Tisztújítás és kötetbemutató az MKE Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetnél
A szakmai beszámoló elfogadása
2023. február 27-én a miskolci Herman Ottó Múzeumban a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet tisztújító taggyűlést tartott. Zahuczky László elnök előzetesen kiküldött szakmai beszámolójából megtudhattuk, hogy a hazai koronavírus-járványhelyzet, az orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és a rekordmagas infláció ellenére mind az egyéni, mind a testületi taglétszámot sikerült növelni. 2022-ben méltósággal viselt, súlyos betegség után elhunyt Molnár-Bódizs Nóra, Hornyánszkyné Kühne Katalin és Espán Edina. Néhai tagtársak emlékének a taggyűléseken egyperces néma felállással adóztunk, búcsúztatásaikon a vezetőség képviselte szervezetünket. Emléküket fájó szívvel őrizzük meg.
Hosszú idő után a tavalyi évben az elavult Szervezeti és működési szabályzatot is sikerült aktualizálni. Az alapdokumentum módosítására két okból volt szükség. Egyrészt a Borsod Megyei Szervezet 2017. december 31-én megszűnt, a jogutód szervezet helyes elnevezése 2018. január 1-től Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetre változott. Másrészt a koronavírus-járvány jelentősen ellehetetlenítette szakmai szervezetünk és tagszervezeteinek mindennapi működését, a személyes kapcsolattartás lehetőségeit. Szükségessé vált, hogy alkalmazkodjunk a járványhelyzethez és annak hullámai alatt is biztosított legyen szervezeti életünk, tevékenységünk, elektronikus taggyűlés összehívásával, ill. megtartásával.
A szakmai beszámoló kiegészítéseként fényképekből összeállított filmvetítéssel elevenítette fel az elnök a tartalmas, mozgalmas és nehéz év történéseit. Szemléltetve szervezeti életünket a teljesség igénye nélkül említünk néhány részletet. Tavasszal megtekintettük a sárospataki és a sátoraljaújhelyi könyvtárakat, ellátogattunk az utolsó erdélyi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc születési helyére is, a borsi Rákóczi-kastélyba. Nyáron felkerestük a Vershaza kiállítást, ahol Sudár Annamária kurátor élvezetes előadása közben csodálhattuk meg a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratát. A Szépművészeti Múzeum Könyvtárában Gálos-Horvát Cecília könyvtárvezető-helyettes ismertette a szakkönyvtár történetét, gyűjteményét, szolgáltatásait. A Szépművészeti Múzeumban a Bosch tárlatot szemléltük meg. Megyei vezetőségünk teljes létszámban vett részt a kaposvári Vándorgyűlésén, ahol felterjesztésünk által Molekné Kőrösi Beatrix, a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár igazgatója MKE Emlékérem elismerésben részesült. Télen látogatást tettünk a Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpontba, ahol Markovics Zsolt miskolci főrabbi lenyűgöző előadása a helyi zsidóság történetéről sok új ismerettel gazdagította csoportunkat és a vallási dokumentumörökség kevesek által ismert világába nyújtott mélyebb betekintést.
A szakmai beszámolót a tagság egyhangúlag elfogadta, majd a szervezet vezetősége testületileg lemondott. Ezt követően került sor a vezetőségválasztó tisztújításra. A résztvevők bizalmat szavaztak a megkezdett munka folytatására, így a 2023-2027-es ciklusra a szervezet elnökévé ismételten Zahuczky Lászlót, a Herman Ottó Múzeum könyvtárosát, az Ellenőrző Bizottság elnökévé Zubályné Szűcs Juditot, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum könyvtárosát választották meg. A megyei szervezet titkára Pálfi Erika, gazdasági felelőse Tumikné Csurák Ágnes maradt. A szavazás eredményeként a vezetőség további tagjaivá váltak Borkuti László, Okos Katalin, póttagjává Nagyné Szentesi Mónika. Az Ellenőrző Bizottság tagjai lettek Balog Katalin, Burmeister Erzsébet, póttagja Urbán Péterné. Az MKE Tanácsának képviselőjét megerősítették tisztségében.
A taggyűlés további napirendi pontja volt Venyigéné Makrányi Margit, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatójának vetítettképes könyvbemutatója. Előadásából megtudhattuk, hogy már főiskolásként érdekelte a helytörténeti kutatás. Szülővárosa, a Hajdú-Bihar megyei Polgár település zsidó lakosságának jelenlétét korábban csak néhány mondatos, jelzésértékű utalások rögzítették, azonban történetüket, sorsukat egyetlen munka sem tárgyalta. Régóta foglalkoztatta e tárgykör feltárása, kutatói-alkotói munkája közel tíz éve kezdődött, elindításában apai és anyai felmenőinek egyaránt meghatározó szerep jutott.
Venyigéné Makrányi Margit vetítettképes kötetbemutatója közben
Polgár sokáig az egri káptalan birtoka volt, egy rövid időre királyi jóváhagyással Borsod megyéhez csatolták. Később közigazgatásilag hosszú időn át Szabolcs vármegyéhez tartozott, végül 1950-től lett az ekkor alakuló Hajdú-Bihar megye része. A zsidóság szórványos megjelenése egybeesett itt az 1727-től kialakuló mezőváros új népességének betelepülésével és a 19-20. század fordulójára számuk már elérte az 500 főt. Velük együtt új gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és szolgáltató tevékenységek, vállalkozások jelentek és honosodtak meg. A zsidóság alkalmazkodott a helyi társadalomhoz. Bár megőrizték saját szokásaikat, hagyományaikat, ugyanakkor alapvető szerepet töltöttek be a település fejlesztésében, kulturális, társadalmi és közéletében. A kölcsönös egymásrautaltság harmonikus együttélésre késztette az itt élőket és gátat szabott 1944 április végéig a szélsőséges antiszemita eszmék terjedésének.
A hiánypótló tanulmánykötet szerzője a kutatások során szerzett személyes tapasztalatait is megosztotta az érdeklődőkkel, majd a Bem utcai zsidó temetőben készített képei vetítésével ért véget évnyitó taggyűlésünk hivatalos programja.
A fényképeket Baranczó Benedek múzeumi fotós készítette.
Zahuczky László, az MKE Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet elnöke