Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) konferenciáról jelentjük

TURIZMUS, KIÁLLÍTÁSOK AZ EGYHÁZI KÖNYVTÁRAKBAN

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) 2014. március 25-én konferenciát rendezett az OSZK-ban. A szervezők nem titkolt célja az volt a konferencia megrendezésével, hogy közelebb hozzák a világi könyvtárosokhoz azokat a tevékenységeket, amelyek az egyházi gyűjtemények, az EKE tagkönyvtárak keretében folynak.

Így merült föl, hogy az egyik előadás a kulturális turizmusról, az egyházi könyvtárak e területen meglévő lehetőségeiről szóljon. Balogh Ferenc, a téma előadója az egri Főegyházmegyei Könyvtár igazgatóhelyetteseként számos könyvtári programot, kiállítást menedzselt már. De nem pusztán ennek apropóján vállalkozott a közös gondolkodásra, tapasztalatai megosztására, hanem azért is, mert sajátos rálátása van a területre. Ugyanis tagja az Egerben működő Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának. Tapasztalatait így szélesebb körből meríti.

Az egyházi könyvtárak hatalmas kultúrkincs felett őrködnek. Minden könyvtár küldetése, hogy az általa gondozott, gyarapított, feltárt gyűjteményt szolgáltatások révén elérhetővé tegye. Hogy hozzáférést biztosítson állományához. Ebben az esetben sincs ez másképp, miközben mégis többről, másról van szó, mint információ szolgáltatásról, az elérhetőség biztosításáról. A kulturális turizmus keretében ugyanis átterelődik a hangsúly a bemutatásra, az érdeklődők pontosan nem is körülírt igényének a kielégítésére.

A kulturális turizmus során valójában egy olyan turisztikai terméket nyújtunk át a turistáknak, melyben az intellektuális igényeiket kielégítő vonzerő élvezi a prioritást. Ebben az értelemben bármilyen szabadidős utazás besorolható a kulturális turizmus fogalomkörébe, hiszen új élmények révén a turisták mindenképp új tapasztalatot, s ezzel új tudást szereznek. De ha szűkebben szeretnénk értelmezni a kulturális turizmus fogalmát, akkor azt mondhatjuk, hogy azok az utazások sorolhatók ide, amelyek során valamiféle kulturális vonzerő motiválja a turistákat. A nekik felkínált termékek, szolgáltatások pedig az ilyen, „a kultúra által motivált turisták” igényeire adnak választ, azt elégítik ki. Ilyen motiváció lehet a műemlékek és örökséghelyszínek felkeresése, a fesztiválokon való részvétel, a kiállítás-, múzeum-, színház- vagy koncertlátogatás, egy tanulmányút vagy egy zarándoklat is.

A kulturális turizmus igazi attrakcióit az „elit kultúra” programjai, például klasszikus zene, opera, balett vagy a klasszikus képzőművészet, színház vagy más előadó művészeti előadások jelentik. Vagy jelentették eddig. Mert érdemes odafigyelnünk arra, hogy manapság egyre nagyobb szerepet játszik a kulturális turizmusban a „populáris” vagy „tömegkultúra” megjelenése is. Egyre nagyobb tömegek vesznek részt például könnyűzenei fesztiválokon, vagy zarándokolnak el sikerfilmekhez kapcsolódó forgatási helyszínekre. Az elmúlt évtizedekben az is jól kitapintható, hogy egyre kevésbé lehet egy-egy eseményt vagy az annak helyszínéül szolgáló intézményt az eddig megszokott kategóriákba sorolni. Maguk a kulturális elitet megcélzó művészek és létesítmények is egyre szélesebb rétegeket próbálnak programjaikkal egyszerre megérinteni. Így találkozhatunk klasszikusokkal, de diszkó ritmusban, vagy például operaénekesekkel sporteseményen. Példa lehet erre pl. a Csík zenekar munkássága, az ő koncertjeiken részt vevők érdeklődési körében jól megférnek egymással a klasszikus népzene, a Quimby számok vagy a Presser dalok is. Ebben az esetben az elit és a populáris kultúrák kiegészítik egymást ahelyett, hogy bármelyik kizárólagosan érvényesülne. Mindennek persze gazdasági oka is van. A látogatói szokásokat ugyanis a pénztárca is jelentősen befolyásolja. A turisták nem csupán a kínálatot veszik figyelembe, hanem a pénzügyi lehetőségeiket is. A színvonalas, széles bázisú (már megjelent a „3S” turista, azaz a sport (sport), a látnivalók (spectacle) és a megelégedettség (satisfaction) után egyszerre vágyó látogató, akinek igénye van a  turizmus alternatív formáira is, így a kulturális örökségi, etnikai, falusi és kalandturizmusra), ugyanakkor olcsó programok sokak számára jelentenek igazi vonzerőt.

A kulturális turista legfőbb motivációja tehát az, hogy megismerhessen új kultúrát, új élményeket, s mindezt kulturális eseményeken való részvétel és kulturális attrakciók meglátogatása tegye lehetővé számára olcsón és megelégedettségét kiváltva. A kínálat fő elemét adó vonzerő ebben az esetben tehát nem más, mint a felkeresett desztináció sajátos, egyedi kultúrája. Desztináció alatt azt a helyet (intézményeket) értjük, amelyeket a turisták kiválasztanak az élmények ígérete, a hely kulturális vonzereje miatt.

Eger és a turizmus

Hol kisebb, hol nagyobb intenzitással, de a turizmus dinamikusan fejlődik Egerben. A városban az épített örökség szempontjából a legjelentősebb látnivaló, ahová szinte minden magyar ember legalább egyszer életében ellátogat, természetesen az egri vár. Országos, sőt európai viszonylatban is a kiemelkedő intézmények közé tartozik a maga 350-500 ezer fős évi látogatószámával. A jelenleg ott folyó felújítási és rekonstrukciós munkálatok befejezése után vélhetően ez a szám nőni is fog, hiszen ezt a belváros rehabilitációja is kiegészíti, ami többek között a Minaret környékét is érinti. A rehabilitáció során a belvárosban kialakításra kerülnek különböző közösségi terek is, melyek várhatóan ideális helyszínt jelentenek a városban eddig is jelen lévő szabadtéri eseményeknek is. Hasonló vonzerőt jelent a tavaly felújított Líceum épülete is, benne az egyedülálló csillagvizsgálóval és camera obscurával és nem utolsó sorban az egri Főegyházmegyei Könyvtárral. Szintén zajlik az egri érseki palota felújítása és ott egy kulturális, turisztikai és látogatóközpont kialakítása is. A városra jellemző még továbbá a bor és fürdőturizmus is.

Ebben a környezetben az egri Főegyházmegyei Könyvtár elsősorban kiállításokkal, bemutatókkal hívja fel magára a figyelmet. Önálló kiállításokon időről időre, különböző tematika szerint mutatják be kincseiket, ami állományvédelmi szempontból is mindenképp üdvözlendő. Önálló kiállításaik közé tartoznak a különböző évfordulókra rendezett bemutatók. Ennek keretében nemrégiben Pyrker János László egri érsek Egerbe érkezésének 185. évfordulójára, illetve a könyvtárt alapító Eszterházy Károly püspökre emlékeztek. Az önálló anyagok mellett fontosak az együttműködések is. A Mikes évforduló kapcsán a Magyar Tudomány Akadémia Irodalomtudomány Intézetével közösen rendeztek kiállítást. Együttműködtek a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárával is, aminek keretében címeres leveleket mutattak be. De volt már nálunk a Tevan családot bemutató nyomdaipari kiállítás is.

Ezen kívül rendszeresen zajlanak az intézményben nemzetközi és hazai tudományos ülések, konferenciák is, gyakran együttműködve a Líceumban jelenleg működő Eszterházy Károly Főiskolával.

Ezen rendezvények egy része (helyismereti vetélkedők, helytörténeti séták) a helyi látogatókat célozza meg. Őrájuk számít elsősorban a Múzeumok éjszakája, a Múzeumok őszi fesztiválja, a Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozat is. A látogatók között igen jelentős számban vannak jelen a külföldi turisták. A hazai érdeklődők között jellemző az iskolai és nyugdíjas csoportok jelenléte, a különböző szakmai szervezetek tagsága, de előfordul, hogy vendégül látják a város és a főiskola, az egyházmegye hazai és külföldi delegációit is.

Merre tovább?

Balogh Ferenc a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2007-2010 közötti időszakra megfogalmazott stratégiájában leírt elemekből választotta ki, azokat a terveket, javaslatokat, melyek a jövőre nézve az egyházi könyvtárak számára is a leginkább akceptálhatóak:

A könyvtári turizmus beindítása, integrálása a kulturális turizmusba. Ennek érdekében:

• Marketing stratégia kialakítása. (Helyi szinten saját; és másokkal együttműködve regionális vagy országos szinten is fontos ennek magalkotása.)
• Országos és regionális utak szervezése a kulturális intézmények között könyvtárak látogatásával. (Tapasztalatcsere és szakmai fejlődés szempontjából is jelentős.)
• Magyar könyvtárosok számára külföldi utak szervezése, felhasználva a jól működő testvérvárosi kapcsolatok előnyeit.
• Idegennyelv-képzés támogatása. (E kettő stratégiai elem jelentősége minden bizonnyal nem szorul magyarázatra.)
• A társadalmi nyilvánosság területeinek erősítése, fórumainak igénybevétele. Ennek érdekében:
  • Az együttműködés erősítése a határon túli magyar könyvtáros egyesületekkel, kollégákkal
  • Közös projektek indítása (képzések, könyvtári turizmus – ezek megvalósítása is igen üdvözlendő feladat!)
  • Részvétel biztosítása hazai szakmai rendezvényeken.
  • Részvétel a határon túli szakmai rendezvényeken.
• A fiatal generáció bevonása az egyesület munkájába: részvételük biztosítása tanfolyamokon, egyesületi és szervezeti rendezvényeken, projektek készítésébe, lebonyolításába.

  (Elhangzott az Országos Széchényi Könyvtárban,
  az Egyházi Könyvtárak Egyesületének konferenciáján,
  2014. március 25-én,
  Balogh Ferenc előadásában.)