Zöld iroda, zöld rendezvény, zöld könyvtárak – beszámoló a tatabányai II: Zöldkönyvtári Konferenciáról

Tatabánya Megyei Jogú Város József Attila Könyvtára adott otthont a II. Országos Zöldkönyvtári Konferenciának, melynek fókuszában a zöld szervezeti kultúra állt.

Köztudott, hogy a József Attila Könyvtár (továbbiakban JAMK) az országban elsők között hirdette meg zöld stratégiáját, alakította ki ökológiai különgyűjteményét és szolgáltatásait a fenntarthatóság jegyében. A 2010 óta eltelt évtized alatt – legnagyobb örömünkre – gombamód szaporodtak el a környezettudatosságot akár szolgáltatásaikban, akár szervezeti működésükben követő könyvtárak. Az első országos zöldkönyvtári konferenciát tavaly a szekszárdi Illyés Gyula Könyvtár szervezte meg, és már ott és akkor körvonalazódott, hogy a zöld gondolat, az ökokönyvtárak szervezett hálózatának kialakítása, a kölcsönös tájékoztatás, a közös programok szervezése olyan célok, melyeket nemcsak kitűzni érdemes, hanem könyvtárunknak az élére is kell állni ezek megvalósításában. E konferencia bizonyítja, hogy a célok véghezvitele megkezdődött.

A tanácskozást Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta meg, aki a meghívott vendégek számára bemutatta Tatabánya zöld arculatát, mindazokat a projekteket és erőfeszítéseket, melyeket a város a környezetvédelem és a fenntarthatóság jegyében az elmúlt évtizedekben tett. Szólt arról is, hogy a bányászat befejezése után városunk 10.000 főt foglalkoztató ipari parkkal rendelkező, fejlett ipari várossá vált, de a szüleink által ültetett fák, a sok szép park és a város természeti adottságai miatt meg tudott maradni élhető, kellemes lakókörnyezetnek is. Mivel a város legnagyobb levegőszennyezője az M1-es autópálya, és a 65.000 fős lakosságra kb. 32.000 gépjármű jut a városban, a városvezetés kerékpárutak kiépítésével, 1.000 fa ültetésével, a közterületi fakivágás szigorú szabályozásával igyekszik a megyeszékhely zöld stratégiájának megvalósítását támogatni, és a környezetet megóvni. További projektként 50 e-kerékpár üzembe helyezésével és a kerékpárút-hálózat bővítésével is ezt a célt igyekszik megvalósítani városunk. Polgármester asszony arról is beszélt, hogy miképpen kap szerepet ezekben a törekvésekben a József Attila Könyvtár az épületével, a programjaival, a zöld küldetésével.

Mikolasek Zsófia, a JAMK igazgatója köszöntötte a továbbiakban a vendégeket, és -kapcsolódva a polgármesteri köszöntőhöz – elmondta, hogy a megyei jogú városok közül Tatabánya rendelkezik a legnagyobb zöld területtel. Igazgató asszony néhány példával illusztrálta, hogyan építette be a zöld gondolatot könyvtárunk a mindennapi szolgáltatásaiba, a munkavégzésbe, a rendezvények szervezésébe.

Nász János, könyvtárunk ökológiai szakreferense örömének adott hangot, mert egy évvel ezelőtt, a szekszárdi zöldkönyvtári konferencián könyvtártörténeti jelentőségű eseményként elkezdődött a zöld könyvtárak hálózatba tömörülése, közös gondolkodása, összefogása. Büszkék lehetünk arra, hogy a könyvtári hálózat és az elhivatott könyvtárosok az egyetlen olyan kulturális platformot alkotják, amely kész arra, hogy szervezetten mozgósítsa a lakosságot, és élére álljon a zöld gondolat elterjesztésének. A magyarországi könyvtárak kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az IFLA (a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) Zöld Könyvtári Díját három egymást követő évben magyar könyvtárak érdemelték ki: 2018-ban első magyar pályázóként a József Attila Könyvtár; 2019-ben a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár, 2020-ban pedig az Óbudai Platán Könyvtár Ezüsthegyi Könyvtára lett a díj nyertese.

A konferencia első előadója Gáspár Zita Zsófia, a Követ Egyesület a Fenntartható Gazdaságért szervezet képviselője volt, aki Zöld iroda a gyakorlatban című prezentációjában elsőként magát az általa képviselt szervezetet mutatta be. A Követ Egyesület 1995 óta működik, és számos programjuk között a zöld iroda projektjük 1998-ban vette kezdetét. Az előadó jónéhány kritériumot megemlített, melyek összessége eredményezi a fenntartható, zöld munkahelyi környezetet. Részletesen ismertette, hogyan lehet szabályozni egy irodában az energiafogyasztást, a világítást, a hűtés-fűtést, a víztakarékosságot. Nem elhanyagolható terület az energiatakarékosság, hiszen mindössze 1 °C-kal alacsonyabb fűtéshőmérséklettel 6-8 %-os energiafelhasználás-csökkentést érhetünk el a környezetünkben. Gáspár Zita Zsófia bemutatta az irodai hulladékgazdálkodás nyolclépéses modelljét, a levegő minőségének megóvási, -javítási lehetőségeit egy munkahelyi környezetben. Ez utóbbi is nagyon fontos a fenntartható iroda tekintetében, mivel felmérések tanúsága szerint egy átlagos európai lakos napjának 90 %-át zárt térben tölti. Az irodai bútorokkal szemben sem csak az ergonómiai megfelelés a fontos, hanem az is, hogy fenntartható, környezetbarát, természetes alapanyagokból készüljenek. Az előadásból megtudtuk, hogy a takarítószerek megválasztása is körültekintést igényel egy környezetvédelem iránt elkötelezett munkahelytől. Végezetül ötleteket kaptunk arra, miként tehetünk a humán erőforrás, vagyis kollégáink egészségének, jóllétének biztosításáért.

Mátray Noémi Magyarország első zero waste rendezvényszervező cége, a HighVibes képviseletében tartott előadást Zöld rendezvényszervezés címmel. Miután megismertette hallgatóságát a HighVibes profiljával, ismertette azt a 6 R-modellt, melyen a cég működési filozófiája nyugszik. Eszerint, amikor felkérik őket egy karbonsemleges rendezvény megszervezésére, első lépésben újragondolják az esemény lebonyolítását, kiszűrik, hogy mely elemeket lehet a rendezvény során a környezetvédelem jegyében elhagyni, vagy csökkenteni (pl. műanyag evőeszközök, prospektusok nyomtatása), átgondolják, hogy a programon használt tárgyaknak vagy a vendéglátásból megmaradt ételeknek milyen további falhasználási lehetőségei vannak. Gondolkoznak a rendezvény lebonyolítása során keletkező hulladék újrahasznosításán, a szerves hulladék felhasználhatóságán – pl. a dekorációs elemként használt vágott virágok komposztálásán. Az általuk szervezett konferenciák, gálavacsorák mind a helyszín, a catering, a berendezés és a dekoráció megválasztásában, mind a résztvevők és a lebonyolítók rendezvényre való utazása szempontjából a lehető legkörnyezetbarátabb megoldásokat követik. Mátray Noémi felhívta arra a figyelmet, hogy bár egyre nagyobb társadalmi igény és nyitottság mutatkozik a fenntartható rendezvények iránt, az ezzel járó kényelmetlenségeket nem minden esetben tolerálják a résztvevők. Például a palackos víz helyett a kancsóból kínált víz, vagy egyszerre csak kis mennyiségű étel tálalása a vendéglátáskor nem mindenkinek nyeri el a tetszését. Ezért rendkívül fontos, hogy a rendezvény házigazdája kommunikálja a meghívottak felé, hogy milyen fenntarthatósági cél vezérli akkor, amikor zöld programot szervez. További lehetőség – amit a HighVibes is megvalósít -, hogy a rendezvény szervezője, felelőse támogassa anyagilag a WWF élőhelyrekonstrukciós programját, hogy a lebonyolított esemény szén-dioxid-kibocsátását ezzel ellentételezze.

A zöld konferencia harmadik előadója dr. Dubniczky Zsolt főkönyvtáros, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársa volt, aki a zöld könyvtár fogalmáról, feltételeiről, kritériumairól, a zöld gondolat könyvtártörténeti állomásairól tartott érdekfeszítő előadást. Prezentációjában kifejtette, hogy a környezetvédelemre irányuló nemzetközi figyelem az 1960-as években vette kezdetét, ez volt a „rádöbbenés korszaka”. 1962-ben jelent meg ugyanis Rachel Louise Carson könyve, a Néma tavasz, mely felhívta a figyelmet az emberi tevékenység természetromboló hatására. Az 1970-es években elindult a környezetvédelem intézményesülése, a 80’-as évek a nemzetközi együttműködést, az 1990-es-2000-es évek pedig a nemzetközi konferenciákat keltették életre a fenntarthatóság jegyében.

A könyvtárak gyorsan reagáltak a környezetvédelmi törekvésekre. Elsőként az Egyesült Államokban jelentek meg olyan cikkek az 1970-es években, melyek a könyvtárak környezetvédelmet támogató lehetőségeiről szóltak. Az új évezred küszöbén pedig már világszerte elterjedt fogalommá vált pl. a zöld könyvtáros, a könyvtárzöldítés vagy a magkönyvtár kifejezés. A 2010-es években a hazai könyvtárakban is megjelentek a környezetvédelmi szempontú szolgáltatások, könyvtári működések, és a könyvtáros egyesületek is felkarolták ezeket a törekvéseket. Napjainkban két irányban zajlanak zöldkönyvtári folyamatok: egyrészt országokon belül alakulnak újabb zöld kezdeményezések, másrészt nemzetközivé is válik a könyvtárak környezetvédelmi együttműködése.

A zöld könyvtári mozgalom térnyerésében elévülhetetlen szerepe volt az IFLA-nak, mely kezdetben a könyvtárépületek és berendezések szekció, később pedig a Környezeti Fenntarthatóság és Könyvtárak Speciális Érdekeltségű Csoportja (ENSULIB) és a Zöld Könyvtári Díj megalapításával járult hozzá mindehhez. Az IFLA-konferenciákon körvonalazódott a zöld könyvtár fogalma és kritériumrendszere is. Míg a 2010-es göteborgi konferencián a zöld épület volt a téma, addig 2011-ben, San Juanban már a zöld működésekről és szolgáltatásokról, a 2014-es lyoni konferencián pedig a zöld közösségépítésről esett szó.

Ami a hazai zöld könyvtárak távlati lehetőségeit illeti, dr. Dubniczky Zsolt négy irányt vázolt fel: egyrészt érdemes lenne ezeknek a könyvtáraknak a nemzetközi színtéren mind gyakrabban megnyilvánulniuk, hogy megmutassák a hazai gyakorlatokat. Második lehetőségként javasolta az előadó egy zöld könyvtári manifesztum megalkotását. Harmadik célként egy színvonalas kiadvány megjelentetését szorgalmazta, mely a friss, hazai zöldkönyvtári modellekről, projektekről adna tájékoztatást. Végezetül a zöld könyvtárak közös e-platformjának kialakítását indítványozta a konferencián megjelent szakembereknek.

A tatabányai konferencia negyedik előadójaként Kutasi Zsuzsanna, az ELTE BTK Angol-Amerikai és Germanisztikai Szakkönyvtár vezetője tartotta meg Értékmérés zöld szemszögből. Környezettudatossági felmérés az ELTE Egyetemi Könyvtári hálózatában 2018-ban című előadását. Az előadó leszögezte: bár öt évvel ezelőtti felmérésről számol be a hallgatóságnak, mégis tanulságosak lehetnek a kapott eredmények ma is, mivel információval szolgálhatnak hasonló felmérések elkészítéséhez. A vizsgálatot megelőzően a korábbi előadóval, dr. Dubniczky Zsolttal közösen anyagot gyűjtöttek a zöld könyvtári kritériumokról, majd ajánlást fogalmaztak meg arról, hogyan lehet zöld könyvtárakat működtetni. Ezek után szerették volna felmérni, hogy az ELTE könyvtárai rendelkeznek-e zöld értékekkel. Vizsgálódásaik a könyvtárépületek, a működés és a szolgáltatás és a zöld könyvtári menedzsment témaköreiben zajlottak. Először egy 94 kérdésből álló kérdőívet töltettek ki a kollégáikkal, mellyel a könyvtárosok által elérhető zöld-információk, a munkatársak által befolyásolható működési feltételek, és az ELTE könyvtári hálózatának minden tagjára vonatkozó, azonos tartalommal rendelkező ismeretek feltérképezése volt a cél. Ezt követően személyes látogatást tettek a kutatók a könyvtárakban, ahol beszélgetésre és fotózásra is lehetőség nyílt. A vizsgálat egyik eredménye annak kimutatása volt, hogy a könyvtári szolgáltatások területén tudnak a legtöbbet tenni a kollégák a zöld könyvtári kritériumok megvalósulásáért. A legkevésbé – természetesen – az épületek állagát, energiafelhasználását, a környezeti adottságokat tudták befolyásolni, de az előadáson bemutatott fotók alapján elmondható, hogy még ezen a területen is lehetett számítani a könyvtárosok leleményességére. A másik, fontos tanulsága az volt a felmérésnek, hogy az auditálás nagyon sokat árnyalta a kérdőíves felmérés eredményeit, hiszen a legjobban láttatta a könyvtárosok munkakörülményeit és zöld törekvéseit.

Összességében nem az volt a vizsgálat célja, hogy az ELTE könyvtárait valamiféle „zöld rangsorba” állítsa, hanem egy összkép felrajzolása a fenntartható könyvtár kritériumainak megvalósíthatóságáról. A végső konklúzió az volt, hogy van zöld potenciál a könyvtárakban, de még sok tennivaló is akad ezen a téren.

Az előadások után szakmai kerekasztal-beszélgetésen cserélhettek gondolatokat egymással a konferencia résztvevői.

Feketsné Kisvarga Anita, TMJV József Attila Könyvtár