Gál Vilmos főmúzeológus, kurátor
Szekciónk 2023 május 25-én délután ellátogatott a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol a Magyar sikerek a világkiállításokon 1851-2021 címmel rendezett kiállítást tekintettük meg Gál Vilmos főmuzeológus, kurátor tárlatvezetésével.
A Párizsi Expo bejárat modellje
A Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása a magyar expótörténet legjelentősebb eseményeit, sikereit eleveníti fel.
A tárlat egy komplex művelődés-, művészet-, építészet- és ipartörténeti betekintést nyújt az elmúlt 170 év magyar kultúrájának fejlődéséről. A tárlatvezetés alatt a legfontosabb, legizgalmasabb tárgyak és történetek, a kiállítást megelőző kutatás és az építés legizgalmasabb epizódjai kerültek szóba.
Elsőként azt a díszserleget csodálhattuk meg, amelyet Magyarország kiállítói és iparosai készítettek Térey Pálnak, az 1867-es párizsi világkiállítás magyar osztályát megszervező kormánybiztosnak. Az ezüstserleget Laky Adolf, a kor híres ötvöse készítette. Érdekessége, hogy az adományozók felirata kiváló forrás a magyar kiállítók azonosításában.
Ezt követően néztük meg azt a Négyalakos díszvázát, amely a Zsolnay gyárban készült és két világkiállításon is a magyar pavilon dísze volt. Először 1906-ban állították ki, ahol a csodával határos módon átvészelte a magyar osztályt is elpusztító tűzvészt. Több, mint egy évszázad lappangás után előkerült, majd a pécsi Zsolnay Múzeum megvásárolta és rövidesen az újabb milánói expón is bemutatták.
Kertész Andrét szoros barátság fűzte Báthory Júlia üvegművészhez. A később világhírűvé vált fotóművész egy ideig Báthory párizsi műtermében lakott, és ebben az időben készített több képet a művésznő díszüvegeiről, illetve műteremről.
Szinnyei Merse Pál festménye
Szinyei Merse Pál Majális (1872) című képe végleges változatának bécsi kiállítása kínos véget ért, ugyanis a bajor kiállítók – miután a kép Münchenben készült – csak a maguk osztályán engedték volna bemutatni az alkotást, ám Szinyei először a magyar képzőművészeti teremben tetette ki, de a bajorok a művész tudta nélkül átvitték a saját kiállítóterükbe.
Mikor Szinyei Merse meglátta, hogy képe milyen rossz helyre került (a magyar osztályon főhelyen volt), ahol nem érvényesülhet, egyszerűen levette és hazavitte. A nagyközönség és a szakma csak több, mint húsz évvel később láthatta a festményt.
Makovecz Imre modellje
Megnéztük az 1992-es sevillai expó magyar pavilonjának makettjét, amelyet Makovecz Imre tervezett. A rendszerváltás utáni első világkiállításon Magyarország hatalmas sikert aratott a különleges Makovecz-épülettel, amely előtt folyamatosan hosszú sorok álltak.
Az ún. hatállatos csipketerítő a halasi csipkekészítés egyik csúcsteljesítménye, amely az 1937-es párizsi expón nagydíjat nyert. A Halasi Csipke 1904 és 2015 között a legtöbb világkiállításon részt vett és sikert sikerre halmozott.
Megtekintettünk egy herendi dísztálat, amelyre festett historizáló jelenet azt a történelmi eseményt idézi, amikor a magyar nemesi országgyűlés az osztrák örökösödési háborúban, 1741-ben „Életünket és vérünket!” felkiállítással felajánlotta Magyarország katonai erejét Mária Teréziának. Ez a korai herendi porcelán az 1862-es londoni világtárlaton érdemérmet nyert el. Felirata Moriamur pro rege nostro! (haljunk meg királyunkért!)
A kiállításon két Eötvös-féle torziós inga is szerepel. Az első, amely gyönyörű sárgaréz korpuszba van építve, az 1900-as párizsi világkiállításon került bemutatásra. Mind a gyártó Süss Nándor Precíziós Mechanikai Intézete, mind Eötvös Lóránd aranyérmet nyert el a különleges műszerért, amely később hatalmas szerepet játszott a Föld kőolaj- és gázmezőinek feltárásában. A másik műtárgy az Eötvös-inga egy későbbi, továbbfejlesztett változata (Eötvös-Rybár-féle torziós inga), amelyet az 1958-as brüsszeli expón mutattak be.
Csontváry Kosztka Tivadar több alkotása is szerepelt az 1958-as brüsszeli expón. Sétakocsizás újholdnál Athénban (1904) című képe a magyar pavilonban, míg a Sétalovaglás a tengerparton című festménye a nemzetközi művészeti kiállítás központi helyén egy Van Gogh– és egy Gaugin-kép között kapott helyett.
Gál Vilmos főmúzeológus, kurátor bemutatja a kiállítás érdekességeit
Megannyi szép tárgy, különleges műalkotás között nézelődve jártuk végig a kiállítás termeit, miközben Gál Vilmos előadásában izgalmas részleteket, kulisszatitkokat ismerhettünk meg. Bepillantást nyertünk a magyar történelem, művészettörténet és kultúrtörténet érdekes részleteibe. Képet kaptunk arról, hogy hazánk milyen szerepet játszott Európában és a Tengerentúlon az elmúlt századokban.
Szervezetünk az MKSZ tagjai és azok csalátagjai szép számmal jeletek me ezen a rendezvényen is, igy közel ki is töltöttük az egy csoportos látogatásra engedélyezett maximum max. 20 fős létszámot. Minden résztvevőnek nagyon tetszett ez az igen érdekes ,értékes és ugyanakkor nagyon színes és humoros történeteket is tartalmazó tárlatvezetése Gál Vilmos történésznek, akinek erről a világkiállítási régóta kedvelt kutatási témáról már egy önálló könyve is megjelent.
Külön kellemes meglepetést is okozott, hogy felhívta a figyelmünket arra, hogy a ma használatos útlevél könyvecske éppen a a legismertebb az 1900 as Párizsban megrendezett világkiállítás alkalmára született meg, hogy az akkor ott jártak bepecsételtethessék a jelenlétüket az Eiffel torony tövében. Ezek után terjedt el mint útiokmány egész Európában. Egy ilyen un. kiállítás vezető képes „passport- útlevelet” el is készítettek l ajándék tárgyként, amelyből sokan haza is vittünk példányokat, hogy ezzel is látogatásra csábíthassuk a gyerekeinket és az unokáinkat is egyaránt. Igen emlékezetes élményként gondolhatnak vissza az ott járt tagtársaink erre kiváló ás érdekes együttlétre a Magyar Nemzeti Múzeumban.