Könyvtári Értékháló – konferencia
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtárában
2012. november 8.
1825-ben Széchenyi István birtokainak 1 évi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára ajánlotta fel, és ezzel lehetővé vált a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása. A Magyar Országgyűlés a felajánlás 180. évfordulóján november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé tette. A Tudomány Ünnepe mára rendezvénysorozattá nőtte ki magát, melynek egyik rendezvényére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtárában került sor. A Könyvtári Értékháló konferencia hat előadója különböző szempontok alapján járta körbe a könyvtár értékteremtő és -közvetítő szerepét.
Csépe Valéria
Az első előadó Prof. Csépe Valéria az MTA főtitkárhelyettese volt, aki Paradigmaváltás az információs társadalomban címmel tartott előadást, melyben négy fő témát járt körbe. Ezek: könyvtől a „kütyüig”; hozzáférhetőség, mérhetőség; info-kommunikáció átalakulása; elszabadult háló (?).
Az ipari forradalommal induló technológiai fejlődés érdekes kommunikációs helyzetet teremtett. A XIX sz-ban általános volt, hogy a könyvekhez mindenki hozzáférhet, de ugyanakkor még nem tudott mindenki olvasni, írni, számolni. A XX. sz-ban kezdtek megjelenni azok a számítástechnikai eszközök, amiken szintén lehetett olvasni, írni, számolni, de írástudatlanság továbbra is létezett. A XXI. század elején még több, még kisebb és gyorsabb „kütyüvel rendelkezünk, viszont az írástudatlanság továbbra is probléma. Azaz a technológiai fejlődés eredményei nem mindenki számára hozzáférhetők.
A számítástechnikai fejlődés egyik folyománya, hogy a felhasználót ma már nem kell hogy érdekelje, mi van a gépben. Csak használja, éppúgy mint pl. az elektromos áramot. Szintén a számítástechnika fejlődésének köszönhetően az agy számára terhelő feladatokat – pl. bonyolult számításokat – ki tudjuk szervezni. Az utóbbi 15-20 évben elterjedtek az állandó számítástechnikai hozzáférést biztosító eszközök (net, wifi, cloud). A kiszervezés és az állandó hozzáférés felveti a következő kérdéseket. Mit és hová szervezünk ki? Ki közvetíti az értéket? Átalakul-e a know-how? Kiszolgáltatottak leszünk-e a technológiának? A professzor-asszony kitért a számítástechnikával kapcsolatos mítoszokra is. Az, hogy a számtech. eszközök hogyan hatnak az agyra, mérhető adat. A virtuális valóság terében ugyanazok az agyi funkciók aktívak, mint a valós térben. A képernyős olvasásnak nincs kognitív következménye. Az információ nem tudja túlterhelni az agyat.
Az előadó kritikaként fogalmazta meg a következő kérdéseket: A technológiai eredményeket miért nem használjuk az értékhordozó rendszerekben? Miért nem alakítjuk ki az értékazonosítás alapjait? Miért nem alakítjuk át a könyvtárat? Ezekre a kérdésekre szerinte ezért nem született még válasz, mert az átalakulási folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk.
Miközben az informatikai fejlődésnek köszönhetően az egyetlentől eljutottunk az osztottig, felmerül az a kérdés, hogyan kapcsolható össze a mai világ tudása? Szintén fontos kérdés, hogyan őrizhető meg a digitális tudás? A különböző információmegőrzési rendszerek között esetlegesség található. Manapság a különböző mobilapplikációk a népszerűek. Az RSS rendszerek – melyek a klasszikus weblap antitézisét jelentik – kezdenek nagyon népszerűvé válni. Ázsiában még inkább, mint Európában.
Zárásként Csépe Valéria a következő gondolatot fogalmazta meg. A XXI. század kihívása az érték (teremtés, termelés, közvetítés, kapcsolat) meghatározása és érvényesítése lesz. Ha ezt a feladatot sikerül elvégezni, akkor a paradigmaváltás sikeres lesz.
Nemeslaki András
A következő előadó Nemeslaki András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos és nemzetközi rektorhelyettese volt. Előadása Az informatikai erőforrások, mint értékteremtő tényezők címet viselte. Az előadás közgazdasági szempontok alapján járta körbe a témát. A magyar kiskereskedelmi forgalom az utóbbi két-három évben stagnált, miközben a magyarországi e-kereskedelem értéke nyolcszorosára nőtt.
Az ellentmondás oka, a piaci átrendeződés. Pénzügyi érték kapcsolt szolgáltatások alapján keletkezik. Az értékteremtés ebben az esetben erőforrás alapú. Az informatikai erőforrásokhoz más szervezetek erőforrásai járulnak, és ezek együttesen biztosítják a versenyelőnyt ill. az értéktöbbletet.
Az informatikai fejlődés átalakította/átalakítja a következő iparágakat: pénzügyi szolgáltatások, telekommunikáció, turizmus, légi közlekedés, média. Az átalakulásnak köszönhetően klasszikus iparági szereplők nem tudják hol a helyük. Új iparágak jelennek meg, átalakul a szórakozás, az oktatás. Tömegpiacon ahhoz, hogy valaki a piaci súlyát növelhesse következőket teheti. Növeli az egész piacot, különleges lesz, ragadós lesz. Az előadó a sikerességgel kapcsolatban végül Wayne Gretzkyt idézte „Oda kell menni, ahová a korongot ütik”.
Náray-Szabó Gábor
Náray-Szabó Gábor az MTA Könyvtárának főigazgatója volt a harmadik előadó, aki A 21. század könyvtárai címmel tartott előadást. Előadása elején történeti vázlatot adott. Az információközlés a történelem során a következőképpen alakult: elbeszélés, írás, könyvek, könyvnyomtatás, informatikai eszközök. Gyorsuló műveleti sebesség és az információ átadás növekedése jellemzi a számítástechnikát. Kérdés, rendet tudunk-e rakni az információk tömegében. Csökken-e a könyvtárak jelentősége?
A főigazgató a könyvtárak feladatkörével kapcsolatban a következőket mondta el. Állománygyarapítással kapcsolatban a következők a problémák: a dokumentumok száma exponenciálisan nő, az árak elszabadultak, a raktárkapacitás korlátozott. Ugyanakkor az elektronikus információszolgáltatás szerepe nő, a gyűjtés helyébe a szolgáltatás lép. A különgyűjtemények szerepe megnő.
Szerinte a feltárás feladatát fokozatosan átveszik a szerzők. Az internet mindent elsöpör. A papírtárolás visszaszorul, és növekszik az elektronikus tárolás. Fontosak a repozitóriumok. Az előadó itt is megemlítette a különgyűjteményeket, melyek anyagát folyamatosan restaurálni kell.
A szolgáltatás szerepe egyre fontosabb a könyvtárakban. Növekszik a távhasználat, fontosabb lett a könyvtárközi kölcsönzés, változik a könyvtárosi szerep. Mint tudományos könyvtár vezetője Náray-Szabó Gábor kitért a könyvtárakban az utóbbi néhány évben megjelent repozitóriumokra, melyek „kutatási intézményekben működő dokumentumszerverek tudományos anyagok archiválására és díjmentes hozzáférhetővé tételére. Az MTA könyvtárában a következő repozitóriumok működnek: OTKA publikációk, jelentések; Nagydoktori értekezések, kandidátusi disszertációk; MTA intézetek publikációi (2013. január 1-től indul); PhD disszertációk (ebből országos rendszer kéne). Az előadó a tudománymetriáról is beszélt, ami azóta fontos, hogy a tudomány a gazdaság része lett és az alapkutatásokból felhasználható gazdasági értéket lehet teremteni. A tudománymetria eszközeivel – impakt faktor, idézettség, Hirsch-index –mérni lehet a tudományos teljesítményt. A néhány éve elindult Magyar Tudományos Művek Tára nemzeti adatbázis hiteles tudománymetriai információk (főleg idézettség) szolgáltatására.
A főigazgató végül a tájékoztatás átalakulásáról ejtett néhány szót. A könyvtárak olvasói látogatószáma csökken. Ugyanakkor a személyes kapcsolat csökken, de a távkapcsolat nő. Fontos hogyan tájékoztatja a könyvtáros az olvasót. A könyvtárak hagyományos feladatainak átalakulásával kapcsolatban felmerül az a kérdés, legyen-e a könyvtár modern agóra, olyan hely, amely ismeretterjesztésre, találkozásra, vitákra szolgál?
Kóródy Judit
A követlkező előadó Kóródy Judit a Magyar Telekom Infotéka vezetője volt. Az értékteremtő vállalati könyvtár című előadásával. A Telekom Infotéka 6000 kötetes könyvtár 3000 beiratkozott olvasóval. A könyvtárba 600 időszaki kiadvány jár. A könyvtár munkatársai 20 témában tartanak témafigyelést és 155 hírlevelet küldenek el 1016 munkatársnak. Kórody Judit vállalati könyvtárosként megtanulta, hogy üzleti környezetben az a helyes, ha nem egyedül tevékenykedik a könyvtárban, hanem közvetlenül részt vesz a kutatásokban és projektekben. Üzleti környezetben a könyvtárnak szerepet kell vállalnia a fenntartható szakmai és üzleti folyamatokban. Ez az ő hozzájárulása a belső értéklánchoz. Szerepet kell vállalni a külső információforrások közvetítésében is. A könyvtár az információk átadásánál forrásválasztással, előszűréssel és megfelelő embernek a megfelelő információt eljuttatásával teremt hozzáadott értéket. Ahhoz hogy tudjuk kinek mi az érték, jól kell ismerni az információfogyasztókat. Tudatában kell lenni a vállalat stratégiai céljainak, üzleti folyamatainak, projektjeinek. Ismerni kell a szervezeti struktúrát, a munkaköröket, de akár még a munkatársak érdeklődési körét is. Proaktív magatartásra van szükség. Az információszolgáltatás mottója: „Semmi ami nem kell és minden ami igen.”
Dr. Fodor Péter a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója volt a következő előadó, aki A közkönyvtári értékháló természetrajzáról beszélt. Előadása elején feltette a kérdést, hol tanuljunk olvasni? Az otthon és az iskola mellett a könyvtár is az olvasástanulás színtere.
Az olvasással kapcsolatban megemlítette az az olvasáskutatási adatot, mely szerint míg a 60-as években a magyar lakosság 60 %-a volt rendszeres olvasó, ma már csak 40 %-a az. Ezután az előadó beszélt az értékteremtésről, amihez erőforrás-gazdálkodás, transzformálás és igénykielégítés szükséges. Értékháló értéklánc mentén jön létre. A szélesen értelmezett kultúra alapja az oktatás, nevelés, melynek eredménye a művelt, felelősségteljes társadalom. Az előadó pontokba szedte mit vár el az olvasó a könyvtártól, hogy mitől szolgáltató a könyvtár. A könyvtártól az olvasó leginkább a gyors, hiteles szolgáltatáshoz való hozzájutást várja el. A szolgáltató könyvtárral kapcsolatban kiemelte a kommunikációs és információs technológiák könyvtárban való megjelenését. De pl. könyvtári egységek elhelyezésénél fontos a tömegközlekedéssel történő jó megközelíthetőség is. Ez olyan szempont, amire régebben kevésbé gondoltak. Egy közkönyvtár teendői közé tartozik a használói igények felmérése, a hatékonyság, hasznosság, a szolgáltatások folyamatos fejlesztése, a szervezeti keretek megújítása és a változások szabályozással való követése. Végül a könyvtár egyik szerepe lehet a gazdasági válság társadalmi hatásainak minimalizálása.
Az utolsó felszólaló dr. Nagy Zsuzsanna a BCE Egyetemi Központi Könyvtár főigazgatója volt. Előadása a Felsőoktatási könyvtárak – tudomány – értékháló címet viselte. Nemeslaki András előadásához hasonlóan az értéklánc és értékháló meghatározásánál Nagy Zsuzsanna is közgazdasági megközelítést használt. Az értéklánc Michael Porter amerikai közgazdász által a 80-as években megalkotott kifejezés, amely szerint egy vállalat célja, hogy olyan terméket állítson elő, ami alkalmas arra, hogy a fogyasztók igényeit kielégítse, azaz értéket képviseljen a vevők számára. A stratégiai értékháló olyan struktúra, amely a hálózat összes szereplőjének képességeit kombinálva hoz létre új értéket. Öt szereplője van. Középen a gazdálkodó szervezet található, melynek versenytársai, kiegészítői, beszállítói és felhasználói vannak. A modellt egyetemekre és könyvtárakra is lehet alkalmazni. Ebben az esetben versenytárs egy másik könyvtár, beszállító a kiadó, kiegészítő a fénymásoló iroda, felhasználó az olvasó lesz. Gazdasági szervezeteknél szoktak megtérülési rátát számolni, amely számszerűsíthető és rövidtávú érték. Az előadó szerint könyvtárak által adott értékek kvalitatívak és hosszú távúak, ezért könyvtáraknál nem helyes megtérülési rátát számolni.
Hogyan tudja egy felsőoktatási könyvtár segíteni az intézménye céljait? Ennek többféle módja van. Tudja segíteni az egyetemisták tanulási folyamatát (sok helyen ma könyvtárosok ismertetik meg a diákokkal a bibliográfiák, kézikönyvek, adatbázisok használatát), a tanárok oktatási és kutatási folyamatát. Mindkét folyamat segítése jobban teljesítő hallgatókat, naprakész tanagyagot, technikai korszerűséget, javuló publikációs tevékenységet, eredményes pályázatokat eredményez. Emellett az intézményi kiválósághoz hozzájárul a könyvtárosok részvétele az akkreditációkban és az intézmény szellemi tulajdonának őrzése. Egy jól működő felsőoktatási könyvtár hozzájárul a főiskola, egyetem hírnevéhez, egyetemi rangsorokban a jobb besoroláshoz, a kutatóegyetemi státusz megkapásához, ahhoz, hogy az egyetem fenntartható legyen, ami ma egy fontos szempont.
Bakos Klára
Az utolsó előadás után Bakos Klára, az Egyetemi Központi Könyvtár főigazgatója, megköszönte az érdekes és értékes előadásokat, melyek sok fogódzót adtak ahhoz, hogy tágabb környezetünkre hatva magunk is értéket tudjunk teremteni.
.
Horváth Tamás
MKE Mezőgazdasági Szervezet
.
A konferenciáról a 2012.4-i Hirmondóban Wittinghoff Judit adott rövid ismertetést még, amely megtalálható itt.