CZ. TÓTH HAJNALKA ny. könyvtáros, a Népművészet Mestere hímző, Gránátalma-díjas népi iparművész, gyöngyfűző népi iparművész
Fotó: Lőrincz Adrienn
Cz. Tóth Hajnalka 1945. június 5-én született Hódmezővásárhelyen. Középiskolai tanulmányait Balatonfüreden a Lóczy Lajos Gimnáziumban végezte 1963-ban. A gimnáziumi évek után a Veszprém Megyei Könyvtárban könyvtárosként helyezkedett el. 1970-ben az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központban (Budapest) könyvtárosi képzettséget szerzett.
11 éven át (1964-1975) volt könyvtárvezető a veszprémi Városi Könyvtárban (ma az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Dózsavárosi Klubkönyvtára), ahol az állománygyarapítástól kezdve az olvasói tájékoztatásig a szakmai munka szinte minden területét ellátta. Két évig (1975-1976) tanárként dolgozott a Nevelőotthonban, majd 1976-tól egészen a nyugdíjazásáig könyvtárosként tevékenykedett a Balatonalmádi Nagyközségi Könyvtárban (ma Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár).
Egy kedves emlék a balatonalmádi könyvtárban eltöltött éveidből, amire ma is szívesen gondolsz…
Ami számomra felejthetetlen élmény úgy a veszprémi Megyei Könyvtárban, majd a balatonalmádi Járási Könyvtárban, azok a könyvtár által szervezett irodalmi estek, író olvasó találkozók, melyeket rendszeresen szerveztünk a téli hónapokban. A teljesség igénye nélkül: mély nyomot hagyott bennem és szívesen gondolok vissza a Nagy László – Berek Kati, Juhász Ferenc találkozókra és Czine Mihály külhoni magyar kortárs írókról tartott előadására.
Kedvenc íród, költőd, festőd- és zene, amit szívesen hallgatsz
Elsősorban a klasszikusok állnak közelebb hozzám, 7 évig voltam tagja a Zámbó István vezette kórusnak, de minden zenét szeretek, ami jó. A művészetek minden ága érdekel, talán nem véletlen, hogy Udvardi Erzsébet és Egry József képeiben órákat tudok gyönyörködni. Ugyanakkor nem tudnék kedvenc írót vagy költőt megemlíteni, mert sokkal inkább művek maradnak meg bennem; de elismerem, a verseket és a színműveket nagyon szeretem.
Egy idézet, ami közel áll Hozzád…
„..a vászonhímzés sohasem volt vásári árucikk, sátor alá, asztalra vagy földre kirakott holmi, melyek közt a vásárlók kedvükre válogathattak. A vászonhímzések a négy fal között készültek… A mintát nem egyszer családi titokként kezelték, rejtve, dugva még a szomszéd, rokon szeme elől is, hogy aztán az élet nagy eseményein, ünnepein meglepetésként kápráztassák el a falu népének szemét. Talán nem túlzás, ha a vászonhímzést a legegyénibb műfajnak nevezzük, mely meghitt, szűk körön belül hozta létre a minták tengernyi változatát.” (Fél Edit)
Gyönyörű munkáid láttán az ember azt is gondolhatná, hogy varrótűvel a kezedben jöttél a világra. Mikor fogtál először tűt hímzés céljából a kezedbe és mikor készült életed legelső munkája?
Számomra sok-sok véletlen egybeesés adta kezembe a varrótűt. Takács Imre József Attila-díjas költő egy somogyi tükrös ihlette falikép kivitelezésével bízott meg. A történet hosszú, 3 variáció készült. Végül is a székesfehérvári Tanács vásárolta meg. Ez volt az első munkám, de családomban elsősorban Nagymamám volt aki hímzéseket készített. Ezen felbuzdulva vásároltam az első előnyomott mintákat.
Mikor kezdtél el komolyabban érdeklődni a hímzés és a gyöngyfűzés iránt?
1973-ban GYES-ről visszatérve egy munkakapcsolat révén tudtam meg, hogy a Megyei Művelődési Központ indított egy 3 éves un. díszítőművészeti tanfolyamot, ahol a hallgatók megismerkedhetnek a magyar népi kultúra már-már feledésbe merült kincseivel. Tanfolyamvezetőm Koszter Józsefné népi iparművész volt. Az ő biztatására kezdtem el megyénk– Veszprém megye – hímzéseinek a felgyűjtését, majd a mai kor követelményeinek megfelelő feldolgozását, alkalmazását, elsősorban a Veszprém megyei Laczkó Dezső Múzeum, valamint a keszthelyi Balaton Múzeum anyagaira támaszkodva.
1977-ben vizsgáztunk, de Balatonalmádiban 1976-ban már felkértek a hímzőkör vezetésére, majd a későbbiekben 1979-ben a Megyei Művelődési Központ szakkörének a vezetésére is. Ezek felnőtt csoportok voltak, különböző szintű ismeretekkel. Sajnos mindkét csoport a 90-es évek átszervezésének áldozata lett.
PUBLIKÁCIÓK
- Cz. Tóth Hajnalka: Veszprém megye szabadrajzú fehérhímzései. (Szakdolgozat.) = Fürge Ujjak, 1996. 7. sz.
- Cz. Tóth Hajnalka – S. Lackovits Emőke: 16-18. századi református úrasztali textíliák a Dunántúlról. Kiad. a Megyei Közművelődési Intézet. Veszprém, 1995.
- Tojásírás. 1994. (Csernátoni Füzetek)
- Cz. Tóth Hajnalka: Népi gyermekjátékok. Ajánló bibliográfia. Kiad. Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Veszprém, 1984.
Életed során kik voltak nagy hatással Rád?
Minden évben részt vettem országos továbbképzésen, ahol az ország minden tája képviseltette magát, teljesen feledésbe merült mintákat és technikákat vittünk be a szakmai köztudatba. Az országos továbbképzéseket az akkori Népművelési Intézet munkatársa Borbély Jolán vezette, maga mellé vonva Bakay Erzsébet iparművészt, Fügedi Márta etnográfust.
Az ő hatásukra kezdtem foglalkozni a hímzések motívumkincseivel, szín- és forma világával. Kezdetektől érdekelt a hímzésekben megjeleníthető szimbólumrendszer, valamint a hímzéstechnikák sokszínűsége. A megye fehér hímzéseiből, majd szálszámolásos anyagaiból, végül a dunántúli úrihímzések közül is számos feldolgozásom született.
A továbbképzéseinken mindig tanultunk valamit, amit kifejezetten gyermekfoglalkozásokon tudtunk hasznosítani. Pld. Ezért tanultam meg az írókázást, hogy a gyerekek húsvét előtt megtanulják a technikát, de a gyöngyfűzést is ezért próbáltam ki, persze ekkor még alapszinten.
Fotó: Lőrincz Adrienn
Gyöngyfűző népi iparművészként a Hagyományok Háza Nyitott Műhely pályázatán
„A Kis fekete 2020” felhívásra egy úrihímzéses övvel és illatpárnával pályázott.
Forrás: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/node/5256
Mikor, hol és milyen céllal jött létre a „Varrótű Tanoda”?
Édesanyám halála után megpróbáltam a hímzőkört újra indítani. 2007-ben eljöttem nyugdíjba, ekkor létrehoztam „Varrótű Tanoda” néven nyitott műhelyemet. Itt voltak a felnőtt szakköri foglalkozások és sikerült egy 8-10 évesekből gyerekcsoportot is megszervezni. Sajnos a Covid mindkét csoport munkáját ellehetetlenítette.
A nyitott műhely megnyitásával létrehoztam saját állandó kiállításomat is, melyen a Bakony-Balaton felvidék népi hímzései mellett a magyar hímzéskultúra gazdagságát, sokszínűségét bemutató hímzések, valamint a sárközi viselethez tartozó nyaksik, gyöngygallérok, egyéb gyöngy kiegészítők (csafringok, szorítkók) mellett a Balaton vidék írott és karcolt tojásai is megtekinthetők. A kiállított darabok kivétel nélkül mind saját munkáim. A kiállított munkák NIT zsűri által minősített alkotások. Munkáimat folyamatosan zsűriztetem, hímzéseim közül több mint 60 db HMR (Hagyományos Mester Remek), gyöngy munkáim közül 17 db HMR minősítést kapott.
Fotó: Győrffy Árpád – gyorffyarpad.hu
Fotó: Lőrincz Adrienn
A „Varrótű Tanoda” a Kulturális örökség részeként a Balatonalmádi Értéktár Bizottság javaslata
és 1/2015 (10.17.) határozata alapján bekerült a Balatonalmádi Értéktárba:
„A Varrótű Tanoda a magyar népi kultúra feltárásában, bemutatásában, újrafogalmazásában, valamint a népi díszítőművészetet ápoló közösségek létrehozásában, segítésében
a népi díszítőművészet közkincsé tételében
kiemelkedő fontosságú művészeti és népművelői munkát végez.”
Fotó: Fábián László
Forrás:http://pkkk.hu/images/UAU_archivum/2009/UAU_2009_12.pdf
DÍJAK, ELISMERÉSEK
2016 Aranykoszorú díj. Népművészeti Egyesületek Szövetsége
2016 A Magyar Kézművességért Alapítvány pályázati díja
2015 Váth János-díj. Balatonalmádi Város Önkormányzata
Cz. Tóth Hajnalkának: „A magyar népi kultúra feltárásában, bemutatásában, újrafogalmazásában, a népi díszítőművészet közkinccsé tételében kifejtett magas színvonalú, hosszú időn át végzett tevékenysége, valamint Balatonalmádiban a népi díszítőművészetet ápoló közösségek létrehozásában, oktatásában és segítésében kiemelkedő fontosságú munkássága elismeréseként.”
Forrás:https://balatonalmadi.hu/onkormanyzat/diszpolgarok-kituntetettek/vath-janos-dijjal-kituntetettek
2015 Arany Oklevél XVI. Élő Népművészet
2010 NÉPMŰVÉSZET MESTERE-díj
2010 Gránátalma díj XV. Élő Népművészet (hímzés)
2007 Különdíj. Kis Jankó Bori hímzőpályázat, Mezőkövesd
2005 Életfa Alkotói díj. Magyarpolány
2005 Bronz Oklevél. Élő Népművészet Országos Népművészeti Kiállítás
2000 Arany Oklevél. Élő Népművészet Országos Népművészeti Kiállítás
1999 Különdíj. Kis Jankó Bori hímzőpályázat, Mezőkövesd
1994 I. díj. Kakas a népművészetben országos pályázat, Budapest, Falutévé
1992 Gránátalma-díj. X. Élő Népművészet Országos Népművészeti Kiállítás, viselet
1989 Aranyplakett IX. Országos Népművészeti Kiállítás, Nyíregyháza
1987 NÉPI IPARMŰVÉSZ. Népi Iparművészeti Tanács.
1985 Bronzplakett, VII. Országos Népművészeti Kiállítás, Nyíregyháza
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége díj-átadási ünnepsége 2016-ban Budapesten,
a Mesterségek Ünnepén.
Cz.Tóth Hajnalka (első sor, balról az ötödik) Aranykoszorús-díjban részesült.
Mennyi ideig készül egy terítő? Melyik munkádra és melyik díjadra vagy a legbüszkébb?
Egy úrihímzéssel készült oltárterítő kb. 720 munkaóra. Munkáim közül nem tudnék választani, számomra minden egyes darab kihívás, hogy a felkészültségem alapján a legszebbet sikerüljön elkészítenem. Ha nem vagyok elégedett, én bizony bontok…Soha nem számítom a ráfordított időt, számomra az eredmény a lényeges.
Készítettem egy moldvai csángó öltözetet: 1992-ban viselet kategóriában Gránátalma-díjat és Tradíció védjegyet kaptam erre a munkámra.
De számomra az is hatalmas elismerés volt, amikor a tanítványaim olyan magas szinten valósítottak meg egy-egy tervet, amivel egyéni díjazásban is részesültek pld. Megyei Kiállításon. Ebben az időszakban az egyik legszebb feladatomnak tekintettem, hogy a Laczkó Dezső Múzeum anyagát felgyűjtsem, áttervezzem, hogy új funkciót adjunk az eddig ismeretlen Bakony-Balaton-felvidék fehér hímzéseinek
ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSOK
2006 Devecser, Művelődési Ház
2005 Balatonkenese, Művelődési Ház
2004 Bakonybél, Tájház
2003 Veszprém, Március 15-úti Könyvtár
1997 Balatonalmádi, Városi Könyvtár
1994 Finnország, Rowaniemi, Iparművészeti Főiskola
1994 Győr, Kovács Margit Szakiskola
1991 Kisszállás, Művelődési Ház
1990 Balatonfüred, Balaton Galéria
Ezenkívül számos hazai és külföldi kiállításon, pályázaton szerepelt munkáival.
Budapesten a Pesti Vigadóban a MMA Népművészeti Tagozatának Életgazdagság kiállításán (2022.11.24 – 2022.12.18) is megjelenik remekeivel.
MESTERMŰVEK címmel a Balaton régió népi kézműves kiállítását is megrendezted 2015-ben
A három balatoni megye Vas – Zala – Veszprém helyi népművészeinek kiállítása Balatonalmádi, Marcali, Keszthely helyszínekkel; a kiállításokat a Megyei Népművészeti Egyesületekkel közösen szerveztük. Rám csak a kiállítás rendezése maradt. (Aki rendezett már kiállítást tudja, hogy a szerény „csak” mögött mennyi munka rejlik. A szerk.)
János Napi Boráldás Arácson, 2016.
http://www.balatonvinborlovagrend.hu/janos-napi-boraldas-aracson-2016
Felkérésre megtervezted és elkészítetted a Csopak Tája borrendi viseletet. Mi az amire egy tervezésnél nagyon oda kell figyelni?
Balatonvin Borlovagrend: A Veszprém megyei Laczkó Dezső Múzeum javaslatára keresett meg Gubicza Ferenc a Borlovagrend dísz ruhájának tervezésével és kivitelezésével. Az én elképzelésem a helyi hagyományból vett motívum, eredendően a civil öltözéket kell eltakarni; a tervet a NIT zsűri jóváhagyása után valósítottuk meg. 9 db férfi viseletet (hosszú köpenyt) készítettem terveim szerint.
Cz. TÓTH HAJNALKA 1998-ban népi gyermekjáték és kismesterség-hímző felsőfokú szakoktató végzettséget is szerzett. 2018 óta évente több alkalommal tartott szakmai továbbképzést a Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-dunántúli Regionális Társasága által szervezett hímző napokon, nyári alkotó héten. Szakmai tanácsadója, előadója volt a M-ART által szervezett szakkörvezetők és szakkörtagok számára szervezett szakmai napokon.
Az Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat – ahol Balatonalmádiban a hímzés, viselet, csipke és népi ékszer kategóriák gondozója volt – a Magyarországon és az ország határain túli magyar nyelvterületen élő, a hagyományos kézműves tevékenységekkel foglalkozó 11-25 éves fiataloknak adott lehetőséget a bemutatkozásra, a megmérettetésre, illetve hagyományápoló tevékenységük továbbfejlesztésére.
Alkot, kiállít, kiállításokat szervez/rendez, kiállításokat nyit meg, részt vesz családi napokon és ha még ezen kívül akad egy kis ideje, akkor felolvas…
Cz. Tóth Hajnalka népi iparművész hímzőtechnikákat mutat be
a M-ART mesterségeket bemutató alkotótáborában a VOKE-ban.
Fotó: Nagy Norbert/Fejér Megyei Hírlap
Forrás: https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2019/07/drukkoltak-himeztek-az-ugyes-alkotok-a-voke-ban
Felolvasó: Cz. Tóth Hajnalka
Készült a balatonalmádi Pannónia könyvtárának
“Szabad a próza, ONLINE!” rendezvénye alkalmából a Magyar Széppróza Napjára.
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=_yqdqU0UjWw
Cz. TÓTH HAJNALKA a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesületnek 1982-ben szervezője és alapító tagja, 1982-1993 között az egyesület titkára, 1999-2005 között elnöke volt, 2006-tól a vezetőségi tagja. A 2010-es évek közepétől csatlakozott a Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-dunántúli Regionális társaságához is.
Fotó: Lőrincz Adrienn
A népi kultúra megismerése és terjesztése érdekében mi az amit az alkotói munka mellett még nagyon fontosnak tartasz?
Az oktatást és a tanítást, de 1975 óta tartó gyűjtőmunkám során mindig is fontos volt számomra, hogy tudományos alapossággal tárjam fel az egyes hímzések eredetét, történetét. 46 év alatt elsősorban a Bakony-és Balatonfelvidék népművészetének a szakértőjévé váltam. Úgy érzem, meghatározó szerepem volt abban, hogy a Veszprém-megyei fehér hímzés országos ismertté és népszerűvé váljon.
Munkásságomat 2010-ben a Népművészet Mestere-díjjal ismerték el, amely még inkább kötelez az autentikus népművészeti hagyományok megőrzésére, újrafogalmazására, környezeti kultúránkban történő alkalmazására.
Fotó: Lőrincz Adrienn
Jelenleg min dolgozol?
2023-ra tervezem, hogy egy Bakony-Balaton-felvidéki hímzés, valamint a Dunántúli úri hímzésekből és a gyöngy munkáimból állandó kiállítást rendezek.
Cz. Tóth Hajnalka – Keszi Erika Zsuzsanna
Cz. Tóth Hajnalka gyönyörű munkái önmagukért beszélnek. Babits Mihály idézetével tisztelettel és nagyrabecsüléssel kívánunk Cz. Tóth Hajnalkának jó egészséget és további alkotásokban gazdag boldog éveket: „Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” (a szerk.)