Kristóf Márta népi iparművész, könyvtáros-mézesbábos

Posted by zondaz - december 22nd, 2013

1

„Soha egy pillanatig nem bántam meg, hogy könyvtáros lettem…
…a könyvtárosoknak van egy messze földön híres mézesbábosuk,
a kézműveseknek pedig egy könyvtárosuk.”

Kristóf Márta tanító, régész, néprajzos szeretett volna lenni, aztán mégis a könyvtárosi hivatás mellett döntött. 1970-ben a Debreceni Tanítóképző Intézet könyvtár-népművelő szakán végzett, majd 1979-ben a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán szerzett másod diplomát. 25 évesen lett a tiszakécskei könyvtár vezetője. Szakmai tudásával, tenni akarásával olyan könyvtárat teremtett Tiszakécskén, ahol a magas színvonalú szolgáltatásokhoz mindig kapcsolódott egyfajta hozzáadott érték; amely a kollegiális együttműködésre alapozva megmutatta, hogy ”…mennyi titkot, játékot, tudást, élményt, szeretet rejt a könyvtár, amely olyan hely, ahol mindenki megtalálja a könyvön keresztül, amit legfőképpen keres – önmagát”. (Mezőtúri Könyvtáros Konferencia jelmondata, 2005.)

Könyvtárlátogatók írták, mondták Kristóf Mártáról:

 „Könyvtáradnak, mint jómagadnak is, legfőbb erénye a sokoldalúság, a megbízhatóság, a csöndes, barátságos, gondos-pontos szolgálat. Így válogattad meg a munkatársaidat, így alakítottad sajátos arculatúvá az általad vezetett intézményt.” (Nyitrainé Mudris Gabriella igazgató)

 Csernus  Ferencné Jeromos-díjas olvasó szerint „Márta szellemisége érződik a falak közt”.

 Jó Kécskén könyvtárlátogatónak lenni. Aki a Kossuth utcai egykori zsinagóga épületébe belép, nem csak könyvet kölcsönözhet vagy olvashat helyben, hallgathat zenét, információt gyűjthet, vagy alkalmanként közösségi rendezvényen vehet részt – ezeket egyébként a legtöbb kisvárosi, hasonló adottságú intézményben megteheti –, de itt a felsoroltakon kívül mást, többet is kap. Például ajándékként egy mézeskalácsot, mézesbábot. Például huszárt vagy szép kardot, szívet, aszalt gyümölccsel, magokkal díszített sokféle formát, sőt díjként Jeromost, vagy Bölcs Baglyot is.” (Polyák Albert) 

Halk szavú, jóra, szépre érzékeny embernek ismertem meg, aki nagy szakértelemmel – és velünk, virgonc gyerekekkel szemben még nagyobb türelemmel – tette e dolgát. Köszönet ezért! Hisz a könyv azóta is társam…” (Szabariné Németh Ilona)

Kristóf Márta hagyományt teremtett Tiszakécskén. Az óvodai, iskolai, könyvtári foglalkozások közé vele/általa bekerült a népi mesterségek, így pl. a mézes-sütés felelevenítése is.

2

Az olvasás szeretete, megszerettetése vezérelte akkor is, amikor díjat alapított. A Bölcs Bagoly Érdemrendet minden évben gyermeknapon az Év Gyermek Olvasója kapja; az Év Felnőtt Olvasója pedig szeptember 30-án a könyvtárosok védőszentjének napján veheti át a Jeromos díjat a könyvtárban. A díjak presztízsértékkel bírnak, és természetesen mézeskalácsból készülnek. „Hagyomány az is, hogy az érettségiző diákok mindegyike kap egy névre szóló, szerencsét hozó mágikus tallért, természetesen mézeskalácsból” – írja Szabariné Németh Ilona a Mézesbábos mesterség továbbélése Tiszakécskén című szakdolgozatában, melyben egész fejezetet szentel Kristóf Mártának.

3

A Népmese Napján rendezett  felnőtt mesemondó találkozóhoz (2000) kötődik Kristóf Márta Mézes Bábszínház premierje, mely azóta is évről-évre nagy sikert arat.

4

2007-ben nyugdíjba vonulása alkalmából kollégái könyvet szerkesztettek “Szivekkel színig…”: Kristóf Márta könyvtáros-mézesbábos címmel a Tiszakécske Város Önkormányzata kiadásában.

 5

Kovács Ernő polgármester úr írja a könyv ajánlójában:

Lehet-e nagyszerűbb módon kifejezni köszönetünket, tiszteletünket és nagyrabecsülésünket Kristóf Márta könyvtárvezető felé, mint ezzel a könyvvel? Ő, aki élete jelentős részét könyvek között, a kultúra terjesztésére, a fiatalok és felnőttek nevelésére fordította, igazán megérdemli ezt az újabb elismerést... Páratlan szorgalmát és tenni akarását lehetne-e szebben példázni, mint azzal, hogy a mézes bábosságot művészi szintre emelte. Élete részévé vált az apró tárgyak készítése. A gazdagon díszített mézeskalács, a dió, vagy más gyümölcs ölelésében, itthon és külföldön Tiszakécske jó hírnevét öregbíti. A letisztult formák bemutatják alkotójuk tiszta, őszinte szándékát a következő gondolatra: ehhez is értek, ezt tudom, ezt adom nektek, fogadjátok szeretettel.”

 6

Kristóf Márta autodidakta módon sajátította el a mézeskalács-készítés alapjait; fokozatosan, lépésről-lépésre tanult bele ebbe a szemet gyönyörködtető népi mesterségbe. Szakirodalmat gyűjtött, a Néprajzi Múzeumban kutatott, éjszakákon át kitartóan sütött, díszített, gyakorolt. Vallja, hogy a népi iparművész cím elnyerése rang, de egyben kötelezettség is az igényességre, míves darabok készítésére. Sajátos stílust alakított ki, saját anyagukkal, magokkal, fűszerekkel, díszíti mézesbábjait. A tradicionális figurákon (szív, kard, báb, huszár) túl számos mese és állatfigurát jelenít meg: van többek közt egyfejű és háromfejű sárkánya, Oriza Triznyákja, Mörrenmorcogi Micója, Téglagyári megállója és Aranyszóló Pintyőkéje is.

7 8_2
10 11
9 x

A népművészet alapelve: hasznost és szépet egységbe ötvözni. Kristóf Márta csodálatos formagazdagságot, stílusegységet bizonyít munkáiban. Olyan stilizálási fokra tudott eljutni, ami a népművészetben különösen fontos.” (Dr. Bánszky Pál = Kécskei Híradó. 1992. 16 sz. 4 p.)

12

Fotók: Szabó Szilárd és Támadiné Fazekas Tünde

Elismerések és díjak

Miniszteri dicséret (1975); Szocialista Kultúráért (1981). Munkája elismeréseként 1996-ban megkapta a Népi Iparművész címet és Tiszakécske Város Közoktatási és Közművelődési díját. 2000-ben elnyerte Bács-Kiskun megye Közművelődési díját; bronz oklevéllel tüntették a XII. „Élő Népművészet” Országos Kiállításán, az V. Országos Népi Mesterségek Művészete Pályázaton pedig különdíjban részesült. A Népművészeti Egyesületek Szövetségének javaslatára tagja volt annak a háromfős kézműves delegációnak, mely Sydneyben, az olimpia idején hazánkat képviselte a kulturális és gasztronómiai napokon. 2001-ben a franciaországi Poitiers-i delegáció tagjaként tartott bemutatót. 2005-ben elnyerte Bács-Kiskun megye Művészeti díját. 2008-ban életműve elismeréseként a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. 2008-óta kétszer képviselte hazánk népi iparművészeit Franciaországban, háromszor Németországban. 2011-ben az Élő Népművészet országos pályázat és kiállításon bemutatott munkáját bronzoklevéllel jutalmazta a zsűri a Néprajzi Múzeumban. Madridban (2013), a magyar mézeskalácsosok bemutatkozásán és kiállításán a Pávavariációk című anyaga kerül bemutatásra.

Szervezeti tagság

Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Duna–Tisza közi Népművészeti Egyesület; Mézeskalács Szakbizottság

Kiállítások

Kristóf Márta önálló kiállítással 1992 óta mutatkozik be. Munkáit bemutatta Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Tiszakécskén, Berettyóújfalun, Tompán, Solton, Császártöltésen, Kalocsán és Bács-Kiskun megye településein. Többször volt meghívott a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban.

13

„Mesét írni nem csak újság, kiadó, kötet vagy fiók számára lehet. Mesét bizonyos kiemelkedő alkalmakkor is elkövethetünk, s utólag könnyen kiderülhet: ezek a legkedvesebb mesék, amiket az írónak volt szerencséje megálmodni….A másodikat 2007-ben vetettem papírra, méghozzá Kristóf Márta tiszakécskei könyvtárigazgató nyugdíjba vonulásának alkalmából. Márta valódi „csodalény”: nem csak könyvtáros, de mézesbábos, a népművészet mestere, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjének kitüntetettje, aki körül folyton ragyog valamiféle „fény”, amit derűből, bölcsességből szőttek az égiek.” – írja Böszörményi Gyula (Forrás: http://librarius.hu/mese/443-bgy-mese/148-alkalmi-mesek)

14

Kristóf Márta a „Fő-Könyvtündér” és „Mézeskönyvtáros” gyermekkorom mesealakjai közül a jó tündért juttatja eszembe. Anno éppen ilyennek képzeltem el: kellemes, édes, fűszeres illatok közepette varázsol és elvarázsol; amerre jár szerte a világban örömet szerez és mosolyt csal az emberek szívébe. Mindezért cserébe vajon mit is kívánhatnék egy jó tündérnek? Kedves Márta, kívánom, hogy amit szeretnél, minden teljesüljön, egy kelta-ír köszöntőből idézve pedigLegyen előtted mindig út, Fújjon mindig hátad mögül a szél. S míg újra találkozunk, hordozzon Téged tenyerén az Isten”.

Keszi Erika Zsuzsanna

Comments are closed.

Blog Home