Beszámoló látogatásunkról a BME Könyvtárában

„Egy író emlékei és egy könyvtár árulkodó nyomai a háborúról”
a BME OMIKK-ban jártunk

Az MKSZ a 2023 évi szakmai látogatási programját a szervezetünket megalapitó intézményben a BME OMIKK-ban kezdte meg.

A BME OMIKK nagyolvasó terme

Elsőként magát a könyvtár nagyon szép nagyolvasó termét tekintették meg

a rossz ,hideg idő ellenére is szép számmal összegyűlt tagtársaink. Itt kapcsolódtunk be a történelmi visszaemlékezésbe, hogy Budapest ostroma a második világháborúban súlyos károkat okozott a Budapesti Műszaki Egyetem épületeiben, köztük a Pecz Samu tervezte könyvtárépületben is.
Rendhagyó könyvtártúránkon Bernáth Zsófia művészettörténész kalauzolt bennünket és vette számba a könyvtárat ért veszteségeket.

Rövid történeti áttekintés

Bernáth Zsófia művészettörténész

1944-ben “kormányintézkedésre, műegyetemi tanácsi határozat alapján írásban a legértékesebb könyvanyag elszállításra való becsomagolására kaptam utasítást. A kormány részéről a Műegyetem számára a telki apátság Budajenőn levő uradalmi magtárépülete és az apátság több más épülete bocsáttatott a végrehajtandó kimenekítés céljára rendelkezésre. Ide szállíttattak ki a könyvtári könyvanyag egy része, összesen 10000 kötet, továbbá a Műegyetem egyes tanszékeinek ládákba csomagolt sok, értékes, megmenteni gondolt műszere és felszerelése.” – írta visszaemlékezésében Radó Aurél a könyvtár akkori igazgatója. A budajenői ideiglenes raktár őrzésére kirendeltek egy könyvtári altisztet, de őt 1944 decemberében katonai szolgálatra hívták be.
Az őrizetlenül maradt értékes könyvanyag így elkerülhetetlenül fosztogatás, rongálódás áldozatává vált. Rudolf Schönwald akkori kényszermunkás 2008 tavaszán levélben küldte meg a könyvtár munkatársainak ottani tapasztalatait: “1945. március elején bevonult egy csapat, nem sokkal azelőtt a budai utcákon összefogdosott kényszermunkás – úgy 200-an lehettünk – Budakeszin át Budajenőre. Ott behajtottak minket egy hatalmas, téglából épült mezőgazdasági épületbe, ahol a kőpadló könyvkupacokkal volt borítva. Napkeltétől napnyugtáig a földeken és az erdőszélen iszonyú hidegben kellett lövészárkokat ásnunk – Budapest irányába már megindult a német offenzíva. Aludni csak a kőpadlón lehetett, ezért hogy ne fagyjunk meg, minden éjjel papírból gyújtottak tüzet, e köré ültek a foglyok és tépkedték a könyveket.
Emlékszem XIX. századi, pompás fóliánsokra, amelyeken gőzgépek és elektromotorok voltak gyönyörűen ábrázolva. Ami itt el lett égetve, az egy műszaki főiskola (vagy egyetem) egykori könyvtára volt, amit még a bombatámadások előtt telepítettek ide.” A könyvtár könyvanyagának egy kisebb része, közel 2000 kötet Sopronba került. Ezt a 43 láda könyvet és a Budajenőn megrongálódott anyag maradékát 1945 végén szállították vissza a könyvtárba.
Az ostrom alatt a németek támaszpontot rendeztek be, amely katasztrofális következményekkel járt. A könyvtár olvasótermét bomba és tüzérségi találat érte, tönkrement az olvasó berendezése, megsemmisült a falat díszítő híres szekkó. A raktár teteje kilyukadt, a lépcsőház és a könyvtárat a központi épülettel összekötő folyosó is megrongálódott. A raktár területén a kitört ablakokon keresztül akadálytalanul folyt be az eső és a hólé a polcokon lévő könyvekre. Az üveg nélküli ablakokon bezuhogó eső itt áztatta, a szél itt tépte a Feszty-körkép felcsavart vásznát is, melyet a szétbombázott városligeti épületből ide hoztak, hogy menedéket találjanak számára. A könyvtárépületet az ostrom után közvetlenül tüzérségi lőszerraktárnak használták. A pincében hagyott ekrazitos és dinamitos ládákat a könyvtár dolgozói hordták ki később az épületből. A könyvtár épülete fosztogatás áldozatává vált: a bútorzat jó részét tönkretették, a mozdítható tárgyak közül sokat elvittek.

Az olvasóterem eredeti freskója

Egyetlen budapesti intézményt nem ért olyan károsodás, mint a németek által használt és kifosztott Műegyetemet és különösképpen a könyvtárépületet. Közvetlenül azután, hogy a szovjet hadsereg felszabadította Budát, még a téli hónapokban megkezdődött és hideg időben az ablak nélküli raktárakban és irodákban folyt heteken keresztül a méteres irat- és könyvhegyek szétválogatása és a károk és hiányok felvétele… A könyvtár dolgozói elismerésre érdemlő helytállással, a megélhetés gondjaitól terhelve, sokan közülük kölcsönruhában és lyukas cipőben dolgozva a tégla- és vakolattörmeléktől borított helyiségeket hozták olyan állapotba, hogy 1945. szeptember 1-én a Műegyetemi Könyvtár működését rendszeresen megkezdhette. A könyvtár háborús vesztesége 3807 mű (8041 kötet), a teljes állomány 5-6 %-a.

Filmvetítés Szép Ernő naplója alapján

Szép Ernő

A rendhagyó könyvtártúra után Barta Adél Miranda vezetésével az Emberszag című film-szín-játékot tekintettük meg, amely Szép Ernő naplója nyomán az emberi pusztítást, a háború nyomorúságát és az emberség megszűnését mutatja be ebben a kegyetlen és borzasztó helyzetben, a háborúban, mikor a világ teljesen kifordul önmagából.

Prokné Palik Mária titkár

A meghívó

A bejegyzés kategóriája: BME, BME-OMIKK, Hírek, Könyvtár látogatások, Meghívó, Rendezvények
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*