A fenti címmel március 22-én minikonferenciát tartott az MKE Társadalomtudományi Szekciója a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában.
A szekció immár hagyományosan minden évben felvesz programjai közé egy-egy szakmai napot, ahol aktualitásokkal, a könyvtárak működését érintő kérdésekkel, új szolgáltatásokkal, módszerekkel, technikákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők a kollégák előadásaiból.
Az idei szakmai nap arra keresett válaszokat, hogy a digitális kor hogyan és mennyiben befolyásolja a könyvtárak szerepét és működését.
A technológiai fejlődés, az egyre bővülő új kommunikációs eszközök megjelenése, a virtuális környezet, vagyis maga a digitális világ a könyvtáraktól és a könyvtárosoktól is más, újfajta szerepet követel. Hogy hogyan tudnak a könyvtárak ezekhez a változásokhoz igazodni, válaszlehetőségeket kaphattak a konferencia résztvevői Nagy Zsuzsanna a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár főigazgatója „Könyvtárak határok nélkül”? A tudományos könyvtárak elmosódó határai című előadásából.
Napjainkban a tudományos könyvtárak fenyegetettsége egyre nő. Ilyen fenyegetettség, veszély lehet a szűkülő költségvetés, a növekvő költségek, de akár a felhasználók véleménye, valamint az üzleti szektor szereplői is veszélyforrások lehetnek a könyvtárak számára. A technológiai, demográfiai és gazdasági változások mind jelentősen befolyásolják a tudományos könyvtárak működését. A könyvtárak feladata, hogy minél gyorsabban reagáljanak a változásokra. Egyrészt bizonyítaniuk kell tevékenységük értékét azzal, hogy mennyiben járult hozzá az intézményi célok megvalósulásához a könyvtár, pld. milyen szerepe volt a hallgatói teljesítmények, a sikeres karrierek, a kutatási eredmények alakulásában.
Másrészt elkerülhetetlen újfajta, átalakuló tevékenységek kiépítése, ehhez pedig ki kell lépni a könyvtár falai mögül, tágítani kell a könyvtár határait. A fizikai határok tágítását szükségessé teszi a webes alkalmazások, mobil eszközök, e-könyvek megjelenése mellett a tanulási modell, az életmód változása is. Igazodva ezekhez a könyvtáraknak, a hagyományos könyvtári tevékenység határait is tágítaniuk kell. Nagy Zsuzsanna számos területet mutatott be előadásában a határok tágítására, amely elengedhetetlenül szükséges, ha lépést szeretnénk tartani az oktatási, kutatási tevékenység valamint a társadalmi és intézményi környezet változásaival. Ennek érdekében meg kell tanulnunk az e-learning rendszerek használatát, ismernünk kell a web 2.0 technikákat, be kell épülnünk az oktatási folyamatba, amely megkívánja a virtuális tanulási környezet kiépítését. Támogatnunk kell a publikációs tevékenységet pld. intézményi repozitóriumok működtetésével. Segítséget kell nyújtanunk tudománymetriai valamint jogi kérdésekben. A könyvtárosoknak oktatási-kutatási partnerré kell válniuk, az együttműködés során a könyvtáros jobban megismeri az oktatók-kutatók igényeit, az oktatók pedig a könyvtár által nyújtott szolgáltatásokat.
A könyvtárak nem hagyhatják figyelmen kívül a web 2.0 adta lehetőségeket sem. Használatba kell venniük ezeket az eszközöket a felhasználók elérése érdekében. Mindehhez azonban az információs infrastruktúra fejlesztése szükséges. Béniné Virág Mária a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár informatikai osztályának vezetője A távhasználat erősödése a könyvtárakban – új eszközök a célközönség elérésében című előadásában a FSZEK informatikai fejlesztéseit mutatta be, amelyek igazodnak a 21. századi könyvtár elvárásaihoz.
Bevezetésként 2006-2011 közötti távhasználati adatokat láthattunk, amelyek nagymértékű növekedést mutatnak a távhasználatban, mind az adatbázisok, mind a webopac elérésében. A fejlesztésekre különböző pályázatok révén volt lehetősége a könyvtárnak. Kezdve 1997-ben a telematikai pályázatsorozattal, majd folytatva az IKB „Számítógépek Internet-hozzáféréssel könyvtáraknak” pályázattal, egészen TIOP és TÁMOP fejlesztésekig, amelyekkel a könyvtár informatikai fejlesztéseket és szolgáltatásfejlesztési programot valósíthatott meg: nyílt forráskódú szoftverek és alkalmazások integrálása a portálba és a könyvtári rendszerbe; online szolgáltatások bevezetése, bővítése, az interaktív használat biztosítása; igazodás országos rendszerekhez (MOKKA, ODR, MATARTA, Köztaurusz); együttműködés a régió kulturális és oktatási intézményeivel; olvasáskultúra fejlesztése és népszerűsítése; informatikai írástudás terjesztése.
Az online fejlesztéseknél figyelembe vették az integrált könyvtári rendszer adottságait, a retrospektív konverziót, valamint a digitalizálást.
Kiemelt fontosságú volt többek között az egyedi azonosításon alapuló távhasználat megoldása, az elektronikus dokumentumok kölcsönzése, az önkiszolgáló kölcsönzés bevezetése. A tartalmi bővítés köréből pedig érdemes kiemelni a honlap szerkezeti megújulását, amelynek célja, hogy új oldalakkal új célközönséget szólítsanak meg. További fontos feladat volt a retrospektív konverzió, valamint 10 ezer muzeális fénykép metaadatainak rögzítése és digitális változatának betöltése.
2006-ban elkezdődött a web 2.0 alkalmazások bevezetése a könyvtárban. Ennek keretében többek között megújult a hírlevél-szolgáltatás, videotutorialokat helyeztek el a portálon az új szolgáltatásokról, kiépült a mobiltelefonra optimalizált megjelenítés, különböző wikiket illesztettek a portálba, megjelentek a blogok és a közösségi oldalak is.
Mindezek megvalósítása nem minden esetben volt zökkenőmentes, de a fejlesztések segítségével az olvasói igények kiszolgálása még inkább a középpontba került.
Minden fejlesztés, pályázat célja, hogy a könyvtár a célközönségét mindig a legújabb eszközökkel, technológiákkal érje el, szolgálja ki.
Szivi Józsefné a BCE Központi Könyvtár nyugalmazott gyűjteményszervezési igazgatója Új utak és egy TÁMOP projekt viszonya címmel tartott előadásában a Tudásdepó-Tudásvásár projektet mutatta be. A projekt fő célja „a felsőoktatási tudásvagyon megosztása és az élethosszig tanulás érdekében történő hasznosítása az együttműködő intézmények és könyvtáraik szolgáltatásainak fejlesztésével”. A projekt fő tevékenysége egy nyilvános, az együttműködő intézményekben keletkezett oktatási-kutatási és ismeretszerzési tudástartalmakat közreadó portál fejlesztése. A portál elsődleges célja a felhalmozott tudások közös felületen, közérthető formában, önálló ismeretszerzést támogató módon való közreadása. Az új utakat a könyvtárak számára a TÁMOP projekt 3. és 4. prioritásai jelenthetik, vagyis minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek valamint a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében. A 3. prioritás „az egész életen át tanulás stratégiájával összhangban a közoktatási rendszer reformjának előmozdításával, elsősorban az oktatás eredményességének és hatékonyságának javítása, a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférés biztosítása révén el kívánja érni, hogy a közoktatás használható és európai szinten versenyképes tudást, valamint a megszerzett tudás és kompetenciák folyamatos fejlesztését megalapozó és ösztönző alapkészségeket adjon át mindenki számára”. A 4. prioritás „a felsőoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan-, és szolgáltatásfejlesztést célozza meg, különös tekintettel a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítésére, az intézményirányítás hatékonyságának növelésére, a kutatás-fejlesztési kapacitások bővítésére, valamint a műszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztésére.”
Az előadások egyértelműen megadták a választ az új utakra: az információs technológia fejlődése megköveteli, a könyvtáraktól is a folyamatos infrastruktúrafejlesztést; fontos, hogy a könyvtárak beépítsék a web 2.0 alkalmazásokat a szolgáltatásaikba; a könyvtár helyszíne is változhat, nem elsődleges szempont a négy fal közötti információszolgáltatás; mindezekkel párhuzamosan a könyvtáros szerepe és feladata is változik, ennek alapkövetelménye a magas szintű szaktudás és ennek folyamatos frissítése.
Demecs Éva
(Ez a beszámoló a Könyvtári Levelező/lap számára készült.)
„Évente egyszer, egy csodás téli éjjel, bűvös, titkos, álmok suhannak a szélben!
