Intelligens szolgáltatás – A szolgáltatások intelligenciája

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 46. vándorgyűlése – Sopron, 2014. július 17-19.

I. rész – Nyitó plenáris ülés – GYIK rendezvényközpont

Orbán Júlia, a Rendezvényközpont köszöntője után Bakos Klára, az MKE elnöke üdvözli a vendégeket. Az elnökség tagjai: Dr. Vígh Annamária, EMMI Közgyűjteményi Főosztály, Prof. Dr. Varga László, NYME tudományos és külügyi rektorhelyettes, Dr. Fodor Tamás, Sopron polgármester, Fráter Olivér, Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettes, ifj. Sarkady Sándor, NYME Központi Könyvtár és Levéltár főigazgató, Horváth Csaba, Széchenyi István Városi Könyvtár igazgató.

Az elnök asszony bevezető gondolataival, melyet a vándorgyűlés címében megjelölt tematika, az intelligens szolgáltatás, a szolgáltatások intelligenciája köré szőtt, a Vándorgyűlés megkezdte a szakmai munkáját. Kutatói prognózis szerint néhány év múlva valóra válik, amit a mozikban láthatunk: digitális városok, intelligens otthonok, okos közlekedés, 2020-tól az 5G-s telekommunikációs hálózatok. A száguldó időben felgyorsulnak a folyamatok: ellenőrizhetjük lakásunk, gépkocsink, gyermekeink biztonságát, átalakul a robottechnológia, a meteorológia. Mindez a netfelhőben lévő adatközpontokban valósul meg, minden mindennel kapcsolatban lesz, ami körülöttünk van.

Az információs korszakváltásban verseny folyik a figyelemért, erőforrásokért, a vonzóképességért. Ha a könyvtárak képesek alkalmazkodni az új világhoz, tudnak anyagi forrásokat szerezni, akkor új dinamikát, innovatív megoldásokat hozhatnak működésükbe, az eddiginél szélesebb körnek tudnak kiterjedtebb szolgáltatásokat nyújtani. Ezzel a versenyképességet bizonyítva gazdasági tényezőkké válhatnak. Az intelligens szolgáltatások átgondolt, tudatosan szervezett rendszerbe foglalt szolgáltatásokat jelentenek. A könyvtárakban felhalmozott információmennyiség jól szervezett szolgáltatásokon keresztül hasznosul, ez a könyvtárosok felelőssége. Szükség van a könyvtárosokra továbbra is, akik a sok információt felhasználóbarát módon a legkorszerűbb IKT eszközök tömeges használatával bocsátják rendelkezésre. A könyvtárak küldetése, hogy szolgáltatásaikkal a helyi közösségek sikerességét, megerősítését szolgálják.

Dr. Vígh Annamária az EMMI nevében köszönti a megjelenteket. Ragaszkodni kell az értékekhez, de proaktív magatartás is kell ahhoz, hogy a változó felhasználói elvárásoknak meg tudjunk felelni. Nincs különbség abban, hogy egy néhány lelkes település vagy egy egyetemi könyvtár kutatóinak elvárását kell kielégíteni. Elkötelezett kollégák kellenek ahhoz, hogy a különböző szinteken helyt álljunk, adekvát válaszokat adjunk. Mindez felértékeli tevékenységünket, megköveteli a könyvtári infrastruktúra megújítását, tárgyi, szemléleti megújulását. A megváltozott felhasználói igények szükségessé teszik a könyvtári terek átalakítását, többfunkcióssá tételét, a szakembernek is számos kompetenciával kell rendelkeznie. Az integrált rendszerek használatának, az adatbázisok használatának szerepe felértékelődött, a hozzáférés kitágítására is igény van. A könyvtár lelke a könyvtáros, a kontrollált hitelesség záloga, aki az információáradatban eligazít, támpontot jelent.

Prof. Dr. Varga László, az NYME tudományos és külügyi rektorhelyettese Prof. Dr. Faragó Sándor rektor és maga nevében is üdvözölte a vándorgyűlés résztvevőit. Meggyőződése, hogy az MKE jól döntött, amikor helyszínt választott. Csaknem 1 éve tettekkel is készülnek a rendezvényre. Reméli, hogy hasznosan és kellemesen töltjük el az időt, új szakismeretekkel, új élményekkel gazdagon térünk haza. Röviden szól az egyetem tevékenységéről, majd „jó szerencsét” kíván az egyetem hagyományos köszöntésével.

Dr. Fodor Tamás polgármester köszönt mindenkit, az egyetem is befogadó volt, a város is legalább ennyire befogadó. Sopronban a kultúrának évszázadok óta központi szerepe van. Ennek pedig mindig része volt a könyv, az olvasás szeretete. Ez az alapja a tudásnak, ami az intelligenciát, szakmai ismereti intelligenciát megalapozza. Sopron városi és egyetemi könyvtárral is rendelkezik, ez is bizonyítja a város szellemi potenciálját, melyre büszkék is voltak mindig.

Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese a szétdarabolt magyarországi közösség összekötéséről, a szétszórt magyar testvériség integrálásáról szól, mint az NSKI alapfeladatáról. Olyan hálózatot kívánnak létrehozni, mely ezeket a célokat szolgálja. A Kutatóintézet tavalyi kezdeményezésére a határon túlra irányuló tudástranszfer keretében több tízezer hordozót, könyvet juttattak el az elszakított magyar közösségek számára, a műveltség hiteles helyeire. Ez távlatokat nyit, új lehetőségeket, szélesre tárultak a kapuk. A könyves tudás új formálása nagy lehetőség és felelősség, nem lehetünk közömbösek. Az egykor menekülő egyetem révén élő kapcsolatok alakultak ki, a közösségeket a kulturális hálózat köti össze, ehhez a feladathoz kíván sok erőt.

Ifj. Sarkady Sándor, az NYME Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatója üdvözlő beszédében azt járja körbe, hogy miért van szükség vándorgyűlésre? Érték, hogy ismét találkozhatunk egymással, kicserélhetjük tapasztalatainkat, megoszthatjuk eredményeinket, gondolatainkat, gondjainkat. Megbeszélhetjük problémáinkat, melyek a mai könyvtáros társadalmat foglalkoztatják. Nem utolsó sorban a régen látott kollégák találkozásukkor szívesen emlékeznek a közös barátságokra. 11 szekció lesz a vándorgyűlésen, szó lesz az eddigi kutatási eredményeiről, a megoldásra váró feladatokról.

Horváth Csaba, a Széchenyi István Városi Könyvtár igazgatója Umberto Ecót idézte: „a könyvek nem ritkán a könyvekről szólnak: olyan, mintha egymás között beszélgetnének. Ennek fényében a könyvtár számomra mindennél izgatóbb volt. A hosszú, évszázados mormogás színhelye, egy felfoghatatlan dialógus az írótáblák között, egy élő dolog, az erő tartálya, amit nem uralhat emberi ész, a titkoknak számtalan elme által épített kincstára, mely túléli alkotóit és közvetítőit”.

Ezt követően díjak, kitüntetések átadása következett.

A Fitz József-könyvdíj idei díjazottjainak Dr. Vígh Annamária adja át a díjat.

• Kovács Emőke: Régi idők Balatonja, Széphalom Könyvműhely. A díjat átveszi Mezey Katalin a kiadó vezetője és a szerző.
• Umberto Eco: A legendás földek és helyek története, Európa Könyvkiadó. A díjat később veszik át.
• Hajdu Edit: Magyar szőlőfajták, Mezőgazda Kiadó. A díjat a szerző veszi át.

 Az MKE emlékérem díjazottjai:

• Cseriné Szilágyi Erzsébet
• Dettai Eleonóra
• Horváth Tamás
• Lakits Istvánné
• Sándor Gertrúd
• Tőzsérné Géczi Andrea

Az év fiatal könyvtárosa pályázatra 11 pályamű érkezett. Az idei díjazott Kecskeméti Gergely, a Kovács Máté Alapítvány különdíjasa pedig Bedekovits Tamás.

Bakos Klára bejelentette még, hogy az idei Kertész Gyula-díj díjazottja Korompay Gáborné lett, aki az MKE Helyismereti és a Bibliográfiai Szekció debreceni együttes ülésén vette át a díjat. Gratulálunk valamennyi díjazottnak!

Jelezte továbbá, hogy 2019-ben az IFLA éves nagykonferenciáját Európában rendezik, Magyarország pályázatot nyújt be a megrendezésre a Hungexpo támogatásával.

A szünetet követően Kelemen Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezető-helyettese tartott előadást Nemzeti infokommunikációs stratégia 2014-2020 címmel. Az elmúlt négy év célja a kormányzati működés informatikai rendbe tétele volt. A közigazgatási informatikán nagy volt a hangsúly, kisebb a piacin. A kormányzat ma saját magát látja el szerverrel, eszközparkkal, szolgáltatásokkal, szoftverekkel. Az ellátotti körből nem az a kérdés, mit kell fejleszteni, hanem az, hogyan tágítsák a kört, hogy bekapcsolják az egészségügyi intézményeket, könyvtárakat a modern infrastruktúrába. Az internetet bővíteni kell. Sokat halljuk, hogy az intézmények alacsony netellátottságúak, inkább a piacról veszik a kapcsolatot, ezen változtatni kell, ez lesz 1. lépés. A 2. hogy kik használják ki az intézményeket, pontot kell tenni a használat elmaradásának hiányára.

A felnőtt társadalom jelentős része, 42%-a kb., 15 éves mérés szerint 3 millió ember digitálisan írástudatlan. Az a legfontosabb, hogy a használatot terjesszük. Energiát kell a digitális kommunikáció kompetenciáinak fejlesztésébe fektetni, a lakosságiba és vállalatokéba is. 1,6 millió regisztrált vállalkozás van Magyarországon, ebből 65 ezer 10 fő fölötti, a többi kis- és középvállalkozás, 1-9 fős 1,5 millió, efölöttiek adják a szignifikáns hozzájárulást a bevételekhez. 1,5 millió kényszervállalkozó van ma Magyarországon, ők „lakosságként” viselkednek, ezért kell őket is fejleszteni.

1 hónapja ment ki az Európai Bizottságnak a magyar fejlesztési tervezet. Az infokommunikáció fejlesztési prioritásban 165 milliárd forint lesz, 18 milliárd az informatikai képzésre fordítható. Minden helyszínt fejleszteni kell, ahol használók vannak: e-Magyarország pontok, integrált közösségi szolgáltatóhelyek, könyvtárak, közművelődési intézmények, minden intézmény, ahol használatot ösztönöznek. 600 IKSZT, 1500 e-Magyarország pont van, majdnem minden településen van könyvtár. Ezt ki kell használni, nagy képzési programra van szükség. Ez egy nagy csomag, melyben a könyvtárak segítségére számítanak. Ehhez szoros együttműködés kell a szakmai civil szervezetek között. Ütemezve akarják lebonyolítani, 2014. augusztus végével megjelennek az első pályázatok, az év végén az új operatív programokból lesznek már új pályázatok. Ha 1-1 pályázatot kidolgoznak, lesz társadalmi egyeztetése, mindenki együttműködésére számít.

Bakos Klára zárszavában szólt az UNESCO Nemzeti Bizottságától kapott információról, miszerint 2014. szeptember 8-ra nagy programot hirdetnek: az írni- és olvasni tudás népszerűsítését. Nekünk van feladatunk ezen a területen is. Meg kell ragadni a lehetőséget, rendezvényeket kell szervezni, a társadalmi szervezetekkel közösen kell beszélni erről. Jelezte már a Nemzeti Bizottságban, hogy a könyvtárak szeretnének az akció részese lenni.

Ez a nap a digitális írástudás napja is, kerekasztal beszélgetést szerveztek, erre kérnek a könyvtárak meghívást, vegyék be a digitális kompetenciát is megbeszélés témakörébe. Az írni-olvasni tudás napjára ütős programot kell kitalálni. Ehhez várja a társszervezetek közreműködését is.

II. rész – Kisplenáris ülés – levezető elnök: Biczák Péter

Sörény Edina, az EMMI könyvtári és levéltári osztályának vezető tanácsosa tartja az első előadást Új pályázati lehetőségekről. Könyvtárak a tudásért, közösségért a 2014-2020 időszakban címmel. A 2007-13 közi időszak sok eredményt hozott: 38 kiírás, 2509 pályázat, ebből 1106 nyertes. Nagy volt az igény, hatott a szervezeti kultúrára, megszólította a környezetet, erősítette a szociális hátrányok leküzdését. A kisebb kulturális intézmények is be tudtak kapcsolódni, a szolgáltatások modernizálódtak, bővültek. A fizikálisan vagy szociálisan hátrányos helyzetűek részvételi aránya nőtt, bevonták a gyermekeket, ifjúságot. A cél a hátrányos helyzetű csoportok integrációja volt, a fejlesztés, az élethosszig tartó tanulás segítése a kultúra eszközeivel.

A könyvtári stratégia fő irányai 2014-2020 között: a könyvtárak társadalmi szerepvállalásának erősítése, a könyvtári rendszer hosszú távú működésének fenntartása és innovatív fejlesztése, korszerű, felhasználó-központú, versenyképes országos könyvtári szolgáltatások fejlesztése, széleskörű jogszerű elektronikus hozzáférés biztosítása, a könyvtáros szaktudás folyamatos megújításának és elismerésének biztosítása.

Az új időszak, 2014-2020 programjai:

1. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)
2. Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP)
3. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
4. Közigazgatás és Közszolgáltatás Fejlesztés Operatív Program (KÖFOP)
5. Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KOP)
6. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)
7. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
8. Terület- és Területfejlesztési Operatív Program (TOP)
9. Vidékfejlesztési Program (VP) – EMVA

Az EFOP hétéves kerete 905,8 milliárd forint. 884,9 milliárd forint volt az előző összeg, a korábbi időszakban 1200 milliárd forint volt. Az EFOP öt prioritási tengelye:

1. Társadalmi együttműködés erősítése (finanszírozó alap: ESZA: 36,8 %)
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében (ERFA: 19,6 %)
3. Gyarapodó tudástőke (ESZA: 25,5 %)
4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében (ERFA: 16, 9%)
5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések (ESZA: 1,2 %)

Az 1-2. prioritás a társadalmi együttműködés erősítését célozza. Intézkedései:

1. Aktív közösségi szerepvállalás és önkéntesség fejlesztése

• Az idősek tevékeny életmódjának, a nemzedékek közötti együttműködés segítése
• Társadalmi együttélés erősítése (pl. anti-diszkriminációs és multikulturális programok)
• A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása
• Gyermeket sújtó szegénység felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése

2. A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása (Biztos Kezdet stb.)

A 3. prioritás a gyarapodó tudástőkét szolgálja.

3.2 intézkedés: A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül

• A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal
• A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal
• Alapkompetenciák fejlesztése érdekében az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése a nem formális és informális tanulás eszközeivel

A 4. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében.

Önmagában az infrastruktúra fejlesztését nem támogatják, csak ha az segíti a szolgáltatások igénybevételét.
4.1 Közoktatás infrastrukturális fejlesztése: oktatást és képzést szolgáló kulturális intézményi fejlesztések. Könyvtári, múzeumi és közművelődési infrastruktúra fejlesztése, tanulási- oktatási terek, kreatív terek kialakítása, bővítése.
4.2 Felsőoktatás infrastrukturális fejlesztése: felsőoktatási közgyűjteményi intézmények: tudásbázis, könyvtár, közgyűjteményi szolgáltatásokat bővítő és modernizáló beruházások, az open access publikálási és tanulási formák infrastrukturális alapjainak megteremtése.
Az 5. prioritás: pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések.
5.1 Társadalmi befogadást elősegítő visszatérítendő támogatások nyújtása hátrányos helyzetű emberek számára.
5.2 Társadalmi innováció és transznacionális együttműködések: kulturális intézmények és civil szervezetek hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása, az együttműködések tartalmának kibővítése, erősítése érdekében.

GINOP
3. prioritása az infokommunikációs fejlesztések. Várható intézkedések: versenyképes IKT szektor fejlesztése, közigazgatás és állami informatikai fejlesztések, infokommunikációs ismeretek, készségek növelése, digitális felzárkózás segítése, e-inclusion felgyorsítása, újgenerációs szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése.
Az 5. prioritás a foglalkoztatásra, képzésre irányul: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése. A gazdasági igényekhez igazodó minimális képzési intézményrendszer kialakítása a munkakorú lakosság számára, főleg az alacsony képzettségűek számára javítani a munkaerőpiaci kompetenciákat javító képzési lehetőségekhez való hozzáférést.
A 6. prioritási tengely a turizmus, a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, fejlesztésének elősegítése és komplex, illetve hálózatos fejlesztései. A turisztikai költés növelése a kulturális és természeti örökségek helyszínein.

VEKOP
Tartalma sok változáson ment keresztül. A közép-magyarországi régió kimaradt az infrastruktúra fejlesztéséből teljesen, a TÁMOP-ban is csak határozott összegig lehetett pályázni. Most is kötött a pálya, Budapest és Pest Megye is benne van. A 3. prioritás az energiahatékonyságot, intelligens energiahasználatot, megújuló energiafelhasználást támogatja. A 4. prioritás a térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok, a település környezetének és a közszolgáltatások fejlesztése.

TOP
A 2. prioritás a vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés, vonzó települési környezet kialakítása. A 3. alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés a városi területeken, ez lehet új infrastruktúra kialakítása, felújítás is. A 4. a helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése a társadalmi befogadás és együttműködés erősítésére, az 5. a CLLD, a közösség által irányított várostérségi helyi fejlesztések

KEHOP
Az 5. prioritás az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazása, alapvetően az állami energetikai fejlesztéseket tartalmazza.

VP
A kistelepülési szempontok érvényesülnek, 1. prioritása a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; a tudástőke bővítése, az élethosszig tartó tanulás, a szakképzés. A 6. prioritás az 5000 lakos alatti településeken a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben; pl. a vidéki kulturális közösségekben a tudástranszferre szolgáló terek kialakítására.

2014-ben az 1. ütemnek meg kell jelennie. 2015 elejére lett a támogatási szerződés tervezve. Az 1. ütem nem teszi lehetővé a hétéves akcióprogram fejlesztését, szeptember- októberre várhatóak az első kiírások. A rendszerben a miniszterelnökségnek vétójoga van, ha ők úgy döntenek, hogy nem támogatja ezt, hanem azt, akkor minden átalakulhat. Az eljárásrend is alakul, államtitkárságonként egy-két konstrukció megjelenését engedélyezték. Amit a nyitó plenárison említett Vígh Annamária, a kulturális alapellátás fogalmának bevezetése kiemelt prioritás: a kulturális értékekhez való hozzáférés, kulturális állami alapszolgáltatások biztosítása. A szándék 2018-ig a kulturális és innovatív közösségfejlesztés, a cél az életszínvonal emelkedésének támogatása.

A második előadást a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnöke, Földiák András tartja. Témája az életpálya modell kérdése. A téma kapcsán szól a KKDSZ működéséről, tevékenységéről. A KKDSZ mindent elkövet. De nem csak a bér a kérdés, sok más is szóba kerül, az intézményrendszer egészének helyzete sem javul évek óta. Nem is romlott szerencsére, de nem is javult. A bér a legfontosabb probléma, hivatalosan elhangzott a minisztertől, hogy azért nincs béremelés, mert a KKDSZ nem ért egyet az életpálya modellel. Ez azonban nem igaz.

Bakos Klára megjegyzi, hogy az MKE és az IKSZ tavasszal elhatározta, hogy maga is foglalkozik a könyvtárosok életpálya modellje kérdésével, dolgoznak rajta, őszre várhatóak eredmények, a minisztérium várja ezt. Összefügg a bérek kérdése és az életpálya modell. A szakmai szervezetek dolgoznak azon, hogy a könyvtárosoknak is legyen életpálya modelljük. Reméli, hogy jó eredményekkel fog mindez zárulni.

III. rész – Záró plenáris ülés – levezető elnök: Kiss Gábor

Az ülés első részében a szekciók számoltak be tevékenységükről.

Gyermekkönyvtáros és Közkönyvtári Szekció

Első előadónk Horváth Judit pszichológus volt, aki bemutatta a motiváció, önismeret fontosságát a munkában, magánéletben is, illetve milyen problémák lehetnek, hogyan kell a problémás olvasókat kezelni. Laki Ildikó értékteremtés, értékátadás témában adott elő, 2010-es felmérések szerint 7 perc amit olvasásra fordítanak az emberek, ebben mi, könyvtárosok is benne vagyunk. A lelkes nagykanizsai városi könyvtáros csapat Czupi Gyula igazgató vezetésével Az olvasás órája olvasásnépszerűsítő játékot mutatta be, melyet gyerekek, felnőttek, könyvtárosok is játszhatnak, látogassák meg a honlapot, vegyenek részt az akcióban. Majd Horváth Zoltánné könyvtári intelligenciáról szólt, jövőképet vázolt fel, milyen mobilszolgáltatásokra gondoljunk, amikor tervezünk, központi fogalom az újratervezés volt, illetve a könyvtárak örök funkcióitól a kihívásokig, azaz hogy nekünk mit kell tennünk ebben a változó korban.

Helyismereti Könyvtárosok Szervezete

Az előadások zömükben a helyismereti munka internetes forrásairól szóltak, a beszélgetések is utána arról, hogy büszkék lehetünk arra, hogy az internet fejlődése lebontotta a könyvtárak falait, nyitottakká váltak egymás iránt is, felhasználják egymás szolgáltatásait, de a helyismereti szervezetnek is el kell gondolkodnia azon, hogy az általuk használt alkalmazások és a helyi digitalizálási gyakorlatok nem építenek-e falat a könyvtárak, virtuálisan elérhető könyvtárak közé? Szándékaik szerint a városi könyvtárosok derékhadát erősítve folytatnak közös gondolkodást, mivel ott folyik jelentős helyismereti munka, igyekszik az eredményes munkához a szakmai hátteret biztosítani. Úgy gondolják, hogy a szolgáltatások intelligenciája akkor valósul meg, ha az egyenként intelligens szolgáltatások megértik egymás nyelvét, közösen tudjuk az eredményeket prezentálni a felhasználóknak.

Jogi Szekció

Az első előadást dr. Amberg Eszter és Fülöp Endre tartotta. Az Eldorado új vonásait mutatták be a megújult rendszerben, amit hamarosan mindannyiunk által tapasztalhatóak lesznek. A második előadó dr. Tószegi Zsuzsa volt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöki főtanácsadója, aki elmondta, miért kell a szemeinket a „felhőkre” vetni. A felhőtechnológia részletes bemutatásában megtudtuk, hogy élenjáró módon vezette be Magyarország a technológiát, magyar résztvevők által lett ismertté. Az árva művek hazai felhasználási lehetőségeiről beszélt dr. Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának főosztályvezető-helyettese, elég bonyolult kérdéseket vetett fel. Kapcsolódnak ezek az előadások az előzményekhez, amiket a jogi szekció a korábbi vándorgyűléseken is felvetett, illetve kezdettől célul tűzött ki. Ez a cél az volt, hogy rávilágítsanak a megoldásokra, a helyes jogalkalmazást fontossá teszik. Különösen ma sok jogi probléma van a rádió, a televízió és a szellemi alkotások jogaival kapcsolatos perek száma és minősége a könyvtárosokra is nagy feladatot hárít, hogy megfelelően tudják szolgáltatni a dokumentumokat az érdeklődők számára. Végül Közös jogkezelés az intelligens szolgáltatások tükrében címmel kerekasztal-beszélgetést terveztek, melynek moderátora dr. Horváth Sándor Domonkos volt, a Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi tér igazgatója.

Mezőgazdasági Szekció

5 előadásuk volt, 2 oktatói, 1 felhasználói-olvasói szempontból tekintette át a könyvtárakat, 2 pedig gyakorlati szempontból. Ács Renáta a SZIE Könyvtárának könyvtárosa a Mahara alapú e-portfolió alkalmazásáról beszélt az egyetemi könyvtárhasználati képzésben. Miért kell, mire jó, hogyan kell készíteni ilyet, a gyakorlatban is bemutatta. Dr. Szabó Péter felhő alapú tudástár felhasználási lehetőségei c. az elektronikus oktatástámogatásról beszélt, hogy változott meg a hallgatói attitűd az oktatáshoz az elmúlt években, milyen technikai lehetőségek vannak, melyekkel ezeket a változásokat le lehet követni. Ezután az NYME Simonyi Károly Kar tudásfelhőjét mutatta be elméletben és gyakorlatban. Prof. Dr. Varga László Egy agrárkutató könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásai címmel tartott előadást, ezek leginkább meglátásai voltak. Elmondta, hogy 20 éve mik volt kutatók eszközei, milyen források álltak rendelkezésükre és ma mi van, mik a feladatok, amiket a könyvtártól elvár, szerencsére ezek főleg olyanok, amiket mi már alkalmazunk. Koroknai Sándor és Vámos Rita a KOHA alapú, nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszer bevezetésének tapasztalatairól szólt, a nyílt forráskódú programokról, mire jók ezek, milyen nyílt forráskódú könyvtári rendszerek vannak, Magyarországon ezek közül mit használnak. Bemutatták a KOHA rendszert, melyet hazánkban egyelőre egy könyvtárban használnak, de remélhetőleg máshol is fogják majd. Végül Schwimmer Péter mondta el a mobil OPAC bevezetését a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban.

Műszaki Könyvtárosok Szekciója, közösen a MOKSZ-szal

Három előadást a SOTE Könyvtárának munkatársai tartottak. Berhidi Anna, Taga Márta és Szluka Péter adott elő. A szekciókban szinte forradalmi erővel szerepeltek a tudományos művek tárának és a repozitóriumoknak a kérdésköre. Az orvosi területen ezek korán megszerveződtek, és használatukról kaptunk érdekes gyakorlati képeket. Szluka Péter pedig egyéni megvilágításban a tudományos tárak és a repozitóriumok összekapcsolásának gyakorlati kérdéseit érintette. A könyvtárások széles köre számára is érthető módon mutatta be, hogy folyik mindez a gyakorlatban. Hálásak azért, mert a tárgyalt témákban sokszor válaszokat is megadott a szekcióban hagyományosan megszervezett, jeles könyv és tárgyi ajándékokat adó totó, szellemi vetélkedő kérdéseire. Ezt a jelenlévők kb. 50%-a töltötte ki, 5 db 13-as (12+1) találat is volt, így sorsolással kellett eldönteni, hogy ki kapja a BME történetét bemutató Campus kötetet. Az ajándékokat a SOTE könyvtára is szponzorálta. A technikai bemutatókat a Pedro digitális és mikrofilmes Kft. és régi partnerük, a Swets tartotta. Az előadások után külön kell szólni arról, hogy revelációként hatott Cserfalvi Annamária mérnök előadása, aki az Óbudai Egyetem mérnöktanára, és az esélyegyenlőség jeles képviselője a siketek között. Nagy pluszt adott jeleléses magyarázata, annak megvilágítása, hogy a megfelelő eszközök használatával és kellő fogadókészséget tapasztalva a siketek a legkisebb helységtől a legnagyobb, országosan kiemelt intézményekig mindenütt a legmagasabb teljesítményt képesek nyújtani. Plusz ajándékként bemutatta a könyvtárakhoz kapcsolódó fogalmak jelnyelvi megfelelőit, amelyek ismertetését papíron a résztvevők magukkal is vihették.

Olvasószolgálati Szekció

Négy előadást hallottak hat előadótól. Központi gondolat az elérhetőség, a hozzáférés, a „házon kívüliség”, az, hogy házhoz megy a könyvtár. Vigyük ki az emberekhez, vigyük házhoz a szolgáltatásokat, hiszen elhangzott többször, hogy a gyűjteményközpontúságot fel kell váltania a szolgáltatásközpontúságnak. Az olvasószolgálat talán a legnagyobb szegmense a működésnek és a könyvtári munkának, emellett az emberközpontúságot meg kell tartani, oda kell figyelni az egyéni igényekre és az olvasókra, azokra, akik olvasóvá, könyvtárhasználóvá válhatnak. Az előadásokban elhangzott újításokat, amiket máshol már bevezettek vegyük át, hiszen a jó tapasztalatokat nem kell újra kidolgozni, hanem lehet javítani, arra bíztat, hogy merjünk vállalkozni, újat bevezetni. Ahhoz, hogy ezt megtehessük és a mondatukban megfogalmazott célt el tudjuk érni, képezni kell magunkat önképzéssel vagy segítséggel, ahhoz, hogy átadjuk a tudást és csökkentsük a digitális tudás nélkül élők számát, segítsük, ehhez kell elsősorban magunkat is képeznünk.

Társadalomtudományi Szekció

Hét előadásuk volt, elsőként a győri kollégák arról számoltak be gazdagon illusztrált előadásukban, hogyan kapcsolódtak az Europeana Inside digitalizálási projektjébe, illetve a projekt keretében elért eredményeikről, ma 40ezer feletti rekordjaik száma az adatbázisban, a Huntéka integrált rendszer és a Jadox elektronikus dokumentum-kezelő használata mellett. Második volt az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a Konfuciusz Intézet közös projektje: a nyelvstúdióban az országban elsőként nyilvános könyvtárban hozzáférhetővé vált egy kínai nyelvű gyűjtemény, melyet tananyagok, tudományos és szépirodalmi művek alkotnak. A harmadik előadás amerikai társszerzőkkel készült a tudományos selfie-kről, a neten lévő tudományos szerzői profilokról szólt, arról is, hogy létrehozásukban és frissítésükben milyen szerepet vállalhatnak a könyvtárak. Az előadáshoz korreferátum is kapcsolódott, a Corvinus Egyetem tudományos selfie-gyakorlatát mutatta be néhány oktató példáján keresztül. Ezután az Eldorado jogszabályi háttéréről hallottunk, az OSZK kiemelt feladatairól, az árva művek felhasználásáról, meglévő rendszerekhez való kapcsolódásról, a digitális jogkezelésről, szerzői jogi tudatosságról. Ötödikként az Országgyűlési Könyvtár utóbbi években megújult tereiről, szolgáltatásairól, digitalizálási projektjeiről, szakreferensi rendszeréről, adatbázisok hozzáférhetővé tételének szerzői jogi problémáiról, a közeljövő terveiről. A hetedik előadásban a hódmezővásárhelyi könyvtár és a Monguz Kft. munkatársa az e-learninggel és annak könyvtári megjelenésével foglalkozott. A fogalmak tisztázása után a Monguz LMS támogató rendszere és annak könyvtári alkalmazása került bemutatásra.

Tudományos és Szakkönyvtári Szekció

Dr. Téglási Ágnes: Az érem másik oldala címmel tartott előadássorozatot ma délelőtt. Keretbe foglalták mondandójukat: a 0. napon az EISZ és az MTMT programjának ismertetésével indítottak, az MTA KIK munkatársai, Giczi András és Páll Zoltán előbbiről, Seres József és Holl András utóbbiról beszélt. Olyan szekciót akartak, ahol a másik oldal, az intézmények képviselői szólnak arról, hogyan látják ugyanezen kérdéseket. Szép kerek egész mondandó alakult a végére, érem mindkét oldala, többféle megközelítés is előkerült. A meghirdetett kerekasztal-beszélgetés nem igazán jött létre a végén, de jó hangulatban telt a beszélgetés, amolyan kiscsoportos foglalkozás. A végkövetkeztetés szerint intelligens szolgáltatáshoz intelligens emberek kellenek, intelligens könyvtárosok és partnerek is, velük megvalósíthatóak a szolgáltatások és azok intelligens volta is.

Zenei Szekció

Előadásaik nem csak az észnek, hanem a szívnek és kicsit a léleknek is szóltak, de történelmi kitekintést is nyújtottak a témáról. Az első előadó Komlós Katalin zenetörténész volt, kapcsolódott Sopron zenetörténetéhez előadása. Szeretnek megismerkedni annak a városnak zenetörténetéhez, múltjához, ahol a vándorgyűlés zajlik. A XVII-XVIII. század fordulójáról származó Stark-féle virginálkönyvet mutatta be az előadó. A kézirat fontos, mert a XVII. századból származó négy magyar zenei kézirat egyike, egy 12 éves fiú számára készített billentyűs tankönyv, a nehézség sorrendjében tartalmazza a zenedarabokat. Egy dél-amerikai előadóművész egy véletlen során hangfelvételt készített, korabeli hangszereken bemutatta a darabokat. Nem csak kottát, hanem a család feljegyzéseit is tartalmazza a kézirat, mely a városi múzeumban található. A második egy könyvtártörténeti előadás volt, az OSZK Zeneműtára érdekes időszakáról, a második világháború utáni évek, az 50-es évek történetéről, mikor Vécsey Jenő zeneszerző és zenetörténész volt a gyűjtemény vezetője. Munkásságának vázlatos bemutatására volt csak lehetőség, abból is látható volt, hogy milyen nehéz körülmények közt dolgoztak akkor kollégák, mennyire fontosnak tartották az olvasók kiszolgálását. A címben a „narancskatalógus” a cédulák színét jelezte, az olvasók tájékozódását segítették a katalógusban.

Határon túli könyvtárosok szakmai találkozója

Dr. Redl Károly: különleges alkalom, apropója az volt, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szándéka szerint kb. kétszázezer könyvet, elsősorban szakkönyveket, oktatásban használható, de szépirodalmi könyveket is szeretnének eljuttatni a határon túli könyvtáraknak eljuttatni, ehhez kérik szakmai segítségüket, támogatásukat és a hálózatot, amit az MKE jelent. Marelyin Kiss József, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, az ötletgazda ismertette a Kutatóintézet működését, részletesen elmesélte az általuk Könyves Kálmán Programnak nevezett program paramétereit és szándékait. Ezután megvalósult minden moderátor álma, a hallgatók szakmailag felkészülten hozzászóltak a témához, pergő megbeszélés alakult ki. Megfogalmazódott, hogy igényfelmérés legyen, hogy valóban az jusson oda, amire igény van. Az áramlás legyen kétirányú, jöjjenek be is könyvek onnan, hogy megfelelő reprezentációt kapjanak szerzőik a magyar közgyűjteményekben. A képzés problematikája is felmerült, nagy szükség lenne rá, az infrastruktúra fejlesztésére is. Úgy tűnt, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet fogadókész a gondolataikra. A megbeszélésen jelen volt Bakos Klára és az MKE elnökségének több tagja is, így elhatározták, hogy programot szerveznek, stratégiai együttműködést kezdeményeznek a Kutatóintézettel, mely reményeik szerint komoly lehetőséget jelent az egyesület és a kollégák számára is. Külön öröm, hogy megfogalmazódott a kérdés, hogy vizsgálják meg, hogyan tudnának a határon túli kollégák bekapcsolódni az MKE munkájába még aktívabban, személyes tagság révén vagy külön szekció létrehozásával. Kiderült, hogy kreatívak és tettre készek vagyunk, munkára készek és van igény az egyesülethez való csatlakozásra. Ennél pozitívabb üzenet mi lehetett volna egy szekcióban?

A záró plenáris ülés második részében Bakos Klára elnök tartott rövid összefoglalót a vándorgyűlésről. A statisztika: 678 résztvevő, 11 + 1szekció, közel 70 előadás, ami óriási szám, a bőség zavarával küzdhettünk. Sok beszélgetés volt, fontos tapasztalatcserék, hiszen hallottuk is, milyen fontos a jó gyakorlatokat átvenni, egymás munkásságát megismerni, mennyire kell nyitni egymás felé, milyen lesz a közös munka. Pazar szellemi kínálat volt, ha végignézzük az előadások listáját a programfüzetben, egyet kell ezzel érteni. Izgalmas kérdések sora merült fel, mit kell tennünk, lesz-e forrás, mi az egyik oldal, mi a másik oldal, hogy teremthető egyensúly köztük. Ez mindenkinél felmerült, nem csak az EISZ-nél, hanem mindenkinél, aki könyvtárban dolgozik és könyvtáros. Az intelligens könyvtáros kérdése, intelligens szolgáltatás kérdése mindenütt előjött szinte, hogy mit is értünk ezen. Eléggé Markánsan megfogalmazódott, hinnünk kell Téglási Ágnesnak, fontos, hogy milyen is legyen egy intelligens könyvtáros. 11+1 beszámolót hallottunk, intelligens könyvtárosképet kaptunk, nem kétséges.

Ha mérleget kellene vonni, hogy milyen volt ez a vándorgyűlés. Nyilván rendkívül intelligens. Jó definíciót kapott minden szekcióban az intelligens szolgáltatás odavonatkoztatott fogalma. differenciáltan nézték, mindenki adott területének megfelelően. Ez önmagában is pozitívum, hogy nem rohantunk el olyan világ felé, ami számunkra még járhatatlan, de jól bemutattuk, ami felé menni kell, nehéz mérleget vonni. Mikor lehet, miben nyilatkozik meg ez ténylegesen? Mikor hazamegyünk, és az otthoni munkánkban tudjuk alkalmazni, kamatoztatni mindazt a szemléletünkben, gondolkodásunkban, ami szellemi muníciót magunkhoz vettünk, az az igazi mérlegvonás. Nekilátunk és kreatívak vagyunk, és addig dolgozunk, míg a források meg nem lesznek, addig képviselünk, míg a forrást be tudjuk hozni a rendszerbe. A lehetőségeket elcsípjük, amiket pl. Sörény Edina előadásában hallottunk, ami konkrét lehetőségeket kínált. Mindenre reflektálunk, figyelünk, ez is az intelligens könyvtáros jele, hogy a szolgáltatásokhoz a muníciót így tudja megszerezni.

Ekkor vonhatunk igazán majd mérleget, lehet, hogy nem is fogunk tudni róla, de a következő vándorgyűlésen vagy menet közben mikor visszacsatolunk, érezzük, hogy volt-e haszna a vándorgyűlésnek. Nekünk feladatunk is van, tovább kell adni mindazt, amit hallottunk azoknak, akik nem tudtak eljönni, hogy milyen irányok fogalmazódtak meg, milyen főbb vonalak voltak terítéken, hiszen egy egész szakmát reprezentálunk. Beszéljük meg a feladatokat, a problémákat. Intelligens könyvtárosként intelligens felhasználóknak nyújtsunk szolgáltatást. Nem akar ezzel tréfálkozni, Nagy Zoltán amit mondott, hogy jellel találkozott, mindenki tanult ott, ő is, hogy a könyv és könyvtár hogy néz ki jelbeszéd vonatkozásában. Azt gondolja, hogy minden terület érintve volt, ami fontos számunkra, mivel célközönségnek szolgáltatunk, mindenki megjelent, és teljes képet kaptunk.

Hagyomány, hogy az előző évi vándorgyűlés szervezői is beszámolnak néhány szóban arról, hogy mi történt a vándorgyűlés óta életükben. Az egri nevében Tőzsérné Géczi Andrea szólt. „A siker az, ha reggel felébredve olyan izgalommal készülsz a teendődre, hogy szinte kirepülsz az ajtón. Ha olyanokkal dolgozol, akiket szeretsz. Ha kapcsolatba lépsz másokkal, és hatással vagy rájuk. Ha képes vagy megérinteni olyanokat, akikkel csupán az álmotok közös. Ha este úgy fekszel le, hogy elégedett vagy a munkáddal. A siker öröm, szabadság és barátság.” Úgy véli, hogy ezeknek a vándorgyűléseknek évről évre ez jellemzőjük, hogy sikereket élünk meg, örömöket oszthatunk meg másokkal, barátságban, ezek a barátságok pedig hosszú időre szólnak. Kívánja a soproniaknak, hogy ugyanilyen örömmel éljék át a vándorgyűlést, a következő vándorgyűlés szervezői pedig ugyanezt mondhassák el magukról majd két év múlva.

Következett a jövő évi vándorgyűlés meghívója. A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár igazgatója, Lászlóné Nagy Ilona és igazgatóhelyettese, Takáts Béla, valamint Lászlóné Nagy Ilona szólt a megjelentekhez, majd átvették a vándorbotot, melyet Tóth Béla faragott.

A köszönetnyilvánítások elhangzását követően Kiss Gábor berekesztette az MKE 46.vándorgyűlése szakmai programjait. Az MKE hivatalban lévő elnöksége utoljára szervezett vándorgyűlést, megújul jövőre az elnökség, választások lesznek. A jelenlegi elnökség nevében köszöni az együttműködést, amit az elmúlt évek során, főleg a vándorgyűlés szervezésében, lebonyolításában kifejtettek. Köszöni még egyszer Sopronnak, az egyetemnek, a szervezőknek munkájukat. Jól éreztük magunkat, holnapig ez nem változik meg már, esetleg csak fokozódni fog. Jó szórakozást kíván, estébe nyúlóan vigadozzanak, holnap kiránduljanak, szép élményeket kíván, köszöni, hogy itt voltak!

A Vándorgyűlés szekciókban, illetve plenáris üléseken végezte munkáját. A szekciók rövid, legfontosabb üzenetüket, megállapításaikat, melyre 2014-ben a szakma és az ágazati irányítás figyelmét kívánják felhívni, az alábbiakban fogalmazták meg:

Bibliográfiai szekció:

Az egyetemi könyvtáraknak egyszerre vannak időben állandó és a társadalmi, technológiai, kulturális környezeti változásból eredően gyorsan változó feladatai. A felsőoktatási intézményeknek kiemelt, előírt feladatává vált, hogy az oktató, kutató munka eredményeképpen létrejövő szellemi vagyont rendszerezetten, visszakereshetően megőrizzék, s az így összegyűjtött, digitalizált formában rendelkezésre álló tudást a lehető legszélesebb kör számára elérhetővé tegyék, szolgáltassák.

Gyermekkönyvtáros és Közkönyvtáros szekció:

Intelligens könyvtári szolgáltatás x Intelligens könyvtáros = Intelligens társadalom.

Helyismereti könyvtáros szekció:

Az előadások egyszerre mutatták meg a helyismereti munkához felhasználható internetes források gazdagságát és sokszínűségét, ugyanakkor rávilágítottak a digitalizálás összehangolatlanságára és az elektronikus dokumentumok rendezetlenségére.

Jogi szekció:

A Jogi Szekciója elhivatottan vallja, hogy a jogszabályok betartása, helyes alkalmazása nélkül nem létezhet intelligens szolgáltatás. Ezért törekszik arra, hogy tevékenységével minél szélesebb körben ismertté tegye a hagyományos és digitális tartalmak jogtiszta szolgáltatását. “FIAT JUSTITIA, PEREAT MUNDUS!” Legyen igazság, ha elvész is a világ! (I. Ferdinánd)

Mezőgazdasági szekció:

A mezőgazdaság fejlesztésének leghatékonyabb eszköze a mezőgazdasági szakembereket kiszolgáló szak- és felsőoktatási könyvtárak támogatása.

Múzeumi szekció:

A könyvtárak a generációkon át megőrzött, állandóan bővülő információk letéteményesei. Az információ adja a szellemi szabadságot, lendületet az élet kiteljesedéséhez.

Műszaki könyvtáros szekció:

A műszaki és orvosi könyvtárak a tudományos tárakkal és az oktatással is arra törekszenek, hogy minden állampolgárnak kivétel nélkül és esélyegyenlőséggel biztosítsák a hozzáférést az információk teljességéhez.

Olvasószolgálati szekció:

NonStop könyvtári szolgáltatásokkal és elérhetőséggel a funkcionális analfabetizmus leküzdéséért, és a digitális írástudás terjesztéséért.

Társadalomtudományi szekció:

A könyvtárak intelligens szolgáltatásokkal segítik a kreatív felhasználókat.

Tudományos és Szakkönyvtári szekció:

A nemzetközi szintű feladatok megoldására képes tudományos és szakkönyvtárak mind az MTMT, mind az EISZ, mind az Open Access és bármely, kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatás nemzeti feladatként való ellátását képesek biztosítani, megfelelő forrás birtokában.

Zenei szekció:

A zenei intelligencia a zenei nyelv mind teljesebb megismerésén alapul. A zenei könyvtárak, könyvtárosok segítik a méltán híres magyar zenekultúra köznyelvvé válását, amelynek megértése az élet minőségéhez járul hozzá. Így válik az intelligens szolgáltatás alapjává.

Határon túli könyvtárosok szekció:

A magyar nemzeti identitás megőrzése a Kárpát-medencében a könyvek, és a könyvtárosok szakmai és személyes kapcsolatai által lehetséges.

Dávid Boglárka, DEENK
Fehér Miklós, MKE főtitkár