KönyvtárosTanár

Hock Zsuzsanna és Murányi Adrienn a 36. lapozót az Iskolakultúra, az Élet és tudomány, az Iskolaszolga, a Mester és tanítványa, a Köznevelés, a Magyartanítás és a  Módszertani Közlemények legutóbbi számaiból állította össze.

Iskolakultúra, 2009.július-augusztus

Drámapedagógusoknak, magyartanároknak:

Hagyományosnak mondható mellékletében Honti György ír a Beavató színházról. A dolgozatot személyes hangvétel jellemzi, hiszen a szerző maga is e színházi „műfaj” híve. Írása a nagy előd, Ruszt József megidézésével indít, majd a Beavató színház hazai történetétől jut el annak sajátosságaiig. Egy konkrét esetleírásával folytatódik, amelynek során megismerhetjük a gyakorlatban e módszer lényegét: a diákok, tanulók számára új kontextusba kerülnek a drámák, amelyeket, mint „kötelező olvasmányokat” ismerhettek meg.

Ugyanitt, a mellékletben számol be Tölgyessy Zsuzsanna annak a reprezentatív felmérésnek az eredményeiről, amely a tizenévesek újságolvasási szokásairól készült.(100 diák, 92 értékelhető válaszsor az esztergomi középiskolások köréből)

Érdekes, hogy a tanulmányíró elsőként az ifjúságnak szóló sajtótermékeket veszi szemügyre. Majd ezek létét vizsgálja az adott iskolai közegben. Kitér nyelvezetükre, s az ifjúság nyelvére. Kísérletet tesz az ifjúsági sajtó stilisztikai elemezésére, ennek már első mondata is provokáló: „ … az első benyomásom az volt, hogy stilisztikai eszközök nincsenek is az ifjúsági sajtóban.” Végezetül az ifjúsági sajtó jövőjét vázolja a szerző. A tanulmányhoz nagyon gazdag bibliográfia társul, amely jó összefoglalója e kérdésnek.

Természettudományos tárgyakat oktatóknak:

A természettudományos tárgyak oktatóinak lehet érdekes Radnóti Katalin (ELTE TTK) tanulmánya, aki a TIMSS 2007. évi vizsgálatához fűz megjegyzéseket. Ilyen nemzetközi mérésben hazánk először 1995-ben vett részt, s az eredmények, amelyek 1998-an váltak publikussá nagyon elmarasztalóak lettek, szinte mind a négy természettudományos tárgy esetében.

A közoktatás szerkezeti-tartalmi változásai jelentősen rontották a természettudományi tárgyak helyzetét. A tanulmány annak a felmérésnek az eredményeit ismerteti, amelyet a Magyar Rektori Konferencia Műszaki Tudományos Bizottsága kezdeményezésére végeztek több felsőoktatási intézmény első éves hallgatóinak körében. Az ún. kritérium – dolgozat tapasztalatai alapján az egyetemre érkező diákok több mint 80 százaléka teljesített 50% alatt, amely várhatóan az egyetemi követelmények teljesítésének kudarcát fogja eredményezni. A felmérés során a bejövő diákok érettségi illetve középiskolai tantárgyi eredményeivel is összevetik a fenti adatsort, amely igen nagy eltérést mutat.

A felmérés eredményeit eljuttatták a közoktatás képviselőihez, a hatékony párbeszéd elindult, s a létrejött ad hoc bizottság megfogalmazta azokat a kulcsfontosságú feladatokat, amelyek eredményeként javítható lesz a természettudományos tárgyak oktatása.

Ludányi Lajos írása is a természettudományos oktatás kérdését járja körül egy tantárgy, a kémia kapcsán. Dolgozatának két alaptézise: a tanítási folyamat generálta, valamint a tanári tévképzetek befolyásolják a diákok, szülők kapcsolatát egy tantárgyhoz. A tanári tévhit ebben az esetben a nem kémia szakos természettudományos tanárok kémiai alapfogalmak ismeretét, tudását vizsgálta. ( A pedagógusoknak feltett kérdések feleletválasztós tesztek voltak zömmel, amelyekben a téves válaszok a diákok leggyakrabban helyesnek vélt válaszai voltak.)

A vita rovatban Knausz Imre, Vass Vilmos, Vajda Zsuzsa a kompetencia fogalma , értéke, leértékelődésénaek folyamata és annak okai kapcsán indít polémiát.

A szemle rovat az iskolapszihológusi hálózat működésképetelenségének okatit kutatja – többek között.

Számos recenzió segíti a könyvtárostanárok munkáját, az állománygyarapítást. Olvashatunk: Sáska Géza, Géczi János, Golnhofer Erzsébet, Csíkos Csaba kötetei mellett a médiatanárok számára lehet fontos irodalom Szíjártó Imre módszertani kötete.

A fenti művek újdonságként megtalálhatóak Intézetünk könyvtárában.

Iskolaszolga, 2009. szeptember-október

Intézményvezetőknek, gazdasági vezetőknek, szakképzésben dolgozóknak

Intézményvezetőknek szól az első nagy fejezete a folyóiratnak ( a foglalkoztatás formái, a szerződés, az intézményvezetőre vonatkozó szabályok)

A tavasszal módosult a közoktatási tv., ennek a részletes értelmezését tartalmazza a lap, fókuszában a szakképzés áll. A szakképzés új rendszerének ismertetése mellett részletesen szól a szakiskolákkal kapcsolatos módosításokról.

A harmadik fejezet a költségvetési szerv kérdését a szervezeti forma szempontjából járja körül.

A közoktatási intézmény, mint költségvetési szerv fejezetben az alapító okirat jelentőségétől, a közoktatási intézmény szervezeti tagozódásán át a közoktatási intézmény vezetőjének felelősségéig terjed az igen részletes tájékoztatás, értelmezés.

A szakképzési hozzájárulás szabályai is változtak a közelmúltban a következő nagy téma, amelyet aprólékosan ismertet a folyóirat ezt a kérdést járja körül. A TISZK rendszer adta változások, a fejlesztési támogatás lehetősége, a szakközépiskolák 11-12-évfolyamának kiegészítő normatívája – néhány kiemelt jelentőségű pont.

A társadalombiztosítás területén is módosítások történtek, az új nyugdíjrendszert, valamint a szakképzésben résztvevők társadalombiztosítási jogosultságának módjai ismerhetjük meg a következő fejezetben.

E számot is hagyományosan néhány jellegzetes kérdés megválaszolása zárja: nemzetiségi oktatás és képesítési követelmények, etika tárgy tanítása, székhely-telephely, összeférhetetlenség a közoktatásban, képesítés nélküli pedagógus foglalkoztatása.

Mester és tanítvány, 2009. augusztus

A tematikus szám a szakképzéssel foglalkozik. „Megszólalnak” benne oktatáspolitikusok, szakképző intézmények munkatársai. Megismerhetjük a katolikus szakiskolák jelenlegi helyzetét, valamint az Országos Egyházi TISZKet.

Köznevelés, 2009.26-27.szám

Szülőknek, osztályfőnököknek, gyermekvédelmi felelősöknek hasznos az az összeállítás, amely a diákoknak adható juttatásokat foglalja össze.

A Magyar Pedagógiai Társaság és munkássága több mint százéves. A Társaságról az új elnökkel, Benedek András professzorral közöl interjút a lap.

Az OKTV módosított szabályzatát az Oktatási Hivatal portálján is elérhetjük, de a Köznevelés e számában is találunk róla összefoglalót.

Alternatív vitarendezés, vagy konfliktus kezelés másképpen címmel Mayer József számol be az OFI legújabb kutatásáról, képzési programról. Állampolgári részvétel hete címmel az OFI az ország számos településén ismerteti a képzési program lényegét. Részletes program alapban és az OFI honlapján.

Pályázatok, ösztöndíjak, diákhitel

A diákhitel tapasztalatairól, jelentőségéről olvashatunk igen részletes írást.

Külföldi gyakorlatra lehet pályázni szakiskolásoknak a TEMPUS közalapítványnál. A Raoul Wallenberg Humán TISZK ápolónak készülők számára tanulmányi ösztöndíjat hirdet a fővárosban.

Beszámol a lap a moziünnepről (szept.17-20)- www.moziunnep.hu, ahol a filmeket kedvezményes áron lehet megtekinteni.

Élet és tudomány, 2009. 36.

Földrajz, biológia tanároknak ajánljuk a trópusokon kialakított 21. századi ökotechnológiát alkalmazó életközösséget ismertető, képekkel gazdagon illusztrált írást.

Érdekes szempontból közelít Arany János alakjához deák Antal János, aki írásával a 170 éve született Széchenyi Ödönre emlékezik. A gróf alapította a budapesti, majd az isztambuli tűzoltószervezeteket a 19. században. Egy ismeretlen Arany levéllel idézi meg alakját a szerző.

Fizikusoknak, csillagász szakköröknek:

A Csillagászat éve még nem zárul le: a lapból a Gyémántcsillaggal ismerkedhetünk meg.

Életmód rovat: az alma táplálkozásbeli jelentőségéről ír. A rövid írás osztályfőnököknek, pedagógusoknak és szülőknek ajánlható, éppúgy, mint az élet értelme és a dohányzás címmel a „Lélektani lelemények” rovatban olvasható Mannhardt András cikk is.

Magyartanítás L. évfolyam 4. szám

Elsőként Zimányi Árpád beszédét olvashatjuk, mely az Eszterházy Károly Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékén tartott ünnepségen hangzott el, ahol a tanszék volt vezetőjét Vargáné dr. Raisz Rózsát köszöntötték 70. születésnapján.

Születésének 150. évfordulóján Benedek Elek életműve Magyar Örökség és Európa Díj-at kapott. Szeptember 30-a, Benedek Elek születésnapja, a magyar népmese napja hazánkban. Cs. Varga István Benedek Elek életét és munkáságát mutatja be írásában.

Juhász Kitti Enikő Parti Nagy Lajos: Szende című művének feldolgozására készített óravázlatot a 12. évfolyam számára. Az óra célja a posztmodern irodalomba való betekintés, az alkalmazott munkaformák: frontális osztálymunka és kooperatív csoportmunka.

A Nyelvünkről rovatban az Egerben tartott pedagógusjelöltek Nagy J. Béla országos helyesírási versenyéről, a Kárpát-medencei magyar diákok első tájnyelvi vetélkedőjéről Széphalmon, és a 43. alkalommal megrendezett Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd országos versenyről találunk tudósítást.

A Könyvbemutatóban a két szerző, Fercsik Erzsébet és Raátz Judit, ismerteti Keresztnevek enciklopédiája : a leggyakoribb női és férfinevek című könyvüket.

Módszertani Közlemények 49. évfolyam 4. szám

Ezt a lapszámot főként drámapedagógusoknak, irodalom- és matematika¬tanároknak ajánljuk.

Kovács Mariann az érzelmi munka témáját járja körül. Tanulmányának első részében az elméleti hátteret, az érzelmi munka fogalmának értelmezését mutatja be az oktató-nevelő munka keretein belül.

A Padovai Egyetem magyar lektora Dr. Rózsavölgyi Judit átfogó képet vázol az olasz nyelv helyviszonyokat kifejező rendszeréről, ezzel segítve a magyar anyanyelvűeket az olasz nyelv tanulásában.

A budapesti Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnáziumban öt éve folyik órakeretben, tantárgyi modulként drámapedagógiai nevelés. Vasvári Zoltán, az iskola drámatanára, a modul céljait, feladatait és módszereit ismerteti írásában, valamint közreadja a 9. évfolyamon tanított Dráma és tánc tanmenetét.

A népballadák kapcsolódásai az irodalompedagógiához című munkájában Dr. H. Tóth István áttekinti azokat a tudnivalókat, melyeket a balladák szövegvilágának értelmezésekor hasznosíthatunk, majd kapcsolatokat keres a magyar költészet és egy-két kurd költemény között.

Egy öröknaptárképletet mutat be és bizonyít dolgozatában Dr. Vármonostory Endre, mely a Gergely-féle naptárreform bevezetésétől (1582. október 15.) érvényes. A szerző hetedik, nyolcadik osztályos tanulókkal külön foglalkozáson vizsgálta az öröknaptár lehetőségeit, így a diákok a matematika egyik gyakorlati alkalmazásával is megismerkedtek.

Ignotus gondolatai a nők jogairól, kora neveléséről címmel Dr. Oláh János Ignotus: Emma asszony levelei című művének pedagógiai vonatkozásait mutatja be.

A Szemle rovatban Németh Miklós: Nyelvi változás és váltakozás társadalmi és műveltségi tényezők tükrében, valamint Dr. Balogh László és Dr. Koncz István: Valóság-térkép 7. : a tehetséggondozás elméletéről és gyakorlatáról című könyveiről olvashatunk ajánlást.

Készítette: Hock Zsuzsanna, Murányi Adrienn ( Mérei Intézet Szakkönyvtára)