Felelősséggel használóink iránt. Az MKE Mezőgazdasági Szervezet beszámolója a kaposvári könyvtáros vándorgyűlésen tartott szekcióüléséről

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezőgazdasági Szervezet szekcióülése Felelősséggel használóink iránt címmel lett meghirdetve. A szekcióülést Horváth Tamás, az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár főkönyvtárosa, az MKE Mezőgazdasági Szervezet elnöke moderálta. Az első előadást Illési Éva a MATE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár könyvtárosa tartotta Madarak márpedig nincsenek. Digitális írástudás oktatása a MATE Entz Ferenc Könyvtárban címmel. Az előadás bevezetéseként Illési Éva felvázolta, miért fontos a digitális írástudás oktatása. A tárgy megismertet az interneten elérhető információk kezelésével, az informatikai eszközök és programok magabiztos alkalmazásával, a tudományos forrásokkal, a szakinformáció felkutatásával, a tudományos információk hasznosításával és etikus felhasználásával, a forráskritikával, a tények elemzésével, és az álhírek kiszűrésével. Emellett a résztvevők megismerik az egyetemi könyvtári szolgáltatások használatát. A digitális írástudás oktatása 2012-ben kezdődött az Entz Ferenc Könyvtárban. Évente 15-18 képzést tartottak, de 2012-ben 24, 2017-ben pedig 27 kurzus volt. A képzéseken az első két évben 580, ill. 620 ember vett részt, azóta 168-245 között szórt a résztvevők száma, kivéve 2017-t, amikor 393 résztvevője volt a képzéseknek. A képzéseket a MATE (korábban SzIE) Budai Campus (Élelmiszertudományi, Kertészettudományi és Tájépítészeti karok) hallgatóinak és oktatóinak, a NAIK munkatársainak és a MATE létrejötte óta más campusok érdeklődő oktatóinak tartják. A tréningek szervezésénél fontos az időpont kiválasztása, a célcsoporthoz igazított előadások összeállítása, oktatási anyag megosztása, nyílt hozzáférés biztosítása, naprakész ismeretek elsajátítása, átadása, az előadások anyagának rendszeres frissítése és a kurzus értékelése a résztvevők visszajelzése alapján.

Kétféle tréninget tartanak a könyvtárban. A forráskutatás és értékelés kurzust a Budai Campus szakterületi tanárai tartják. Ezen a kurzuson a szakirodalmi forráskutatáshoz szükséges keresési technikákról esik szó. Előfizetéses és szabadon elérhető adatbázisokat, online forrásokat mutatnak be a résztvevőknek. Szó esik az etikus hivatkozás szabályairól és a hivatkozáskezelő programokról. Hangsúlyt fektetnek a gyakorlatra, a keresési technikák használatára. Az oktatás személyes, a könyvtár tantermében 45 perces órákon folyik. A kurzus kredit pontot érő fakultatív tárgy. A PhD hallgatókat a Kutatás módszertan c. tárgy keretében, a BSc, Msc képzésen résztvevőket a Szakdolgozat készítés c. tantárgy keretein belül oktatják. Az órák célja a megfelelő kereső kérdés összeállítása, az információkeresési stratégiák kidolgozása esszéhez, szakdolgozathoz. Emellett oktatják az információk keresését, értékelését, kritikáját, a legjobb források kiválasztását, a források rendszerezését, a helyes hivatkozást, idézést és az etikus felhasználást plágium és a szerzői jogok megsértése nélkül.

Van egy négy részből álló könyvtári szervezésű online tréningsorozat is, ahol az előfizetett adatbázisokról, a szabadon elérhető forrásokról, a szakirodalom keresésről és hivatkozásról és a források értékeléséről esik szó. Mélyebben belemennek az MS Word szövegszerkesztő program ismeretébe, a résztvevőkkel megismertetik a Zotero hivatkozáskezelő programot, valamint az MTMT-t is. Utóbbi modult oktatóknak, PhD hallgatóknak tartják. A 90 perces tréninghez az egyetemi e-learning felületet használják. Mindkét tréningsorozat tananyaga szabadon hozzáférhető, megosztható. A könyvtári tréning résztvevői leginkább az adatbázis használati órán vettek részt. Utána a Zotero és az MS World következett, végül az MTMT. A források értékelésénél szó esik arról, mik a megbízható forrásból származó, szabad felhasználású, internetes oldalak jellemzői. Hogyan lehet ellenőrizni a szabadon elérhető források hitelességét, mi jellemző a nyílt hozzáférésre (Open Access), hogyan lehet kiszűrni az álhíreket online eszközökkel.

Az előadás végén Illési Éva az amerikai Birds aren’t real nevű összeesküvés-elmélet paródián keresztül mutatta be, miért fontos a forráskritika az interneten is. A szatirikus összeesküvés-elmélet – a madarak nem léteznek, valójában drónok és a kormány találta ki, hogy léteznek – tükröt állít a számtalan neten keringő összeesküvés elmélet elé, melyekben egyre kevésbé számítanak az objektív tények, sokan inkább a számtalanszor ismételt, egy-két valóság elemet is tartalmazó elméletekre hallgatnak. Az előadó szerint a tanulság, hogy az internetről származó dokumentumok csak a minél több forrásra támaszkodó ellenőrzés után használhatók.

A következő előadást, Winkler Bea az Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum könyvtárigazgatója, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet egyetemi tanársegédje tartotta. Előadása a Könyvtárosok és a mesterséges intelligencia címet viselte. Sokunk számára bizonyára újdonságokat tartalmazó előadása elején Winkler Bea elmondta, hogy a közvélemény azt tartja intelligensnek, akinek ötletei vannak, képes tanulni, érti, amit mond és amit neki mondanak, gondolkodik, cselekszik, kreatív. A mesterséges intelligencia (MI) feladatra specializált, érzékel és reagál, kapcsolatba lép az emberrel, intelligensen cselekszik. Már ma is létezik, mi is használjuk, találkozni szoktunk vele. Számítógépes program és mesterséges intelligencia között az a különbség, hogy az előbbi csak a leírt utasításokat követi, nem tanul és nem változik, míg az utóbbi tanul és fejlődik, értelmez, vagyis gondolkodik, bizonyos szinten változik.

A mesterséges intelligencia meghatározása után annak könyvtári alkalmazásairól esett szó. Egy Egy, az Egyesült Államokban készített felmérés adatai szerint, a válaszadók 50% úgy gondolja, hogy a könyvtárukban nem használnak mesterséges intelligenciát, de ez nem igaz. Ezért fontos, hogy felismerjük a mesterséges intelligenciát, még akkor is, ha nem fedi fel magát. Az előadó szerint az MI könyvtári alkalmazásánál először érdemes bemutatót tartani, kipróbálni az eszközt, majd beszélgetni a használat lehetőségeiről és a lehetséges adatvédelmi vagy etikai kérdésekről. Az előadásból megtudtuk azt is, hogy a mesterséges intelligenciát egyaránt használhatjuk az olvasókkal történő kapcsolattartásra (recepciós robot, könyvtári chatbot, digitális asszisztens) és könyvtári háttérmunkára (robotraktár, olvasótermi polcpakolás, kép- és szövegfelismerés). Egy robot recepciós azonkívül, hogy tájékoztat, beszélget az olvasóval, érdekes a könyvtárhasználónak és csökkenti a könyvtárral szembeni idegenkedést. Hasonló előnyei vannak egy chatbotnak. Könnyebb vele beszélni, nem lehet tőle butaságot kérdezni, ami csökkenti az esetleges stresszt is. Használatánál viszont nagyon fontos az adatvédelem.

A MI-vel végzett polcpakoláshoz RFID és robotkar szükséges. A robot beolvassa a könyvben lévő RFID címkét és megtalálja a könyv pontos helyét. Ez kiváltja a kézi pakolást és csökkenti az elkeveredés lehetőségét. Könyvajánlókat lehet IKR-be integrálni, ami a javítja a felhasználói élményt. Szintén az IKR-be lehet integrálni a szövegfelismerő szoftvereket, amivel a lefotózott szövegről meg lehet mondani, miből származik. A keresők is mesterséges intelligenciák. Ezekben ma már törekszenek a szövegrészek relevanciájának megértésére, hosszabb szövegnél a megfelelő bekezdés kiválasztására. Felismerik az elgépelést és javaslatot adnak javításra. Ma már a videókban is kulcspontokat jelölnek ki, így a felhasználó a megtekintésnél odaléphet ahová szeretne.

Előadása végén Winkler Bea elmondta, hogy a MI könyvtári alkalmazása lehetőség, amely megszilárdíthatja a könyvtár helyzetét és széleskörűen fejlesztheti az információs műveltséget. Ha a mechanikus munkából az MI elvesz, a könyvtárosok tanulnak, fejlődnek, mélyebb ismereteket szereznek, kompetensebbek lesznek. Az MI-nek köszönhetően új megoldások és ötletek születhetnek. Hátrányként elmondható, hogy az interneten minden ott van, és ezt mindenki tudja is. Idővel a könyvtáros helyettesítővé válik.

A harmadik előadás kakukktojás volt a könyvtári környezetben. Dr. Kasza Gyula, a NÉBIH osztályvezetője Élelmiszerpazarlás – problémák és megoldások című előadása napjaink egyik nagy problémájáról, az élelmiszer-pazarlásról szólt. Az előadó bevezetésként az emberiség lélekszámának növekedését – 1960: 3 milliárd, 2012: 7 milliárd fő – és ezzel párhuzamosan az egy főre eső mezőgazdasági földterület csökkenését – 1960 és 2020 között a területek 1/3-a a mezőgazdasági hasznosítás számára elveszett – mutatta be. Miért nem haltunk eközben éhen? – tette fel a kérdést Kasza Gyula. Ez az 1960-as években a fejlődő országokban kezdődött zöld forradalomnak (új rizs- és búzafajták elterjesztése, a műtrágya-felhasználás növekedése és a növényvédő szerek szélesebb körű alkalmazása) és az iparosított mezőgazdaságnak köszönhető. 1935-ben 1 hektár aratása 3 ember 1 napi munkája volt. Ma 1 kombájn napi 20-30 hektárt arat le. A búza termésátlaga közben 4-5-szörösére nőtt. Közben világszerte, így Magyarországon is, csökkent az élelmiszerek reálértéke. Ennek is köszönhető, hogy napjainkban világszerte 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba. Ez a megtermelt élelmiszer 1/3-a! Ebből 630 millió tonna a fejlett világban és 670 millió tonna a fejlődő országokban keletkezik. A kárba menő élelmiszer többsége a termeléstől az értékesítésig jön létre, de minél fejlettebb egy térség, annál nagyobb arányú a fogyasztónál keletkező hulladék. Az élelmiszer-pazarlás kapcsán 4,4 gigatonna szén-dioxid keletkezik egy évben. Ez több mint India éves szén-dioxid kibocsájtása! Az ENSZ egyik fenntarthatósági célja (SDG 12.3) az élelmiszer-pazarlás megfelezése 2030-ra.

A NÉHIB az évek során rengeteg kérdést kapott az élelmiszer-pazarlással és annak csökkentésével kapcsolatban, így végül 2016-ban elindították a Maradék nélkül című szemléletformáló kampányukat. A kampány elemei: élelmiszer hulladék mérés, iskolai és lakossági szemléletformálás, ágazati jó gyakorlatok bemutatása a vállalatokkal közösen, részvétel az EU FLW Platform és az Élelmiszer Érték Fórum munkájában.

El nem kerülhető (pl. csont, fogyasztásra alkalmatlan növényi részek), lehetséges (egyéni ízléstől és életkortól függ, hogy elfogyasztjuk-e az élelmiszert pl. kenyérhéj, csirkebőr) és elkerülhető élelmiszer hulladék létezik. Ez utóbbi a pazarlás. Ennek megakadályozása a vásárlás megtervezésén, a helyes tároláson és a lejárati idő észben tartásán múlik. Magyarországon az egy főre jutó élelmiszer-hulladék 2016-ban 68 kg, 2019-ben 65 kg volt. Ennek 49%-a elkerülhető hulladék (pazarlás). A háztartások 4/5-e saját pazarlását 43%-kal alábecsüli. Ugyanakkor a maradék döntő többsége túlbecsülte pazarlását és mindössze 1,8%-a becsülte meg azt jól. A magyarországi pazarlás számokban: 300 ezer tonna élelmiszer évente, ami 570.000 ember egész éves tápláléka. 1 főre 32.000 Ft/év veszteség jut, a lakosságra összesen 310 milliárd forint veszteség jut. Ez 1.960.000 tonna CO2 egyenértékes üvegházhatású gáz, ami 385.000 ember éves ÜHG kibocsátásával egyenértékű. (Debrecen lakossága 201.000 fő.) Készételből (13,7 kg), gyümölcsből (5,9 kg) és pékáruból (5,3 kg) pazaroljuk a legtöbbet. A fejlett világban a háztartások élelmiszer pazarlásának mérséklése az első feladat. Fontos az élelmiszerlánc fenntarthatóbbá tétele. Ez nem kerül (nagyon sok) pénzbe. Az élelmiszer veszteségek csökkentése a fejlődő országokban létkérdés, de ez nem fog egyedül sikerülni. A fejlett országokban is fontos a csökkentés (erre van pl. a Magyar Élelmiszerbank és az Élelmiszer Érték Fórum). Az élelmiszer hulladékokat biogázként, komposztálásra és takarmányozásra lehet felhasználni. A terület innovatív, sok esetben még csak útkeresés folyik itt. Fontos a gyermekkori szemléletformálás, ami oktatási anyagok fejlesztésével, demonstrációs órákon, kvízversenyeken és tematikus nyári táborokban történik. A felnőttkori szemléletformálás keményebb feladat, mert a kialakult rutint kell megtörni. Új, figyelemfelkeltő kutatási adatokra, jól időzített kommunikációs aktivitásokra, sajtókapcsolatokra és a közösségi médiára van szükség. A Maradék nélkül programnak 14 733 követője van a Facebookon. A programot 69 előadáson, 182 interjúban és 32 sajtóközleményben népszerűsítették. A NÉBIH Élelmiszer tartalékolási útmutatót adott ki, és ajánlást fogalmazott meg a minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerek lejárati idő után történő fogyaszthatóságáról. 2022-ben Maradék nélkül rajzpályázatot írtak ki.

Van egy európai uniós fórum, a European consumer food waste fórum, ami egy, az Európai Bizottság, a Közös Kutatóközpont (JRC) és a DG SANTÉ által létrehozott mintaprojekt, melynek célja szakértők segítségével összegyűjteni a tudományosan alátámasztott élelmiszer-pazarlást csökkentő jó gyakorlatokat a fogyasztók szintjén. A fórum 4 munkacsoportból – élelmiszeripar, kereskedelem, vendéglátás és közétkeztetés, végül civil szektor – áll. Az OMÉK-on 2017 óta élelmiszer-pazarlás elleni díjat adnak át.

Kasza Gyula végül összefoglalóan elmondta, meglátása szerint érzelmi attitűd fejlődik a fenntartható fogyasztással kapcsolatban. A gyakorlati szinten keverednek a jó gyakorlatok a világos, egyszerű, de rossz válaszokkal. Társadalmi összefogásra van szükség: legyen általánosan elfogadott norma az élelmiszer-takarékosság.

Szárba szökkent az új vetés. A Mezőgazdasági Könyvtár új digitális felületei címmel tartotta meg előadását Lengyel Mónika osztályvezető és Mátyás Melinda közgyűjteményi szakértő, a Monguz Kft-től. Lengyel Mónika a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Mezőgazdasági Könyvtárban 2021 augusztusában lezajlott IKR konverzióról beszélt. 2015-ben az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMgK) beolvadt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba és létrejött a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. Az OMgK 1994 óta Alephet, míg a Múzeum könyvtára 2010 óta Huntékát használt. Az összevonás után már felvetődött, hogy a két könyvtári integrált rendszer helyett egy legyen. 2019 végén a Vajdahunyadvárban található múzeumi könyvtár az Attila útra költözött, így újra felmerült az IKR-ek összevonása. Végül 2021-ben született meg a döntés, hogy az Atilla úti törzsállomány és az Agrártörténeti Különgyűjtemény (volt Vajdahunyadvári könyvtár) egyaránt a Qulto (volt Huntéka) rendszert fogja használni.

A konverzió gyakorlati megvalósítása 2021 augusztusban és szeptember elején zajlott le. Többszöri személyes és online egyeztetéssel mérték fel a Monguz Kft. munkatársai az Aleph rendszer jellemzőit. Az összevonás előtt a Qulto 42.997 bibliográfiai és 46.936 példányrekordot tartalmazott, míg az Aleph katalógusa 134.795 bibliográfiai és 269.916 példányrekordot tartalmazott. Ehhez jött még a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia (MABI) 210.646 bibliográfiai rekordja és két, már lezárt Európai Uniós adatbázis összesen 6523 bibliográfiai rekordja. A felmérés után a feldolgozási gyakorlat összevetése is megtörtént. Ennek során kiderült, hogy az Aleph bibliográfiai rekordjainak 50%-a tartalmaz ISBN számot, míg a Qulto rekordoknak csak 25%-a. (A múzeumi könyvtár könyvállományában több az 1970-es évek előtt megjelent könyv.) Ezzel szemben a Qultoban található szerzői nevek 25%-a évszámmal van ellátva, míg az Alephre a szerzői nevek évszámmal ellátása egyáltalán nem volt jellemző. Eltérő volt a többkötetes könyvek leírása is. A Qultoban rekordkapcsolással, míg az Alephben egylépcsős leírással történt ez. Így az Alephben szereplő 787 mezőkből 503 mezők lettek. A konverzió során duplumszűrésre került sor, melynek alapja az lett, hogy két rekordban egyezik-e a cím, a szerzői név, a megjelenési év és az ISBN. A duplumszűrést „kevesebb több” jeligére Lengyel Mónika óvatosan hajtotta végre. 5425 könyvrekordra 9917 példány került át. (Az eltérő feldolgozottság miatt a folyóiratrekordoknál nem történt duplumszűrés.) Az Alephből a Qultoba végül 128.545 önálló könyvtári bibliográfiai rekord került be. Közben lezajlott a MABI és az Európai Uniós adatbázisok konverziója is. Ezeknél nagy kérdés volt, mennyire integrálódjanak, illetve különüljenek el a Qultón belül ezek az adatbázisok. A MABI az Aleph könyvadatbázisától is kissé elkülönült. Pl. a szerzői nevek a MABI-ban egy almezőben VEZETÉKNÉV, Utónév formulával voltak leírva. Ezekből a konverzió során Vezetéknév, Utónév lett két szabványos almezőben. A könyv adatbázisban a 653 mezőben voltak a tárgyszavak, míg a MABI-ban 650 mezőben. Mivel a Qultoban ezt a mezőt tezauruszra tartják fenn, azért a MABI tárgyszavai átkerültek a 653 mezőbe. A MABI-ban voltak olyan rekordok (7032 db.) amik a könyv adatbázisban is megtalálhatók voltak. Ezeket nem kellett áttölteni a Qultoba, helyette jelölővel lettek ellátva, ami mutatta, hogy a rekord MGK01 és MAB állományrészekben is megtalálható. Az Alephes adatbázisok (MGK01, MAB, TMH, TMF) leválogathatók maradtak. Az Alephben korábban törült bibliográfiai rekordok nem kerültek áttöltésre. A konverzió során az Aleph olvasói rekordjai és a hozzájuk tartozó kölcsönzések is átkerültek a Qultoba. A konverzió lezajlása után ellenőrzésre került sor. Ennek során újabb duplumszűrés történt, amivel 249 bibliográfiai ill. 4016 MABI rekordot lehetett összevonni. Ekkor derült ki, hogy a Qultoban létező évszámmal rendelkező személynevekhez az Aleph évszám nélküli személyneveit nem lehet csatolni, mivel vannak azonos nevű, más-más évben született szerzők. Ezek az évszám nélküli nevek végül külön besorolási adatok lettek. A konverzió és annak ellenőrzése után a Monguz Kft. munkatársai kialakították az új honlapfelületet, beállították az egyszerű és az összetett keresés mezőit és külön szűrési lehetőséget alakítottak ki a törzsgyűjtemény, az Agrártörténeti Különgyűjtemény és a MABI rekordjainak keresésére. Megtörtént a periodikák példányadatainak periodikastruktúrába (füzetek) rendezése is. A konverzió jó csapatmunka volt, a kényszer új technikai megoldásokat szült és sok tapasztalattal gazdagodtunk.

Az előadás második felében a Mezőgazdasági Könyvtárban bevezetett digitális könyvtárról (http://digitaliskonyvtar.omgk.hu) és annak megvalósításáról beszélt Mátyás Melinda. Ennek előzménye az OMgK-ban már 2011 előtt elkezdett és az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtárban folytatott digitalizálási munka volt, melynek során a mezogazdasagikonyvtar.hu honlapra tematikusan kerültek fel a digitalizált könyvek (http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/regi-konyvek-digitalizalva). Ennek a megoldásnak az volt a problémája, hogy a Pdf-ekben egységesen nem lehetett keresni, csak egyenként megnyitva azokat. A digitális könyvtár létrehozása pályázati pénzből valósult meg. Az új felület a metaadatokat a Qultóban tárolja. A teljes szövegeket az IKR-be integrált Qulto Média modul kezeli. A Qulto Média modulba történő feltöltés egy lépéses vagy MédiaWebbel történő tömeges feltöltés lehet, automata nézőkép-generálással. A megjelenítő felület, OPAC3 felület, egyedi igények alapján testre szabva a fejléc és a metaadat-mezők, keresőmezők tekintetében. Az OPAC3 egyedileg kialakított témakörök szűrővel (ezt a Qulto 690-es választómezejében lehet beállítani) teljes szövegre kereséssel és testre szabható facettákkal rendelkezik. A felület megtekintési statisztikáját – média (esetünkben PDF) letöltések és megtekintések száma, illetve dokumentum-megtekintési statisztika – egyaránt le lehet kérdezni. Előadása végén Mátyás Melinda még felsorolt néhány a miénkhez hasonló honlapot (pl. PIM, Nemzeti Filmintézet) amit szintén a Monguz Kft. fejlesztett.

A szekció utolsó előadását Vincze Petronella papír és bőrrestaurátor, az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár csoportvezetője tartotta Könyvtári könyvműhely. A Mezőgazdasági Könyvtár interaktív előadássorozata címmel. A Mezőgazdasági Könyvtár Könyvműhelyében könyvtörténettel és könyvkötéssel ismerkednek meg a résztvevők, melynek során az előadó a könyv és egyéb íráshordozók kultúrtörténeti áttekintésére hívja hónapról hónapra a könyvtárosokat és az érdeklődőket. A klubdélutánok keretében egy-egy órában a könyvet, mint információhordozót veszik górcső alá. Megvizsgálják és megtárgyalják kultúrtörténeti vonatkozásait és “alkatrészeire” bontva elmerülnek a részletekben.

A Könyvműhely sorozat 2018 októberében az Országos Könyvtári Napok egyik rendezvényeként   indult. Könyvtári könyvműhely – Fókuszban a papír címmel tartotta meg workshopját Vincze Petronella. 2019-ben ebből sorozat lett, melynek során minden hónap utolsó csütörtökén – januárban, nyáron és decemberben nem voltak előadások – a könyv alkotórészeit ismerhették meg a résztvevők. A papír, a fűzésmódok, az oromszegő, a könyvtábla, a tinták és festékek, a restaurálás és konzerválás és az illusztrációk, díszítések, tipográfia voltak az egyes előadások témái. A 2020-ban újraindult Könyvműhely tavaszra tervezett előadásait a Covid-járvány elsodorta. A júniusi és szeptemberi előadásokon a 2019. év alkalmain elhangzottak lettek összefoglalva, majd szeptember és október végén egy-egy előadás következett a keményítős papírfestés technikájáról, illetve a dúcnyomású papírokról. Az előadások gyakorlati foglalkozással voltak kiegészítve. A 2019. évi előadások még ingyenesek voltak, ám 2020-tól a részvétel könyvtári beiratkozáshoz vagy napijegy vételéhez (500 Ft) lett kötve. 2021 februárjában Harrach Ágnes online beszélt a skandináv papírszív történetéről és annak elkészítéséről. Az újabb Covid-járványhullám miatt 2021 első félévében sem volt Könyvműhely. Augusztustól decemberig viszont Vincze Petra megtartotta azokat. Újra előkerült a keményítős papírfestés, majd az irka- és a kopt fűzésről volt egy-egy előadás. A könyvtárunkban megrendezésre kerülő Magyar Tudós Tárlat 2021. november 25-i előadásán Halfer József papírgyárosról emlékezett meg az unokája, dr. Raksányi Judit gyógyszerész. Halfer József márványozott papírt állított elő, így a Könyvműhely novemberi előadásán a papírmárványozásról esett szó. Decemberben, a februárban online bemutatott papírszív készítést élőben sajátíthatták el a résztvevők. A 2022-es előadásokra ellátogatók különféle fűzési módokkal (szalagra főzés, kopt főzés, japán fűzés) ismerkedhettek meg. A Könyvműhely remélhetően ősszel is folytatódni fog.

Horváth Tamás, MKE Mezőgazdasági Szervezet