ARROW Fórum

Posted by zondaz - május 27th, 2013

OSZK, 2013. május 13.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Jogi Szekciója 2013. május 13-án egyeztető fórumot szervezett az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) az ARROW PLUS projektben való magyar részvétel feltételeiről könyvtárak, kiadók, közös jogkezelők, könyvtári integrált rendszert fejlesztők és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala munkatársainak részvételével.

Az ARROW rendszer adatbázisok és jogtulajdonosi nyilvántartások hálózata, amelynek célja, hogy tisztázza a művek jogait, azonosítsa a jogtulajdonosait és kiépítsen egy automatizált európai szintű jogi adatbázist, ezáltal támogassa a tömeges digitalizálást Európa-szerte. Egyik legfontosabb funkciója az Europeana, az európai digitális könyvtár támogatása.

A rendszer az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban már működik, az ARROW PLUS keretében pedig számos további európai országban, köztük Magyarországon is folynak előkészületek az elindítására. A Jedlik-terv (a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégia) is célul tűzte ki az ARROW PLUS projektben való magyarországi részvétel feltételeinek megteremtését.

A projekt tehát egy együttműködés a könyvtárak és a jogtulajdonos csoportok között annak érdekében, hogy technológiai megoldásokat találjanak a tömeges digitalizálás során felmerülő jogkezelési problémákra.

A mostani ARROW Fórum célja egyrészt az volt, hogy előadások keretében áttekintést adjon a projekt aktuális helyzetéről, másrészt a délutáni kerekasztal-beszélgetés során megvitassuk a projektben való magyar részvétel lehetőségét és feltételeit.

Dancs Szabolcs (OSZK) előadásában hangsúlyozta, hogy mind a dokumentumok digitalizálhatósága, mind a hozzáférhetősége tekintetében kulcskérdés a jogtisztaság. Az ARROW tulajdonképpen nem más, mint adatforrások megosztott hálózata, a négy adatforrás pedig: a The European Library (TEL), a Virtual International Authority File (VIAF), a Books in Print (BiP) és a közös jogkezelő szervezetek adatbázisai (RRO). A TEL a bibliográfiai adatok forrása, amely 47 európai nemzeti könyvtár állományához nyújt hozzáférést. A VIAF a szerzői jogi nyilvántartás adatainak (egyik) forrása, amelynek célja, hogy az egyes nemzeti besorolási adatállományokat (authority fájlokat) egyetlen, egységes besorolási adatállománnyá kapcsolja össze. Hazánkban e két adatbázisba az OSZK szolgáltatja az adatokat. A BiP a kereskedelmi forgalomban lévő műveket számon tartó nyilvántartás. Bár volt több kezdeményezés, de jelenleg hazánkban nincs ilyen adatbázis. Azokban a társult államokban, amelyekben nem létezik BiP, az ARROW PLUS program feladatának tekinti egy ilyen adatbázis létrehozásának támogatását. Végül az utolsó szükséges adatforrás a közös jogkezelők adatbázisai, amelyből kinyerhetők a jogtulajdonosok adatai és segítenek az egyes művek jogi státuszát tisztázni, ezáltal megteremteni a jogtisztaságot a tömeges digitalizálási projekteknél.

Az ARROW megvalósítása során felmerülő probléma a könyvtári katalógusok, a books in print-típusú nyilvántartások és a közös jogkezelők nyilvántartásainak interoperabilitása, azaz az említett négy rendszer együttműködési képességében rejlik. Ezidáig tulajdonképpen csak a könyvtári területen valósult meg az ARROW céljainak megfelelő szintű interoperabilitás, mégpedig a TEL-nak köszönhetően. E probléma megoldása az ONIX XML-alapú metaadat-szabvány lehet, amelynek célja a könyvekről és a könyvekhez kapcsolódó termékekről szóló információk közvetítése a számítógépes rendszerek között. Az ONIX nem utolsó sorban FRBR és MARC21 kompatibilis is.

Az ARROW PLUS projekt magyarországi koordinátora 2013 áprilisáig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) volt. Miután a MKKE elhagyta a projektet az új koordinátor a további magyar résztvevők közül kerülhet ki majd (OSZK, SZTNH, Magyar Books in Print Kft.), akik továbbra sem mondtak le az ARROW megvalósításáról és ezt az ARROW Fórumon való aktív közreműködésükkel is megerősítették.

Németh Rita (Magyar Books in Print Kft.) előadásának kiindulási pontjául az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU irányelv egyes megállapításait citálta, miszerint a szerzői jog a kreatív ágazat gazdasági alapját képezi és fontos eszköz annak biztosítására, hogy a kreatív ágazat ellenszolgáltatásban részesüljön munkájáért. Mint az előző előadásból már kiderült, az ARROW egyik eleme a Books in Print (BiP), a kereskedelmi forgalomban kapható műveket számon tartó nyilvántartás. Manapság már nem csak a beszerezhető, nyomtatás alatt lévő könyveket értjük alatta, hanem minden műváltozatot értékesítési csatornától függetlenül, tehát a hangoskönyvet vagy az e-book-ot is. E jelentésváltozást egyrészt technológiai (digitalizálás, self-publishing), másrészt stratégiai, harmadrészt piaci (csökkenő példányszámok, felborult 20/80 %-os szabály, stb.) okokban kereshetjük.

Az ARROW-ban kiütköző problémák a BiP esetében az eltérő struktúrából adódnak, pontosabban a lokális rendszerfejlesztésekből, a kiadói és kereskedelmi adatbázisok fragmentáltságából, és abból, hogy többszörös adatbeviteli munka jelentkezik a kiadóknál. Sok BiP esetében a rendezőelv az elérhető készlet, ugyanakkor az előadó szerint a BiP-nek a készlettől függetlenül kell tartalmaznia a műveket.

Az ARROW rendszerében a digitalizálás során az alapvető kérdés, hogy kapható-e az adott mű nyomtatott vagy e-book formában? (Amennyiben e kérdésre igennel válaszolunk, ezáltal a teljes művek halmazából kivesszük azokat, amelyek feltételezhetően még védettek.) A BiP releváns információkat tartalmaz az adott mű kiadói státuszáról (törölt, előkészületben, in print/out of print, visszahívott, stb.), elérhetőségéről (elérhető, még nem elérhető, nem folyamatosan elérhető, POD/ csak a kiadónál, stb.) és egyéb adatokról (ISBN, kiadó adatai, kiadás dátuma). A szerzői információkat pedig a közös jogkezelők adatbázisai tartalmazzák.

Dr. Tóth Zita (SZTNH) ismertette a Jedlik-terv hármas szerzői jogi pillérét, amelyek a hatékony és átlátható közös jogkezelés, a védelem és a hozzáférés egyensúlya és a szerzői jog társadalmi elfogadottságának javítása. E szellemitulajdon-védelmi stratégia aktív magyar részvételt ír elő a szerzői jogi szabályozás digitális korhoz való igazítására irányuló – az Európai Bizottság által meghirdetett – reformokat elősegítő vizsgálatokban. Ezen kívül célul tűzte ki az ARROW PLUS projektben való magyarországi részvétel feltételeinek megteremtését, az árva művek felhasználásáról szóló uniós irányelv átültetését, továbbá, hogy 2014 végéig hazánkban is meg kell teremteni a kereskedelmi forgalmon kívüli művek tömeges digitalizációjához szükséges szerzői jogi feltételeket. Az előadó kiemelte, hogy az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU irányelv implementálása folyamatban van, a módosított szerzői jogi törvény társadalmi egyeztetése most zárult le, a releváns módosítás pedig majd 2014. október 29-től lép hatályba. A részletszabályok az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet módosításában fognak helyet kapni.

A kereskedelmi forgalmon kívüli művek kapcsán a főosztályvezető asszony megjegyezte, hogy ez elsősorban piaci kérdés és nem szerzői jogi. A kereskedelmi forgalmon kívüli művekkel kapcsolatban 2011. szeptember 20-án az európai könyvtárak, szerzők, kiadók és közös jogkezelő szervezetek érdek-képviseletei között létrejött egy „egyetértési megállapodás”, amelynek célja, hogy a közös jogkezelés irányába tolja el a kereskedelmi forgalmon kívüli művek felhasználásának engedélyezését. Magyarországon (csakúgy, mint a többi európai országban) 2004 óta az irodalmi művek on-line felhasználásának engedélyezése nem közös, hanem egyedi jogkezelésben van. Vagyis a digitalizált irodalmi művek online felhasználása a jogtulajdonosokkal kötött felhasználási szerződés birtokában lehetséges. Közös jogkezelésről akkor beszélünk, ha a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok érvényesítése. Tehát az előadó szerint az alapvető kérdés, hogy megvalósíthatatlan-e a kereskedelmi forgalmon kívüli irodalmi művek esetében az egyedi engedélykérés. Amennyiben igen, úgy esetleg önkéntes közös jogkezelésről lehetne szó, de igazából még nincs konkrét jogszabály-alkotási terv ez ügyben az SZTNH-ban.

Kőszeghy Péter (Balassi Kiadó) bemutatta saját fejlesztésű, ONIX kompatibilis, „OPUS” elnevezésű szoftverét, amelynek célja egyrészt, hogy segítse a kiadók nyilvántartását, másrészt, hogy egyszerűsítse és automatizálja a kiadók adatszolgáltatási kötelezettségét.

Dr. Bázing Zsuzsanna (Dialóg Campus Kiadó) az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU irányelv azon kereskedelmi forgalmon kívüli művek tömeges digitalizálásával kapcsolatos megállapításait idézte, miszerint a tagállamokban kialakítás alatt álló konkrét megoldások figyelembe veszik a különböző típusú tartalmak és a különböző felhasználók sajátosságait, és a releváns érdekelt felek közötti megegyezésre építenek. A Dialóg Campus Kiadó ügyvezetője a francia és a német példa ismertetése után, kételyeit fejezte ki, hogy hazánkban megegyezéses alapon megtörténhet-e a kérdés rendezése, amelynek okát a szakmai egyezségek kultúrájának hiányára vezette vissza, illetve arra, hogy véleménye szerint nincs a közös jogkezelésben sem tapasztalatuk, sem bizalmuk a szerzőknek és a kiadóknak.

A prezentáció második felében az előadó olyan fontos kérdésekre irányította rá figyelmünket, mint pl. a kiadóknak nagyobb jogbiztonságra lenne szükségük, és ezen nem csak a szerzői jogi megoldások fontosságát értette, hanem olyan gazdasági jogalkotási folyamatokat is, amelyek a könyvpiacot érintik (fix-ár törvény, 27 % áfa-kulcs e-könyvnél, stb.). Továbbá hangsúlyozta, hogy fontos lenne kereskedelmi téren megtalálni és meghúzni azt a határvonalat, ahol a könyvtárak nem konkurálnak közvetlenül a kiadók ajánlataival. Ezen kívül megemlítette, hogy olyan jogi megoldások lennének szükségesek, amelyek a digitalizálás folyamatát a privát befektetőknek is vonzóvá teszik, mert az állam egyedül ezt a feladatot financiálisan sem tudja megoldani. Végezetül hiányolta az információkat a kiadók és a jogtulajdonosok nevében a könyvtári digitalizálási folyamatokról és javasolta, hogy a könyvtáraknak legyen értesítési kötelezettségük a jogtulajdonosok felé a digitalizálás tényéről és a mű felhasználásának körülményeiről.

A kommunikációs felületek bővülése megnehezíti a publikációk áttekintését, a szerzőség kérdésének tisztázását. Horváth Zoltánné (T-Systems Magyarország Zrt.) egy olyan digitális szolgáltatási és informatikai sémát ismertetett a könyvtári elektronikus tartalomszolgáltatás szervezésében, amelynek felépítése kooperációs és szabályozott rendszereken, szoftvereken alapul. Példaként az OCLC rendszerein (WorldCat, VIAF, ExProxy, ContentDM, First Search) mutatta be a meta-adat nyilvántartásra épített szolgáltatási rendszert, amelyekkel egy un. „worldshare” management szolgáltatási kooperáció működtetésével biztosítják az e-dokumentumok szolgáltatását, a szerzőségi adatok kiterjesztett, virtuális forrásokból származó bővítését, az un. „catalinking” leírási szisztémákat. A munkafolyamatok egy előre tervezett információs, kommunikációs és szabályozási környezetben válnak olajozottá, amelyben sem a párhuzamosság, sem a kimaradó vagy hiányzó feltételek nem lehetnek jellemzőek. Az előadó kiemelte, hogy a digitalizálás során központi meta-adat archívum(ok) és clearinghouse központ(ok) szükségesek az összehangolt és egymásra épülő szolgáltatások kialakításához és a jogtiszta szolgáltatásokhoz. Az ún. clearinghouse központok legfontosabb jellemzője a „mediátori”, azaz közvetítői szerep a különböző típusú intézmények, pl. a kiadók és könyvtárak között, amelyek közös vagy átjárható rendszereket működtethetnek a tisztázandó jogtulajdonlás kérdéseiről. A szabályozott rendszerben nem az igény felmerülésekor kell a tisztázó eljárásokat lefolytatni, hanem módszeres és tervezett ütemezéssel és szabályozott folyamatokkal, számításba vett szereplőkkel.

Amberg Eszter,
Könyvtári Intézet

Comments are closed.

Blog Home