Beszámoló a vállalati könyvtárosok műhelybeszélgetéséről – Szerzői jogi törvény módosítása

A szokásos, december elejére eső műhelybeszélgetést végre személyesen élvezhettük, ismét könyvtárat látogattunk és találkozhattunk egymással élőben is.

A meghívóból már előre kiderült, hogy nemcsak beszélgetni fogunk, de könyvtár- és kiállítás látogatáson is részt vehettünk: az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló műhelyében kapunk személyes szakmai körbevezetést, és megnézhettük az OSZK legújabb, alig egy hete megnyitott Esszencia című kiállítását is. Ez utóbbi rendezvény minden érdeklődő számára elérhető, az OSZK fennállásának 220. éve alkalmából nyitották meg a nagyközönség számára. Számunkra a tárlatot a kiállítás egyik kurátora, Elbe István mutatta be és vezetett minket körbe.

A Digitalizáló Műhely nagyon érdekes volt és igazi szakmai csemege volt. Az OSZK szinte teljes 8. szintje ennek a feladatnak a központi helyszíne és fantasztikus digitalizáló gépekkel dolgoznak az itt szakmai tevékenységet végző kollégák. Két fotós sátor is megtalálható a központban, amelyekben a különösen érzékeny, rossz állapotú könyveket digitalizálják. A nemzeti könyvtár rendelkezik több automata szkennerrel is, amelyek még a dokumentumokat lapozzák is, a digitalizáló kollégának felügyelnie kell kb. 50 oldalanként a teljes folyamatot. A digitalizáló műhelyben minden fajta dokumentum digitalizálása megvalósítható, akár A0-s plakátokat is szkenner alá tudnak tenni. Az automata mikrofilmszkenner is folyamatosan dolgozta fel az újabb és újabb szalagokat az ottlétünk alatt is. A Digitalizáló Osztály vezetője elmesélte, hogy ez év októberben és novemberben újabb rekordokat értek el, havi egymillió oldalt tudtak digitalizálni, amely mérföldkő volt a könyvtár és a szakma életében.

A különböző szkennerek különböző szakértelmet igényelnek. Vannak olyan esetek, amikor a digitalizáló munka manuálisabb jellegű, azonban a különleges kiadványtípusok viszont már komolyabb koncentrációt és szaktudást igényelnek, és szó szerint “kesztyűs kézzel” kell bánni a rossz állapotú kötetekkel, illetve a fényes plakátoknak sem jó, ha ujjlenyomat kerül rájuk. Nagyon izgalmas az egész munkatér és nem hétköznapi látvány. Természetesen a digitális objektumok is elérhetőek lesznek, egy részük az állománymegőrzést fogja szolgálni, de sok digitalizált másolat az olvasók számára is elérhető lesz,  természetesen a szerzői jogi szabályok figyelembevételével.

A találkozó műhelybeszélgetős, szakmai részében is a szerzői jog kapta a főszerepet. 2021 nyarán jelent meg az 1999. LXXXVI törvény (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) módosítása, ez adta az apropót arra, hogy ismét beszéljünk a Szjt.-ről. A törvény változásait Amberg Eszter, az OSZK stratégiai és jogi főigazgató helyettese, a téma szakértője foglalta össze, aki előadásában kitért a változatlan területekre is.

Meg kell állapítani, hogy a technológia és információtudomány fejlődésével sosem fog tudni lépést tartani egyetlen törvény sem. A mostani változások ugyan próbáltak efelé tartani, de megnyugtató választ nem adnak, pláne a nem nyilvános könyvtárak számára. Úgy érzem ez utóbbi téren történt a legjelentősebb változtatás.

A szerzői jog ugyan lazult, viszont csökkent azoknak a könyvtáraknak a köre, akikre az enyhítés vonatkozik. Szűkítették a törvényhozók, hogy mit értenek nyilvános könyvtár alatt: csak azt a könyvtárat, amely szerepel a Nyilvános könyvtárak jegyzékén.

Pontosítva: a jogszabály nem nyilvános könyvtárakat említ, hanem kulturális örökségvédelmi intézményeket, amelyek a terjesztés és a szabad felhasználás bekezdések általános szabályai szerint nyilvános haszonkölcsönzést folytathatnak.

33/A. § 2. kulturális örökségvédelmi intézmény (KÖI): a nyilvánosan hozzáférhető könyvtár vagy muzeális intézmény, illetve levéltár, vagy közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum;

112§ (7) A kultúráért felelős miniszter (…) a nyilvános haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa.

A nyilvános könyvtárak számára:

• Kikerült az a passzus, hogy teljes könyvről csak írógéppel vagy kézzel készített másolat engedélyezett.
• Beemelték viszont, hogy természetes személy magán célra készíthet digitális másolatot, természetesen akkor, ha a másolatával nem termel bevételt, nem teszi azt nyilvánossá. Mindezt csak akkor teheti meg, ha jogszerűen fért hozzá az eredetihez.

A nyilvános könyvtárakra továbbra is érvényes, hogy saját állományból, állományvédelmi céllal készíthetnek másolatot. Az is megmaradt, hogy könyvtárközivel kölcsönözhetik a dokumentumaikat.

Érdekes felvetések voltak azok, amelyek arra keresték a választ, hogy mire ad lehetőséget az Szjt. egy nemzetközi, akár külföldön, de az anyaintézmény részvételével összeállt kutatócsoport szakirodalommal való támogatása kapcsán.

Fontos, hogy amennyiben a könyvtár olyan licenc szerződéssel rendelkezik a szolgáltatóval, amely a megállapodás keretében megengedi a másolatkészítést és oktatási-kutatási célú felhasználását a megállapodáson kívül eső partner vagy felhasználó számára is, akkor a másolatkészítés teljesen jogszerű és kívül esik a szerzői jog korlátozásain. Kevésbé érinti a műszaki könyvtárakat, de ide tartoznak pl. az EISZ nemzeti programban résztvevő adatbázisok is. Amikor egy könyvtár szakirodalmi adatbázist vásárol, érdemes törekedni a licenc megállapodásban erre a lehetőségre. Sok szolgáltató ettől nem zárkózik el. Így biztosítani tudjuk, hogy jogszerűen szolgáltassunk másolatot elektronikus adatbázisból.

Egy teljes új passzus az Out of Commerce, azaz kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek, illetve árvaművek nyilvántartásba vételével, terjesztésével kapcsolatos kérdések köre (41§). A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek, árvaművek a jogosultságkutatásait továbbra is el kell végezni, de a törvény megengedi a felhasználást, amennyiben a kutatás nem vezetne eredményre. Kereskedelmi forgalomban nem elérhető műveknek kell tekinteni azokat az irodalmi műveket, amelyeket utoljára 1999. augusztus 31-én, vagy azt megelőzően adtak ki Magyarország területén. Nem minősülnek kereskedelmi forgalomban nem elérhető műnek azon irodalmi művek, amelyek utolsó kiadása óta nyolc év nem telt el.

Szintén újdonság az az elem, amely a felhasználási szerződések írásba foglalásáról szól. A munkáltatónak ugyanis szerzői joga keletkezik a munkavállaló publikációja felett, ha azt munkaviszony keretében készítette. Nem kell szerződést kötni bizonyos esetekben, ezeket sorolja fel a 45. § (2)-es pontja.

Mindenképpen érdemes tüzetesebben is átolvasni a változásokat. Az összefoglalóban csak azokat a bekezdéseket emeltük ki, amely a vállalati könyvtárak mindennapi gyakorlatában előfordulhatnak.

A szakmai program után volt még lehetőségünk egy kis beszélgetésre, de már mindenkit megérintett az ünnepek szele. Ezúton is kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek!

Összeállította: Kutnyánszky Anikó, Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtár,

Vízvári Dóra, Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár