Pillanatkép a KSH Könyvtárról

A KSH Könyvtár hazánk egyik legrégibb országos szakkönyvtára; működésének kezdete 1867-ig nyúlik vissza. Amellett, hogy küldetése szerint a hazai statisztika elsőszámú szakirodalmi információs bázisa, azaz a teljesség igényével gyűjti a hazai és válogatva a nemzetközi szakirodalmat, fontos célja a magyar statisztikatudomány és társadalomtörténet-írás fejlődésének előmozdítása történeti kutatásaival, publikációival, szakirodalmi összeállításaival és kutatástámogató szolgáltatásaival, illetve az említett tudásterületek eredményeinek minél szélesebb körben történő megismertetése. Emellett az intézmény a kölcsönzési lehetőség kiterjesztésével és változatos programjaival agoraként is igyekszik jelen lenni szűkebb környezete, Budapest II. kerülete, illetve a kultúra iránt érdeklődő közönség mindennapjaiban.

A falakon innen

A könyvtár gazdag, túlnyomórészt kölcsönözhető gyűjteményében a statisztika és társtudományai mellett természettudományi kézikönyvek, szépirodalmi kötetek, útikönyvek, térképek, kéziratok és muzeális értékű kiadványok is megtalálhatók. Négy olvasótermünk dokumentumállományát folyamatosan frissítjük. A könyvtár nyilvános terei akadálymentesek. Az olvasótermek számítógépein korlátlan és ingyenes internethasználatot biztosítunk a regisztrált látogatóknak. Szabadpolcos olvasótermünkben tartjuk – immár két éve – könyvtári estéinket szakmai és irodalmi előadásokkal, úti beszámolókkal, könyvbemutatókkal, kamarakoncertekkel. Ugyanitt a legkisebbek számára játszó-olvasósarkot alakítottunk ki.

Könyvtárunk kiemelten fontos szolgáltatása a könyvtárközi kölcsönzés. Az elmúlt években – párhuzamosan „online láthatóságunk”, az elektronikus katalógusba és a MOKKA-ba feltöltött rekordjaink számának növekedésével – folyamatosan nőtt a tőlünk kért dokumentumok száma, és ma már az ország második-harmadik legnagyobb ODR-szolgáltatójának mondhatjuk magunkat.

Kutatás és kutatástámogatás

A könyvtárban a XX. század második felében indultak meg a történeti kutatások és a kutatástámogató tevékenységek. Az 1955–1956-os időszak a könyvtár életében nem csak szervezeti megújulást és önállósodást jelentett. Azzal, hogy a vezetés szakított a korábbi évtizedek szemléletével, és az akkor lehető legszélesebbre tárta a könyvtár kapuit, illetve korábban ismeretlen szolgáltatásokat, kutatásokat indított meg, egyszersmind a szak- és a közkönyvtári funkció egészséges egyensúlyát is kialakította. Ennek máig ható tanulsága van, amelyről a könyvtár egyre hangsúlyosabbá váló közösségitér-jellege mellett sem szabad megfeledkeznünk.

A könyvtár történeti kutatásokkal foglalkozó részlegének ma is futó projektje a Magyarország történeti helységnévtára című sorozat, amely számára a történeti Magyarország több mint húsz megyéjét feldolgozták a kutatók. Előkészítés alatt áll és egy–másfél éven belül elkészülhet a Vas megyei kötet. Javarészt kiaknázatlan forrást jelent a könyvtár kéziratállománya. Eddig 2563 példány feldolgozása történt meg, ezek az online katalógusban is visszakereshetők. Több mint kétszáz doboznyi (huszonhat folyóméternyi) anyag, jeles társadalom- és gazdaságkutatók hagyatéka várja a minden részletre kiterjedő feldolgozást. A kutatást az idén nyáron elkészült középszintű segédlet segíti. A kézirattári rendezés közben került elő az „alapító atya”, Keleti Károly igazgatói kinevezése és a KSH-t minisztériumi osztályból hivatallá emelő okirat.

A könyvtár saját fejlesztésű adatbázisa a Magyar társadalomtudományi hivatkozások adatbázisa (Mathias), amelynek tizenötezer rekordja a Statisztikai Szemle 1980 és 2013, a Demográfia 2000 és 2012, a Területi Statisztika 1998 és 2013, illetve a már megszűnt Gazdaság és Statisztika 1992 és 2006 közötti évfolyamait dolgozza fel.

Házon belül „kézműves” technológiát igénylő források digitalizálására van módunk. Tavasz óta zajlik a honlapunkon is elérhető Fényes Elek-tudásbázis folyamatos bővítése kiemelkedően fontos életművek digitális feldolgozásával. Eddig a hivatalalapító Keleti Károly és a pécsi születésű kiváló statisztikus, Buday László munkásságának java vált szabadon hozzáférhetővé. Pályázati forrásnak köszönhetően küszöbön áll a történeti népszámlálások anyagának digitális közzététele. Ez már csak azért is sürgető kötelességünk, mert egyre-másra jelennek meg különféle honlapokon az egyes kiadványok többé-kevésbé használható, de semmiképpen sem egységes szempontok szerint elkészített elektronikus változatai. A Népszámlálási digitális adattár (Néda) a Magyarországon 1784 és 1996 között tartott népszámlálások és mikrocenzusok (kis népszámlálások) digitalizált köteteit teszi majd közzé.

A falakon túl

Könyvtárunk évek óta megjelenik, beiratkozási és kölcsönzési lehetőséggel várja az érdeklődőket az ELTE könyvtári napján, az ünnepi könyvhéten és a II. kerület napján. Szeptemberben jelen voltunk a Marczibányi téri művelődési ház olvasás világnapi rendezvényén, és – mint 2011 óta mindig – nyitva tartottunk a kulturális örökségi hétvégén. A virtuális térben Facebook– és Iwiw-profilunkon, Twitter-csatornánkon, az Instagramon és a Rukkola könyvcserélő oldalon keresztül érhetnek el bennünket az érdeklődők. A YouTube-on saját készítésű kisfilmmel népszerűsítjük a könyvtárat. 

Rózsa Dávid főigazgató-helyettes,
KSH Könyvtár