Hegyen-völgyön át Boszniában

Horváth Zoltánné írása:arc_horvath_marcsi

A mostari Öreg hídon jártunk

A híres hid Mostárban (foto Unesco)

A híres hid Mostárban (foto Unesco)

Mostar város Öreg hídjának (Stari most) meglátogatása kalandos sítúrák érzetét hozta az első októberi napokban. Miközben csúszkáltunk az eső és a turisták lábai által simára csiszolt hófehér bordás hídköveken, szembe szálltunk a szakadó esőt arcunkba fújó éles széllel, kifordított esernyőkkel, csontig elázott ruhákban is volt erőnk élvezni a tenger felől ránk zúduló nyílt vizek pára felhőjét, illatát és erejét.  Telve a sok évszázados kultúra emlékeivel próbálhatsz pillanatképeket rögzíteni a nevezetes épületekről, de a vad hegyek között tomboló szélsőséges természet erőivel is meg kell küzdened. A szürke esőben kiragyogó élénk színek, a Neretva folyó hihetetlen smaragdja, a hegyek ködgomolyagba burkolózó csúcsai, a völgyek sötét mélyében megbújó picike falvakban a karcsú mecsetek sziluettjei elragadják figyelmed, a sík és lankás területekhez szokott szemed képtelen betelni a varázslatos látvánnyal.

Az MKE Műszaki szekciója által alaposan előkészített, irodalmár és történész kollegák igen fontos ismereteivel fűszerezett úton sok alkalom volt bensőséges beszélgetésre, ismeret átadásra, amely szerintem minden utazás érzelmi átélésének kulcsa.  A kultúra és történelem iránt nyitott, összeszokott társaság szó nélkül kanyarodott vissza a határról egy lejárt útlevél miatt, hogy kipróbálja a Mohácsi kormányablak szolgálatkészségét, amely kitűnőre vizsgázott. A szigorú, pontos időbeosztást követelő túravezetés megmutatta, hogy az erély mellett az összetartozás is része egy jó utazásnak. A határőrség szigorú ellenőrzésén érvényes papírokkal már gond nélkül haladtunk a magyarok lakta, súlyos háborút átélt vidékekre, ahol a helyi kollegákkal, tanárokkal találkozva és beszélgetve átérezhettük a történelmi múlt súlyos emlékét, de napjaink összetartó erejét is a magyar nyelvű kultúra és műveltség fenntartásában.

Mostar a történelmi városi kultúra kiemelkedő példája, amelyben a természeti és mesterséges keleties építészeti környezet kivételesen sokszínű látványt nyújt.  A gyönyörű, török hangulatú, de más keleti és nyugati kultúra jegyeit magán viselő város 2005 óta a világörökség része. A természet vad és kitörő jelenségeit, a súlyos tömböket alkotó hegyek alján kanyargó hűvös völgyeket nézve hihetetlennek tűnik, hogy Mostar Bosznia-Hercegovina legmagasabb hőmérsékletű városa: nyáron akár 45 °C-ot is mérhetnek!

Az őskortól kezdődően lakott terület a keresztény és muzulmán vallás egymásnak feszülését, de egymás mellett élésének lehetőségét is szimbolizálja.  A népvándorláskor, és utána a szláv államok idején is fontos település, de ahogyan az építészetéről látható, a török időkben érte el fénykorát és jellegzetes felépítését a XVI-XVII. században.  1631-ben már 22 dzsámival rendelkezett, majd hanyatlani kezdett, amely az osztrák-magyar megszállás alatt is, és főleg az egyéb háborúk zivataros idején is folytatódott, de az igazi tragédiát a 90-es évek romboló és értelmetlen harcai jelentették.

A város varázsának átélésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a történelem viharos eseményeit, amelynek során sokféle birodalom része volt Mostar. A Római Birodalom és a Hun Birodalom után szlávok, majd frankok vették birtokba, később szerb terület lett, majd a bosnyák bánok uralták. A 14-15. században Stepan Vukčić Kosača herceg egyesítette Bosznia déli területeit Hercegovina néven, amely név tartósan szimbolizálja a csodálatos természetet, a sziklás tengert, az ősi keleti városok és terek hangulatát.

4-2-mosztar-hid51_albumbol-500

Az “öreg híd” képe régi metszeten

Az Öreg híd 30 méter hosszan és 24 méter magasságban, pillér nélkül ível át a sebes folyású Neretva folyó felett. Századokon át stratégiai fontosságú létesítmény az északra vezető hadiúton, egyik oldalán janicsár laktanyával, a másikon az őrtoronnyal. A török építészet és az iszlám kultúra jelképeként méltán nevezetes Európa-szerte. Hajrudin, a neves török építész, az isztambuli Kék mecset építőjének tanítványa tervezte, és már saját korában is (1557) egyedülálló építménynek számított.

Mosztár híres hídja ma ujra áll

Az újjáépített hídon állandó a forgalom

A népvándorlások több száz éves emlékeként az együttélés hagyományának kényes és védelemre szoruló szimbólumává vált. Az ívelő híd bordáin a turisták tömege között megküzdünk az átjutásért, és közben azért fohászkodunk, hogy soha többé ne adjon újra hadi utat a híd a romboló katonák indulatainak. Az ország lakói erős emberek, akik állják a természet és az emberi nem vad viharait.

Sportos, jó felépítésű férfiak, fejkendős kerekded arcú, ápolt és szépen festett arcú, keleties bájú nők, akikben szemmel láthatóan ott az életerő és a küzdeni akarás, amely az építészetben, lakóházakban, és a városok külsejében is megjelenik az igen érdekes épületekkel tarkított Szarajevóban is. A modern városrészek változatos, kisebb és monumentális épületei, az ódon városközpontok szekrény méretű kis kávéházai sok jellel, képpel, színnel és formával tükrözik az életigenlést, az erőt, a keleti kultúra rejtélyes és erős hatását. A közelmúlt súlyos háborús pusztításaitól félve arra vágyunk, hogy az életrevaló vidámság a békés együttélésben hozza meg az ország lakóinak boldogságát.

A hercegovinai körzetben a Karađoz bég, aki Hercegovina legmódosabb polgára volt egykoron, számos középületet alapított, így a legrégebbi, több mint 450 éves iszlám imaházat is neki köszönheti az utókor. Ima időn kívül tiszta lélekkel és tiszta zoknikban léphettünk be a szentélybe, amelynek meglepően egyszerű, letisztult formája és keleti harmóniája, a századok során megőrzött szellemi, gondolati és vallásos hatása tisztelettel töltött el bennünket.

A híd fenséges környezetében

A híd fenséges környezetében

Néhány lopott perc a tempós kirándulás haladási ütemétől, egy kis eltávolodás a régi kövek által megejtő formákba burkolózó város és folyópart előző képeitől. Elszakadva a csodálkozó és hömpölygő, bőrig ázott turisták csoportjaitól megpróbáltuk átélni a naponta ötször imádkozó muzulmán emberek áhítatát. Szerettem volna ebben a kegyelemben részesülni, de nem sikerült, mert annyira vonzott a külső városkép, annyira megszokhatatlan és megismerhetetlen volt a látogatásunk egy napja alatt, hogy minden percet féltve teljesen átadtam magam a csodálatának, miközben az útjavítás déliesen kreatív, nyaktörést kockáztató pallóin és buckáin evickéltem a kicsi kanyargó utcákban, hol a bazárokat csodálva, hol az embereket figyelve, hol a keleties házak díszítőelemeit kutatva.

Csontváry Kosztka Tivadar: Római híd Mosztárban (1903) Foto: Wikipedia

Az Öreg híd csodáját Csontváry Kosztka Tivadar 1903-ban megörökítette a Római híd Mosztárban című képén, amely ma a pécsi Janus Pannonius Múzeumban látható. Hasonló átéléssel, színekkel és formanyelven alkotta meg A taorminai görög színház romjai képét Szicíliában.
A festményeket jóval korábban ismertem, de a mindkét alkotáshoz tartozó valódi látvány felülmúlta a képzeletemet, mert a festmények és a látkép a hasonlóság ellenére olyan ellentétet fejez ki, amelynek értelmezésére kevésnek bizonyulnak a szavak. A kiáltó társtalanság és magány festői érzékeltetése az örökkévalóságnak szól, holott tudjuk, hogy a mai híd mozgalmas történelmével, a népvándorlás és háborúk túlélésével, a keleti életmódot tükröző nyüzsgő boltocskákkal és a jelenkori turizmus zsúfoltságával egy teljesen más oldalát mutatja a városnak. A festőművész színei sajátosan és misztikusan ragyognak a világító sárga, a kékek, a vörös és a téglaszín árnyalataiban. A változatos formákból mégis harmonikus struktúrába rendeződnek a kövek és épületek, és időtlenné varázsolják számunkra ezt a gyönyörű és egzotikus, ősi városképet. A látvány átéléséhez szükséges a történelmi múlt ismerete, amelyhez hozzájárultak szarajevói kísérőnőnk és tudós útitársaink szavai.

A „megkövült Holdnak” is nevezett Öreg híd magában rejti I. Szulejmán hadainak lépteit, a fahídból íves kőhidat alkotó építész, Mimar Hajrudint (1557) munkáját, a romboló katonák több nemzetiségű hadait, és az újjáépítő magyar katonatudósok küzdelmeit, hogy végül Európa védett kincsévé válva megőrizhetővé váljon a két világ határát jelképező nevezetes városka és öreg hídja.  A századokon átívelő kulturális kontinuitás jellemző a sokszínű városképen, a korai ottomán, a mediterrán, a nyugati európai, a muszlim, a keresztény építészet hatásait ötvöző épületekben és szimbolikákban. Az egymás mellett élés lehetőségét mutatja a római katolikus templomok, a keleti szerb ortodox vallás, és a bizánci eredetű kultúra századokon át – a középkorban, a reneszánsz éveiben, majd  a török és a magyar-osztrák uralom időszakaiban és végül újjáépítve napjainkban, remélhetően örökre.

Karadoz-bég dzsámija

Karadoz-bég dzsámija

Az egész város díszletnek tűnik a picike, egymásra torlódó házak kirakós kockái miatt, ahol véres harcok dúltak a történelmi színjátékokban. A sokszázados fennállás után a humanitás óriási kudarca, hogy a híd stratégiai jelentősége képessé tette a katonákat a teljes lerombolási parancs kiadására az 1990-es évek szerb-horvát háborújában. Amikor a híd felrobbant, a világ elborzadva figyelte, amint a béke és az egység jelképe – akkor véglegesnek tűnően – megsemmisülve omlik a Neretva habjaiba. A kultúrák kedvelőinek a maradandóságba vetett hite is összeomlott, hiszen az ország polgárai áldozták fel a hadi sikerek oltárán saját kulturális kincseiket.

Az élni akarás azonban erősebbnek bizonyult, az újjáépítés során a bosnyák muzulmán és a horvát keresztény lakosság is ragaszkodott ahhoz, hogy az új híd az eredeti formájában szülessen újjá. Nemzetközi összefogással valósult meg újraalkotása, részünkről a Magyar Műszaki Kontingens katonái – a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred – Nyers József ezredes vezetésével, búvárok segítségével emelték ki a híd darabjait a Neretva folyóból.

Firenzei építészek dolgoztak az építészeti egység és harmónia megtartásáért, a kőfaragók két évig küzdöttek a maradványok korhű illesztéséért, német és orosz hídépítő mérnökök gondoskodtak a korabeli szerkezet megszilárdításáért. Több sikertelen összeillesztés után török kőfaragók nyomására a habarcs ősi receptjével sikerült a megfelelő szilárdságú építményt felállítani, amelynek alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojás sárgája voltak.

A munkát török kutatók is segítették az oszmán archívumok anyagai alapján Ankarában és Isztambulban. A korabeli híd építéséről nagyon kevés információ állt rendelkezésre, ezért komoly műemlék gondozási kutatások előzték meg az építkezést.  A kettészakított város meredélyeit összekötő ideiglenes hidat végül a Magyar Műszaki Kontingens katonái és a Hídépítő Vállalat szakemberei építették fel egyéves felmérési munka előzményével. Sokan vélekednek úgy, hogy a híd a muzulmánok és a keresztények közötti törékeny kapcsolatot jelképezi.

4-2-mosztar-hid31-800

Mosztár

Nincs olyan építész vagy díszlettervező, aki képes lenne ezt a városformát megálmodni, létrehozni, mesterségesen előállítani, az itt élő emberek soknemzetiségű és vallású életmódjának emlékei és nyomai nélkül.

Mosztárii házak

Mosztárii házak

A szakadó eső szürke zuhataga sem tudta elnyomni a harsogó színeket, a kőtömbök monumentális formáit és a pici házak egymásra tömörülő, színes kockáit, épületdíszeik keleties mintáit. A tobzódó színek és a kiragyogó formák rendezetlensége utánozhatatlan harmóniában mutatják meg a kivételes kultúrát, amelynek jellemzésére, értékelésére kevésnek érzem a szavakat, ezt egyszerűen nézni, látni, érezni és érteni kell.

Horváth Zoltánné, Marcsiarc_horvath_marcsi
2016.10.25.

 

 

Felhasznált források:
 http://balkanimozaik.blog.hu/2013/08/03/a_mostari_oreg-hidrol
https://hu.wikipedia.org/wiki/Stari_most
http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/12/a-mostari-hid-ujjaszuletese.html
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=7085
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mostar
http://magyaridok.hu/velemeny/mostari-pillanatkep-a-vallasok-egyutteleserol-17875/
http://www.hung-art.hu/tours/landscap/mosztar.html
http://www.honvedelem.hu/cikk/veress_robert_alezrerdes_mostari_hid_szerda
http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/12/a-mostari-hid-ujjaszuletese.html
http://whc.unesco.org/en/list/946

Vissza

A bejegyzés kategóriája: 2016 Bosznia, Rólunk, Rólunk írták, Szakmai utak
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*