A Fitz József- könyvdíj – 2014

Díjazottak önvallomásai

Dr. Hajdu Edit: Magyar Szőlőfajták

Amikor a Magyar szőlőfajták című könyvet megírtam, azt gondoltam, hogy a magyar szőlőtermesztőket ez a könyv szolgálni fogja, segíti őket a szőlőültetvények helyes fajtaszerkezetének kialakításában, amire olyan nagy szükség van. A másik célom pedig az volt, hogy a könyv olvasói ismerjék meg részletesen a szőlőfajtákat azért, hogy azokat szakszerűen ápolják, termésükből minőségi végterméket (étkezési szőlőt, bort, szaporítóanyagot) állítsanak elő és maximálisan használják ki a fajták genetikai kapacitását.

Ugyanakkor a könyvben szereplő szőlőfajták mutatják a Kárpát-medencében tenyésző szőlőfajták gazdag biodiverzitását, a szőlészetünk és a borászatunk kincseit.

A fajta termelőeszköz – legyen az akár üzemi ültetvényben, akár házi kertekben -, és termesztése akkor a legolcsóbb, ha azok genetikai adottságát kihasználják. Ez pedig csak a fajták teljes ismeretében lehetséges. Sokan úgy telepítenek szőlőültetvényt, hogy magáról a fajtáról nem sokat tudnak, csak azt, hogy bora keresett a piacon.

Ezért könyvemben teljes részletességgel írtam le a szőlőfajták alaktani, termesztési, borászati tulajdonságait. A fajták között szerepelnek a magyar származásúak (Hungarikumok): azok, amelyek a Kárpát-medencében régóta megmaradtak a termesztésben (Furmint, Hárslevelű, Kadarka, Kövidinka, Olasz rizling, stb.) vagy amelyeket a magyar szőlőnemesítők Magyarországon állították elő (Cserszegi fűszeres, Palatina, Refrén, Favorit, Lidi, Esther, Bianca, Odysseus, stb.).

A könyvet a Mezőgazda Kiadó dr. Lelkes Lajos igazgató támogatásával, Wenszky Ágnes szerkesztésével adta ki szép megjelenési formában. Nagyon meglepődtem, amikor a könyvkiadók a Mezőgazdasági Könyvhét keretében díjakat adtak könyvemre. Persze ez igen megtisztelő volt számomra és örültem, nagyon jól is esett, de a díjak átvételekor hálával gondoltam azokra a munkatársaimra, akik a fajtakísérletekben közreműködtek. A könyvemben szereplő adatok 10-15 kísérleti év átlagai, és sok-sok munka eredménye, ami több ember kísérleti munkáját igényelte. Borbásné Saskői Éva kolleganőmet emelem ki, aki a könyv elkészítésében aktívan közreműködött.

Ezek után eltelt egy év, és nyár elején a Mezőgazda Kiadó igazgatója értesített, hogy a Magyar szőlőfajták könyvre a Fitz József-könyvdíjat Sopronban 2014. július 17-én fogom megkapni a Magyar Könyvtárosok Egyesületétől. Ezen tényleg meglepődtem, s első pillanatban zavarba is jöttem, s nem hittem fülemnek, hogy jól hallottam-e ezt a hírt? Hiszen a könyvtárosok általában nem szőlészek és borászok, s mégis értékelni tudták ezt a könyv formájában megjelent ampelográfiát? Éppen ezért ez a díj különösen megtisztelő a Mezőgazda Kiadó munkatársai számára és számomra is. A könyvtárosok azok a szakemberek, akik a hiteles könyvek terjesztése, ajánlása útján segítik a tudományos eredmények terjesztését és a könyvkiadók munkáját, s így támogatva az egyes diszciplinákat. A könyvtárosok ily módon is nagy szolgálatot tesznek a tudományokért. Köszönet és hála érte.

Korábban nem figyeltem fel a Fitz József-könyvdíjra, amelyet tudomásom szerint még 1988-ban alapított a Művelődésügyi Minisztérium, s amelyet a könyvtárosok szavazatai alapján ítélnek oda az előző évben megjelent, a könyvtáros szakma által legértékesebbnek, legszebbnek tartott könyveknek. Azonnal utána olvastam, hogy ki is volt Fitz József: könyvtáros, nyomdászattörténész, bölcsészdoktor, az irodalomtudományok kandidátusa, az Egyetemi Könyvtár dolgozója, majd az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Nemzeti Bibliográfia ujjászervezője és még mi minden! Személyének ismeretében szememben még inkább emelkedett ennek a díjnak az értéke.

A Fitz József könyvdíjat Sopronban, a GYIK Rendezvényház nagytermében vehettem át, ott zajlott a Könyvtárosok Országos Egyesületének 46. vándorgyűlése, közel 700 fő részvételével. A rendezvény első részében adták ki a díjakat, így nekem is. Az ünnepi alkalom számomra igen megható volt ilyen sok könyvtáros jelenlétében és tapsözönében. A Fitz József-könyvdíj, ha nálam méltó helyére került, akkor ez kötelez a jövőbeli munkámra nézve is. Jól esett, hogy a szünetben ismerős és ismeretlen könyvtárosok és könyvtárvezetők jöttek gratulálni nekem teljes szívükből. Ilyenkor az ember igazán nagyra tudja becsülni az emberek egymás iránti tiszteletét, figyelmességét és szeretetét.

Dr. Hajdu Edit,
a mezőgazdasági tudomány kandidátusa

Dr. Kovács Emőke: A régi idők Balatonja

A régi idők Balatonja című kötetem 2013-ban jelent meg a Széphalom Kiadónál. Balaton-szeretetem meghatározó, gyerekkorom és most már a felnőtt létem is ide köt a tóhoz. Ez már a második könyvem a Pannon Tenger kultúrtörténetéről. 2007-ben jelent meg első művem, A 19. századi Balaton világa. A régi idők Balatonja bepillantás a 19. századi Balaton történetébe, mozaikok a Pannon Tenger 20. századi múltjából. Az első rész a korábbi könyvem kibővített változata, a második az elmúlt években írt publicisztikáim, amelyek a Balatonról szólnak.

Mindegyik írás történeti kutatásokhoz, olvasmányélményekhez, érdekes történetekkel, emberekkel való találkozásokhoz kötődik. A 19. századi rész a kor szépsége, tisztasága, a kibontakozó balatoni élet miatt különleges. A második részből különösen szeretem az endrédi csipkézők sikertörténetét, a siófoki Muzsinszki Nagy Endre aszketikus festeni akarását, Simon Böske keszthelyi szépségkirálynő szerénységét, Belházy Bimbi, az első Balatont átúszó nő kitartását, a fűzfői Bódi Mária Magdolna rendíthetetlen hitét, a balatoni mítoszok meseszerű, fantáziadús világát. Fontos volt az is számomra, hogy olyan balatoni sikertörténeteket, sorsokat mutasson be, amelyek a 21. században példaértékűek lehetnek, és nemcsak a régióban élők számára.

2010 óta a siófoki BRTK Könyvtár igazgatója vagyok, visszatértem a tóhoz. A könyvtárvezetés, a kulturális rendezvények szervezése mellett a Balaton-kutatás életem részévé vált. Küldetéssé és szenvedéllyé egyaránt, ez jelenik meg a most díjazott könyvemben is. Ezért több a Fitz-díj számomra, mint egy rangos elismerés. Visszaigazolás is egyben, hogy tényleg érdemes!

Dr. Kovács Emőke,
BRTK Könyvtár, Siófok