Szakkönyvtári Seregszemle – nyolcadszor!
2023. március 30-án ismét konferenciára gyűltek össze a szakkönyvtárak könyvtárosai. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának szervezésében, az MKE Társadalomtudományi Szekció támogatásával az idei seregszemlét személyes jelenlét formájában rendezték meg, de lehetőség volt a virtuális térben is követni az előadásokat. Az eddigi nagy sikerű rendezvényekhez hasonlóan idén is az egyes szakkönyvtárak, szakkönyvtártípusok helyzetének, eredményeinek bemutatása mellett a szakkönyvtárügy aktuális kérdései, új hazai és nemzetközi fejlesztések megismerésére is sor került. Az előadások felvételei a KSH Könyvtár videotóriumában, a Seregszemle programja és a prezentációk az alábbi linken találhatók.
A konferenciát Kálmán Rita, a KSH Könyvtár főigazgatója, majd Szóllás Péter (főosztályvezető, Kulturális és Innovációs Minisztérium Könyvtári és Levéltári Főosztály), végül Villám Judit (elnök, Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója) nyitotta meg köszöntőjével.
A délelőtti szekciót Horváth Balázs (megbízott főosztályvezető, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár), a délutáni szekciót Villám Judit, az MKE Társadalomtudományi Szekciójának elnöke moderálta.
A délelőtti első téma a mesterséges intelligencia, digitális világ volt. Az első előadást „A felsőoktatás-pedagógia és a ChatGPT” címmel dr. Ollé János (intézetigazgató, Pannon Egyetem MFTK Digitális Módszertani Intézet) tartotta. A fogalom tisztázása után bemutatta a ChatGPT pozitív és negatív oldalait. Kihívás a felsőoktatási intézményeknek? Hogyan reagálnak rá? A veszprémi egyetemen a diákok feladata, hogy csináljanak vele tartalmakat, és ellenőrizzék azt. Lehet-e egész tanulmányokat írni vele? Azt tudja a mesterséges intelligencia, amire megtanították. Hatására viszont a plágium fogalmát újra kell gondolni.
A második előadás címe „Könyvtárak a digitális világban”, előadója dr. Csík Tibor (egyetemi adjunktus, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet). Hogyan hat a digitális világ térnyerése a könyvtárak életére? Az előadó külföldi példákkal bemutatta, hogy mely tudományágat hol digitalizáltak, ki tette közzé. Az elektronikus kiadványokat már a kiadó cégektől is lehet közvetlenül kölcsönözni, letölteni. Miközben a felsőoktatásba felvettek száma nőtt, a könyvtárak használata csökkent. Merre tartanak hát a könyvtárak? Európa Tanács 2018-as írásában nem említi a könyvtárakat, az UNESCO szerint információközvetítő szerepük lesz.
A második téma a szakkönyvtárak kutatástámogató szerepe volt. Az első előadás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár történetéről és jelenéről szólt, „Gyökerek és lombok” címmel. Az agrárium országos szakkönyvtára címmel dr. Tóth-Barbalics Veronika főosztályvezető tartotta. A könyvtár történetének bemutatása után a gyűjtőkört, a különgyűjteményeket, a gyarapodás forrásait mutatta be, kitérve a hagyatékokra is, majd a kutatástámogatási szolgáltatások, előfizetett adatbázisok bemutatásával zárta az előadását.
A második előadó dr. Urai-Tóth Éva könyvtárvezető-helyettes volt „A kutatástámogatás lehetőségei és eszközei az Országgyűlési Könyvtárban címmel” a könyvtár szakirodalmi feldolgozásáról, jogi tartalmak elkészítéséről, a honlapon nyújtott digitalizált tartalom elérhetőségéről, az idén befejezett Jogi Portálon található saját állományból digitalizált 5 millió oldalról, a discovery katalógustípus fejlesztéséről (melynek segítségével a digitalizált állomány és az adatbázisok anyaga is elérhető), a Rapid ILL szolgáltatásról, és a szaktájékoztató tevékenységről tartott előadást.
A téma harmadik előadója Szluka Péter (igazgató, Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár), aki „Publikációk nyomában – Kutatástámogatás a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárában” címmel elmondta, hogy hogyan támogatják az irodalomkutatástól kezdve a publikációk elkészítését, majd azután azok nyilvántartási tevékenységét is a hallgatók és az oktatók körében. Az Open Access publikálást a katalógusuk is segíti a katalógusba integrált támogatási rendszerrel. A Semmelweis Publikációk az MTMT-be is bekerülnek és bibliometriai adatszolgáltatásokat is végeznek.
A délelőtt utolsó előadását Péterfi Rita (főigazgató, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) „Továbblépés a meglévő erőforrásokra építve” címmel tartotta. Szólt a digitális kompetencia romlásáról, a Covid okozta oktatási veszteségekről, a járvánnyal kapcsolatos, oktatást érintő kutatásról, melyet könyvtárukban végeztek, visszatérő referensz kérdéseikről, az óvodapedagógus ismereteinek sokszínűségéről, és a tankönyvkutatásról.
Az előadások után a kérdések, hozzászólások következtek, főként a ChatGPT témához érkeztek kérdések a helyszínen ülőktől és az online hallgatóság köréből.
A délutáni ülésszak első témája a Muzeális könyvek, folyóiratok a szakkönyvtárakban volt. Első előadóként Villám Judit (osztályvezető, Országgyűlési Könyvtár) 150 éve a könyvtár része a Ghyczy Ignácz gyűjtemény címmel, az 1872-ben örökölt nemesi könyvtárt, annak ritkaságait mutatta be. A pandémia alatti otthoni munka segítségével weboldalukon létrehozták a Ghyczy Ignácz Emlékoldalt. Az adományozás 150. évfordulójára 150 magyar nyelvű kötetet kiválogattak, digitalizáltak, majd minden könyvnek bemutatták a szerzőjét, és könyvismertetést is írtak hozzá, így tették közkinccsé a sokszínű gyűjtemény egy részét. A könyvtárban szintén ez idő alatt megvalósult a Ghyczy Ignácz Kiállítótér, melyben a látogatók személyesen is gyönyörködhetnek egy válogatott muzeális gyűjteményben.
A második előadás dr. Prékopa Ágnes (könyvtárvezető, Iparművészeti Múzeum) az Iparművészeti Múzeum könyvművészeti gyűjteményét mutatta be. Az előadó betegsége miatt Kálmán Rita olvasta fel az előadást. Az Iparművészeti Múzeum és annak könyvtára rövid történetének ismertetése után a könyv, mint műtárgy témát ismerhettük meg, az előadás a könyvművészet híres kutatóiról, a múzeum könyvművészeti kiállításairól is szólt, és egyedileg is mutatott híresen szép könyvkötészeti remekeket. A pandémia alatt a Facebook oldalukon ismertették a könyvművészet remekeit, több mint 1000 posztot írtak, hogy népszerűsítsék a gyűjteményt.
A harmadik előadást Dezső Krisztina (osztályvezető, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) tartotta, „A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont muzeális gyűjteményei” címmel. Az egyetemi könyvtár történetének bemutatása után a sokszínű és gazdag muzeális gyűjtemények ismertetése következett, amelyek a következők: Klimo Könyvtár és a Kanonoki Gyűjtemény, Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény, Országgyűlési Gyűjtemény (1790-től napjainkig), A püspöki könyvtár kézirattára és irattára, Régi könyvek és folyóiratok gyűjteménye, Mátyás Flórián Könyvtára, és a Reuter-gyűjtemény. Bővebben beszélt a Klimo Könyvtárról, a projektekhez kapcsolódó digitalizálásról, és a Digitália oldalon az online elérhetőségről.
A délutáni második téma a könyvtárak innovációs szolgáltatása volt. E témában az első előadást Haffner Rita (osztályvezető, MTA Könyvtár és Információs Központ) és Haász Antal (osztályvezető-helyettes, MTA Könyvtár és Információs Központ) tartotta „Virtuális olvasójegy az Akadémiai Könyvtárban” címmel. Az Akadémiai Könyvtár sajátosságainak bemutatása után Haffner Rita rátért a COVID-19 karantén idején tett újításokra, az EduID bevezetésére, valamint sorolta az alkalmi, helyzet szülte megoldásokat is: ingyenes szkennelés, digitális másolat küldés, beiratkozási díj fizetése banki átutalással. Beszélt a virtuális olvasójegy szolgáltatásának tervezéséről, majd Haász Antal az informatikai háttér kialakításáról. Haffner Rita beszámolt a szolgáltatás meghirdetéséről, az első tapasztalatokról, nehézségekről, és biztató statisztikai adatokkal fejezte be az előadást.
A második előadást Rózsa Dávid (főigazgató, Országos Széchényi Könyvtár) tartotta „Digitális fejlesztések és fejlesztési irányok az Országos Széchényi Könyvtárban” címmel. Az előadás során megismerkedtünk a nemzeti könyvtár küldetésével, tevékenységének jogszabályi hátterével, alapfeladataival, szolgáltatásaival, majd a nagy tömegű digitalizálásról, a hosszú távú megőrzésről és tartalomszolgáltatásról volt szó. A főigazgató kitért a központi szolgáltatások ismertetésére is, szólt a MOKKA-ODR, a Magyar Nemzeti Névtér, a LibMate, a KultStat fejlesztésekről. A Közgyűjteményi szabványosítás és innováció témában kiemelte az OSZK innovációs központi szerepét és terveit.
A téma utolsó előadását az UninLib innovációs könyvtári projektről dr. Iszály Ferenc Zalán (adjunktus, Nyíregyházi Egyetem Matematika és Informatika Intézet) tartotta. Az előadásban sejtelmesen vázolta az Uninlib rendszer előnyeit, lehetőségeit, megvalósítási színtereit, lehetséges szerepét a hazai és a nemzetközi könyvtári innovációban. 3D-s vetítéssel mutatta be az elképzelt jövő könyvtárát. A szerző találmánya szabadalmaztatás alatt van, így az ő előadásáról nem készülhetett felvétel, a TMT-ben viszont már írt a témáról egy rövid összefoglalót.
A délutáni előadások után az azokra vonatkozó kérdések, hozzászólások következtek, majd Villám Judit szekcióelnök megköszönve a hallgatóság, a résztvevők, a szervezők munkáját, bezárta az idén is sikeres konferencia napot.
Villám Judit, Országgyűlési Könyvtár