A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2013. május 8-án tartotta küldöttközgyűlését az Országos Széchényi Könyvtárban.

Posted by zondaz - május 28th, 2013

A küldöttközgyűlés igazán „súlyos” témákat tárgyalt meg, hiszen napirendjén az elmúlt évi beszámoló, s annak kapcsán a közhasznúsági jelentés elfogadása, az új egységes ügyviteli, nyilvántartási és könyvelési rendszerének szabályzata, az ügyvitel finanszírozás, a 2014. január 1-től érvényes új tagdíjak, valamint az Alapszabály módosítás szerepelt.

Mint látható, a napirendek egy része az előző év értékeléséhez kapcsolódik. Az MKE az elmúlt esztendőben rendkívül gazdag tevékenységet tudhat maga mögött, gondoljunk csak a sikeres Vándorgyűlésre, majd ősszel az Országos Könyvtári Konferenciára. Bakos Klára minderről részletesen szólt a küldöttközgyűlés résztvevőinek. Számba vette az MKE által végzett munkát, illetve azokat a körülményeket, melyek között a tevékenység folyt. Említést tett a megyei és kistérségi szolgáltató rendszerek átalakulásáról, a megyei intézmények esetében a fenntartóváltás folyamatáról, az ebben játszott MKE szerepről. Arról, hogy eredményeket a szakmai szervezetek együttműködése, közös fellépése révén sikerült elérni a tapasztalható tendenciákkal szemben. Így került biztosításra a megyei könyvtár önálló gazdálkodási státusa és dőlt el kedvezően az államilag biztosított működési forrás kérdése. Az MKE részt vett a vezetőváltás, vagyonátadás, létszám kérdések folyamatában is. Törekedtünk arra, hogy a lakosság, a felhasználók ebből ne érzékeljenek semmit. Minden erőfeszítés javára vált a szakmának. Létrejött az új/módosított törvény, a források hozzárendelése zajlik. A problémákat pedig szakmai erősödéssel tudtuk megoldani. Az elmúlt év hat hívószó mentén jellemezhető. Stabilitás – innováció – inspiráció. Ezt a hármat a Vándorgyűlés tűzte zászlajára. Fejlesztés – fenntarthatóság – esély. Ez a három pedig az Országos Könyvtári Konferenciához kötődik, melynek helyzetkép és stratégia felvázolása volt a célja. A társadalom számára is megmutatni mi a könyvtár, és mi a feladata, szükségessége. Emellett iránymutatás a kormányzat felé a könyvtárak ügyében, könyvtárügyi politika alakításában. A hat hívószó lehetőség számunkra a fennmaradásra, és hogy szolgáltathassunk. A könyvtárügy prosperáló része a közgyűjteményeknek. Mi sem bizonyítja ezt jobban például a Könyvfesztiválon való jelenlétünknél. Az egyesületünk képes jelen lenni, ott ahol kell, képes kiállni tagjaiért.

Bakos Klára szólt a szervezeti életről is. Közös gazdálkodásra kell átállni, közös könyvelést kell megvalósítanunk. A mai napra készülve 31 beszámolót olvasott el, ezek készültek el. A beszámolókból kiderül, hogy minden szervezetnél jellemző a szakmai problémák figyelemmel kísérése, megtárgyalása. Örült a szakmai fegyelemnek és az azonos struktúrának. Az anyagokból kiderült, hogy az érdekképviseletről többet kell beszélnünk, mert ennek értelmezése és szerepének tudatos képviselete több helyen még fejlesztést igénylő terület. A szervezeti élet része volt az ágazati irányítással történő szoros együttműködés, köztük a jogszabályok véleményezése. Egy másik terület, a kitüntetések adományozása. Itt nem volt sikeres a véleményünk, sajnos az új jogszabály szűkített a kitüntetésre javasolhatók körén. De nem adjuk fel, a mostani tárgyalásokon ezt a kérdést újra felvetettük az államtitkároknak. Új és fontos téma, hogy a Hungarikum értékelő bizottságokban szeretnénk szerepet kapni. A határon túli kapcsolatok keretében az Országgyűlési Könyvtár felkérését örömmel vettük. A nemzetközi kapcsolatokról szólva említette, hogy Baráthné dr. Hajdú Ágnes alelnök igen magas elismerést vívott ki azzal, hogy felkérték arra, pályázza meg az IFLA legfelsőbb irányító testületi tagságát. A választásnak még nincs eredménye, de maga a jelölés is kiemeli a jelölt személyét, illetve a mögötte álló nemzeti egyesületet.

Bakos Klára szólt a gazdálkodásról, elmondta, hogy igyekeztünk takarékosan gazdálkodni. Kevesebb pályázat volt 2012-ben. A befolyt pénzt teljes egészében visszafordítjuk a tagságra. A tavalyi mérleg pozitív lett. A jövőről szólva említi, hogy stratégiaalkotó év van, kéri, hogy majd vegyünk részt a véleményezés folyamatában, adjunk a szakmapolitikai anyaghoz javaslatokat. Most van itt az idő, hogy a jövőnket érdemben befolyásolhassuk, s ne utólag keseregjünk.

Bazsóné Megyes Klára a Tanács munkájáról adott tájékoztatást. Az új összetételű Tanács 2011 májusában kezdte munkáját, melyet az alapszabály szerint végzett, az elnökség tanácsadó, véleménynyilvánító szerveként. Négy alkalommal ülésezett. Gondot jelent az ülések megtartása a részvétel (utazás) miatt. Ezért a levelezőlistás kapcsolattartás is működik. Az üléseken visszatérő napirend volt a főtitkári beszámoló, mely a tanácstagok informálását szolgálja. Emellett az üléseken számos fontos kérdés került megtárgyalásra, így a szervezeti élet megerősítése, nyilvántartások pontosítása, az MKE alapszabály módosításának előkészítése, pénzügyi rend, egységes könyvelés véleményezése, taglétszám, tagnyilvántartás szabályozása, múzeumi belépés figyelemmel kísérése, könyvfesztivál segítése, szakmai programjaiban közreműködés, szervezetek bemutatkozása, díjak véleményezése, kiemelve a Fitz-díj bizottság munkája, valamint a Verzó és a Könyvtárvilág, az MKE webmagazinja elindulása.

Dr. Horváth Sándor Domonkos pedig tájékoztatást adott arról, hogy az Ellenőrző bizottság az egyesület működését, működési dokumentumait vizsgálta. Ennek kapcsán a működés szabályszerűségét ellenőrizte, tehát a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelő működést, a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását, valamint azt, hogy a kiadások és a bevételek az egyesület céljaival összhangban történtek-e. Az ellenőrzési tevékenység kiterjed arra is, hogy a vásárolt szolgáltatások ára a piacon elfogadható keretek között volt-e, az egyesületi gazdálkodás során kellő gondossággal jártak-e el a döntéshozók, a pályázati elszámolások rendben teljesültek-e. Az EB összességében az egyesület törvényes és tisztességes működését vizsgálta, rögzítve, hogy feladatköre nem terjed ki a stratégia vagy a konkrét döntések, a működési filozófia szakmai oldalának elemzésére, mivel ezek a kérdések a küldöttközgyűlés, az elnökség, és bizonyos vonatkozásokban a Tanács hatáskörébe tartoznak.

Az Ellenőrző Bizottság egy írásbeli megnyilatkozást tett az év folyamán, még az előző évben elindult folyamatokra reagálva a következő határozat meghozatalával: „Az MKE Ellenőrző Bizottságának 1/2013. (II.1.) sz. határozata: Az MKE Ellenőrző Bizottsága hangsúlyozottan fontosnak tartja és kéri, hogy az egyesület a módosított szövegű, majd bíróságra be nem adott Alapszabály körül kialakult helyzetet mielőbb rendezze. Az, hogy közel egy évvel ezelőtt az Alapszabály módosítása nem került a bíróság elé, mivel közben a törvényt módosították, az érthető és elfogadható. Azonban felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy – néhány kivétellel – a legtöbb alapszabályi rendelkezés-módosítás az elfogadásának napján hatályba lépett, és mivel attól részben eltérő gyakorlat szerint dolgozik az Egyesület, törvényességi szempontból aggályos helyzet keletkezett. Olyan helyzet, amelyet a rendelkezésre álló ésszerű időn belül orvosolni kellett volna, azonban ez azóta sem történt meg. Az, hogy az EB nem élt törvényes eszközeivel a probléma megoldásának ösztönzésére, annak tudható be, hogy a kilátásba helyezett és sajnálatos módon nem realizálódott két közgyűlés összehívásának szándéka a helyzet rendezése iránti törekvést tükrözte, illetve az elnökség eljárásának jóhiszeműsége felől nem merült fel kétség, a mulasztás pedig anyagi károkozással nem járt. A jelen helyzetet úgy értékeljük, hogy a tagságot terhelő utazási és elfoglaltsági leterheltség figyelembe vételével nem lenne szerencsés a beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadásáról döntő küldöttközgyűlést megelőzően újabb küldöttközgyűlés összehívását erőltetni. Azonban hangsúlyozottan kérjük, hogy a “rendes közgyűlés” időpontját az elnökség arra a legkorábbi alkalmas időpontra állapítsa meg, amely már megfelelő a mérlegbeszámoló és közhasznúsági beszámoló tárgyalására is, és ez alkalommal pótolja mulasztását az Alapszabály korrekt szövegének küldöttközgyűlés elé terjesztése tekintetében.”

Horváth Sándor Domonkos elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy a küldöttközgyűlés napirendi pontjai között szerepel az Alapszabály megfelelő módosítása, és az egyesület gazdálkodásának rendezése, amely kétféle hatással is jár: elsősorban objektíve törvényes helyzetet teremthet a szervezetek ügyvitelét és gazdálkodását tekintve, másfelől kiegyensúlyozott működési feltételeket teremt. Az Ellenőrző Bizottság áttekintette az egyesület könyvelését, valamint helyszíni bizonylat ellenőrzést tartott az MKE irodájában május 2-án. Az ellenőrzés megállapította, hogy az egyesület pénzügyi működése világos, áttekinthető és szakszerű, a kiadások és bevételek bizonylatokkal kellően alátámasztottak. Az általános apróbb kiadásoktól eltekintve valamennyi számla mögött szerződés vagy szabályszerű megrendelő áll. A kötelezettségvállalást az arra jogosult elnök jegyezte, aki a kiadásokat szabályosan utalványozta is. A pályázati támogatásokból, vagy 1%-os bevételből történő kiadásokon a forrás jogcíme pontosan fel volt tüntetve. A pályázati anyagok, elszámolások áttekinthetően rendezettek. Az egyesület közhasznú céljaitól, vagy a pályázati kiadások jogcímeitől eltérő kifizetésre nem került sor. Az egyesület törvényes működése során a korábban ismertetett határozaton túl annyit róhatunk fel, hogy a szervezetek jelenlegi elkülönült könyvelésére és gazdálkodására épülő gyakorlat erősen aggályos, és bízunk benne, hogy ezt a problémát – annyi év után – a mai küldöttközgyűlés döntése orvosolni fogja. Megállapítja, hogy az egyesület a 2012-es év során költségvetés alapján gazdálkodott, az elnökség az alapszabály szerinti kötelezettségeinek eleget tett, kellő számú elnökségi ülést tartott, azokat megfelelően dokumentálta. A fentiek alapján az EB képviseletében köszönetét fejezi ki a szabályszerű és szakszerű munkáért az egyesület vezetőinek és munkatársainak, az elnöki beszámolót, közhasznúsági jelentést és pénzügyi beszámolót elfogadásra javasolja.

A küldöttközgyűlés a közhasznúsági jelentést ellenszavazat nélkül elfogadta.

A következő napirendi pont az MKE egységes ügyviteli, nyilvántartási és könyvelési rendszerének szabályzata jóváhagyása volt. A szabályzatról már több mint egy éve folyik a belső egyeztetés. A háttérben az átlátható, világos, „tiszta”, valamennyi szervezeti egységet magában foglaló gazdálkodás és könyvelés követelményének a teljesítése áll. Ahhoz, hogy ennek megfelelhessünk, néhány korábbi gyakorlattól el kell majd térnünk, új eljárásokat kell alkalmaznunk. Ez elsősorban a számlák kezelését és a könyvelést érinti. A szabályzat rögzíti, hogy a szervezetek nem önálló jogi személyek, de önállóan rendelkezhetnek forrásaik felett. A könyvelés azonban egységes és minden szervezetre kiterjedő kell legyen. A szabályzat, az elfogadást követő átmeneti idő lejártával, november 1–el lép teljes egészében életbe. Ha az átmenet idején a szabályozás kapcsán probléma merül fel, akkor az elnökségnek módja van a szabályzat alakítására. A szabályzatot a küldöttközgyűlés elfogadta. Most a legfontosabb teendő azoknak a lépéseknek a meghatározása, amiket a szervezeteknek kell végrehajtaniuk a szabályzat bevezetése és alkalmazása érdekében. Ehhez a főtitkár fog útmutatást adni.

A küldöttközgyűlés foglalkozott az ügyvitel finanszírozás 2013-ra esedékes helyzetével is. Ugyanis az előző napirendi pontban elfogadott szabályzatnak megfelelő gazdálkodási gyakorlat finanszírozása már ebben az esztendőben forrásbevonást tesz szükségessé. Ehhez egyszeri, 635 forint / tag tagdíj átcsoportosításra van szükség, melyet az előterjesztés szerint május 30-ig kell az MKE központi számlájára átutalni. A küldöttközgyűlés ezt a javaslatot is elfogadta, majd rátért a 2014-től érvényes MKE tagdíjakról szóló napirendi pont vitájára.

Fehér Miklós    a 2014. január 1-el életbe lépésre javasolt tagdíj javaslatról elmondja, hogy az kompromisszumok mentén született. Az egyeztető megbeszéléseken három elv mentén született konszenzus: 1) Az új tagdíj biztosítson elegendő forrást a közös feladatok titkárság általi finanszírozásához. 2) Az új tagdíj biztosítson legalább annyi bevételt a szervezetek számára, mint amekkora összeggel eddig rendelkeztek. 3) Emelésre – ha szükséges – minimális mértékben kerüljön sor.

A közös feladatok ellátása úgy is finanszírozható, ha a közös feladatok ellátást célzó MKE tagdíj és a szervezetnél maradó regisztrációs díj arányain változtatunk, nagyobb tagdíjhányad kerül a központi feladatok ellátására. Ez a megoldás azonban a második elvnek ellentmond, mert a szervezetektől von el forrást. A három elvnek csak szerény mértékű, de tagdíjemeléssel lehet megfelelnünk. A javaslat ennek megfelelően a korábbi 4.000 Ft helyett 5.000 Ft, a korábbi kedvezményes 1.000 Ft tagdíj helyett 3.000 Ft összeget határoz meg, míg a testületi tagdíj változatlanul 20.000 Ft. A társult szervezetek tagdíja pedig változatlanul 1.000 Ft. Valamennyi tagdíjból 2.000 Ft egységes összeg kerül átutalásra a központi feladatok ellátására.

Fehér Miklós ezt követően jelzi, hogy az előterjesztést kiegészíti azzal, hogy javasolja, hogy a küldöttközgyűlés az elfogadásra javasolt tagdíjat minimum tagdíjnak tekintse, azaz tegye lehetővé a szervezetek számára, hogy a jóváhagyott minimum tagdíjtól eltérő, magasabb regisztrációs díjat szedjenek tagjaiktól, amennyiben azt a taggyűlés az adott szervezeten belül megszavazza. Ezzel a módosítással egyértelműen biztosítható, hogy a szervezet tagdíjbevétele az új tagdíjak alkalmazásával se csökkenjen. Ezekkel a kiegészítő információkkal a küldöttközgyűlés a tagdíj javaslatról szóló előterjesztést elfogadta.

 2014. január 1-től tehát az alábbi minimum tagdíjakkal kell számolnunk. (Azért minimum, mert a szervezet taggyűlése ettől magasabb összeget is meghatározhat):

Tagdíj

5 000 Ft

Kedvezményes tagdíj
(nyugdíjas, GYES-es, 25 év alatti fiatal, nagycsaládos)

3 000 Ft

Testületi tagdíj

20.000 Ft

Társult szervezetek tagdíja

1 000 Ft

 A tagdíj összege magában foglalja a szervezeti feladatok ellátását szolgáló, az adott szervezet kezelésében maradó ún. regisztrációs díjat és a közös feladatok ellátását szolgáló MKE tagdíjat is. A közös feladatok ellátását a tagdíj nagyságától függetlenül tagonként 2 000 Ft (társult szervezet esetében 1 000 Ft) szolgálja, a fennmaradó rész pedig regisztrációs díjnak minősül. Ha egy tag több szervezetben is regisztrálja magát, akkor a további szerevetekben csupán a regisztrációs díjat kell befizetnie. (A szervezet a regisztrációs díját a most meghatározott minimum összeget meghaladó értékben is meghatározhatja.)

Végezetül a küldöttközgyűlés döntött az Alapszabály módosításról. Az Alapszabály módosítást elsősorban a jogszabályok változása, így különösen a civil törvény (2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) indokolja. A küldöttközgyűlés mindazokon a pontokon módosított az alapszabályon, ahol ezt jogszabály előírja, vagy megköveteli. Ezen kívül néhány további módosításra került csak sor, többek között a már jelzett igény kapcsán, hogy a szervezetek a szervezeti regisztrációs díjat a minimum tagdíj figyelembe vételével (tehát attól kevesebb a tagdíj nem lehet) maguk határozhassák meg.

Budapest, 2013. május 15.

Fehér Miklós
MKE főtitkár

Comments are closed.

Blog Home