2015.06.11. Magyar Telekom Infotéka – 20. műhelybeszélgetés

Kedves Könyvtárosok, Kedves Kollégák!

Jól gondoltuk, hogy érdemes lesz átbeszélni, honnan hová jutottak a vállalati és intézményi könyvtárak az elmúlt 10 évben – a résztvevők nagyon érdekesen mutatták be könyvtáraik „életútját”, valamennyiünknek tanulságos volt, hogy az egyre nehezedő gazdasági helyzetben, a kényszerű költségmegszorításokat, létszámleépítéseket ötletes módszerekkel, és lelkesedéssel áthidalva hogyan tudtak mégis fennmaradni, sőt fejlődni!

A vállalati könyvtárosok eddigi 20 műhelybeszélgetésén 65 különböző könyvtárból 197-en vettek részt, összesen 525 részvételt regisztráltunk. 15 különböző könyvtár volt a vendéglátónk – egy-egy új fejlesztés apropóján némelyikhez több alkalommal is ellátogattunk. A legfontosabb témákra többször is visszatértünk – a fenntartókkal való kapcsolat, a költséghatékonyság, az eredményes kommunikáció a legtöbb kérdés kitárgyalásakor előtérbe került. És foglalkoztunk többször azzal is, ami elsőre inkább ideológiának tűnik, mégis minden gyakorlatunkat áthatja – a könyvtáros identitás, az elhivatottság, a lelkesedés kérdésével. Nagy örömünkre Horváth Eszter, a Magyar Telekom Infotéka könyvtárosa részletes beszámolót állított össze az elhangzottakról, mely alább olvasható.

Az egyre bensőségesebb hangulatú rendezvény végén egyhangúlag megállapítottuk, hogy hasznosnak tartjuk a műhelybeszélgetés sorozatot, szívesen boncolgatjuk együtt a munkánk során felmerülő gyakorlati kérdéseket, és hasznosítjuk az egymástól szerzett ötleteket – tehát folytatjuk! Ehhez rögtön két témaajánlat is terítékre került, s mivel mindkettő fontos és aktuális, megállapodtunk, hogy idén még két műhelybeszélgetést rendezünk.

Szeptemberben a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) lát minket vendégül, amikor a metaadat-menedzsment térfoglalásának elkerülhetetlenségéről, a könyvtárosok, könyvtárak ebben elfoglalt/elfoglalható szerepéről beszélünk majd.

December elején pedig ismét a Richter könyvtárosai várnak minket, hogy az elektronikus dokumentumok közvetítésével egyre sürgetőbbé váló szerzői jogi témát átbeszéljük, tájékoztatásunkra felkészül majd Amberg Eszter, az OSZK KI jogi szakértője.

Kóródy Judit

Műhelybeszélgetés a vállalati könyvtárakról

2015.06.11.

20.

Vendéglátó a Magyar Telekom Infotéka

A jubileumi 20. műhelybeszélgetés alkalmából Kóródy Judit, a Magyar Telekom Infotéka vezetője üdvözölte a jelenlévőket és felidézte a statisztika segítségével az elmúlt alkalmakat – helyszínek száma, résztvevők száma és a legfontosabb témák – amelyek ma is aktuálisak:

Majd sorban megkérdezte a résztvevő könyvtárak képviselőit, náluk hogyan változtak ezeken a területeken a könyvtár szolgáltatásai, lehetőségei, elismertsége.

Wittinghoff Judit, a Richter Gedeon Nyrt. Műszaki könyvtárának vezetője az elmúlt 10 év legfontosabb változásának az elektronizálást nevezte. 1998 óta van intranet a könyvtárban, adottak voltak a e-cikkek adatbázisának feltételei, így mára 1200 e-bookhoz van hozzáférési lehetőség a könyvtárban, a helyben használat viszont jelentősen visszaszorult. Fontos lépés volt az OLIB könyvtári adatbázis és a vállalati Intranet összekapcsolása. Helyzetük stabil, mivel a gyógyszeripari/egészségügyi kutatók elengedhetetlennek tartják a könyvtári szolgáltatások fejlesztését.

A Magyar Információs Hivatal Szakkönyvtárának az elmúlt 5 év igazi sikertörténet volt: Varró Ildikó elmesélte, hogy vezetőjétől erős támogatást kapott, így az elmaradt, lepusztult könyvtárhelyiséget kifesttette, a 25 000 kötetes, addig áttekinthetetlen könyvállományt gépre vitte és elektronikusan kölcsönzi. A legfontosabb fejlesztési kérdésnek a könyvtári marketinget tartja, fontos, hogy észrevetesse a használókkal a könyvtári változásokat, újdonságokat. Ennek érdekében hírleveleket készít, az intraneten weboldalt üzemeltet és a vezetőknek folyamatosan jelentéseket készít a könyvtári munkáról, az állomány  gyarapodásáról. Az olvasók kiszolgálása érdekében e-book olvasókat szerzett be, ezek kölcsönözhetők és az e-book állományt is fejleszti. Ennek jogi kérdései persze megkerülhetetlenek. A korszerű kölcsönzés érdekében áttért a Szirénről a Huntéka-Jadox-ra.

A KTI Közlekedéstudományi Intézet Szakkönyvtárából Somogyiné Gál Katalin és Garda Zsolt arról számoltak be, hogy ügyvezető-változás miatt a korábbi fejlesztések sajnos leálltak, az LCD-s videokonferenciát, az InfoPresszót tudják még üzemeltetni. A tartalmi szolgáltatások közül kiemelték a Trendek grafikus adatbázisát, amely a KTI honlapon nyilvánosan is hozzáférhető. Terveik között szerepel a Huntéka továbbfejlesztése, a kölcsönzőmodul bevezetése.

A HungaroControl Repülési szakkönyvtárából Ritz Márti a szervezeti változások nehézségeiről beszélt: az 1973 óta a Közlekedési Minisztérium alá tartozó könyvtár stabil helyzete a MALÉV eladásával 2004-ben jelentősen megváltozott, a korábbi 10 munkatárs helyett ma már csak ketten vannak a könyvtárban, az olvasók száma is jelentősen lecsökkent, miután a reptéri felhasználókat már nem szolgálják ki. Fontos túlélési technikának nevezte, hogy a könyvtári-tájékoztatási tevékenységen kívül a könyvtár vállalta a szakterületek folyóirat és szakkönyv igényének kielégítését is, így be tudott épülni a beszerzési folyamatba és megszilárdította a helyzetét. A könyvtárba 60 külföldi és 30 belföldi folyóirat jár. Külsős olvasóik jellemzően szakdolgozatuk készítéséhez kérnek segítséget a könyvtárosoktól.

Fülöpné Cserép Gyöngyi, akinek a Magyar Telekom munkatársaként a cég és az Infotékát üzemeltető Infodok Kft. közötti kapcsolattartás a feladata, az elmúlt 10 év sikerei között a legnehezebb pillanatokat is megemlítette: kétfelé húz a szíve, amikor a meglévő szoros munkatársi/baráti kapcsolatok mellett a fenntartó érdekeit kell első sorban szem előtt tartania. Szerencsére, mivel közös a cél, a feladatok megoldása érdekében ezt végül mindig sikerül optimálisan megoldani.

Az EX LIBRIS Könyvtári Alapítványtól Oroszi Evelin mesélt azokról a lelkesítő módszerekről, amikkel az olvasókat a könyvtárba becsalogatni igyekeznek és ott is tartják őket. A hat budapesti helyszínen jelenlévő Alapítvány munkaszervezési bravúrral tud szolgáltatni az olvasóknak, a Magyar Írószövetség székházában változatos programokat kínálnak: ortopéd szűréstől a diafilm kölcsönzésig és író-olvasó találkozókat szerveznek.

A Magyar Telekom Infotékából Csontos Mara beszélt azokról a változásokról, amelyek az elmúlt 10 évben az elektronikus dokumentumok beszerzésében és szolgáltatásában történtek. Ismertette a szakirodalom vonatkozó újdonságait az „online-osítás” témában, és az open access (OA) irodalom jellemzőit, ami digitális, online elérhető, ingyenesen és jogi korlátozások nélkül felhasználható publikációkat foglal magában. A nyílt hozzáférés lehetőséget biztosít a tudományos eredmények szabad újra-felhasználására. Az Infotéka 2013 őszén beszerzett három Amazon Kindle olvasót és az e-bookok gyarapítását is megkezdte. Azóta a kölcsönzési igények megnövekedése jelzi a szolgáltatás sikerességét. Végül a nyugati digitalizálási szolgáltatásokat említette példaként, többek között az Overdrive, a LexisNexis, az Axis360 és a Goethe Intézet Onleihe nevű online kölcsönzési szolgáltatását.

Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója örömmel tájékoztatott minket, hogy megjelent a Kormány 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelete a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről, melynek értelmében ezután is lehetőség nyílik informatikus könyvtáros BA és MA végzettséget szerezni. Péter a műhelybeszélgetések egyik fontos hozadékának nevezte, hogy a könyvtáros-képzésben előtérbe kerülhetett a vállalkozói kompetencia. A hallgatókat szívesen küldi a szekció vállalati könyvtáraiba szakmai gyakorlatra, hiszen ott igazán sokat láthatnak és tanulhatnak a gazdasági szemléletű könyvtár üzemeltetésről, működtetésről. A másik fontos haszna az együttműködésnek, hogy a képzésbe is becsatornázzák a napi kérdéseket.

Ezután megköszönte Kóródy Juditnak a 10 év lelkes munkáját.

A BME OMIKK Könyvtárából Adamecz Katalin a minőségbiztosítást emelte ki. Az intézmény végzett egy használói elégedettségmérést, ennek a vizsgálatnak egyik fontos megállapítása, hogy a hallgatók egyre inkább csoportos tanulásra használják a könyvtárat, így az fontos közösségi térré válik. Az automatizálás eredménye az e-kérőlap: a papír kérőlapok helyett elektronikus úton adhatják le az olvasók raktári kéréseiket a könyvtárban üzemelő számítógépek bármelyikéről. Ennek a fejlesztésnek a sikerességét a marketingkommunikáció is növeli. Pályázatot adtak be a Minősített Könyvtár címre, ezt támogatva a teljesítményértékelő rendszer is bevezették, éppen most kezdődött a vezetői kompetenciák értékelése. Az intézménynek fontos célja, hogy folyamatosan biztosítsa a minőségi szolgáltatásokat az olvasók felé, miközben megfelel a kancellár által közvetített elvárásoknak is.

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetéből Jávorka Brigitta és Bognár Noémi említették, hogy a közvetlen minisztériumi kapcsolatok és a statisztikák következtében rálátnak a szakma széles területére, hogy merre tart a könyvtárügy. A közszférában dolgozó könyvtárosokként ismeretlen számukra a vállalati könyvtárak működése, de nagyon örülnek, hogy ezeken a szakmai fórumokon betekintést nyerhetnek erre a területre is, ahol az elméletet gyakorlatba ültetik.

Horváth Marcsi, a T-Systems OCLC partnermenedzsereként úgy látja, hogy a változás kultúrájában élünk: a metaadat-menedzsment olyan léptékben változik, hogy a könyvtárosok ez irányú tudása egyre fontosabb lesz, hogy melyik adattal mihez kezdjünk. A webkettő, az információ megosztásának kultúrája a könyvtárak felől jött be az informatika világába, tudatosítaniuk kell a könyvtárosoknak magukban ezt az úttörő szerepet. A Linked Data, az összekapcsolt dokumentumok hálózatának a publikálására és elérésére alkalmas, ez csökkentheti a „fekete lyuk-szindrómát”. A metaadatok a weben fellelhető tudással összekapcsolva oda-vissza átjárhatók. Dinamikus könyvtári változások zajlanak, a MARC alapú adatkezelést egyre inkább felváltja a szemantikai alapú.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtárából Kutnyánszky Anikó nagy átalakulásokról számolt be a könyvtáruk iránti érdeklődés, a megújult eszközök, az új kollégák és az intézményi kommunikáció okán. A Richter könyvtárosaira visszautalva azt mondta, hogy a kutatástámogatás a könyvtár legfontosabb feladata. Az adatbázisok mind szélesebb körű előfizetésével minden kutató a saját munkaállomásán elérheti ezeket, így viszont nincs közvetlen napi kapcsolatuk a könyvtárral. Nemrégiben volt egy konferencia abban a témában, hogy az akadémiai hálózatban vajon hogyan tudnak együttműködni a különböző profilú tudományterületi könyvtárak? Sajnos nincs igazán kapcsolat közöttük. A legfontosabb következtetés az volt, hogy a kutatási eredmények publikálásán kívül a kutatási adatokat is visszakereshetővé kell tenni, hogy tovább hasznosulhassanak. Ennek azonban a legnagyobb problémája az informatika fejlődésével együtt járó szoftver-verziók, adathordozók elavulása, amit esetleg open source eszközökkel lehet megoldani. Jövőre elindul az akadémiai cloud.

Kóródy Judit felvetésére a következő műhelybeszélgetés helyszínéül a Richter Könyvtára jelentkezett és témát is ajánlottak: szerzői jogi GYIK (2007-ben volt ez már téma, azonban azóta sok minden változott), szakértőnek Amberg Esztert, az OSZK Könyvtári Intézetének könyvtárosát is ajánlották, mint a szerzői jogi szabályozás (digitális) könyvtárakra vonatkozó rendelkezéseinek elemzőjét.

Ősszel lehet egy másik műhelybeszélgetés is, ennek helyszínéül a KTI ajánlkozott, a témát Horváth Marcsi hozza: adatbányászat, avagy az adatok dinamikus kapcsolatai a könyvtár és a web között.

Horváth Eszter, Magyar Telekom Infotéka