Sajtószemle 40.

Bejegyzés ideje: 2009. október 05., hétfő. Kategória: Folyóiratok. Szerző: cs.-bogyo-katalin

A 40. héten kollégáink a Köznevelés, a Természet Világa, a Heti Világgazdaság, a Pszichológia, a Mindennapi Pszichológia és a Drámapedagógiai Magazin legutóbbi számaiból válogattak.

Köznevelés, 2009.31.

A vezércikk, az első interjú dr. Bona Gáborral az emlékezésé: 1849.október 6., az aradi vértanúk emléknapja.

Horváth Mihály születésének 200.évfordulóján a Szemere – kormány, vallás – és közoktatási minisztere, korának egyik legismertebb történész alakját R. Várkonyi Ágnes, akadémikus idézi föl egy interjúban.

Képes beszámolót olvashatunk az idén is a Maglódi úti Merkapt Maraton Sportegyesület központjában megrendezett Nagy Sportágválasztó Rendezvényről.

Tudósítást olvashatunk az Oktatás hete, Nyelvparádé rendezvényekről, amelyeket a nyelvtanulás, a továbbtanulás segítésére a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban rendeztek.

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja 10 éves. Ezt a jeles évfordulót ünnepélyes tanévnyitóval ünnepelték. Az interjú a programiroda vezetőjével, Tolnai Józseffel készült. A lap közli tanévnyitó beszédének főbb gondolatait is. A tanévnyitó keretében Nyíregyházán konferenciát is tartottak a 200 pedagógus számára.

Konferencia hírek:

Történelemtanárok Egylete szervezésében: Rendszerváltás civil szemmel (2009.október 10-11, Kossuth Klub)

BAZ Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálat és Közművelődési Intézet: Hatások – ellenhatások a nevelésben (2009.november 24-25-26, Lillafüred)

Természet világa, 2009.9. sz.

A 140 éves lap, amely eredetileg a Természettudományi Közlöny nevet viselte, ünnepi évfolyamának utolsó három számát színesen jelenteti meg. Tartalmában azonban megmaradt a tudományos igényesség.

Kémiatanároknak ajánljuk Kovács Lajos előadását, amely a szegedi Szabadegyetem keretében hangzott el 2009 májusában. Színek és illatok című előadása a kémiai szintézisek világába visz minket a gyakorlatközelben, a mindennapok világában maradva.

Biológusoknak ajánljuk Duda Ernő írását, amely az ökoszisztémák sorában az embert helyezi el. Nézete szerint az emberi sejtek számos egyéb faj sejtjeivel élnek együtt. Ezek lehetnek barátságosak, vagy rosszindulatúak. Típusaikat, hatásukat az emberi életre foglalja össze az írás.

Gombák világába, méghozzá a földalatti gombákéba kalauzol Jakucs Erzsébet írása.

Földrajztanároknak, sőt osztályfőnököknek ( ha kirándulni mennek a diákokkal) ajánljuk Lelkesné Felvári Györgyi és Haas János írását, amely a hazai földtörténeti ókor emlékeit tárja elénk. Csillámpala a Soproni hegységben, Gránit ingókövek a Velencei hegységben,a Balatontól nem messze található Köcsi tó partja, amely a permi korban még folyómeder volt.

Szintén földrajz témakörben hasznosítható Márton Mátyás írása a térképészet tengeralj ábrázolással kapcsolatos fejlődésével kapcsolatban.

Fontos tudnivaló:

Indul a Természet- Tudomány diákpályázat, a részletek a lapban. Beadási határidő: okt.30.

Előadások középiskolásoknak:

Az ELTE Fizikai Intézete előadás sorozata középiskolásoknak…

ELTE Kémiai Intézet: Alkímia ma előadás sorozat nemcsak középiskolásoknak: www.chem.elte.hu/pr/alkimia_ma.html

Heti Világgazdaság, 2009. 36. szám

Könyvtárosok, irodalom, könyvkiadás, könyvkereskedelem és az informatika kapcsolata iránt érdeklődők figyelmét hívjuk fel a Megszerzett szerzők c. írásra, a 32-33. oldalon. A könyvek digitalizálásáról folyó vitákat, az ezzel kapcsolatos helyzetet ismerteti. Európa lemaradni látszik könyveinek világhálós közkinccsé tételében, pedig az adatvédelmi és az üzleti aggályok ellenére is jól járhatnának ezzel az olvasók, a szerzők és a kiadók. A hatalmas amerikai magáncég, a Google eddig 10 millió kötetet tett hozzáférhetővé,az EU Europeana programja 4 és fél millió, jórészt francia és német könyvet és képet. A nagy tekintélyű párizsi Nemzeti Könyvtár (BDF) tárgyalni kezdett az amerikai óriással az együttműködésről.

Pszichológia 2009. szeptember (29. évfolyam, 3. szám)

Pszichológusoknak, gyógypedagógusoknak, minden pszichológia iránt érdeklődő pedagógusnak ajánlható a folyóirat tematikus száma, amely a kognitív fejlődés, ezen belül is az utánzás és társas tanulás, megismerés témájához kapcsolódó friss tanulmányokat gyűjti egybe, bemutatja a területen folyó kutatások eredményeit.

Topál József Az összehasonlító evolúciós perspektíva szerepe a piegetiánus tárgyállandóság értelmezésében című tanulmánya rövid áttekintést ad a tárgyállandóság mérésére kialakított módszerekről, valamint a képességviselkedési megnyilvánulásairól és egyedfejlődési lépéseiről az ember és más fajok estében. Részletesen ismerteti a tárgyállandósági vizsgálatok egyik fontos jelenségét, az ún. A-nem-B hibát. Elsősorban a csecsemőkutatás eredményeire támaszkodva ad a cikk áttekintést azokról a hipotézisekről, melyek az A-nem-B hiba megjelenésével kapcsolatban kerültek megfogalmazásra.

Kupán Krisztina, Topál József, Gergely György kísérletéről számol be Az emberi kommunikatív jegyek értelmezése csecsemők és kutyák esetében című tanulmány. Az összehasonlító vizsgálat során az elmélet alapfeltevése, hogy az emberben a kognitív képességek evolúciója során kialakult ún. pedagógiai helyzetre való érzékenység. Korábbi kísérletekben már igazolást nyert, hogy a csecsemőkön kívül a kutyák is érzékenyek ezekre a jegyekre. A tanulmány bemutatja az összehasonlító vizsgálat menetét, eredményeit.

Tanulni másoktól és másokról című tanulmányban a szerzők – Egyed Katalin, Gergely György, Király Ildikó – a csecsemőkori megismerés témakörébe tartozó kísérletsorozatban azt vizsgálták, hogy másfél éves korban egyrészről működik-e a tárgyközpontú megközelítés, másrészről mi szabályozza a tárgyközpontú és személyközpontú értelmezés szelektív alkalmazását.

Halász Erna a Gyermek tanúk: A rajzolás szerepe az emlékezésben, című tanulmányában a rajzolás eseményfelidézésre gyakorolt hatását vizsgálja. Abból indul ki, hogy az emlékfelidézés serkentésére kisgyermekek körében gyakran alkalmazott módszer a rajzoltatás, holott ez eddig kevéssé feltárt terület. Vizsgálja, hogy ténylegesen több emléket nyerhetünk-e a rajzolás segítségével, növekszik-e a téves emlékek keletkezésének valószínűsége. A vizsgálat középpontjában az a kérdés áll, hogy az eseményt követő azonnali eseményfelidézés hogyan hat a későbbi emlékezésre és a félrevezető kérdésekkel szembeni ellenállásra óvodáskorú gyermekeknél.

Szintén az emlékezetfejlődést vizsgálja Király Ildikó és Kéri Rita. Kétértelmű eseményekre való emlékezés kisgyermekkorban, című tanulmányukban annak a vizsgálatnak az eredményeit teszik közzé, amely során a teológiai hozzáállás és a kauzális emlék szervező szerepét, e két séma hierarchikus viszonyát tesztelték.

Mindennapi Pszichológia, 2009.3.

Szülőknek, pedagógusoknak, pszichológusoknak ajánljuk a Kiskirályok a családban című cikket, ami az elkényeztetésről szól. Többek közt olyanokat tárgyal, mint a gyermek felelősségtudatának kialakítása, vagy agresszívvá válása, esetleg generációs problémák és reakciók láncolata.

Meglepetéseket tartogat a Leckék az anyaméhben című írás várandós anyáknak, pedagógusoknak, amely megdönti azt a nézetet, mi szerint a megszületett gyermek egy “fehér lap”. Az érdekességeken kívül a magzati tanulás jelentőségéről is sokat tudhatunk meg, így időben elkezdhetünk törődni leendő gyermekünkkel.

Egyik legjelentősebb cikke az év harmadik számának az Unalmas és magányos tanulás helyett, ami rávilágít arra a problémára, hogy hogyan szerettethetjük meg a gyermekünkkel a tanulást. Több oldalon tárgyalja a szerző, hogy milyen szociális, elméleti, gyakorlati és motivációs problémákkal kell szembenézniük a diákoknak, és miért látják értelmetlennek, idegennek, vagy fölöslegesnek az iskolát. Ez cikk nagy segítség szülőknek, tanároknak, pedagógusoknak egyaránt.

A másik legjelentősebb cikk pedig főképp leendő és gyakorlott pszichológusoknak, pedagógusoknak ajánlott, ami a pályaválasztásról, a motivációról, sőt egyáltalán a pszichológia népszerűségéről, és a jó pszichológus 3 ismérvéről szól, Kiből lehet jó pszichológus? címmel.

A folyóirat 3. száma foglalkozik még többek közt az alvászavarral, az ellentmondásos párkapcsolatokkal, a figyelmi zavarokkal, a játékfüggőséggel, a meditációval, az erotika és az internet kapcsolatával. Ezen felül olvashatunk egy interjút, Czigler Istvánnal, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének igazgatójával készült, és egy tévéajánló az Állítólag című műsor pszichológiai vonásairól.

DPM (drámapedagógiai magazin) 2009.

A lap szubjektív, de lenyűgöző írásait nemcsak színjátszó kör szervezőknek, szabadidő szervezőknek és magyartanároknak ajánljuk!

A lap a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó ez évi tapasztalatait nem hagyományos módon gyűjti egybe. A helyi, regionális és országos fordulóból álló találkozó előválogatóiról, az ott látottakról olvashatunk szubjektív feljegyzéseket a zsűritagok tollából: Pécs, Orosháza, Budapest, Zalalövő. Kisebbek, nagyobbak, eltérő körülmények, természetesen eltérő eredmények. A rendezők méltatása, a hangulat jellemzése.

Ezt a hangvételt folytatja a másik zsűritag, Perényi Balázs is. Aki a Dombóvári válogató hangulatát, a nánai csoport kiemelkedő produkcióját is elénk rajzolja.

Mindketten szólnak az érdektelenségről: addig maradunk, amíg el nem játsszuk a magunkét, aztán rohanunk… szülő, gyerek és tanár is.

Sándor L. István Fegyverneken, Hajdúnánáson, Mátészalkán, Pétfürdőn járt. A megcsappanó létszám, a régebbi körvezetők megszűnő tevékenysége mellett a darabválasztásról is hasznos megjegyzéseket, megállapításokat olvashatunk.

Szakall Judit Balassagyarmaton, Győrött, Székesfehérvárott, Kecskeméten járt. Véleménye szerint a diákszínjátszás valódi céljától kezd elszakadni: hiányzanak a fegyelmezett, összefogott csoportok, amelyek csak akkor vállalkoznak a bemutatkozásra, ha már megfelelő színházi alapozottsággal rendelkeznek. Elvész a lényeg: nem öncélú dolog a drámajáték, színjátszó kör, hanem eszköz arra, hogy minél többet megtudjanak a résztvevők az emberről, társaikról, önmagukról.

Kaposi László a megyei bemutatókról ír: korai – kései időpontban van? ( Minden verseny fő kérdése..) Mintha kevesebb csoport lenne.

Írásaik közben kirajzolódik a kép, mit is játszatunk a gyerekekkel, milyen alkotások kerülnek „színre”, mennyi az önálló kreáció. Milyenek a díszletek, a jelmezek, a szervezés. Nagyon élvezetes.

A Drámapedagógiai Társaság által fölvállalt kezdeményezés, a színjátszó fesztivál után a lapban olvashatunk még Bakó Botond jóvoltából a szórványszínjátszó találkozóról, amely Nagyenyeden volt ez év májusában.

 A lapozót készítették: Bacsó Ildikó, Balla Attila (egyetemi hallgató), Hock Zsuzsanna, Murányi Adrienn, Szepesi Hajnal könyvtárosok

Szólj hozzá!

*