Szakkönyvtári Seregszemle – online konferencia 2022

Posted by Buzai Csaba - május 2nd, 2022

2022. március 29-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Társadalomtudományi Szekciója közös szervezésében 7. alkalommal valósult meg a Szakkönyvtári Seregszemle. A szakmai konferencia a tavalyi évhez hasonlóan, a pandémia miatt idén is az Országos Széchényi Könyvtár informatikai támogatásával, online térben zajlott, így több mint 200 résztvevő hallhatta az előadásokat. A délelőtti szekciót Villám Judit, az MKE Társadalomtudományi Szekciójának elnöke, a délutáni szekciót Gerencsér Judit, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese moderálta. A konferenciát Kálmán Rita, a KSH Könyvtár főigazgatója nyitotta meg köszöntőjével. Az eddigi nagy sikerű rendezvényekhez hasonlóan idén is az egyes szakkönyvtárak, szakkönyvtártípusok helyzetének, eredményeinek bemutatása mellett a szakkönyvtárügy aktuális kérdései, a szakkönyvtárakat érintő új hazai és nemzetközi fejlesztések, trendek megismerésére is sor került. A tizenhárom előadás felvételei elérhetők a KSH Könyvtár videotoriumos aloldalán a konferencia csatornáján, az előadások prezentációit pedig erre a linkre kattintva találják meg.

1. Mit tud egy könyvrestaurátor? – A szakma jelene és jövője – Érdi Marianne (főrestaurátor, Országos Széchényi Könyvtár)

Érdi Marianne előadásában először az állományvédelem fontosságáról beszélt. A restaurátorok a megfelelő tárolási és kiállítási feltételek, tárolóeszközök biztosításával megelőzik a könyvek károsodását, ellenőrzik a használat körülményeit és a digitalizálás folyamatot, valamint figyelnek arra, hogy az adott könyv anyaga milyen tárolási és kezelési módokat követel meg. A restaurálás alapelveivel a gyűjteménykezelőknek is tisztában kell lenniük, hogy használat során a lehető legszakszerűbb bánásmódban részesüljenek a kötetek. Ezután Érdi Marianne ismertette a restaurálás alapvető fogalmait és munkafolyamatait. A prezentáció utolsó részében a könyv- és papírrestaurátor képzés hazai történetéről beszélt. A könyvkötő előképzettségre épülő 2-3 éves képzést Kastaly Beatrix szakmai irányításával 1981 és 2011 között az OSZK szervezte, azóta azonban sem kézi-könyvkötés, sem könyvrestaurátor oktatás nem létezik, napjainkra súlyos szakemberhiány alakult ki. Most kidolgozták az új felnőttképzési rendszerre szabott könyv- és papírrestaurátor képzést, reményeik szerint az első tanfolyam már idén elindulhat.

2. Könyvrestaurálás az Egyetemi Könyvtárban Szalaváry Miklós (restaruátor, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár)

Szalaváry Miklós előadásában bemutatta a restaurálás munkafolyamatát, szemléltetve az egyes lépéseket. Részletesen beszámolt a könyvek helyreállításáról, az egyes munkafolyamatok sorrendjéről, példákat mutatott az előzőekben ismertetett munkafolyamatokra. Láthattunk többek között egy, az ókori Róma romjairól készül francia rézmetszet-gyűjteményt, melynek táblájából egy teljes pergamenoldal került elő, majd egy igen rossz állapotú 16. századi kódexet, melyben az oldalak ázása következtében a tinta több helyen elfolyt. További példákat láthattunk egy ősnyomtatvány újrakötéséről, és egy másik fertőtlenítéséről, végül pedig egy 16. századi papírkódex megerősített gerincéből előkerült egész kódex oldallá összeilleszthető pergamencsíkokról mutatott képeket.

3. Új utakon az Országos Könyvtári Statisztika Nagy Andor (kutató-elemző informatikus könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár) – Békésiné Bognár Noémi (kutató-elemző informatikus könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár)

Az előadásban először az Országos Könyvtári Statisztika történetét, fejlődését foglalták össze az 1995-ös kezdetektől a 2020-as korszerű adatgyűjtési és elemzési rendszer bevezetéséig. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1995-ben papíralapon kezdte meg az adatgyűjtést, a feldolgozás folyamata azonban nehéz és lassú volt. Javított a helyzeten, amikor 2008-ban a minisztérium bevezette a számítógépes statisztikai rendszert, ám a gyakran változó adatlap, annak eltérő értelmezése és az egységes struktúra hiánya továbbra is komoly kihívás elé állította az adatfeldolgozó kollégákat. A fejlesztések eredményeképp 2020-ban jöhetett létre a KultStat, teljes nevén a Kulturális Statisztikai Adatgyűjtő Rendszer, amely felhasználóbarát módon bocsátotta az intézmények rendelkezésére a statisztikai adatlapot, a feldolgozók munkáját jelentősen megkönnyíti, és pontosabb képet ad az egyes adatszolgáltatók munkájáról. Az új statisztikai rendszerre épül a Könyvtári Intézet új adatvizualizációs szolgáltatása, mely közérthető és látványos formában mutatja be az országos könyvtári statisztikai adatait, és amelyeket a felhasználó 11 témakategóriában különféle szűkítési lehetőségekkel böngészhet. Emellett az oldalon trendjelentéseket is olvashatunk a könyvtári statisztika vonatkozásában; ebből az oldalon jelenleg 12 található.

4. A Helikon Könyvtár, mint élő Festetics-örökség a 21. században – Kozma-Bognár József (könyvtáros, Helikon Könyvtár)

 A Helikon Könyvtár különleges helyet foglal el a Festetics-örökségek sorában, gyűjteménye egyedi forrása a magyarországi világi gyűjtemények megismerhetőségének. Állományában több 500 évesnél és sok 400 évesnél is öregebb könyv van. A legrégebbi könyvük Thuróczi János latin nyelvű Magyarok Krónikája című műve 1488-ból. Az előadó bemutatta, hogy milyen munka folyik a könyvtárban, hogyan próbálják a Festetics-örökséget a jövő, az utókor számára közvetíteni, átörökíteni. Mondanivalóját három nagy tematika köré csoportosította. Először elsődleges feladatukról beszélt: miként lehet a könyvtárat megőrizni az utókor számára. 2020 szeptemberére sikerült egy korszerű tűzvédelmi rendszert kiépíteni a könyvtárban. A megőrzés kapcsán szó esett a könyvek restaurálásáról is, amelyben szintén nagy eredményeket értek el. A második téma a könyvtári dokumentumok feldolgozását, katalogizálását, visszakereshetőségét érintette. Az online katalógus elkészítése 2008 óta folyik, jelenleg az állomány feldolgozottsága 95%-on áll. Tevékenységük harmadik nagy csoportját a könyvtár közkinccsé tételével, annak bemutatásával, népszerűsítésével kapcsolatos feladatok alkotják. A múzeum keretein belül működő könyvtárat évente több tízezren látogatják, de emellett speciális programokat is szerveznek a könyvtár népszerűsítésére.

5. Egy műemlékkönyvtár lehetőségei – Németh Gábor (osztályvezető, Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtár)

Németh Gábor a Ciszterci Műemlékkönyvtár történetével kezdte előadását. 1950-ben a ciszterci rend működését is betiltották Magyarországon, de az a döntés született, hogy a könyvtárat eredeti helyén kell megőrizni. 1953-ban a könyvtár felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át, 1993-ban a tulajdonjog ismét a ciszterciekre szállt, azonban a műemlékkönyvtár gondozását, működtetését megállapodás értelmében továbbra is a nemzeti könyvtár látja el. A könyvtárnak három fő feladata, funkciója van: a tudományos kutatások támogatása, helytörténeti dokumentumok gyűjtése, turisztikai igények kiszolgálása. Az előadás második részében Németh Gábor a zirci könyvtár állapotáról, műemlékbútorzatáról, az eddigi korszerűsítési munkákról beszélt. A könyvtár mostani modernizációs, illetve felújítási tervéről is hallottunk: 2020–2021-ben a kutatószobákat, a védett örökséghez tartozó barokk termet és a műemlékfolyosót újították fel. 2022-ben a belső galéria, 2023-ban a kisterem, majd a megújítási folyamat 4. és 5. ütemében az irodák és a nagyterem felújítása következik. 2023-ra a kiállítás megújítását és informatikai fejlesztéseteket is terveznek. A könyvtári állomány kapcsán az előadó érintette annak felmérésével, revíziójával kapcsolatos feladatokat, a digitalizálással összefüggő kérdéseket, valamint elmondta, hogy terveik szerint minden könyvtári kötet RFID címkét kap majd. Zárógondolatként megfogalmazta, hogy a műemlékkönyvtárak a kulturális emlékezet fontos elemei.

6. Középkori könyvtár Gyöngyösön – Fáy Zoltán (könyvtárvezető, Gyöngyösi Ferences Könyvtár)

Az előadásban a Gyöngyösi Ferences Könyvtárral ismerkedhettünk meg, melynek állománya ma mintegy 20.000 kötet, amelyből 217 ősnyomtatvány, 1042 antikva, 268 RMK-kötet, 5 középkori és 160 újkori kézirat. Műemlékkönyvtár, amely a kutatók számára engedéllyel látogatható; turisták belépővel tekinthetik meg a gyűjteményt és a kiállítást. A könyvtár a 2. világháborút követő hányattatások után az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába került, a könyveket 1979-ben szállították vissza a kolostorba. A gyűjtemény eredeti tulajdonosaihoz 1996. december 18-án került vissza. A történeti ismertetés után az állomány bemutatása következett. A könyvtár legrégebbi katalógusa 1613–1620 körüli évekből származik, s ebben 239 könyvet soroltak fel, valamint további 32 kötetet különféle szerzetesek celláiban. A gyűjtemény fő profilját a különböző liturgikus könyvek, homíliás könyvek, gyóntatási segédkönyvek jelentik, de találunk sok egyéb művet is, így például teológiai könyveket, világi témájú kiadványokat, iskolai könyveket is. A könyvtár jövőképének nincsenek határozott körvonalai, de a digitalizálási tevékenység és a könyvtár katalógusának hozzáférhetővé tétele is elhangzott a tervek között. Szintén célkitűzésként fogalmazódott meg az a törekvés, hogy életszerűbbé tegyék a gyűjteményt és ezáltal közelebb hozzák a ferences rend történetét is.

7. Tömegtermelés vagy állományvédelem? Új digitalizálási gyakorlat az OSZK-ban – Mészáros Tamás (főosztályvezető, Országos Széchényi Könyvtár)

A nemzeti könyvtárnak a digitalizálás után is kettős feladata marad: megőrzés és szolgáltatás, így a céloknál figyelembe kell venni a tömeges digitalizálás, a műtárgy-digitalizálás szempontjait, valamint az állományvédelmi és szolgáltatási szempontokat is. Minőségi és mennyiségi növekedést kell felmutatniuk, de a felhasználók szélesebb köre számára a digitális objektumok folyamatos elérhetőségét is biztosítani kell. A nemzeti könyvtár sokféle dokumentumtípusának megfelelő digitalizáló eszközöket kellett választani, de műtárgyvédelmi, állományvédelmi szempontok figyelembevétele mellett az is fontos volt, hogy a meglévő eszközparkhoz is integrálható és jól karbantartható legyen az eszköz. Hangsúlyos volt a dokumentumkímélő gépek beszerzése, és megteremtették a szükséges hardveres és szoftveres környezetet is a digitalizációs munkafolyamat kiszolgálására. Emellett a szakértelem is fontos szempont, a digitalizáló kollégák számára folyamatosan képzéseket tartanak. A digitalizáló központot 2022 februárjában átadták az OSZK 8. emeletén, ahol klimatizált raktári férőhely is biztosítja a folyamatos üzemet. A projekt a következőképp zajlik: a gyűjteményrész, dokumentumok, példányok kiválasztása után (elsősorban az 1850 előtti dokumentumokon) a Restaurátor műhely állományvédelmi felmérést végez, a dokumentumokról adatlapot töltenek ki. Ezután a digitalizálási terveket, elveket rögzítik, melybe minőségirányítási és állományvédelmi feladatokat, valamint tartalomszolgáltatási célokat is beépítenek. Végül az előadó a fizikai dokumentumból a digitális technika általi megvalósítás példájára a Ferenc pápának ajándékozott, az OSZK által készített Pray-kódex díszmásolatát említette.

8. Ahol a bölcsészettudományi kutatások és a közgyűjtemények találkoznak: a mesterséges intelligencia – Maróthy Szilvia (fiatal kutató, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet)

Az előadásban megismerkedhettünk a mesterséges intelligencia alkalmazásával a bölcsésztudományi kutatásokban. A mesterséges intelligencia története az ötvenes évekre nyúlik vissza, ekkor vetődött fel, hogy képes-e a gép válaszolni a kérdéseinkre. Ma már a mesterséges intelligencia átszövi a mindennapjainkat: jelen van a telefonos applikációkban (kamera funkciók), a webes szolgáltatásokban (fordító, képfelismerő, kereső) és az ajánlórendszerekben (reklámok özöne). Az előadó ezután ismertette, hogy hol van jelen a mesterséges intelligencia a bölcsészettudományban, majd a big data kutatások (makroanalízis) és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról beszélt. Nagy adatmennyiség jön létre a digitalizált tartalmak által: born digital kezelés, webarchiválás, kutatási adat repozitóriumok, nyílt, kapcsolt adatok. Az adatelőállításban és a tudásmegosztásban a hagyományos szerepkör, hogy a közgyűjtemény feldolgoz, megőriz, szolgáltat, a kutatási intézmények pedig a történeti dokumentumokat tárják fel, elemzik, értelmezik, narratív bemutatását végzik. A profitorientált szereplők meg a kulturális örökséget pénzért szolgáltatják. Léptékváltás szükséges ebben, fontos a szerepkörök átgondolása, legyenek közös (közgyűjteményi és kutatási) projektek, alkossanak ökoszisztémát. Az előadó szerint nem az a fő kérdés, mit hogyan digitalizáljunk, hanem az, hogy mit kezdjünk a digitális tartalmakkal, és hogy mit hogyan digitalizáltunk már? A legfontosabb a teljesség, a hitelesség, és a pontosság.

9. A born digital irodalmi hagyatékok és e-mailek archiválása a közgyűjteményekben – Szűcs Kata Ágnes (digitális tartalomfejlesztő, Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ) – Kalcsó Gyula (digitális tartalomfejlesztő, Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ)

Az előadást fogalmak pontosításával kezdte Kalcsó Gyula. Mi is a „born digital”? Mi a „Born digital – írói hagyaték”? Utóbbira a legjobb példa a Rushdie-archívum (Atlanta, Georgia, USA). Az író eszközei (számítógép, laptop, egyéb adathordozók) bekerültek a könyvtárba, az azon lévő adatokat dolgozták fel. A feldolgozás, az archiválás fontos kérdéseket vet fel, hiszen a tartalom sem változhat a hordozón. Az előadó bemutatta az OAIS (Open Archival Information System Referencia) modellt, amely a digitális környezetben keletkező adat/információ hosszú távú megőrzésére szolgál, majd a megőrzés különféle információs csomagjait. A modell előírja azt is, hogy milyen típusú metaadatokat kell az információs csomagoknak tartalmazniuk. A digitális archiválásnak sosincs vége, 5-10 év múlva elavul a hordozó, nem lehet pontos mintát mondani az írói feldolgozáshoz, mindig különböző, változó csomagokat lehet/kell előállítani.

Szűcs Kata folytatta az előadást az intézményi email archiválás nehézségeivel. Beszámolt az eddigi gyakorlati tapasztalatairól, szabványokról, metaadatokról, hosszú távú megőrzésről. A gyakorlati lépéseket mindig az intézmény igényéhez alakítják ki: válogatás, rendszerezés, exportálás, konverzió, csomagolás. Az email sokat fejlődött a megjelenése óta, nem egyszerű szöveges üzenet már, hanem mellékletei vannak, naptárral van összekötve. A hosszútávú megőrzéshez, információk kinyeréséhez a háttérben megbújó rengeteg metaadatot is meg kell őrizni. Nagyon oda kell figyelni az emailek formátumára, belső felépítésére, és hogy a megőrzés milyen problémákba ütközik. Minden intézménynek saját igényére kell szabni a folyamatot, nincs azonosan elvégezhető.

10. A kutatási adatok minőségközpontú kezelése – Koltay Tibor (ny. főiskolai tanár, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem)

Koltay Tibor előadásában arról beszélt, hogy a tudományban a dokumentumközpontú szemléletet felváltja, vagy legalábbis kiegészíti az adatközpontú gondolkodás. Az adatminőség kérdésének megismeréséhez az adatok ökológiájának ismerete szükséges, amelyek magukba foglalják az adatok újrafelhasználását, és az ezt elősegítő szolgáltatásokat. Az adatok minőségének biztosítása része az adatműveltségnek, ami szorosan kapcsolódik az információs műveltséghez. Ezután megtudtuk, hogy mik az adatok minőségi és kontextuális jellemzői, valamint mik az adatszabványok. Az adatok hitelessége mellett az adatok gondozása is nagyon fontos feladat, része a kutatási adatok kezelése, az adatrepozitóriumok hozzáférésének biztosítása, és a technikai infrastruktúra megteremtése, mindebben nagy szerepe van a könyvtárosoknak. A legfontosabb minőségi jellemzők egyike a bizalom, ez a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek esetében lényegében automatikus. A következő jellemző a használhatóság, ami azt jelenti, hogy az adatok megtalálhatók, hozzáférhetők és használható formátumban vannak. Az adatoknak bitek szintjén azonosnak kell lenniük egy korábbi, elfogadott és ellenőrzött állapottal. A kutatási adatok kezelése kapcsán két fogalmat ismerhetünk meg, az adatkormányzást és az adatműveltséget, a két fogalom szorosan összetartozik. A minőségi jellemzők többsége érvényes a nagy adatokra (Big data) is. Öt tulajdonság jellemzi a nagy adatokat: a mennyiség, a sebesség, a változatosság, az érték és különösen fontos az érvényesség. A megbízhatóságnak a származás és tárolás tekintetében is meg kell felelni. További fontos tényezők az adatok integritása, a tároló számítógépek és tárolási platformok megbízhatósága, a rendelkezésre állás, az időszerűség, a felelősség és a jó hírnév.

11. Kutatási adatkezelést támogató szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetemen – Nagy Gyula (főigazgató-helyettes, Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár)

Az előadás a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának kutatási adatkezelést támogató szolgáltatását mutatta be. A kutatási adatok kezelésének (Research Data Management – RDM) egyre nagyobb szerep jut az Open Access átalakulásában, nemcsak a megjelent kutatási eredmények fontosak, hanem az Open Science szerint a kutatás során keletkező eredmények, adatok dokumentálása, tárolása, megosztása, újrafelhasználása is. Nemzeti és nemzetközi pályázati rendszerben már követelmény a kutatási projektek során keletkezett kutatási adatkezelés formális leírása, azonban még nincs eldöntve, hogy kik fogják végezni ezt a tevékenységet. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtára 2017 óta több intézménnyel vette fel a kapcsolatot kutatási adatkezelést támogató szolgáltatás témában. Elsőként a munkatársak online képzésen vettek részt, ahol elsajátították a legfrissebb nemzeti és nemzetközi trendeket és tudnivalókat. Ezt követte 2020-ban az RDM témára vonatkozó kérdőíves kutatás, amivel felmérték az egyetem kutatóinak elvárásait, igényeit, majd értékelték és szabadon hozzáférhetővé tették a kutatási jelentést. Ezt követően megtervezték és elindították a kutatási adatok kezelésére vonatkozó szakértői tanácsadást. Egy projekt keretében az egyetem megvizsgálta, hogy mi szükséges ahhoz, hogy egy intézményi adatrepozitórium megszülessen. A SZTE Klebelsberg Könyvtár Szerzői Eszköztár honlapján kapott helyet a Kutatási adatkezelés menüpont, ahol „az RDM kalauz, a FAIR irányelvek, a Kutatási adatkezelési terv, a Kutatási adatrepozitóriumok és Szolgáltatásaink” találhatók. A könyvtár a honlapon chat alkalmazást is bevezetett. A szegedi kutatók számára éveken belül megvalósul egy intézményi kutatási adatrepozitórium is.

12. Új adatkezelési szolgáltatások a Corvinus Egyetemen – Kurucz Erika (kutatási adatfelelős, Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár)

Kurucz Erika előadását három fő téma köré csoportosította. Az elsőben arra kereste a választ, hogy miért olyan fontos az adatkezelési szolgáltatás, és miért pont most ennyire fontos?

Az informatikai robbanás, az európai értékrendben bekövetkezett változások tudományos paradigmaváltást eredményeztek. Ez a kutatási adatok kezelésével kapcsolatos szemlélet megváltozását is elindította. Előadásának második részében azt vázolta fel, hogy az adatkezelési szolgáltatások konkrétan milyen szolgáltatásokat takarnak az egyetemen. Említette az új adatkezelési eszközöket, valamint azt, hogy hogyan tudják támogatni a pályázókat. Könyvtáruk vállalta, hogy szolgáltatásaival segíti az adatkezelési tervek megvalósításában a kutatókat, mivel az egyetemen kutatástámogatásként is funkcionálnak, emellett olyan stratégiát terveznek, ami a kutatóknak iránymutatásul szolgálhat. Figyelik a hazai adatrepozitoriumok működését. Harmadikként annak a kérdőíves kutatásuknak az eredményét ismertette, amelyekből kiderültek a kutatási adatokkal kapcsolatos hallgatói, kutatói vélemények, az azzal kapcsolatos gyakorlat, az adatkezeléssel kapcsolatos elvárások, illetve nehézségek.

13. Kutatásiadat-kezelés támogatása a KIFÜ-ben – Lencsés Ákos (adatspecialista, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség)

A KIFÜ ügyfélköre magába foglal köznevelési intézményeket, felsőoktatási intézményeket, közgyűjteményeket, és a kutatási intézményeket is. A KIFÜ széles körben látja el ezeket olyan IKT szolgáltatásokkal, mint a hálózati szolgáltatások, az azonosítási és hitelesítési szolgáltatások, a felhő-szolgáltatások, a szuper számítógép kapacitás-szolgáltatás és a multimédia szolgáltatások. Lencsés Ákos ezután bemutatta az EOSC-t (European Open Science Cloud), az informatikai szolgáltatások integrált kezelését, melynek csak a KIFÜ tagja Magyarországról. Két EOSC alprojektről beszélt. Az egyik az EOSC Future, ami lényegében az igények feltérképezéséről szól, a másik alprojekt a NI4OS-t (National Initiatives for Open Science in Europe), melyben 15 ország 22 intézménye vesz részt. Magyarországot itt a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) és a KIFÜ képviseli. Feladatai között szerepel a nemzeti nyílt tudományos irányelvek kialakításának elősegítése, a szolgáltatók csatlakoztatása az EOSC-hoz, a FAIR-adatkezelési alapelvek adaptálásának megkönnyítése, valamint konzultációk, tréningek szervezése. Az előadó bemutatta még a KIFÜ open science hírfolyamát. Megismerhettük EOSC Champion programot, mely a nyílt tudomány és a kutatásiadat-kezelés intézményen belüli népszerűsítésében, oktatásában, egyetemi oktatók és könyvtárosok részvételével folyó programsorozat. A gyakorlati alkalmazás példájaként e-learning tananyagról, majd a DEENK NI4OS-Europe projektben végzett tevékenységéről hallhattunk. Zárásként a KIFÜ és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriuma együttműködéséről volt szó. Ebbe a körbe tartozik többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2022 szeptemberében induló datasteward (adatgazdász) képzésben való részvétel, az Invenio-alapú adatrepozitórium tesztelése, valamint a közös fejlesztési- és pályázati projektek megvalósítása is.

Villám Judit, MKE Társadalomtudományi Szekció

Comments are closed.

Blog Home