamint a szekció moderátora Németh Márton. Külön köszönet illeti továbbá Koltay Tibort, aki idén is vállalta a magyar nyelvű szekció szervezését. Az előadók rendkívül színvonalas prezentációkat tartottak a könyvtári élet megannyi területéről az információs műveltségtől kezdve a könyvtárellátási rendszeren át a nyílt hozzáférésig. Rövid összefoglalónk célja, hogy tartalmi betekintést nyújtson a magyar szekció előadásaiba, továbbá felhívja az olvasók figyelmét a Library 2.0 online konferencia által biztosított lehetőségekre.

A magyar szekció első előadását Németh Márton a Monguz Ltd. munkatársa tartotta, előadásának címe A Digital Library Learning nemzetközi mesterképzésről hallgatói szemmel volt. Az előadó saját tapasztalatain keresztül mutatta be DILL programot. Előadásának fókuszpontja a programban részt vevő oktatási intézmény összehasonlítására esett, milyen különbségek mutatkoznak a résztvevő intézmények (Oslo, Párma, Tallin egyetemek) oktatási programjai között. A program általános bemutatása mellett kitért azokra az előnyökre és kihívásokra is, amit a program a leendő fiatal könyvtárosoknak nyújthat.

Ez után Csorba-Simon Eszter és Alpek Etelka Anna, a Csorba Győző Könyvtár munkatársai a Baranya Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatási Rendszer működéséről tartottak előadást. Prezentációjukban bemutatták a könyvtár Könyvtárellátási Szolgáltatási Rendszerét, mely rendkívül széles körű, hiszen Baranya megye több mint 500 települését szolgálja ki. Feladatkörükbe tartozik a települések ellátása, az állomány megvásárlása, feldolgozása, az olvasói igények kielégítése. Kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű olvasók, és a nemzetiségek igényeire. Az előadás során megismerhettük a BKSZR működési mechanizmusát, valamint a könyvtár által üzemeltetetett könyvtárbuszos projektről is hallhattunk. A kistelepüléseken élők ellátását immár két Könyvtárbusz segítségével látják el, összesen 28 településen.

A szekció harmadik előadója Egervári Dóra, a Pécsi Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézetének tanársegédje az információs műveltség és felnőttoktatás magyarországi helyzetéről beszélt. Az információs műveltség fogalmának bemutatása után felhívta a figyelmet az információs műveltség oktatásának fontosságára nem csak a gyermekek, hanem a felnőttek, a digitális bevándorlók esetében. Ugyan már törvényi keretek is megjelenik a könyvtárosok feladatköreként az információs műveltség képességének fejlesztése, konkrét programok még nem léteznek. Az előadó bemutatja, hogy ezen kompetencia fejlesztése során mire kell odafigyelni, a készséget milyen módon lehet átadni a különböző kompetencia szinteken álló felnőttek esetében.

Piros Attila a Debreceni Egyetem PhD hallgatója Az ETO jelzetek automatikus elemzésének kérdései című előadásában egy, az ETO jelzeteket elemző programot mutatott be, amely a jelzeteket szintaktikájuk alapján elemzi, majd az így kapott eredmény alapján ismeri fel azok egyes részeit, funkciójukat. Első lépésben az ETO jelzetek visszakeresésére szolgáló megoldásokat mutatta be, majd kitért milyen megoldásokkal lehetne ezeket a módszereket továbbfejleszteni. Az előadó célja egy olyan szoftver fejlesztése, mellyel az ETO jelzetek elemzése mellett az eredmények szabványos leíró és adatcsere formátumokba konvertálhatósága is elérhető legyen.

Csuka Dalma a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar elsőéves mesterképzéses informatikus könyvtáros hallgatója A felsőoktatásba lépési szándékok, illetve az informatikus könyvtáros szak megítélése témakörében tartott előadást. Előadásában egy kérdőíves felmérést mutatott be, melynek során 5 pécsi középiskola érettségi előtt álló osztályait kérdezték meg e témakörben. A kutatás első körben felmérte a diákok érdeklődési körét, kedvelt tantárgyaikat, továbbtanulási szándékait. Ezek után az informatikus könyvtáros képzésről alkotott véleményüket kérdezték meg, hallottak-e már a szakról, mi a véleményük róla, mit várnak az adott képzéstől.

Kovács Edina és Fekete Rita, a Pécsi Tudományegyetem Pekár Mihály Orvosi és Élettudományi Szakkönyvtár munkatársai a nyílt hozzáférés témakörében tartották meg előadásaikat. Fekete Rita prezentációjának elsődleges célja az volt, hogy a nyílt hozzáférés legfontosabb ismertetőjegyeinek és a nemzetközi kiadók sajátos open access politikáinak bemutatását követően a hazai és a nemzetközi szakirodalom segítségével meghatározza azokat a feladatokat, melyekkel felsőoktatási és szakkönyvtáraknak szembe kell nézniük. Továbbá előadásában röviden ismertette az International Federation of Librarian Accossiation vagyis az IFLA hivatalos állásfoglalását a témában.

Kovács Edina a nyílt hozzáférés lehetőségei és helyzete témakörben végzett kutatását ismertette. Prezentációjában bemutatta, hogy egy publikáló szerzőnek milyen lehetőségei vannak a nyílt hozzáférés és az archiválás területén, mennyire elterjedt az open access publikálási modell orvostudományi területen, milyen trendek mutatkoznak meg az önarchiválás területén, milyen különbségeket láthatunk egy cikk lektorálás előtti, utáni, valamint kiadói változatának archiválási engedélyei között. Emellett felhívta a figyelmet a nyílt hozzáférés területén megmutatkozó különbségekre is, hiszen egy tudományterületen belül is eltérő lehet a nyílt hozzáférés és az önarchiválás engedélyezésének elterjedése.

Béres Judit, a Pécsi Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézetének adjunktusa a Magyar Irodalomterápiás Társaság által és a MOL Gyermekgyógyító program támogatásával végzett középiskolás korosztály számára megtartott biblioterápiás foglalkozások célját és eredményeit mutatta be. A biblioterápiás foglalkozás egyik kulcsfontosságú célcsoportja a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok voltak. A pszichológusokból, pedagógusokból, mentálhigiéniai és könyvtáros szakemberekből álló csoport a következőket szerette volna elérni a fiataloknál: a szorongás feloldását, az érzelmi intelligencia fejlesztését, a pozitív önértékelést és életszemléletet. Ahogy arra előadónk is felhívta a figyelmet, hazánkban egyre elfogadottabbak és népszerűbbek az irodalomterápiás foglalkozások, mégis kevés azon kutatások száma, melyek a serdülő, kamaszkori nehézségek feldolgozásában segítenek.

Jávorka Brigitta az Országos Széchényi Könyvtár – Könyvtári Intézet munkatársának előadása a személyes információszervezéséről bizonyította, hogy a felgyorsult információszerzés és az ezáltal megsokasodott digitális és analóg eszközökkel tárolt dokumentumállomány megőrzése, karbantartása, rendszerezése és visszakereshetővé tétele az egyén számára is épp oly jelentőséggel bír, mint a könyvtárakban. Éppen ezért fontos, hogy megismerjék azokat a módszereket, melyekkel könnyen, egységes formában, a megfelelő formátumban tárolhatják, rendszerezhetik és elérhetik a kívánt dokumentumot. A prezentációjában bemutatott könyvtári példák pedig ismételten igazolták a könyvtáros szakemberek létjogosultságát az információs társadalomban.

Koltay Tibor, a jászberényi Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógia Kar, Informatikai és Könyvtártudományi tanszék vezetője és oktatója az adat-írástudással foglalkozott. Előadásának bevezetőjében a hallgatóság megismerkedhetett a big data – vagyis nagy adat – fogalmával, a mítoszokkal, hiedelmekkel, kritikákkal és etikai problémákkal, melyek részét képezik a téma diskurzusainak. Prezentációjának másik nagy egységét alkották azoknak a célkitűzéseknek és ajánlásoknak a bemutatása, melyek a kutatási adatok megosztásáról, hozzáférhetővé tételéről szóltak.

A magyar résztvevők közül Arató Balázs, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Olvasószolgálati Osztály munkatársa és Németh Márton vállalkoztak angol nyelvű előadások megtartására is. Arató Balázs a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont online szolgáltatásait mutatta be. Prezentációjának központi témája a könyvtár online szolgáltatásainak bemutatása volt, melyek fejlesztése és bővítése fontos részét képezik a könyvtár jövőképének és küldetés nyilatkozatának. A könyvtár elsődleges felhasználói az egyetemi polgárok, így elsősorban az ő igényeiket figyelembe véve biztosítja a könyvtár az otthonról elérhető minőségi szolgáltatásokat. Németh Márton angol nyelvű előadása a magyar ELDORADO (Elektronikus Dokumentumküldés  Országos  Rendszere,  Adatbázis  és  Dokumentumtára) projektbe nyújtott teljes körű és átfogó tartalmi betekintést. A Monguz Ltd. a projekt egyik résztvevőjeként az infrastrukturális háttér, a szoftverek és hardverek fejlesztésének felelőse.

Az online konferencia sem a résztvevők számát, sem pedig az összetételét nem korlátozza, így bárki, aki érez magában affinitást és potenciált jelentkezhet előadónak, az érdeklődök pedig a konferenciát követően is visszanézhetik az előadásokat. A magyar szekciót tekintve egy kis létszámú, ám annál lelkesebb csoportról beszélhetünk, akik közül többen visszatérő résztvevői a konferenciának, s akiknek köszönhetően hazánkban is ismerté vált a San José State Unervisty által szervezett online konferencia.

Végezetül mindenkit arra szeretnénk ösztönözni, hogy éljen a lehetőséggel és előadóként vagy érdeklődőként, de mindenképpen vegyen részt a jövő évi Library 2.0 virtuális konferencián. Ha másért nem is csak, hogy szélesítse a látókörét, aktuális példákat, naprakész információkat, új kutatási területeket és eredményeket ismerjen meg a külföldi könyvtáros kollégák prezentációiból.

Fekete Rita, Kovács Edina,
Pécsi Tudományegyetem, Pekár Mihály Orvosi és Élettudományi Szakkönyvtár

Link: http://www.library20.com/

One Response to “Tudományos diskurzusok online – Beszámoló a Library 2.014 konferenciáról”

  1. Megjelent a Könyvtárvilág 11. száma » MKE

    […] Beszámoló a Library 2.014 konferenciáról […]

Leave a Reply

*

Blog Home