Egyházi könyvtárak a 21. század elején

Az idén huszadik születésnapját ünneplő Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) 2014. március 25-én konferenciát rendezett az Országos Széchényi Könyvtárban. A program célja az volt, hogy a tágabb szakma, a világi könyvtárak megismerjék az egyházi gyűjtemények eredményeit, a 21. század könyvtári feladataira adott válaszait, a lehetőségeket és a megoldásokat. A konferencia fővédnöke a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) volt. Köszöntötte a rendezvényt dr. Vígh Annamária az EMMI Közgyűjteményi Főosztályának vezetője, Bakos Klára, az MKE elnöke, dr. Boka László, az OSzK tudományos igazgatója, Baranya Péter, az EKE korábbi elnöke. Fontos, hogy az egyházi gyűjtemények bekerüljenek a magyar kulturális élet vérkeringésébe, ne a szakmától elszigetelten működjenek, hanem a világi könyvtárakkal együttműködésben végezzék értékmentő munkájukat, és feleljenek meg korunk szakmai kihívásainak – hangzott el többek között az üdvözlő beszédekben. Bakos Klára, a konferencia moderátora elismeréssel szólt az egyházi könyvtárak fejlődéséről, az eredmények bemutatásáról, a modernitás jegyében összeállított szakmai programról. A konferencia előadói voltak: Török Beáta (Sapientia Hittudományi Főiskola Könyvtára, Budapest), Ásványi Ilona (Főapátsági Könyvtár, Pannonhalma), dr. Kovács Béla Lóránt (Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen), Kertiné Rózsa Anikó (Debrecen Nagyerdei Református Gyülekezet Könyvtára, Debrecen), Balogh Ferenc (Főegyházmegyei Könyvtár, Eger), Baranya Péter (Piarista Központi Könyvtár, Budapest), Kövécs Ildikó (Gál Ferenc Főiskola Könyvtára, Szeged).

A különböző egyházi könyvtárak sorsa 1945 után többféleképpen alakult. Egy részüket megsemmisítették vagy megcsonkították, mások alvó könyvtárakká, könyvraktárakká váltak. Néhány nagyobb egyházi gyűjtemény (Esztergom, Eger, Kalocsa, Pannonhalma, Debrecen, Pápa, Ráday Könyvtár, stb.) működött könyvtárként. Nyilvános könyvtár csak közkönyvtár lehetett, az 1976. évi törvényerejű rendelet is a közkönyvtárakra terjedt ki. Az említett egyházi gyűjtemények ennek ellenére részt vettek országos szakmai programokban (központi nyilvántartás, védetté nyilvánítás, CIH, RMNy). A rendszerváltás után az egyházak számára kedvezően megváltozott politikai légkörben korábban már működő, és újonnan létesült könyvtáraik a hazai könyvtárszakma átalakulásával, a rohamos technikai fejlődéssel, új szemlélettel, igényekkel és feladatokkal találták magukat szembe. Az egyházi gyűjtemények a világi könyvtárakhoz képest szerényebb infrastrukturális adottságokkal és kevés szakemberrel kezdtek neki ma is aktuális feladataiknak: felzárkózni a folyamatosan változó, hazai könyvtári rendszerhez, megfelelni korunk szakmai kihívásainak. 1994-ben 23 gyűjtemény részvételével létrejött az Egyházi Könyvtárosok Egyesülése (EKE). Az EKÉ-nek ma 62 tagkönyvtára van. Az egyházi-felekezeti intézmények nem alkotnak homogén csoportot. A történelmi múlttal, komoly muzeális állománnyal rendelkező gyűjteményi, egyházkerületi, egyházmegyei könyvtárak, a szerzetesrendek gyűjteményei, és a frissességet, modernitást leginkább hordozó, újonnan létrehozott felsőoktatási könyvtárak, az egyházi középiskolák könyvtárai egymástól némileg eltérő feladatokkal és eltérő lehetőségekkel rendelkeznek.

A 21. század elején az egyházi könyvtárak jelentős részének fejlesztései, programjai arról szólnak, hogy utat találjanak minél tágabb olvasói rétegekhez, az információközlést a változó igények figyelembevételével, modern eszközökkel végezzék, bekapcsolódjanak a szűkebb és tágabb közösség kulturális életébe. Ezen intézmények többsége kettős feladatot végez. Az őrzött muzeális gyűjtemény több szempontú feltárása, kutathatóvá tétele, értékeinek bemutatása mellett alakítja, feldolgozza és szolgáltatja modern állományát is. Az olvasókkal való sikeres kommunikáció egyik fontos eleme a könyvtár arculatának megtervezése, a gyűjtemény honlapon való megjelenítése nyelvi és formai eszközökkel (logók, tájékoztató táblák).. Ilyen módon alakítható az intézménnyel kapcsolatba kerülők könyvtárról alkotott belső képe. A különböző történelmi adottságokkal rendelkező, és különböző feladatokat ellátó gyűjteményeket eltérő arculat jellemzi. Az egyházi könyvtárak önálló honlappal rendelkeznek, vagy a működtető intézménnyel együtt jelennek meg.  A honlapok átgondolt információkat tartalmaznak a gyűjteményről: tájékoztatnak az új beszerzésekről, saját kiadványokról, bővülő könyvtári feladatokról, színes, igényesen szerkesztett plakátok hívogatnak kiállításokra és könyvtári rendezvényekre. Gyűjteményi- és egyházmegyei könyvtárak honlapján terem műemlékkönyvtárakban kedvcsináló vezető és kiállítási kalauz fogadja a látogatót. Különböző olvasói rétegek (diákok, kutatók, gyengén látók) számára eltérő, igényeikhez alkalmazkodó felületen szolgáltatja ugyanazokat az információkat a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános iskola és Kollégium Könyvtára.

Online-katalógusok, speciális adatbázisok (pl. Ráday Könyvtár: 18. századi történeti kötések katalógusa) mellett több egyházi könyvtár komoly digitális tartalmakat is hozzáférhetővé tesz saját állományából (Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára, Debrecen; Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Pápa; Evangélikus Országos Könyvtár). Az egyházi könyvtárak az újrainduláskor a már említett hátrányosabb pozícióból kezdtek könyvtári adatbázis fejlesztéshez, mint a világi intézmények. Kezdetben a számukra ingyenesen hozzáférhető, DOS alapú ORBIS programot használták. Az ORBIS levéltári- és múzeumi anyag feldolgozására is alkalmas volt, használata nem igényelt bonyolult számítógépes ismereteket, az adatbevitel munkájába bekapcsolódhattak nem könyvtáros munkatársak is (civilek, kispapok). Kilenc egyházi könyvtár részvételével Theca néven létrejött az ORBIS programban feldolgozó könyvtárak az interneten lekérdezhető, közös keresőrendszere. Az ORBIS nem volt kompatibilis más keresőrendszerekkel. Az egyházi felsőoktatási könyvtárak számára hamar lehetőség nyílt integrált könyvtári rendszerrel (Corvina) az olvasói igényekkel lépést tartó, feldolgozó- és információszolgáltató munka végzésére. Később főként katolikus gyűjteményi- és egyházmegyei könyvtárak számára vált lehetővé Huntéka vagy Corvina rendszerben dolgozni.

Közös katalogizálásra, és közös keresőrendszer bevezetésére több együttműködési kör is létrejött különböző egyházi intézmények között (Veszprémi Corvina szerver, Váci Huntéka szerver). Egy fenntartó könyvtárai (Esztergomi Főegyházmegye közös könyvtári katalógusa, Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárainak közös katalógusa), valamint egyházi gyűjtemény és felsőoktatási könyvtár (Debreceni Tudományegyetem és a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára), további közös katalógusokat kezdtek építeni. Előnyei mellett (költséghatékonyság, könnyebb osztott katalogizálás, egységes munkára való törekvés), gondot jelenthetnek internet kapcsolatból fakadó problémák. Az egyházi könyvtárak egy része nem tudott a technikai elvárásoknak megfelelő informatikai fejlesztésekbe fogni. A tervek megvalósulásának anyagi forrását a témában kiírt pályázatok jelentették volna, ezeken egyházi könyvtárak nem indulhattak. Országos együttműködésekbe is bekapcsolódtak gyűjtemények. A MOKKA közös katalógusban visszakereshetők a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára állományának adatai. A MOKKA-R, az 1850 előtti régi nyomtatványok közös katalógusának tagkönyvtárai között szép számmal képviseltetik magukat a muzeális állományt őrző egyházi könyvtárak (11 gyűjtemény).

2010-ben NKA támogatás segítségével létrejött a hazai és határon túli egyházi könyvtárak közös katalógusa és portálja az UNITAS. Célja, hogy a honlapra látogatót megismertesse az egyházi könyvtárak világával, rendezvényekkel és az elérhető szolgáltatásokkal. Lehetőség van olyan egyházi könyvtár állományában is keresni, amely nem rendelkezik önálló internetes katalógussal. Az UNITAS ökumenikus jellegű portál. Általános információkat tartalmaz az egyházi könyvtárakról, és megjeleníti az intézmények arculatát. Feladata a közös (osztott) katalogizálás (rekordátemelés lehetősége), a tudományos tevékenység elősegítése tanulmány- és cikkadatbázisok integrálásával (országos cikkadatbázisok integrációja tartalomszűkítéssel pl. Humanus). Lelőhely információt ad a keresett tanulmányról, könyvről. A Tudástár menüpont alatt elérhetők régi- és modern könyvek feldolgozásához szükséges katalogizálási segédletek és segédkönyvek, lexikonok, könyves adatbázisok, folyóirat repertóriumok, egyházi digitális könyvtárak, és országos digitális adatbázisok. Digitalizált dokumentumokból válogatás található a honlapon (E-könyvtár).

Az 1997-es Kulturális törvény rendelkezései lehetővé teszik az egyházi gyűjtemények számára is, hogy a megadott feltételek alapján nyilvános könyvtárként működjenek. 2014 januárjában az EKE 62 tagkönyvtára közül 30 intézmény szerepelt a nyilvános könyvtárak jegyzékén és további 2 gyűjtemény, amelyek nem tagjai az Egyesülésnek. Ma már mindegyik egyházi gyűjtemény különböző mértékben, de nyitott a könyvtárhasználók felé. A nyilvános státuszt vállaló intézmények visszakerültek a könyvtári rendszerbe, és az alapellátáson túl egyéb lehetőségek is elérhetővé váltak számukra (pl. pályázatok). 2007-2013 között 216, főként az NKA által kiírt pályázaton vettek részt (ebből 19 volt sikertelen). Az NKA pályázati témái csak egyes területeket fedtek le, az egyházi könyvtárak a legtöbb esetben restaurálásra és állományvédelemre nyertek támogatást. Kevés pályázati támogatásban részesültek az informatikai-fejlesztésre, könyvtári bútorokra, dokumentumvásárlásra, könyvek köttetésére, kiadványok megjelentetésére és dokumentumok digitalizálására vonatkozó törekvések. (A Márai-program második és harmadik fordulójában negyvenegy gyűjtemény állománya gyarapodott új könyvekkel). A vizsgált időszakban egyre csökkent azoknak a pályázatoknak a száma, amelyen indulhattak az egyházi könyvtárak, és a tervek egy része valósult csak meg a megpályázott összegnél elnyert kevesebb támogatásból. Nemcsak a pályázatok száma, hanem a támogatás mértéke is csökkent. 2012-ig a pályázathoz szükséges önrész előteremtése is gondot jelentett sok intézmény számára.

2008-tól az Európai Uniós pályázatokban való részvétel, kivételes, de kevés egyházi könyvtár számára igénybe vehető lehetőséget jelentett. A közép-magyarországi régió intézményei nem pályázhattak, több könyvtár nem tudott indulni az utófinanszírozás gyakorlata (a fenntartónak rendelkeznie kellett az összeggel), és a konzorciumi partner hiánya miatt. A TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) és TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) pályázatokon tizenkét egyházi intézmény vett részt önállóan vagy más intézménnyel együtt. A konzorciumi partnerek felsőoktatási és megyei könyvtárak voltak (Akadt más formáció is több intézmény összefogása esetén pl. Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtárának TÁMOP-3.2.4. pályázata). A TIOP-1.2.3 (Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – „Tudásdepó-Expressz”) három egyházi könyvtár számára tette lehetővé az informatikai fejlesztést (új számítógépek, speciális eszközök és szoftverek, fejlettebb integrált könyvtári rendszer). Egy gyűjtemény korszerű berendezésekkel bővítette infrastruktúráját (mobil rámpa akadálymentesítéshez, légkondicionáló, légszárító). A TÁMOP-3.2.4. pályázati támogatásnak köszönhetően internetes portálokat és honlapokat készítettek az egyházi könyvtárak, integrált könyvtári rendszert (Corvina) vásároltak, gyűjteményrészeket tettek hozzáférhetővé az interneten (modern- és régi könyves katalógus, konverzió). E program keretében könyvtárosok és felhasználók képzéseken vettek részt, a könyvtárak rendhagyó iskolai órákat, ismeretterjesztő előadásokat, olvasásnépszerűsítő-, irodalmi- és kulturális programokat szerveztek. E projekt nyolc egyházi intézmény számára jelentett fejlesztési lehetőségeket, szerepvállalást a helyi kulturális életben, az oktatásban. A TÁMOP- 3.2.13.-12. /1., a tanórán kívüli nevelést segítő program keretében egy egyházi gyűjtemény (Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára) munkatársai szerveztek múzeumlátogatást, tartottak témanapokat és szakköröket  Az Európai Uniós pályázatokban való részvétel elősegítette az egyházi könyvtárak partnerkapcsolatainak kiépítését  más könyvtártípushoz tartozó intézményekkel, ismertséget szereztek tágabb használói körben, a helyi közösségben. Új szemlélet alapján alakították ki a gyűjtemények szakmai koncepciójukat, fejlődött a munkatársak pályázatírói kompetenciája. E programok nélkül fontos fejlesztések nem valósulhattak volna meg. A TIOP-TÁMOP pályázatokban nehézséget okozott a már említett utófinanszírozási gyakorlat mellett a bonyolult és nehézkes adminisztráció.

A gyűjtemények jelentős része muzeális értékek őrzője, gondozója. Kincseiket könyvtári vezetéseken, konferenciákon és kiállításokon, múzeumpedagógiai órákon, különböző rendezvényeken mutatják be. A helyi vagy országos kulturális turisztikai programokba való bekapcsolódás (pl. Múzeumok éjszakája, Múzeumok őszi fesztiválja) kiváló lehetőség az egyházi könyvtárak számára, hogy tematikus kiállításokon és egyéb rendezvények keretében bemutassák muzeális állományuk értékeit. Átalakulóban vannak a turisztikai szokások: nagyobb mértékben előtérbe kerülnek a kulturális örökség meglátogatására, megismerésére irányuló igények, az etnikai, falusi és kalandturizmus. A turistákat valamilyen kulturális vonzerő motiválja az utazásban (a hely szépsége, műemlékei, vagy pl. híres borvidék). A turisták válogatnak,- pénzügyi szempontok alapján is-, a vidék kulturális eseményei, látnivalói között. Az egri Főegyházmegyei Könyvtár példája mutatja, hogy érdeklődést keltő rendezvényekkel képes muzeális gyűjteményt őrző könyvtár kulturális vonzerőt gyakorolni a városba látogatókra, így bekapcsolódva a turisztikai vérkeringésbe. Fontos, hogy átgondolt tematikával, a turisták igényeinek figyelembe vételével jöjjön létre egy-egy program, kiállítás (pl. „legjeink bemutatása: legrégebbi, legkisebb, legunikálisabb stb. könyv; színes előadásmód, kreativitás, az év turisztikai szempontból frekventáltabb időszakának figyelembe vétele a kiválasztott anyag szempontjából, kivitelezés minősége és esztétikai színvonala). Országos intézményekkel közösen szervezett konferenciák és kiállítások az egri gyűjtemény helyét biztosítják a hazai kulturális életben.

Egyházi könyvtár „határokon kívül”, szélesebb használói réteget megmozgató tevékenységének egyik üdítő példája a Debrecen Nagyerdei Református Gyülekezet könyvtárának működése.  A folyamatosan gyarapodó, keresztyén/keresztény szerzők műveit tartalmazó, gyűjteményt eredetileg a gyülekezeti tagok számára hívták életre, hogy korszerű hitéleti irodalom segítse őket életvezetési kérdésekben, hitük növekedésében és erősödésében.      A könyvtár használói köre túlnőtt a gyülekezet keretein. Állományából családtagok, barátok, ismerősök, munkatársak számára is kölcsönöznek irodalmat a könyvtártagok, pedagógusok oktató-nevelő munkáját segíti a gonddal válogatott könyvanyag. Kezdetben a könyvtáros könyvajánlói vonzották az érdeklődőket, ma már a gyülekezet honlapján adatbázis segíti a tájékozódást. Debrecenben református egyházközségek a Méliusz Juhász Péter Könyvtár együttműködő partnereiként vesznek részt az EMMI által létrehozott kísérleti programban. A cívisváros szegregált, információs- és könyvtári szolgáltatások szempontjából ellátatlan városrészeiben létesített/létesít könyvtárpontokat a megyei könyvtár különböző intézmények, szervezetek (civil, szociális, egyházi, közművelődési) bevonásával. Az adott településrészek lakói munkaerő-piaci hátrányainak leküzdését, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetűek kulturális integrációját segítő program több helyen fiatal, dinamikusan fejlődő református gyülekezetek segítségével valósult/valósul meg.

Az egyházi könyvtárak az elmúlt 20-25 évben hosszú utat tettek meg. A világi könyvtárakhoz képest infrastruktúrájuk, szakemberrel való ellátottságuk szempontjából is jelentős lépéshátrányból indultak, egymás közti szakmai összefogással valósították meg fejlesztéseiket, programjaikat lehetőségeikhez mérten. Utat találtak a „tágabb szakmához”, a világi könyvtárakhoz, közös programokat valósítottak meg együtt. Utat találtak szélesebb társadalmi, könyvtárhasználói rétegekhez. A hiányosságok, egyenetlenségek ellenére a fejlődés mérhető. Az informatikai fejlesztéseken túl a nyitottságra, a társadalmi, könyvtár-szakmai elvárásokkal való „együtt mozgás” igénye és szemlélete, „eljutni az olvasóhoz”, vágya jellemzi az egyházi könyvtárak többségét. Együttműködések világi intézményekkel, az előadásokban felvázolt projektek, programok és ezek internetes megjelenítései mindenképpen jelzik az irányt.

Felhasznált források:
BALOGH Ferenc: Turizmus, kiállítások. (A konferencián elhangzott előadás kézirata)
KERTINÉ RÓZSA Anikó: Nyitott gyülekezeti könyvtár Debrecenben (A konferencián elhangzott előadás internetes változata: http://www.eke.hu/index.php/rendezvenyek/szakmai-napok/egyhazi-koenyvtarak-a-21-szazad-elejen )
Az elhangzott előadások prezentációi: http://www.eke.hu/index.php/rendezvenyek/szakmai-napok/egyhazi-koenyvtarak-a-21-szazad-elejen
Egyházi könyvtárak honlapjai: http://www.eke.hu/index.php/gyjtemenyek
Az UNITAS honlapja: http://www.unitas.hu 

                                                           Borvölgyi Györgyi,
Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye, Könyvtár