BICZÓ ZALÁN könyvtáros, helytörténész

Biczó Zalán 1974. szeptember 7-én született Győrben. A győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1993-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán okleveles könyvtáros képesítést szerzett 2000. június 20-án. Az államvizsga után a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárban helyezkedett el általános szaktájékoztató munkakörben, ahol munkáját 2006. március 1-jén főtanácsosi címmel ismerték el. 2006. szeptember 1-jétől a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar könyvtárosa. A jogi szakkönyvtárban tájékoztatás, feldolgozás, MTMT-s anyagok felvitele és az általa létrehozott, Európában egyedülálló miniállami különgyűjtemény gyarapítása, felügyelete tartozik feladatai közé. Idegen nyelv ismerete: angol, német. Az MKE Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének tagja.

2016-tól a Széchenyi Alumni magazin (A győri Széchenyi István Egyetem öregdiák-magazinja) szerkesztője.

Munkakezdés előtt a könyvtárban.

A miniállam gyűjtemény.

BICZÓ ZALÁN PUBLIKÁCIÓI

2005 óta publikál. Tanulmányai, cikkei megjelentek a Hitvallás című katolikus egyházmegyei lapban, a Jogtörténeti Szemlében, a Jog, állam, politika c. jog– és politikatudományi folyóiratban, a Könyvtári Intézet K2 Kísérleti Műhelyében, a Kisalföldi Könyvtáros c. folyóiratban és a Kisalföld c. Győr-Moson-Sopron Megyei Hírportálban.

KÖNYVEI

• Biczó Zalán: A győri ETO életrajzi lexikona, 1904-1945. Győr : Palatia, 2021. 203 p.
• Biczó Zalán: Életrajzi lexikon a Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskola, a Szab. Kir. Győrbelvárosi Nyilvános Alreáltanoda és a Győri Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola tanárairól . Győr : [Biczó Z.], 2021. 95 p.
• Biczó Zalán: Gróf Esterházy Móric és Győr. Győr : Biczó Z., 2020. 62 p.
• Biczó Zalán: Gróf Széchenyi István és Győr : győri sajtó- és dokumentumgyűjtemény. Győr : Palatia Nyomda és Kiadó Kft., 2021. 220 p.
• Biczó Zalán: Albertkázmérpuszta és temploma. Győr : [Biczó Z.], 2019. 81 p.
• Biczó Zalán: A vértanú plébános Szemelliker Antal, 1882-1919.  Győr : A.D. 2001 Nyomdaipari Kft., 2019. 82 p.
• Biczó Zalán: A Győri Atlétikai Club története: 1919-1945. (2019). Győr : A.D. 2001 Nyomdaipari Kft. 163 p.
• Biczó Zalán: A győri olasz hadifoglyok emlékezete. Győr : [Biczó Z.], 2018. 90 p.
• Biczó Zalán: A győri felsőoktatásban végzett városi elöljárók emlékezete: különös tekintettel a 19. századra. In.: Győri Tanulmányok 39. Győr : Palatia Nyomda & Kiadó Kft., 2018. 93-129. p.
• Biczó Zalán: A győri ETO (1904-1945) emlékek és sikerek. Győr : Dr. Kovács P. M. Kvt. és Közösségi Tér, 2016. 399 p.
• Biczó Zalán: A győri Magyar Waggon- és Gépgyár mérnöki-művezetői-tisztviselői lexikona, 1896-1939. Győr : Dr. Kovács P. M. Kvt. és Közösségi Tér, 2015. 160 p.
• Biczó Zalán: Győri orvos almanach. Győr : Petz A. M. Okt. Kórház, 2012. 251 p.
• Biczó Zalán: Életrajzi lexikon a győri leánygimnázium tanárairól, 1908-1950. Győr : Kazinczy F. Gimn. Alapítványa, 2013. 94 p.
• Biczó Zalán – Grászli Bernadett: Borsa Antal, 1902-1974. Győr : Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2012.140 p.
• Biczó Zalán: Győri jogász almanach. Győr : M. Jogászegylet Győr-Moson-Sopron M. Szervezete, 2011. 262 p.
• Biczó Zalán: A győri jogászképzés évszázadai. Győr : Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2011.282 p.
• Biczó Zalán: Szemelliker Antal, 1882-1919. Győr : [Biczó Z.], 2011. 62 p.
• Biczó Zalán – Zsebedics József.: Győr-Pinnyéd története és hitélete. Győr : Hazánk, [2010]. 167 p.
• Biczó Zalán: Az albertkázmérpusztai templom története. Győr : [Magánkiad.], 2010. 70 p.
• Biczó Zalán: “Bemegyek szent templomodba” : a XX. században épült templomok a Győri Egyházmegyében. Győr : Szentlélek Templom és Otthonfenntartó Alapítvány, 2007. 248 p.
• Biczó Zalán: A Győri Ítélőtábla története. Győr : Győri Ítélőtábla, 2007. 179 p.
• Biczó Zalán: Győri orvoséletrajzi lexikon. Győr : [Magánkiad.], 2006. 60 p.
• Biczó Zalán: Lélek és élet : A győri Szentlélek-templom építése és első húsz éve, 1985-2005. Győr: Szentlélek Templom és Otthonfenntartó Alapítvány, 2005. 233 p.

A PUBLIKÁCIÓS LISTÁBÓL KIEMELVE

Biczó Zalán könyvei megtalálhatóak a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményében, néhányuk digitalizált formában is 

23 könyv, több ezer oldal. Hatalmas kutató/gyűjtő, szerkesztői és írói munka, rengeteg energia, kitartás és alázat rejlik a sorok mögött.

„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” (Széchenyi István)

Biczó Zalán termékeny helytörténet-kutató. Gyökerei mélyre nyúlnak. Győrben született, itt él és szinte minden évben/kétévente fontos értékkel, újabb kutatási, gyűjtési eredménnyel, egy-egy könyvvel/tanulmánnyal (néha hárommal!) gazdagítja szeretett városát.

Küldetése, hogy sajátos eszközeivel feltárja a múltat, mindezt szívvel-lélekkel és nagy szeretettel téve. Könyvei küldetése (melyek lapjain „megszólal a múlt”), hogy továbbadják az embereknek a hely- a város történetet, melyet egyszer majd ők is továbbadnak és örökül hagynak gyermekeik, unokáik számára.

Biczó Zalán könyvei értékállóan útmutatásul is szolgálnak a ma és a jövő emberének; általuk   megismerhetjük gyökereink egy-egy darabját és írásait tanulmányozva – Gilbert Highet-et idézve – „…meghalljuk térben és időben messze élő társunk hangját, amint értelmünkhöz és szívünkhöz szól.”

A győri helytörténész igazi lokálpatrióta, aki munkája, helytörténet-kutatói és publikációs tevékenysége mellett emléktáblákat avat, előadásokat tart (Biczó Zalán: Életrajzi lexikon a Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskola, a Szab. Kir. Győrbelvárosi Nyilvános Alreáltanoda és a Győri Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola tanárairól Beszélgetőtárs: Szalai Zsolt. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=XF0-9vEW6lE), könyvbemutatókon, sajtótájékoztatókon vesz részt, de azért az olvasásra is jut ideje. Kedveli a kortárs magyar írók könyveit, különösen Háy János, Tóth Krisztina és Grecsó Krisztián írásait. Foglalkoztatja és szívesen olvassa a XX. századi magyar történelmet bemutató könyveket is, melyekkel sokat foglalkozott az Esterházy Móricról és Széchenyi Istvánról szóló emlékkönyve  kapcsán. Nagyon szeret győri lenni és Győr városában élni.

Az albertkázmérpusztai könyvbemutatón

Mit jelent és miért szép az Ön számára Győr?

Szülővárosomat nagyon szeretem, Győr barokk főterét, a belvárosi sikátorokat, a Káptalandombot, a püspökvárat sokszor csodálom és örülök, hogy ebben a szép és nyugodt városban tölthetem életem napjait. Csak budapesti egyetemi éveim miatt voltam távol Győrtől. A belvárosi házak, a szép sarokerkélyek, az ódon paloták egy barátságos és élhető várost varázsolnak elém a mindennapokban. Mivel már az életrajzi lexikonjaimon keresztül is láthatom a régi győrieket, sokszor belegondolok a régi emberek helyzetébe. Tudom, hogy hol éltek és melyik régi hivatalokba, iskolákba mentek dolgozni, hivatásukat teljesíteni.

Pusztai Csaba győri festőművész alkotása

Forrás: http://pusztaicsaba.com/festomuvesz-gyor/galeria/gyor-varosat-abrazolo-festmenyek

Az egyetemen mi volt a szakdolgozatának témája?

Már a szakdolgozatom is győri kötődésű téma volt: a Győri Egyházmegyei Könyvtár története címmel írtam meg. Nagyon fontos volt számomra, hogy a budapesti egyetemi tanulmányaim után azonnal a győri városi könyvtárban kezdhettem el könyvtárosi pályámat, ahol már a gyakorlatomat is végeztem. Kiváló kollégákkal dolgozhattam; szeretném kiemelni dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató úr (Szinnyei-díjas országosan ismert könyvtáros) segítségét és támogatását abban, hogy az akkor a könyvtár által szerkesztett Győri Életrajzi Lexikon munkáiban fiatal pályakezdőként sok feladatot kaptam és részt vehettem a szerkesztők melletti kutatásokban.

Fontos tapasztalatokat szerezhettem a kutatási módszertanban: a helyismereti könyvek világát alaposan megismerhettem, részt vehettem gyakorlati kutatásokban, elmehettem levéltárakba ezáltal a további munkáimat is megalapozhattam.

Fontos tapasztalatokat szerezhettem a kutatási módszertanban: a helyismereti könyvek világát alaposan megismerhettem, részt vehettem gyakorlati kutatásokban, elmehettem levéltárakba ezáltal a további munkáimat is megalapozhattam.

Gyermekkorában sokat forgatta a Panoráma útikönyvek sorozatát különösen a miniállamokról szóló külön kötetet; majd évtizedekkel később különleges gyűjteményt alakított ki a törpeállamokról a Széchenyi István Egyetem jogi kari könyvtárában. 

Európa legkisebb önálló államainak (Monacó, San Marino, Liechtenstein, Andorra és még ide sorolva a kissé nagyobb területű Luxemburgot) különleges kiadványkollekcióját hoztam létre évek munkájával. Kiutaztam Bécsbe, ahol Willi Tamás ügyvéd úr segítségével kezdeményeztem a miniállamok nagykövetségein a kapcsolatok felvételét. Mindegyik helyszínen nagyon készségesen és támogatóan fogadták egyedülálló elképzeléseimet és tervezetemet. A liechtensteini gyűjtemény a legjelentősebb; közel 500 könyv, melyek feldolgozása most kezdődött el, a gyűjtemény gyarapítása pedig ajándékpéldányok által folyamatosan bővül. Az uralkodó herceg és a liechtensteini kormányzat is tud a győri kollekcióról és kapcsolatban vagyok sok ottani szervezettel, intézménnyel.

Kapcsolódási pontok, érdekességek a miniállamok és Győr között.

Győr város történeti múltjához személyesen is kötődik a Liechtensteini Fejedelemség uralkodója és családja, ugyanis Győrben halt meg Maximilian von und zu Liechtenstein (Liechtenstein Miksa) győri végvidéki főkapitány 1643-ban. A győri főkapitány testvére pedig I. Károly Liechtenstein első hercege, a Liechtenstein hercegi ház megalapítója. Az 1608. évi XXVII. törvénycikkben írnak személyéről is:

„Liechtenstein Károly herczeg ur és testvére, Miksa, magyarokká fogadtatnak – Miután a király Ő felsége, a mi legkegyelmesebb urunk, méltóságos Liechtenstein Károly herczeg urat, a Liechtenstein-ház kormányzóját, hasonlóképen Liechtenstein Miksa urat, ennek apai testvérét hű szolgálataik alapján az ország karainak és rendeinek ajánlani méltóztatott: 1. § A karok és rendek mind a királyi felség iránt való hüséges engedelmesség nyilvánitása végett, mind pedig némely főpap és báró urak közbenjárására, őket maguk közé és társaságukba bevették és befogadták: 2. § Remélvén, hogy ők, letett esküjökhöz képest, a hazának jó polgárai lesznek.”

Rengeteg levelezés segítségével sikerült a ma már közel nyolcszáz könyvből és egyéb dokumentumból álló gyűjteményt kialakítani. A liechtensteiniek különösen nagy segítséget nyújtanak, az uralkodó is tud a gyűjtemény létezéséről és örömmel vette a győri polgári kezdeményezést. A szerzemények között az elsősorban jogi munkák mellett számtalan tudományos, művészeti könyv és album is megtalálható. Elsősorban egyetemi kutatók és hallgatók találhatnak információt a különleges helyzetű apró köztársaságról vagy az Európában található apró hercegségekről. Elmondható, hogy az Andorrai Völgységről, a Liechtensteini Fejedelemségről, a Luxemburgi Nagyhercegségről, a Monacói Hercegségről és San Marino Köztársaságról számos remek és fontos tudományos olvasmány megtalálható Győr városában. A jogi kar könyvtárában beszerzésemnek köszönhetően megtalálható – mintegy parlamenti különgyűjteményként – a 1867-től 1990 az összes országgyűlési, parlamenti jegyzőkönyv eredeti könyvkötésekben.

Biczó Zalán a pompás könyv- és kiadványgyűjteménnyel helyi (elsődlegesen a győri Széchenyi Egyetem igényeit kiszolgáló) és országos tájékoztató központot alakított ki. (a szerk.)

 Helytörténet-kutatóként milyen módszerrel dolgozik?

Rengeteg kutatóórát töltöttem és töltök a győri levéltárakban (a győri városi, a megyei valamint az egyházmegyei archívumokra gondolok). Amíg nem volt ennyi lehetőség a digitális térben is kutatni, addig bizony számtalan napot tartózkodtam a levéltárosok társaságában. Megszámolhatatlan anyakönyvet, győri illetőségi törzslapot néztem meg, melyek és a korabeli újságok segítségével  összeálltak a hivatásrendi és sporttörténeti valamint egyháztörténeti munkáim.

Felhők alatt, háztetők felett. Gyűjtőmunkán Pozsonyban.

Melyek kutatása főbb területei?

Kutatásaim leginkább az életrajzi lexikonok, az egyháztörténet és a sporttörténet köré csoportosultak.

Szívesen foglalkoztam a régi tanárokkal is: így középiskolai tanulmányaim színterének régi (Kazinczy Ferenc Gimnázium – volt leánygimnázium) és a szomszédságban lévő főreáliskolai tanárok emlékét is (mostani Révai Miklós Gimnázium) megörökítettem.

A lexikonokban már több mint kétezer régi győri középiskolai tanárról, orvosról, jogászról, jogakadémiai tanárról, sportolóról, írtam megemlékező sorokat úgy, ahogyan a lexikonokban szokásos: rövid és lényegre törő névcikkekben.

„A mű a maga nemében hiány­pótló, s egyben összegző munka Győr jogász társadalmáról. A kötetet elsősorban a Győr vá­ros történetét és jogtörténetét kutatóknak ajánljuk, de haszonnal forgathatják a téma iránt érdeklődök is. …A szerző dicséretére kijelenthető az, hogy jelen munkája „unikális, Győr városának egyik szakmai hivatásrendjét méltó módon bemutató, a város kultúráját és történetét jól prezentáló kiadvány” méltó helyet foglal el mind az életrajzi, mind a helytörténeti, mind a jogtörténeti munkák között.” (Albert András: Győr város jogászainak életrajzgyűjteménye. In.:Jogtörténeti Szemle 2012. 2. sz. 56-57 p.)

A könyvből számos érdekesség mellett megtudhatjuk például azt is, hogy Vörösmarty Mihály fia, Vörösmarty Béla Győrben táblaelnökként vezette a felsőbíróságot. (a szerk.)

Az egyházi könyveim bemutatják egy templom felépítését és életét (Szentlélek-templom), a huszadik századi közösségek erőfeszítését, hogy új templomuk lehessen (a XX. századi győri egyházmegyei templomok építéstörténete), egy teljesen elfeledett mártír pap, egy Sopronban kivégzett plébánosnak is emléket állítottam (Szemelliker Antal), akit az elcsatolt osztrák területen temettek el. Érdekességnek gondolom azt is, hogy Magyarország egyik legnyugatibb szegletében lévő kis templomról is írtam, ami a határtól mindösszesen pár lépésre, de még magyar területen található ékszerdoboz, amit Habsburg Frigyes építtetett. Mindegyik könyvem kiadásánál – ami sokszor nagyon nehéz feladat – megjelentek jólelkű és az értékőrző munkát becsülő és támogató emberek.

A vértanú plébános – Szemelliker Antal 1882-1919 című kötet bemutatóján.

 Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/news/13431/66/Gy%C5%91r-Moson-Sopron-ter%C3%BClet%C3%A9n-j%C3%A1rva

Szemelliker Antal fülesi sírjánál.

Helytörténet-kutatóként ki(k) től kapta a legtöbb bíztatást és a legnagyobb segítséget?

Sok biztatást kaptam Zsebedics József és Benkovich Ferenc plébánosoktól, Szalay Gyula jogi kari volt dékántól valamint édesapámtól, Biczó Alajostól. Sok segítséget pedig dr. Horváth Sándor Domonkostól, aki két munkám mellé állt és a megyei könyvtár kiadta a munkáimat.

„Örömmel írok előszót Biczó Zalán könyvtáros és Zsebedics József plébános urak könyvéhez, amelyben Pinnyéd történetét dolgozzák fel. Pinnyéd jelenleg Győr város része. A könyv két részre oszlik, első részében Biczó Zalán könyvtáros úr írja le a település történetét, második részében pedig Zsebedics József plébános úr foglalkozik Pinnyéd vallási életével, lelkipásztori ellátásával.

Igen, számunkra múltunk ismerete – jövőnk alapja és reménye!

Isten áldása legyen e könyv alkotóin és olvasóin!”

(Dr. Pápai Lajos püspök előszava. In.: Biczó Zalán – Zsebedics József: Győr-Pinnyéd története és hitélete)

Fotó: Pozsgai Krisztina

Forrás: Életünk utcái, terei 18. Győr-Pinnyéd. Biczó Zalán előadása – galéria

„Örömmel teszek eleget Biczó Zalán felkérésének, hogy az albertkázmérpusztai templomról szóló, ismét komoly kutatásról tanúskodó, új könyvével kapcsolatban egy kis előszót írjak. Zalán a győri Szentlélek templomunk építéséről és első húsz évéről nagyon alapos művet adott ki a kezeiből. Továbbá együtt fáradoztunk azon, hogy az olyannyira viharos és nehézségekkel teli 20. század hitéletét bemutató, sok értékes templom építésének történetét megörökítettük a „Bemegyek szent templomodba” c. könyvben.” … „Kívánom, hogy mindazok, akik e gondos munkával készült könyvet kezükbe veszik, igaz szellemi és lelki haszonnal tegyék, ahogy a templom is egy ékszerdoboz, melynek kincse a szíveket is gazdagítja.” (Benkovich Ferenc pápai prelátus, plébános)

Emléktáblák viszik tovább az elődök örökségét.

Két emléktábla állításban volt vezető szerepem: az egyik Esterházy Móric miniszterelnök emlékét hivatott felidézni korunk embere számára, aki a bencés gimnázium hallgatója volt és akiről könyvem is jelent meg Gróf Esterházy Móric és Győr címmel. Érdemes megemlíteni, hogy Esterházy Péter nagyapjáról van szó, akinek személye többször is feltűnik az ismert Harmonia Caelestis című könyvében. A bencés gimnázium igazgatója és perjele is támogatta az ötletemet, valamint nagy segítséget nyújtott a Herendi Porcelánmanufaktúra, aki az emléktáblát elkészítette. Az emléktábla avatásról szóló cikkem forrása: Honismeret, 2020. (48. évf.) 6. sz. 152-154. p. Teljes szöveg: Elektronikus Periodika Archívum.

Az emléktábla-avatás a bencés gimnázium előtt.

Balról jobbra: Esterházy György, Biczó Zalán, Tóth István Konstantin, dr. Schmidt Péter.

A másik tábla a győri születésű Östreicher Emilnek állít emléket, aki Puskás Ferenc kitűnő labdarúgó legfőbb segítője volt a világ egyik leghíresebb sportklubjánál a Real Madridnál. Ebből a tettből is, – amit Villányi Tiborral közösen hoztunk létre – kiviláglik, hogy a győri ETO futball- és kézilabdacsapatának szurkolója vagyok. Már gyermekkoromban Édesapámmal minden győri ETO-meccsen jelen voltunk és szorítottunk a legendás Verebes-féle kitűnő csapatnak és ez a sportkötés nem halványult, sőt. Láttam, hogy a győri ETO kezdeti története nincs feldolgozva és szinte semmit sem tudunk a régi győri sportvilágról, pedig már akkor is sokszor kimentem a győri sportpályákra. Így született meg az ETO történetéről szóló munka és később az ETO személyi lexikona valamint a Győri Atlétikai Club története is feldolgozásra került. Az emléktábla avatásról szóló cikkem forrása: In.: Honismeret, 2020. (48. évf.) 4. sz. 133-135. p. Teljes szöveg: Elektronikus Periodika Archívum.

Fotó: Vas Balázs

Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/news/13468/66/Eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1t-avattak-%C3%96streicher-Emil-sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1z%C3%A1n%C3%A1l

2021-ben jelent meg a Széchenyi István és Győr című könyve.

Mivel a Széchenyi Egyetem könyvtárosa vagyok 2006 óta, ezért megvizsgáltam Gróf Széchenyi István és Győr városa kapcsolatát is. A városban sokszor megemlékeztek különböző évfordulók alkalmával a nemes grófról és sok kitűnő dolgozat született főként a győri főgimnáziumi és a főreáliskolai tanárok tollából.

Biczó Zalán: Gróf Széchenyi István és Győr c. könyv előszavából idézve:

„A Széchenyi Istvánról elnevezett egyetem könyvtárosaként nagy tisztelettel adózva készítettem el Győr város és a Legnagyobb Magyar kapcsolatát sajátosan a sajtóanyagok szempontjából vizsgáló kutatómunkámat. … Érdemes tudni, hogy már 1836-ban Győr város közgyűlése díszpolgárnak választotta meg Széchenyit. … A Gróf győri díszpolgári oklevelének szövege és a Fő tér Széchenyiről elnevezett közgyűlési anyagai is megjelennek a könyvben. Érdekesség, hogy Győr város impozáns főterét Széchenyi István halála után pár nappal máris átnevezték emlékére! …..A győri sajtó 1857-1945 közötti időszaka volt a kutatási területem. Főként a Győri Közlöny, a Győri Hírlap, a Dunántúli Hírlap és a Győri Nemzeti Hírlap híranyagai olvashatóak a gyűjteményben. A sajtóanyagok időrendben követik egymást.

A szövegeket betűhíven közlöm.

Emlékezzünk Gróf Széchenyi Istvánra!”

A kötet a Magyar Művészeti Akadémia, az egyetem és az Universitas-Győr Alapítvány támogatásával jelent meg.

A könyvhöz Széchenyi Timea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke, Széchenyi István bátyjának, Pálnak a leszármazottja írt köszöntőt:

„Örvendek, hogy a legnagyobb magyar, Gróf Széchenyi István életének egy olyan fejezetét kutatta és írta le Biczó Zalán, amely ennek előtte még nem sikerült senkinek Széchenyi mindennapjaiban.

…Az olvasó valamint a ma élő Széchenyiek számára rendkívül fontos, amit olvashatunk Gróf Széchenyi Istvánról. Sok mindent még nem tudunk Széchenyi István életéről: ez a könyv is hozzájárul annak az életnek a megismerésére, ami a Magyar Nemzet felvirágoztatását jelentette és jelenti a mai napon is.

…Gróf Széchenyi István születése 230. évében méltó ünnep ennek a könyvnek a megjelenése! A részletek tekintetében kiváló a könyv tartalma: visszatekintés a korabeli történésekre, a történelmet a jelent és talán a jövőt meghatározó információ.”

Köszönettel: Gróf Széchenyi Tímea”

Fotó: Széchenyi István Egyetem/Májer Csaba József

Jelenleg min dolgozik és melyek a további tervei?

Kéziratban elkészítettem és kiadásra vár Späth Gyula győri polgármesterről szóló monográfia; ebben a gyűjtőmunkában a volt polgármester külföldön élő rokonai segítettek.

Közel tíz éve gyűjtöm az anyagot a Győri Mérnök Lexikon összeállításához. A könyvtári és levéltári kutatómunka, a régi győri illetőségi lapok. valamint korabeli újságcikkek és könyvek alapján kutatom a műszaki értelmiség múltját. A lexikon az 1945-ig a városban tevékenykedő több mint 300 mérnököt (építész, gépész, vasúti, vízügyi, általános, vegyész, állami és magán, építőmérnök, kohómérnök, gyári és erdőmérnök stb.) valamint a győri építőmestereket mutatja majd be, rövid életrajzok formájában. A Győr Városi Műszaki Hivatal, a Magyar Kir. Államépítészeti Hivatal, Magyar Kir. Földmérési Felügyelőség, a Rábaszabályozó Társulat, a Szigetközi Ármentesítő Társulat, a MÁV Forgalmi és Osztálymérnökség, a Magyar Kir. Folyammérnökség, a Magyar Kir. Kultúrmérnöki Hivatal, a Magyar Kir. Erdőigazgatóság, a Magyar Kir. Erdőfelügyelőség, a Kir. Kerületi Iparfelügyelőség, a Győri Mérnök és Építész Egylet tagjai, a győri vagongyár és más győri gyárak mérnökei, a győri építészek és építőmérnökök, vegyészmérnökök, gépészmérnökök, kultúrmérnökök, általános és üzemi mérnökök, középiskolai mérnöktanárok is benne lesznek az életrajzi munkában, amely várhatóan jövő őszre készül el.

Hertbert Casson idézetével kívánunk Biczó Zalánnak további jó munkát és sikeres alkotói tevékenységet: „Hasznos életcélt találni és azt kitartóan megvalósítani – ez az egyik titka minden olyan életnek, amelyet érdemes megélni.” (a szerk.)

 Keszi Erika Zsuzsanna