Magyar Könyvtárosok Egyesülete 45. Vándorgyűlése

 

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 45. Vándorgyűlésének Eger ad otthont július 18-20. között. Minden információ a honlapon: www.vandorgyules-eger.ektf.hu, valamint a Facebook oldalon: www.facebook.com/mke45.

Az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményében tartja szekcióülését pénteken 13.30-as kezdéssel. A téma: Hagyomány és progresszió: Fogódzóink a zenében és a zenével

Az előadóink:

13.30-14.00 Megnyitó zene: Csergő-Herczeg László (lant): Summáját írom…
Arany János daloskönyve – Dsupin Pál és Csergő-Herczeg László

A nagyszerű lemezt meg tudjátok vásárolni a helyszínen!
Dsupin Pál honlapja: dsupinpal.hu

14.00-14.30 Érdekességek, képek Eger és környéke zenetörténetéből
Előadó: Gulyásné Somogyi Klára

14.30-15.30 Hagyomány és progresszió: hogyan jut el a mai kortárs komolyzene a hallgatóhoz könyvtáron kívül és belül?
Előadó: Barta Gergely (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, zeneszerző, egyetemi adjunktus)

15.30-16.00 Az iskolán kívüli művelődés elősegítése – programok nemcsak diákoknak – debreceni tapasztalatok
Előadó: Grégász Miklós (Debreceni Egyetemi Könyvtár Médiatár)

Végül párbeszéd a könyvtári stratégiáról. Moderátor: Gulyásné Somogyi Klára

(forrás: Hangtárnok)

Update:

Csanda Mária írása fotókkal a vándorgyűlésről az Irodalmi Jelen oldalán: A magyar kultúra hálózata – könyvtáros-vándorgyűlés Egerben

Rövid beszámoló a 45., egri vándorgyűlés zenei szekciós programjáról

A nyitó plenáris ülésre július 17-én délután került sor. Az előző évektől eltérően az ülésen nem hallottunk hosszabb tematikus megnyitó előadást, a legfontosabb programpontokat a köszöntő beszédek és a különböző díjak átadása jelentették. Mindezek előtt Bollók Csaba Legenda c. költői ihletettségű kisfilmjét vetítették le, amely Egerrel összekapcsolható történelmi, gasztronómiai ismereteket, élményeket, benyomásokat fűzött egybe.
A szakmai nap július 18. volt, délelőtt kisplenáris üléssel, amelyen a következő időszak könyvtári stratégiájáról tartottak előadást a minisztérium munkatársai. A stratégiáról először ezen a fórumon lehetett hallani, az anyag akkor nem is került a kezünkbe, így a továbbgondolás és a szakmai megbeszélések már a vándorgyűlést követő időszakra vár.
A kisplenáris előadásai és a könyvtári stratégiával kapcsolatos első vélemények elérhetők: http://mke.info.hu/konyvtarvilag/category/i_evfolyam_2013/4_szam_2013/
Az előadásokat követően a szekciós ülésekre került sor az Eszterházy Károly Főiskola termeiben, illetve a zenei tárgyú előadások a Bródy Sándor Megyei Könyvtár zenei gyűjteményében.
A zeneis előadásokat részben a vándorgyűlés javasolt tematikájához kapcsolódva, részben hagyományainknak megfelelően álllítotuk össze. Rövid koncerttel kezdődött a programsor: Dsupin Pál és Csergő-Herczeg László Arany János Daloskönyvéből szólaltattak meg néhány darabot. A hangulatos koncerten az énekhang mellett több hangszer is szerepelt. Ezt követően Eger zenetörténetéről hallhattunk egy rövid bevezetőt.
A szekciós ülésünk felkért előadójaként Bartha Gergely osztotta meg velünk gondolatait “Hagyomány és progresszió: hogyan jut el a mai kortárs komoly zene a hallgatóhoz könyvtáron kívül és belül? ” című előadásában.
A “mai zene” és “régi zene” kapcsolatáról szólva előadónk többek között arról beszélt, hogy a 19. században a korábbi korokhoz képest intenzívebben tekintenek előre és vissza is a zeneszerzők, a kortársak között a magukat progresszívnak nevező szerzők között ugyanakkor nagyon nagy a stílus- és felfogásbeli különbség. A mai zeneszerzőkre sokkoló hatása lehet az előttünk lévő évezredek zenetörténete. Alkotói szempontból ez ugyanakkor nagy mozgásteret is jelent.
A 19. század előtt egységes volt a zenei köznyelv, az újítás “mérhető” volt. Ma azt kell meghatároznunk, hol van a kiindulópont. A zeneszerzés tanításában a Zeneakadémia a konzervatív irányt követi, amely a stílusok megtanítását tűzi ki célul. Ezen belül 3 szakirányból választhatnak a hallgatók, a legmodernebb az elektronikus média-szak.
A mai zene megőrzésével kapcsolatban több probléma is felmerül, hiszen kevés a
“hagyományos kotta”, ugyanakkor sok a hozzáadott, felvett hanganyag, az elektronikus zenét hangfájlban tudjuk tárolni.
Sokszor nincs értelme kiadni a mai műveket, míg a 80-as évek közepéig szinte minden megszületett művet kiadtak. Ma kockázatos a kortárs zeneművet kiadni, ugyanakkor nincs
megfelelő, “hivatalos” útja a kották – művek publikussá válásának. A kortárs zene mellett a zenetörténet forrásainak gondozása is hatalmas feladat.
Bartha Gergely az előadás további részében néhány nemzetközi kortárs zenei gyűjteményt mutatott be számunkra, amelyek különböző módon tettek – tesznek kísérletet egy adott terület, nemzet kortárs zenéjét elérhetővé tenni. Így szólt a Hollandiában 1945-ben elkezdett és ma Gaudeamus Foundation néven működő gyűjteményről, illetve a szintén holland Donemus Kiadóról és könyvtáráról. Szintén jelentős a bázeli Sacher Stiftung, amely az elsődleges források gyűjtésében ma is jelentős munkát végez kutatási és ösztöndíjlehetőségekkel.
Nálunk az MTA Lendület Fiatal Kutatói Programjában a Zenetudományi Intézetben megalakult kutatócsoport és archívum egyik feladatának a kortárs zene gyűjtését tekinti.
A zenei szekciós program utolsó előadását Grégász Miklós debreceni kollégánk tartotta az iskolán kívüli zenei nevelés és művelődés elősegítésére elnyert TÁMOP- pályázat tanulságairól.
A vándorgyűlés záró plenáris ülésén az idén is elhangzottak az egyes szekciók javaslatai, üzenetei. A zenei szekció üzenete: A zenei könyvtárosok a zene közösségteremtő erejét, a személyiség kiteljesedését segítő, testre-lélekre ható, lelket felfrissítő, megújító, szavaknélkül összekapcsoló szerepét hangsúlyozzák továbbra is.

Forrás: Zenei Könyvtárosok Szervezete honlapja

A bejegyzés kategóriája: Vándorgyűlés
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*