A könyvtár új útja – minikonferencia az MKE Társadalomtudományi Szekciója szervezésében
Egy évvel ezelőtt az MKE Társadalomtudományi Szekciója A könyvtár új útjai címmel minikonferenciát szervezett. A szakmai nap arra keresett válaszokat, hogy a digitális kor hogyan és mennyiben befolyásolja a könyvtárak szerepét és működését. A rendezvény egyszerinek indult, a felvetődött kérdések, ötletek alapján azonban a szekció vezetése fontosnak tartotta, hogy legyen egy fórum, ahol az „új utak” bemutatásra kerülhetnek, ahol lehetőség van elmondani és meghallgatni, ki milyen utakon jár, ahol lehetőség van ötleteket adni és kapni. Bízunk benne, hogy A könyvtár új útjai minikonferencia egy ilyen fórum.
2013. május 7-én nagy érdeklődés mellett került sor az azonos című második minikonferenciára.
„Keresni kell az új utakat, hogy hasznos és releváns szolgáltatásokat tudjunk nyújtani” – hallhattuk Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára főigazgatójának megnyitójában. Hogyan maradhatnak fenn a könyvtárak, milyen utat válasszanak? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a konferencia, amelynek témája idén a web2.0 alkalmazások köré épült.
A web2.0 életünk részévé vált, ismerjük, használjuk – igyekszünk fenn lenni a Facebookon, blogolunk, használjuk a képmegosztó oldalakat és videómegosztó portálokat, és természetesen barátunk a Google.
De vajon tényleg ismerjük? Mi is az a webkettő? – tette fel a kérdést Web 2.0 a Városi Könyvtár Jászberény c. előadásának bevezetőjében Nagy Nikolett, a Jászkerület Nonprofit kft. – Városi Könyvtár vezetője. Majd egy rövid történeti áttekintés után – amelyben rávilágított a web1.0 és web2.0 közötti különbségekre, valamint a lényegre, miszerint a web2.0 nem más, mint hogy „bárki, bárkinek, bárhol, bármikor, bármiről, bármit” – bemutatta azokat az ingyenes Google alkalmazásokat, amelyeket a könyvtár leginkább használ munkája során. Ezeket az alkalmazásokat az idősebb kollégák is hamar megszerették, annak ellenére, hogy leginkább a digitális bennszülöttek tekintik sajátjuknak. A Google drive-ot leginkább ötletbörzére használják, minden kollégának van Google fiókja, így bármikor szerkeszthetik és nézhetik. A pénztár- és leltárkönyv, a munkatársak elérhetősége, kiállítások időpontja, szabadságok és feladatütemezések stb. is ezzel az alkalmazással érhetők el bárki számára. A Google naptár pedig nyilvános eseménynaptárként elérhető a könyvtár honlapján. Terveik között szerepel egy CMS alapú honlap, interaktív, többnyelvű, integrált katalógusfelület létrehozása. Nagy Nikolett azzal zárta előadását, hogy a „web nem cél, csak eszköz. A mi szakmánk offline, ott kell maradnunk az olvasók közelében”.
Börzsönyi Nóra a Könyvtár a közösségi hálón – A Corvinus Könyvtár tapasztalatai c. előadásában szintén hangsúlyozta, hogy ott kell lennünk, ahol a használók nagy része elérhető. A webkettes szolgáltatások használatának célja, hogy az információkat hatékonyabban tudják közvetíteni, javítsák a könyvtárról alkotott képet, reklámozzák a könyvtári szolgáltatásokat. Erre a könyvtárnak különböző web 2.0 eszközök állnak rendelkezésére, amelyek segítségével elsősorban könyvtári és szakmai híreket, érdekességeket, tudományos élethez kapcsolódó híreket, újdonságokat stb. osztanak meg. A Twitter 2011 januárjában indult útjára, a követők száma azóta is egyenletesen növekszik. A Facebook profillal szintén 2011-től rendelkezik a BCE Könyvtára, szintén növekvő számú követővel. Ugyan nem saját kezdeményezésből, de a Foursquare-en pedig már 2010-től jelen vannak. Az előadás betekintést nyújtott mindhárom alkalmazás részleteibe, kezdve a közösségi oldalak propagálása céljából készített nyomtatott plakát bemutatásától a bejegyzések megtekintésén keresztül az oldalakon elérhető játékokig. Grafikonok segítségével képet kaptunk a közösségi oldalak használatáról, statisztikákat láttunk arról, hogy pld. hány like, komment érkezett egy-egy bejegyzésre illetve hány megosztás történt.
Börzsönyi Nóra előadása végén a tapasztalatokról szólva elmondta, hogy sajnos kevés a visszajelzés, kevés az interakció, kevesekhez jutnak el a könyvtár posztjai. Érezhetően javult viszont a könyvtárról alkotott kép, az információ visszajelzés hiányában is hasznosul. Lehetőségként említette újabb közösségi oldalak, alkalmazások kipróbálását, pld. Google+, Youtube, Flickr…
A minikonferencia harmadik előadója Markója Szilárd volt, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója, aki Digitalizálási trendek c. előadását a könyvtár eddig elért eredményeinek bemutatásával kezdte, kiemelve a Digitalizált Törvényhozási Tudástár projektet, amely elődje, Ambrus János munkásságához köthető. A DTT 5272 kötetet, 2 millió digitalizált oldalt tartalmaz: a legfontosabb jogi, politikai és történettudományi szakkönyveket, adattárakat, valamint az országgyűlés történetére, működésére vonatkozó könyveket, jogi és politikatudományi folyóiratokat, közlönyöket, valamint országgyűlési naplókat és irományokat. A tervekről szólva elmondta, hogy jelentősen változnak a könyvtárhasználati szokások, ezek figyelembe vételével változnak az Országgyűlési Könyvtár szolgáltatásai is. Várható, hogy a közeljövőben nagyobb állományapasztásra kerül sor, megszüntetnek olvasótermeket, és erősítik az elektronikus tartalomszolgáltatást. Tervezik az állomány digitalizálásának folytatását is, azonban ez egy konzorciális pilot projekt keretében valósulhat meg. Az előadó röviden beszélt a Steindl Imre programról, majd előadását egy bejelentéssel zárta, miszerint az Országgyűlési Könyvtár június elsején bezár, s ebben az évben már nem is nyit ki.
Az elhangzott előadásokból is egyértelműen kiderült, hogy a könyvtárak reagáltak a web 2.0 szolgáltatások megjelenésére, sok webkettes alkalmazást beépítettek szolgáltatásaikba. Bízunk benne, hogy az elhangzott gyakorlati tapasztalatok hasznosak voltak a jelenlévők számára és jövőre újabb utakat, lehetőségeket tudunk bemutatni, körbejárni.
Demecs Éva, BCE KK könyvtárosa,
az MKE Társadalomtudományi Szekció vezetőségi tagja