A 2014. októberi szakmai kirándulásunk szép emléke Dévény vára.
Dévény várának romjai
Morvaországot elhagyva őszi kirándulásunk negyedik napján, október 10.-én a déli órákban érkeztünk Szlovákiába, az egykori Felvidék dunamenti részeire, Pozsony környékére.
Csoportunk a dévényi várnál
Első állomásunk a Kárpát-medence nyugati kapujának számító Dévény volt, ma Pozsony városrésze.
Dévény vára
A település felett láthatók a mintegy 80 m magas mészkőszirten álló festői fekvésű várának a romjai.
Korpás Árpád idegenvezetőnk
Itt várt minket Korpás Árpád, az igen felkészült és tájékozott idegenvezetőnk, pozsonyi újságíró, rádiós, tanár.
Színvonalas és igen érdekes vezetését, történeteit élvezettel hallgattuk, és sokat tanultunk tőle.
Szemléltető eszközként még korabeli metszeteket is mutatott Dévény váráról.
Panoráma a várból
Dévény és a vele szemben lévő osztrák Hainburg közötti szűk szikla-szoroson át folyik a Duna, és a dévényi vár alatt fogadja magába a Morvát. A vár kilátóhelyéről letekintve felejthetetlen panoráma tárul a szemünk elé.
Látkép a Dunára a várból
foto:Tolnai
Előnyös stratégiai helyzetének köszönhetően Dévény a neolitikumtól folyamatosan lakott hely volt.
A vár rövid története
Évezredek óta ezen az úton haladtak hadseregek és békés vándorok, kereskedők, iparosok, tanulni vágyók keletről nyugatra, és nyugatról keletre. Egykor itt kanyargott a híres Borostyánkő útja a Balti tengertől Róma városáig.
Dévény történetét ismerteti Korpás Árpád ifegenvezetőnk
Dévény vára helyén már a kelták és a rómaiak is építettek őrtornyot, favárat, és itt volt később egy terjedelmes favára a Nagymorva Fejedelemség urainak. A dévényi palánkvárat 864-ben említi először a Fuldai krónika. A Nagymorva Fejedelemség széthullása után a honfoglaló magyarok gyorsan eljutottak idáig, és innen vonultak a nyugat felé irányuló hadakozásaik során a bajorok és a frankok földjére.
A palánkvár helyén már az első Árpádházi királyok erős kővárat emeltek, és ez a kővár a századok folyamán egyre bővült az ellenség támadásainak kivédése érdekében. Tulajdonosai sokszor változtak, volt néha az osztrák hercegeké, egyszer Premysl Ottokár cseh királyé is, általában azonban a magyar királyoké és a pozsonyi főispánoké.
A XVI. században egy ideig a Bazini és Szentgyörgyi grófok tulajdona volt, I. Ferdinánd király Báthori István nádornak adta, aki itt is halt meg 1535-ben. Aztán a Keglevichek, majd a Palocsaiak kapták. 1620-ban Bethen Gábor erdélyi fejedelemnek megadta magát a vár, de a császáriak később visszafoglalták. 1635-ben Pállffy nádor kapta meg, és csaknem 300 éven át a Pálffy hercegek tulajdona volt Dévény. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török sereg sikertelenül próbálkozott a vár ostromával.
A Rákóczi szabadságharc idején is szerepelt a hadi eseményekben. A települést háromszor is felgyújtották a harcok során. Dévény végső pusztulása az 1809. évi napóleoni hadjárathoz kötődik. A franciák birtokukba vették a katonai szempontból már használhatatlan várat, és értelmetlen módon, teljesen fölöslegesen felrobbantották, kútját betemették. Dévény vára azóta romokban áll.
A Milleneum idején emlékoszlopot állítottak
Dévényi_millenniumi emlékmű
oszlopfőjén Árpád fejedelem
Az egykori dévényi millenniumi emlékmű 1896,
.
1896-ban a honfoglalás ezeréves évfordulóján a hegycsúcson magas, karcsú emlékoszlopot emeltek, tetejében Árpád vezér szobrával (Jankovits Gyula alkotása), melyet 1920 után a csehszlovák hatalom eltávolított.
A két világháború között kezdték meg a várban a régészeti ásatásokat, melyek 1945 után is folytatódtak, és még nem fejeződtek be. Ezzel párhuzamosan a falak helyreállítását és állagmegőrzését ma is végzik.
A rendszerváltás után, 1993 január 1-én Csehszlovákia felbomlott, és Dévény –szlovákul Devín – a friss Szlovákia fővárosának Pozsonynak egyik kerületévé vált.
Dévény a magyaroknak jelkép
Dévény nekünk magyaroknak nemcsak a honfoglalás jelképe lett, hanem nyugati kapuként az új eszméké is, amióta Ady Endre leírta a következő szállóigévé vált sorokat az „Új versek”c. kötetében:
„Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?..”
Mondák, legendák
A dévényi várhoz sok monda, rege fűződik. Az egyik hagyomány szerint Dévény várát egy szláv hercegnő építtette, innen ered a neve is, ugyanis szláv nyelven a devina szó leányt jelent. A szláv mítoszok Devinának nevezték a szerelem istenasszonyát.
Azt mondja egy másik legenda, hogy egy előkelő lovag a kolostorból megszöktetett egy apácát, és a dévényi vár tornyába menekült vele. A torony neve azóta Apácatorony. Az üldözőik azonban nyomukra bukkantak, és mikor a szökevények rádöbbentek, hogy útjukat elzárták és nincs menekvés, az Apácatoronyból a Dunába vetették magukat. Ott, ahol az apáca a Dunába esett, keletkezett az a szikla, melyet azóta is Asszonykőnek neveznek.
Utunk Dévényből Somorjára és Pozsonyba vezetett, majd kirándulásunk utolsó napján Dunaszerdahelyen és Komáromban álltunk meg. Mindezek népünk történetének élő tanúi. Ezeken a helyeken járva egy olyan belső erőt tapasztalunk meg, amelyet szavakkal nem is tudunk kifejezni. Nem is tudjuk megmagyarázni. Talán az itt készült fotókkal sikerül újra és újra átélni az eseményeket, és ezzel megleljük békességünket, belső örömünket.
Felhasznált irodalom:
Szombathy Gyula: Száll a rege várról várra. Szlovákiai vármondák.
Budapest – Bratislava 1979.
Csorba Csaba: Regélő váraink. Budapest 1997.
Wikipédia, szabad enciklopédia adatai Dévényről, Szlovákiáról.
Bellágh Rózsa
Budapest, OSZK
Vissza a beszámolóhoz