Új generációs könyvtári rendszerek – integrált könyvtári rendszerek transzformációja a könyvtári szolgáltatási platformok együttesében

Rendszereink vizsgálata során fel kell tennünk a kérdést: Hogyan válhat a könyvtár a digitális értéklánc (egyik) legfőbb összetevőjévé?

AZ 1980-90-es években kivirágzott integrált könyvtári rendszerek (IKR) kínálata jó néhány éve nem nyújt egyedüli és megfelelő lehetőséget a könyvtárakban jelentkező olvasói igények kiszolgálásához, különösen a fiatalabb generáció körében.

Miközben elsirattuk a hagyományos könyvtárainkat, néhány éves tanácstalanság jellemezte útkereséseinket az új jelenségek befogadása, az új szerepek felvállalása terén. Hogyan tudjuk a Google generációkat visszahódítani a könyvtárakba, milyen funkciókkal tudjuk megkülönböztetni és kiemelni magunkat a tartalomszolgáltatók mezőnyében, hogyan alakítsuk ki a partneri szerepet a digitális kiadókkal és forrásgazdákkal, miként támogassuk a web2.0 és a social networking jelenséghez társuló új típusú felhasználói aktivitást, amely a keresésben, a véleményalkotásban, sőt a tartalmak létrehozásában (blog, fórum, tagging, folksonomy stb.) is erőteljesen jelentkezett?

A hagyományos IKR-ek tervezői még nem vehették figyelembe a digitális forrásokra alapozott szolgáltatásokat, amelyek összetettsége és növekvő száma alapján nyilvánvalóvá vált, hogy önmagában egy IKR nem képes befogadni azokat az integrációs és munkafolyamati követelményeket,  amelyek az új típusú szolgáltatások szervezéséhez szükségesek, és amelyek jelenleg csak néhány nagyobb könyvtári fejlesztő rendszerében működőképesek (OCLC, ExLibris, VTLS, Innovative stb.). A Webscale, Worldshare management systems (ld. OCLC – és más fejlesztőknél) gyűjtőnéven nevezett szoftverek és szolgáltatások minden eleme webes munkafolyamatot biztosít, gyakran felhőszolgáltatással társítva, és olyan kooperatív működést támogat, amely nemzetközi szinten teszi lehetővé a rekordgazdálkodást, a szolgáltatási együttműködést, és a tájékoztatási intelligencia közös igénybevételét.

A digitális könyvtári modell olyan attraktív technológiákat tömörít a tartalom feltárására és az összefüggések kiemelésére, amelyek nem azonosak a digitalizált állomány közzétételével és egyszerű kereshetőségével, ezért nem férnek bele egy IKR nyújtotta keretrendszerbe. Jelenleg sokkal inkább könyvtári szolgáltatási platformok együttesét kell megterveznünk, amelynek az IKR csak egy része, és a különböző platformok együttműködésével valósul meg a webes szolgáltatások szervezése:

• begyűjtés, tárolás, jogkezelés, folyamatszabályozás, kooperáció, érdek- és jogvédelem;
• különböző típusú adatok és adattárak, adatbázisok kezelése, az alkalmazott technológia, a dokumentum formátumok és formátumnyelvek gazdag választékának biztosítása;
• az arathatóság és távoli keresés lehetősége, az „open acces” fejlődési irány támogatása, a különböző archívumok elérése és keresése;
• korlátlan, limitált, időleges, részleges vagy kedvezményes szolgáltatások és ezek feltételrendszere;
• keresési lehetőségek és eszközök discovery funkció biztosításával;
• mobil kereshetőség biztosítása;

a szállítási és számlázási lehetőségek választéka, standard workflow és kommunikációs folyamatok a szolgáltatások kiválasztásához, megrendeléséhez stb.

Nyitott, kooperatív, mobil, konfigurálható, testre szabható, barátságos, egyszerű, kereshető, áttekinthető…

A digitális akceleráció korában nem lehet csak helyi válaszokat és megoldásokat nyújtani , ezért a digitális könyvtár és eszközei hálózati és kooperatív jellegűek. A mostani igények szerinti új IKR-ek  nyitott, átjárható, web- és felhő szolgáltatásra felkészült rendszerek, amelyek mobilitásukkal is felhívják magukra a figyelmet a közösségi oldalakon. A meta-adatok tartalmazhatnak olyan adatokat is, amelyek a hagyományos MARC rekordszerkezetnek nem voltak részei (pl. intézményi azonosítók, copyright előírások stb.). Ha nem jön valami új technikai csoda, valószínű a  könyvtárak „felhőbe költözése” is, mert a megfelelően kiépített szerverkonfigurációk fenntartásához, a gazdaságos tartalomelosztáshoz (clusterek, memóriában tárolt adatok, aktív és passzív tárolók, terhelés elosztás stb.) nem lesz kifizetődő a megfelelő speciális technológiai tudással felvértezett szakember ellátottság (architect és szerver szakértők stb.) és infrastruktúra fenntartása.

A könyvtárak jelenleg sokféle alkalmazást és rendszert használnak egy divergens technológiai és szolgáltatási környezetben (sokféle és változó platform, mobil alkalmazások, webes szolgáltatások, eltérő formátumok és média eszközök, beépíthető open source rendszerek, vizualizáló és digitalizáló szoftverek stb.), miközben a kooperáció szükségessége egyre inkább követeli az egységességet.

Ha megvizsgáljuk az informatikai trendeket, akár a könyvtárak, akár egy globális, multinacionális cég vonatkozásában, a mai helyzetben konvergens jelenségeket láthatunk: digitalizálás, mobilizálás, vizualizáció, „cloud”, üzleti intelligencia, adatbányászat stb. (Pl. Gartner, Forrester, IDC stb.).

A könyvtárakban ezek az irányvonalak az alábbi tendenciákban jelentkeznek:

• Digitalizálás, növekvő digitális tartalmak, fejlődő és gyorsuló eszközök és eljárások
• „Smart” / okos rendszerek iránti egyre nagyobb elvárások,
• Web alapú tartalmak használata és beépítése a mindennapi szolgáltatásban, külső szolgáltatások vagy elemek beépítése a saját rendszerekbe
• Tudásgazdálkodás, tudásmenedzsment – a könyvtárakban önállóan előállított vagy menedzselt szöveges adattárak, közlések, marketing tartalmak (tudásbázisok, helyi ismeretek, rendezvény meghívók, felhívások, értesítések, személyes figyelemfelhívások stb.), szakértők és tudástartalmak összekapcsolása, tudáskataszterek stb.
• Open source szoftverek vagy szoftverelemek igénye (DSPACE, OAI, DC, Lucene stb.)
• Egységes workflow a nyomtatott és digitális anyagok kezeléséhez (BPM – Business Process Management beépítése a folyamatokba)
• „Cloud” technika – nem csak adataikat és szolgáltatásaikat, hanem a hardvereiket és szoftvereiket, tájékoztatási feladataikat is megosztják
• Közös az infrastruktúra (IaaS)
• Azonos bérelt platform (PaaS)
• Bérelt szoftverek (SaaS)
• Hálózati működés és jelleg: a hálózati alkalmazásoknál a könyvtár használja a teljes rendszert, vagy saját gyűjtemény „nézetét” (pl. az NKE Egyetemi Könyvtárban 10 féle OLIB „nézet” van a tagkönyvtárak és külön gyűjtemények választékához)
• A tradicionális könyvtári szakmunka a hálózaton folyik az adatfeldolgozástól a végfelhasználók kiszolgálásáig, (pl. a megyei könyvtárakhoz kapcsolt kistelepülési könyvtári hálózat a kecskeméti Katona József Könyvtárban)
• A könyvtári forrásmegosztás megnyitja a lehetőséget az együttműködési intelligencia kialakításához
• Automatizálható könyvtári háttérmunkák, szolgáltatási és fejlesztési „kelléktár” közös web oldalakon, közös fejlesztési platformokkal, projektekkel, igénybe vehető gadget és widget elemekkel, mini szoftverekkel stb.
• Discovery funkció: a felhasználók nem elégednek meg az IKR keresési adottságokkal, az un. discovery szolgáltatásokkal jellemezhető tartalomszolgáltatást is igénylik, amely egy keresési folyamatban biztosítja nem csak a más katalógusokhoz vezető távoli keresést, hanem teljes szövegű találatok átvételét is kínálja egyszerű és áttekinthető folyamatokkal (letöltés, másolás, kölcsönzés, előjegyzés, fizetés stb.)
• Analízis, szintézis: statisztikai rendszerek beilleszthetősége az adatok, trendek és szolgáltatások értékeléséhez. Gyakran adatbányászati eszközök biztosítása a nem indexelt adatokhoz és következtetések létrehozásához. (Pl. az OLIB Jelentéskészítő modul)
• Bővíthető, módosítható rendszerek a könyvtár számára biztosított rendszeradminisztrációs eszközökkel a szolgáltatás alapjainak módosításához, átszerkesztéséhez, testre szabásához, aktualizálásához

A könyvtári szolgáltatási platformok, mint az integrált szolgáltatások csomópontjai

Az új generációs könyvtári rendszerek sokkal inkább a könyvtári platformok együttesét jelentik, amelyeknek egyik eleme az önálló IKR lehet, és amelyek a számítástechnikában régóta honos SOA (service oriented architecture) modell alapján szerveződnek működőképes egésszé.

Mit jelent ez a könyvtárban?

A SOA egy olyan architektúra, amely az adott szolgáltatásra (intézményre) épített egymással kommunikáló alkalmazások, a rendszerelemek, valamint a használók tranzakcióinak együttesét foglalja rendszerbe. A rendszer elemeihez alapadatok, authority fájlrendszerek kapcsolódnak, amelyek a SOA környezetben „utazhatnak” (ld. service bus funkciókkal) az egyes alkalmazások között a dupla adatfelvitelek elkerülése érdekében, és a folyamatok újraszabályozásának lehetőségét is beépítik a rendszerbe  (business process reengineering – BPR alkalmazásokkal),  pl. egy könyvtárközi kölcsönzés esetében az ISO szabályozás szerint végezhető a könyvtáros és a felhasználó által is átlátható folyamat (pl. a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban), amely a könyvtár egyedi eljárásai szerint újraépíthető.

A szolgáltatási platformok az adott könyvtár funkcióihoz tervezett architektúrán működtetett alkalmazás együttesek, amelyek lehetnek saját, külső és partneri alkalmazások, magukban foglalják az infrastruktúra elemeket, a web szolgáltatásokat és az adatmenedzsment folyamatokat. A platform együttes lényege, hogy a funkciókhoz átgondolt, bővíthető és testre szabható elemekre épüljön a szolgáltatás. A platformok infrastruktúrája flexibilis, bővíthető technológiai hátteret ad az adatok megosztásához, az adatközpontok építéséhez, és az adatok igénybevételéhez.

A szabványos folyamatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a kooperáció rutinszerűen működhessen, amely különösen fontos az országos szolgáltatási rendszerekben (MOKKA, ODR, MTMT, kapcsolatok az Europeana-hoz stb.)

Végre elismerten „metázunk” – rekord specialisták egy új koordináta rendszerben

Korábban voltak olyan vélemények, hogy mindegy, milyen IKR-rel rendelkezünk, mert más rendszerek alkalmazásával pótolhatjuk az IKR-ből hiányzó adottságokat. Véleményem szerint ez az álláspont a digitalizálással megdőlt, mert az aratás, a nyílt hozzáférés támogatása, a nemzeti kulturális örökség láthatóvá tétele globális rendszerekben nyilvánvalóvá tette, hogy magas szintű IKR tulajdonságok szükségesek a hazai szolgáltatásokhoz és a nemzetközi kapcsolódást biztosító kooperációhoz is. Egyre fontosabbá válik a rekordok minősége az információ hálózati és globális jellege, valamint a más rendszerekhez való illeszkedési kötelezettségek (akár az MTMT, akár a MOKKA, vagy Europeana stb. esetében), távlatban pedig az automatikus rekord előállítás reménye miatt.

A fentiek és a fejlődő szemantikus web irányzat  következtében a rohamosan terjedő mobilizálás és nyitottság mellett ez a másik fejlődési irány is nagy léptékkel halad: a kiváló meta-adat minőség meghatározóvá vált a digitális szolgáltatások környezetében, és előállításuk terén megkerülhetetlen a könyvtári típusú adatfeldolgozás követelményrendszere más szakterületeknél is. Az új formanyelvek és a szemantikus web irányzat által megkövetelt új leírási szabványok, formátumok és ajánlások (FRBR, Dublin Core, ONIX, MIS, RIS, RDA/XML, RDF/XML, JSON-SPARQL stb.) használatának előfeltételeként kialakult egy speciális kompetencia követelmény (adatgazda, adatspecialista, névterek és authority fájlok szerkesztői stb.), amelynek aránylag kevesen tudnak megfelelni, de elismerést hoznak a háttérben folyó alapozó tevékenységnek. A „linked data” fejlődési irány ezt a tendenciát tovább fogja erősíteni, mert az adatforrások adatai közötti virtuális kapcsolat, a névterek és földrajzi nevek szabványos rendszere nem nélkülözhetik már jelenleg sem a nemzetközi kooperációt és ebben a nemzeti rendszerek, nemzeti könyvtárak kiemelt szerepvállalását, a formanyelvek közötti átjárhatóságot, a wikidata típusú együttműködések szakmai felvállalását.

Jellemző tendenciává válik az elszigetelt leírások kiváltása a kooperációban történő rekordgazdálkodással, amely viszont csak erre alkalmas IKR-ek, platformok, technológiák és eljárási szabályzatok előfeltételével működőképes: a rekordgazda átadja „termékét” megfelelő tulajdonosi és csere szabályzatok mellett más könyvtáraknak, nagy nemzetközi rekordgyűjteményeknek (Europeana, WorldCat stb.), és vállalja a felelősségi körébe tartozó, beépíthető authority fájlok elkészítését.

A keresés és információkutatás – discovery rendszerek a figyelem középpontjában

Az ideális információ felfedező eszköz egyszerű, általában egy kereső doboz alapján biztosítja a keresést (haladóknak egyéb eszközökkel is, pl. keresőkérdés szerkesztése stb.), a relevancia szerinti rangsorolást, a tagging funkciókat a rekordokhoz, keresések mentését és exportálását. Integrálható a könyvtári OPAC rendszerrel is, pl. Primo (Ex Libris), WorldCat Local (OCLC), EBSCO Discovery Service, and Encore (Innovative Interfaces), ADVISE és OLIB (T-Systems Magyarország).

Hogyan fokozható az adat- és információelérés a könyvtárak közreműködésével?

A „hogyan” a könyvtárosok számára világos, de nem nyilvánvaló a felhasználó előtt, aki a Google oldalakon rengeteg információt talál, csak azzal nincs tisztában, ami a mély, vertikális keresések hiányában rejtve maradt számára. Miközben tudjuk, hogy számos kérdés ma még nem oldható meg, mégis modern válaszokat kell adnunk a keresési problémákra, amelyeket csak az IKR-ek keresőmotorjaival nem tudunk megnyugtatóan megoldani.

Néhány ismert probléma:

• a munkaidő 30 %-át információkeresésre fordítjuk, amelyekből 15-20 % is lehet eredménytelen (IDC);
• szavakkal és kódokkal keresünk, holott az információ szövegösszefüggésekben rejlik;
• az értékes információ nem ott van, ahol keressük,  a döntések nem ott születnek, ahol az információt tárolják és keresik, a tömeges információ nem minden döntési szint számára kezelhető, vagyis valamilyen formában el kell juttatni az eredményt a különböző felhasználóknak;
• számos tényező nem vihető át a keresésekbe (pl. gúny, humor alkalmazása);
• csak bibliográfiai tájékoztatással már nem tudjuk használóinkat kielégíteni, a szöveges információk jelentik az összes információ 80 %-át;
• jelenleg nem tudjuk meghatározni, mit érdemes keresni a közösségi hálózatokon található információk közül, bizonytalan a szerzőség és az érték tényező is;

az eredmények csak analízis és szintézis útján értékelhetők  (amelyek fejlett alkalmazásoknál un.  Dashboard eszközökön válnak áttekinthetővé a háttérrendszerek automatikus elemzését követően), a könyvtárak számára viszont nem áll rendelkezésre megfizethető alkalmazás.

A problémákat a szolgáltatók sokféle megoldással szeretnék elkerülni, amelyet jól illusztrál a szemantikus kereső eszközök terjedése. Sokak véleménye szerint jelenleg egyik sem mutatja fel a teljes megoldást (Hakia, Quora, Aadvark, TexWise, Yebol, Bing, WolframAlpha, ADVISE stb.), inkább jellemző a különböző megoldási válaszokra való törekvés.

Az egyik válasz a keresés fejlesztésére a discovery eszközök sora, amelynek áttekintése során teljesen nyilvánvalóvá válik az a régi könyvtári ismeret, hogy jó kereséshez a kereshető tartalom mellett jó adatok is kellenek, vagyis meta-adatok, adattárak, authority fájlok, tárgyszó rendszerek, tezauruszok, és az ezek tárolására, feltárására alkalmas szoftver rendszerek. Nagy hiánynak mutatkozik az IKR-ek esetében a tezaurusz vagy strukturált tárgyszó rendszer szerkesztésére alkalmas modul.

A web alapú discovery szolgáltatás teljesen megváltoztatja a könyvtári szolgáltatásokat. Képes a gyors keresésre a helyi és távoli indexelt tartalmakban, és relevancia érték alapján, intuitív felületen tárja elénk az információkat. Hogy visszatérjünk a könyvtári platform kérdéséhez, a könyvtári discovery szolgáltatás nem egy rendszeren alapul, hanem egy kooperációra képes könyvtári platform alkalmazásainak együttesén, a teljes szövegű információ azonnali szolgáltatásának lehetőségével.

Az alapkeresés eszközei helyett a discovery funkciók alkalmazásával a könyvtárak által menedzselt tartalmak felfedezhetővé válnak, és messze meghaladják az OPAC keresők által nyújtott lehetőségeket.  Lényeges, hogy segítségükkel megtaláljuk azokat az információkat, amelyeket az alapkeresés eszközeivel (pl. OPAC ) nem találhatnánk meg. A vertikálisnak vagy mély keresésnek is nevezett igény jogosságát felfedezve egyre több fejlesztő alkalmaz rendszereibe épített új típusú keresőket (pl. hazai környezetben az ADVISE rendszer az NKE, és a BCE könyvtáraiban), amelyek különböző adatbázisokban és adatforrásokban képesek egyidejű kereséseket végezni, külső információkat harvesztelni, szöveges tartalmakat feltárni. Az ADVISE discovery eszköz egyidejűleg mutatja a meta-adatokat és a szabad szöveges tartalmakat, többféle statisztikát nyújt a használati elemzésekhez, „alert” funkciókat, hírleveleket képes generálni egyéni felhasználói igények kiszolgálására. A keresések finomítására a keresői profilokat szerkeszthetővé teszi, és képes vizualizáció eszközökkel való integrációra stb.

A discovery funkció és eszköztár részletesebb áttekintésére ebben az írásban nem térnék ki (talán a következő alkalommal). A magyar nyelvű megnevezés szerintem nem kielégítő, inkább körülírásnak tekinthetjük – tudományos keresés, vertikális keresés, információkutatás, információ felfedezés modern és kooperatív informatikai eszközökkel stb. A discovery szolgáltatás digitális adattárakra épül, ezért a felhasználó számára érdektelen, hogy hol található eredetileg az információ. A szolgáltatáshoz kapcsolt adatforrásokban keres a rendszer és a szállítás kérdését is elektronikus eszközökkel biztosítja.

Példaként említsük meg  az OCLC WorldCat Local discovery alkalmazási platform elemeit:

 

• DEWEY hálózati változata 38 000 jelzettel;
• First Search – dokumentumok elektronikus szolgáltatása
• Facetted Application of Subject Terminology (FAST) – subject heading séma web környezetre, amelyet az OCLC és a Library of Congress készített az LC Subject Headings szótára alapján;
• VIAF (Virtual Authorit File)–22 nemzeti könyvtár együttműködésével készült név authority file gyűjtemény 19 országból, VIAF Identity Network alkalmazással;
• Schema.org – 2012 júniusában az OCLC által kezdeményezett fejlesztés és szolgáltatás, amelyben a Bing, a Google, a Jahoo! és a Yandex (orosz keresőmotor) együttműködésével valósult meg az adatbegyűjtés (harvesting) a web strukturált adataiból;
• Wikidata – a Wikipédia, WorldCat és VIAF kapcsolat az adatminőség javítására, amelynél az adatok nemzetközi kooperációban építhetők.

A discovery szolgáltatás egyes vélemények szerint (pl. Marshall Breeding, Richard Vallis) forradalmasítja a könyvtári szolgáltatásokat, mert úgy juthatunk információkhoz, ahogyan korábban nem lehetett. Lényeges elemei ennek a „szép új világnak” a külső adattárak azonnali használatának lehetősége, a specializált, külső rendszerekhez könnyen illeszkedő, de nem átfedő helyi gyűjtemények, és a „katalinking” szolgáltatás, amelynek során külső adatokat átvehetünk, átszerkeszthetünk, vagy elláthatjuk azokat saját elemekkel, ha szolgáltatásainkhoz szükséges. Természetesen mindehhez szabályozott és standard alkalmazások és eljárások szükségesek.

És egy lényeges kérdés: hol legyenek szolgáltatásaink?

Ahol a mi felhasználóink vannak a könyvtárunkon kívül: Internet, Intranet, Google, Facebook, YouTube, Videotórium, mobil alkalmazások, Foursquare, stb.

Horváth Zoltánné könyvtári szakértő,
T-Systems Magyarország