Gyorsjelentések az MKE 52. vándorgyűléséről

A rendhagyó módon online megrendezett vándorgyűlésről – a naprakész tájékoztatás érdekében – Kecskeméti Gergely, az OSZK Információ- és Tartalomszolgáltatási Főosztályának vezetője a könyvtárosok levelezőlistáján, a KATALIST-en naponta közzétette a kollégái által készített gyorsjelentéseket.

Gyorsjelentés az MKE 52. budapesti Vándorgyűlése első napjáról

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Pest Megyei Szervezet partnerségével Nemzedékek szolgálatában: 2020–2021. Kihívás, kreativitás, könyvtár címmel 2021. július 8–9-én Budapesten rendezi meg 52. Vándorgyűlését, az idei évben először az online térben.

A Nyitó plenáris ülés első köszöntőjét Barátné prof. dr. Hajdu Ágnes, az MKE elnöke tartotta. Kitért arra, hogy a 2020. évi vándorgyűlés – soha nem látott módon – a járványhelyzet miatt elmaradt. Ugyanakkor rávilágított arra is, hogy volt pozitív hozadéka a pandémiás időszaknak: a megbízható információhoz való minél szélesebb körű hozzáférés szükségletét további nézőpontokkal bővítette. Beszélt az MKE újításairól, a vándorgyűlés címének és alcímének jelentőségéről, a személyes és online programokról.

A következő köszöntőt videós bejelentkezés útján Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár tartotta. Büszkeségét fejezte ki a könyvtárosok felé a pandémia során tanúsított helytállásukért, ötleteikért.

Harmadikként Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának köszöntőjét hallgathattuk meg. Elmondta, hogy az utóbbi 1,5 év nehéz volt, de a könyvtárosok a lehető leginnovatívabb módon oldották meg ezt az időszakot. Kifejezte abbéli reményét, hogy a következő vándorgyűlésen már lehetőség lesz a személyes találkozóra. Köszönetet mondott mindenkinek, aki segített abban, hogy az 52. Vándorgyűlés megvalósulhasson.

A köszöntőket követően két szakmai előadás következett. Elsőként – videófelvételről – Glória Pérez-Salmerón (az IFLA elnöke 2017–2019) Libraries on the move for sustainable development címmel tartott angol nyelvű, magyar felirattal ellátott előadást. Spanyolországban, a járványhelyzet miatt bekövetkezett első lezárás alkalmával 90 napra bezárt minden: a könyvtáraknak ki kellett találni, hogyan juttassák el az emberekhez az információt. A spanyol kormány 2025-ig szóló tervében a járványt megelőzően is hangsúlyos volt a digitalizáció kiterjesztése, a pandémiás helyzet kialakulása erre csak ráerősített: meg kell szüntetni a digitális szakadékot, ami miatt nem egyenlő módon fér hozzá mindenki az információhoz; fejleszteni kell az alapvető digitális készségeket a lakosság körében. Fontos, hogy az adatkultúrában, az adatmenedzsmentben dolgozók megfelelő kompetenciákkal rendelkezzenek, valamint a könyvtárak szociális elköteleződése.

A második szakmai előadást Rózsa Dávid tartotta A nemzet könyvtára 2021–2025: stratégiánk alapjai címmel. Bemutatója elején beszélt az adatokról, amelyeket a Könyvtári Intézet összegyűjtött, s amelyekből látni lehet, hogyan küzdött meg a magyar könyvtári rendszer a pandémiás helyzettel. Ezt követően felvázolta azt a hat stratégiai fontosságú területet, amely meghatározza az OSZK következő éveit:

• Nemzeti feladatellátás: a könyvtár kincseit hozzáférhetővé kell tenni minden felhasználó számára határon belül és kívül. Erre nagy tömegben a digitális tér nyújt megoldást. Emellett nemzetközi szinten is meg kell ismertetni a gyűjteményt az iránta érdeklődőkkel. Kiemelte, hogy dolgoznak azon, hogy a Mikes-program valódi tudástranszferré alakuljon, ne csak egyirányú legyen az áramlás.
• A hazai és a nemzetközi kapcsolatrendszer építése, fenntartása: a nemzetközi könyvtárszakmai, tudományos szervezetekben aktív az OSZK jelenléte, a nemzeti könyvtári kapcsolatok azonban fejlesztendők. Kiemelte a kultúrstratégiai intézményekkel való együttműködés fontosságát mind a szolgáltatások terén, mind az észszerű forrásfelhasználás jegyében.
• Könyvtári tudásközpont – könyvtári szakemberképzés: beszélt a tervezett belső továbbképzésekről, valamint az akkreditált könyvtári továbbképzésekről: több kulcstanfolyam megújítása és indítása is napirenden van.
• Országos könyvtári fejlesztések: elmondta, hogy a tervek szerint az ősz folyamán élesítik az OKP-t és a Nemzeti Névteret, amelynek fejlesztésén a PIM Digitális Bölcsészeti Központjával közösen dolgoznak, valamint várhatóan szintén ősszel költözik a felhőbe a Mokka-ODR adatbázis, amely az OSZK üzemeltetésébe kerül.
• Adatelemzés és -szolgáltatás (Kultstat): elmondta, hogy a Kultstatban jelzett problémákat javíttatták, a jövő útja azonban nem az, ami eddig volt. A Könyvtári Intézetben dolgozó kollégák dolgoznak a kérdőíven, retrospektív adattisztítást végeznek. Az OSZK az adatok közzétételét és elemzését is modernizálja, ehhez többféle szoftvert tesztel.
• Szolgáltatáscentrikus szemlélet, digitális tartalomszolgáltatás: a könyvtárnak nemcsak őriznie, de szolgáltatnia is kell gyűjteményét: nyitott kulturális térré kell válnia fizikai helyén és a virtualitásban is. Beszélt az OSZK legújabb teréről, a Történeti Fénykép- és Videótár olvasóteréről, a hamarosan indítandó szolgáltatásokról, a kézirattári szolgáltatásról (Babits-levelek), a kódexek és a kódextöredékek stb. digitális közzétételéről.

A délelőtti ülésszak végén következett a Fitz-díjak átadása Szóllás Péter, az EMMI Könyvtári és Levéltári Főosztályának főosztályvezetője tolmácsolásában. Az átadó az elmaradt, 2020-as díjak átadásával kezdődött:

• Rozsondai Marianne: A magyar könyvkötés a gótikától a művészkönyvekig – Kossuth Kiadó,
• Víg Károly: A rovartani kutatások története Magyarországon: A kezdetektől a Magyar Entomológiai Társaság megalapításig – Savaria Múzeum,
• Mátyás és az igazságszolgáltatás. Az Országos Bírósági Hivatal tudományos konferenciája szerk. Peres Zsuzsanna, Révész T. Mihály – Országos Bírósági Hivatal.

A 2021-es díjak átadásával folytatódott:

• Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt – Naphegy Könyvkiadó,
• Kocsis Noémi: Bakancslista – Magyarország – 777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél – Scolar Kiadó,
• Petercsák Tivadar: A magyar képeslap története – Látóképek, csókküldemények, ünnepi üdvözletek – Kossuth Kiadó.

A nyitó plenáris ülés második felében a digitális eszközök lehetőségeinek segítségével kerültek átadásra 2020. és 2021. évi díjak. A személyes találkozás hiányában az egyesület meglepetésvideóval készült a díjazottaknak.

A 2020-as év díjazottjai:  

2020-ban a Magyar Könyvtárosok Egyesületéért Emlékéremben részesült a szervezetben betöltött példamutató szakmai tevékenységéért és több mint húsz évre visszanyúló szakmai pályafutásáért dr. Amberg Eszter, az Országos Széchényi Könyvtár jogi és stratégiai főigazgató-helyettese.

Díjazásban részesült a könyvtárak megújuló szolgáltatásaiban végzett szerepvállalásáért, számos olvasásnépszerűsítő programban való közreműködéséért, három évtizedes szakmai, oktatói tevékenységének elismerésért a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár régióigazgatója, Haszonné Kis Katalin.

Közel négy évtizedes könyvtárszakmai tevékenysége és a szakmai közösségért végzett elkötelezett, fáradhatatlan tevékenységért elismerésben részesült dr. Kührner Éva, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtára főkönyvtárosa.

Szakmai elhivatottságáért, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetében végzett több évtizedes tevékenységéért díjat kapott Nagy Gábor, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum nyugalmazott könyvtárosa.

Negyvenéves könyvtári pályafutása alatt különböző területeken megmutatkozó felkészültségéért és a zalai közösségek tudatos fejlesztéséért díjat vehetett át a Lenti Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, Német-Baksa Judit.

A 2021-es év díjazottjai:  

Az egyesület a Bibliográfiai Szekció és a Fitz-díj bizottság szakmai munkájában való közreműködésért, illetve a kulturális statisztika területén végzett kiváló munkája elismeréseként díjazásban részesült Bárdosi Mónika, a Központi Statisztikai Hivatal társadalomstatisztikusa.
Laudáció

Négy évtizedes magas színvonalú elméleti és gyakorlati tevékenységével, a gyermekkönyvtári munka területén országosan is elismert szakmai módszerek kidolgozásáért részesült díjban a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatóhelyettese, dr. Bihari Albertné.
Laudáció

A közösségért végzett odaadó munkájáért, civil szakmai szervezeti tevékenységéért, aktivitásáért, a szakmában bizonyított hivatástudatáért elismerésben részesült Buriánné Tarró Edit, a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója.
Laudáció

Könyvtárszakmai munkája során a jogi szakkönyvtári területen elért eredményeiért és az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer kialakításában való részvételéért dr. Sándor Viktória, a Győri Törvényszék Csizmadia Andor Jogi Szakkönyvtára könyvtárvezetője is díjazásban részesült.
Laudáció

Kitüntetésben részesült Winkler Csaba Lászlóné, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyűjteményszervezési osztályvezetője. a közösségért végzett lelkiismeretes munkájáért.
Laudáció

A 2020-as évben az MKE és az IKSZ Az Év Fiatal Könyvtárosa díját Fiatalok a könyvtárban, avagy hogyan szólítsuk meg őket című pályamunkájával Jakab Zsolt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár munkatársa nyerte el.

A Kovács Máté Alapítvány különdíját az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának munkatársa, Bessenyei Ágnes A Nemzeti Színház XIX. századi szövegkönyvei az Országos Széchényi Könyvtárban. A színházi szövegkönyv, mint egyedi dokumentum katalogizálása című munkájával nyerte el.

A 2021-es évben az MKE és az IKSZ Az Év Fiatal Könyvtárosa díját Békésiné Bognár Noémi, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet munkatársa Tanulás, találkozás, élmény a könyvtárban. Útmutató a könyvtári programok szervezéséhez című pályamunkája révén nyerte el.

A Kovács Máté Alapítvány különdíját Farkas Renáta, a Széchenyi István Egyetem, Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársa nyerte el A könyvtár útjai. Merre tovább könyvtárosként? című munkájával.

2019-es díjazottként Füzéki István-emlékéremben részesült könyvtári munkássága és a Könyv és Nevelés című szakfolyóirat főszerkesztőjeként végzett tevékenysége miatt Balogh Mihály.
Laudáció

2020-as Füzéki István-díjazottként köszöntötték könyvtárosi munkásságának hetvenedik évfordulóján dr. Gerő Gyulát, kinek neve elválaszthatatlan a magyar könyvtárügy fejlődésétől.
Laudáció

2021-ben a Kertész Gyula-díjat az Országos Széchényi Könyvtár egykori munkatársának, Borsos Attilának ítélték meg, a bibliográfia területén végzett kiemelkedő munkásságáért.
Laudáció

A nyitó plenáris ülés végéhez érve, idén sem maradhatott el az egyesület évfordulós elnökségi tagjainak köszöntése: 90. születésnapja alkalmából Billédi Ferencné Ibolya és Papp István, 80. születésnapja alkalmából Nagy Anikó, 75. születésnapja alkalmából Ambrus Zoltán, 70. születésnapja alkalmából Bakos Klára kapott gratulációt.

Az első nap gyorsjelentését Kovács Anita és Kovács Dorottya Marianna készítette.

Gyorsjelentés a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 52. vándorgyűlésének szekcióüléseiről, 1. rész

OLVASÓSZOLGÁLATI SZEKCIÓ

Luzsi Margó és Komló-Szabó Ágnes Párban című előadásában egy olyan programot mutatott be, amely biblioterápiás foglalkozás formájában hozza össze a meséket és a kortárs irodalmat. A foglalkozás ötlete 2020 őszén született meg, nyolc alkalommal valósult meg kis létszámú csoportokkal.

Ezt követően Benke Dániel és Varga Tünde a Halis Podcastet mutatta be, amelyben kéthetente változatos kulturális témákat dolgoznak fel. A rövid epizódok a könyvtár YouTube-csatornáján elérhetők. A podcast a zárvatartás alatt indult, és tervezik a folytatást, élő podcastepizódok megtartásával.

Dr. Décsey Sándor a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum Kölcsönözz könyvtári nagymamát! című programját ismertette. A pandémia alatt a bibliotéka elindította házhoz szállítási szolgáltatását, később pedig a „nagymamakölcsönzést” a helyi civil szervezetekkel együttműködve.

Fehérné Szabó Eszter a „silent book”-ok gyakorlati alkalmazásáról tartott előadást. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár állományában közel 100 darab silent book található. A képkönyvek óvodákban, iskolákban és terápiás célokra is használhatók.

Schmöltz Margit, a Helischer József Városi Könyvtár igazgatója a válság- és változásmenedzsment olvasószolgálati vonatkozásairól tartott előadást. Az olvasószolgálatnak alkalmazkodnia kell a speciális helyzetekhez, például elindították a MeseSzelence szolgáltatást, amely az óvodás korcsoportot célozza meg.

Ezt követte Gál Tibor előadása az Orvostudományi könyvek az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban címmel. A hallgatóság röviden megismerhette az orvosi könyvek gyarapításának előzményeit és a bibliotéka kialakításának fő célját is. A gyűjteményt az Eszterházy Károly életében modernnek tartott szakkönyvek alkotják.

Trádler Henrietta a Tripont Foto Videó Kft. Heritázs rendszerét ismertette. A projekt egyszerre digitális archívum és publikációs rendszer, amelynek egyik érdekessége az úgynevezett élő OCR használata, amelyet az előadó a balatonberényi keresztelési anyakönyveken mutatott be, a kéziratok olvasásának könnyítése érdekében.

MÚZEUMI SZEKCIÓ

A szekció első előadásában Havasné Berek Tünde és Mohácsi Zoltán a Hadtörténeti Könyvtár muzeális kincsei közül mutatott be néhányat. Betekintést kaphattunk a hadtörténeti gyűjtemény hivatali eljárásainak sajátosságaiba is.

A győri Miniállami Gyűjtemény bemutatása – Különös tekintettel a Liechtensteini Hercegség Különgyűjteményre című előadásban Biczó Zalán könyvtáros, a gyűjtemény kialakítója mutatta be a gyűjteményt, és érdekes információkat tudhattunk meg a Liechtensteini Hercegségről is.

Bessenyei Ágnes, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtár munkatársa előadásának fókuszában a speciális gyűjtemény különleges dokumentumainak feldolgozása és ennek történeti kérései álltak.

A következő előadás, illetve kisfilm (Nagy példányszámú könyvgyűjtemények aktuális állományvédelmi kihívásai) az állományvédelem nehézségeit, a resturátorok előtt álló kihívásokat mutatta be, mint például a szennyezettség; a szállítás, a költözés és a klimatizálás állományt veszélyeztető, illetve egészségkárosító következményei.

A Monguz Kft.-től Brada Hedvig prezentációjában a közgyűjtemények működésére vonatkozó statisztikai felmérések eredményeiről, valamint a pandémiahelyzetben történt rendszerfejlesztésekről számolt be.

A szekcióülést vezető dr. Kreutzer Andrea zárszavában kiemelte a digitalizált/digitális és eredeti papírdokumentumok együttélését, és fölhívta a figyelmet arra, hogy a nehézségeket legyőzve minden hagyományos és korszerű tudást állítsunk az állományvédelem szolgálatába.

TUDOMÁNYOS ÉS SZAKKÖNYVTÁRI SZEKCIÓ

A szekcióülés Czeglédi Éva, a ProQuest és Ex Libris regionális területi képviselője előadásával kezdődött, aki összefoglalta a közelmúltban a ProQuest körül zajlott változásokat (Clarivate és ProQuest összeházasodása) és a járvány ideje alatt jelentkezett kihívásokra adott válaszokat. Kiemelte a rugalmasság, az új munkafolyamatok kialakítása és az adatbázisokhoz való távoli hozzáférés fontosságát mind könyvtári, mind szolgáltatói oldalról.

Ezután kerekasztal-beszélgetés következett Pluhár Emese, Török Beáta könyvtárvezetők, Antal Istvánné főigazgató és Gaálné Kalydy Dóra főigazgató-helyettes részvételével a pandémia könyvtárakra gyakorolt hatásásról, a kényszerű zárvatartás ideje alatt elvégzett munkákról, mint a feldolgozásban felhalmozódott restanciák ledolgozása, az online szolgáltatások erősítése, a teljes körű állományellenőrzés, az új honlap tervezése, az MTMT-adminisztráció és a DOI-azonosítók bevezetése.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

A szekció első előadásában Nagy Andor a Könyvtári Intézet pandémiával kapcsolatos felméréseinek eredményeit ismertette. A járványügyi helyzet új tendenciákat hívott életre a könyvtári szolgáltatások területén. A pandémia pozitív hozadékai: az online elérhető tartalmak bővítése, a honlapok felhasználóbarát átalakítása és a digitalizálás. A könyvtárak törekednek a bezárás alatt kialakított innovatív szolgáltatások megtartására és fejlesztésére.

Gerencsér Judit, az Országos Széchényi könyvtár általános főigazgató-helyettese prezentációjában bemutatta, hogy a nemzeti könyvtár a pandémia idején milyen innovatív megoldásokat vezetett be. Kiemelte, hogy a nemzeti könyvtár gyorsan reagált a válsághelyzetre, s hogy olyan új témák kerültek a könyvtárak fókuszába, mint például az infodémia vagy az oltási kampányban való részvétel. Jó gyakorlatként említette a Könyvtári Intézet munkatársainak pandémia alatti tevékenységét a szakma széleskörű tájékoztatására.

Kálmán Rita, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója bemutatta a járványhelyzet előtt bevezetett színes programokat, amelyekkel az óvodás és az iskolás korosztályt szólították meg, valamint az intézmény pandémia alatti tevékenységét. A zárvatartás alatt bevezetett vagy előtérbe kerülő szolgáltatások közül tervezik az online szaktájékoztatás erősítését és igény esetén a könyvcsomag szolgáltatásának fenntartását is.

Péterfi Rita könyvtárigazgató (OPKM) először az intézmény életében bekövetkezett változásokat mutatta be (fenntartóváltás), majd a zárvatartás alatt elvégzett munkákat (raktári rendezés, apasztás) és az online térben megvalósuló rendezvényeket (Bod Péter könyvtárhasználati verseny). A jövő szempontjából fontosnak tartotta a referenszkérdések vizsgálatát, amellyel fel tudják mérni, hogy a gyűjtemény mely részére van a legnagyobb kereslet.

Békey Mária, az Országos Idegennyelvű Könyvtár főosztályvezetője a pandémia alatt az online térben kialakított fejlesztéseiket ismertette. Több újdonságot is bevezettek, például a bankkártyás fizetést. Ismertette azt a felhasználói igényfelmérést, amelyből kiderült, hogy az olvasók számára a legfontosabb a kölcsönzések hosszabbítása, a hosszabbítási limitek csökkentése, az online beiratkozás lehetőségének megteremtése volt. Igény mutatkozott az online felületekre is, a legkevésbé igényelt újítás az idősáv bevezetése és a házhoz szállítás volt.

Ezután az Országgyűlési Könyvtár osztályvezetői, Villám Judit és dr. Urai-Tóth Éva a pandémia 2020-as és 2021-es évei jelenléti és távmunkában folytatott munkáinak eredményességét ismertették. A parlamenti képviselők számára folyamatosan biztosított ügyelet mellett bővítették szolgáltatásaikat az online térben (tájékoztatási segédletek nyilvánossá tétele, jogi portálok és Wikipédia-szócikkek bővítése, Facebook-posztok és távoktatási anyagok készítése).

Palyik Katalin humáninformatikus, a Digitális Bölcsészeti Központ munkatársa a Nemzeti Névtér indulását és fejlesztéseinek mérföldköveit ismertette. Előadásában a Nemzeti Névtér mint metaadat-repozitórium rendszerét, funkcióit, működését a gyakorlatban is prezentálta.

A szekció határon túli előadója Bednárik Prokec Zita (Juhász Erzsébet Könyvtár, Topolya) és Lengyel Mónika (Monguz Kft.) a délvidék könyvtárügyi helyzetének felvázolása után beszámoltak a Quolto integrált könyvtári rendszerre váló átállás folyamatáról, amelynek során számos kihívással kellett megküzdeniük, mint például a több ezer cím nélküli analitika, a rendszertelenül rögzített adatmezők vagy a szerb nyelvű állomány metaadatainak egy szerb integrált rendszerbe történt korábbi rögzítése.

Zárásként a résztvevők megtekinthették Udvardy-Nagy István, a SmartFreq munkatársának szponzorfilmjét, amelyben olyan eszközöket mutattak be, amelyek az RFID-technológia segítségével tudják a könyvtárak szolgáltatásait megkönnyíteni.

Opálka Tamara, dr. Sirató Ildikó és Kovács Dorottya Marianna összefoglalói alapján készítette Bubonyicz Andrea.

Gyorsjelentés a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 52. vándorgyűlésének szekcióüléseiről, 2. rész

HATÁRON TÚLI KÖRKÉP

Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna könyvtárosai egy-egy videóban mutatták be, hogyan működtek könyvtáraik a pandémia alatt: milyen eszközökkel védekeztek, szerelkeztek fel; milyen szolgáltatásokat vezettek be annak érdekében, hogy ne veszítsék el a használókat, és milyen hatással volt a könyvtár intézményére és a könyvtárosokra a kényszerű zárvatartás. A levetített hat kisvideó elérhető az MKE YouTube-csatornáján és a vándorgyűlés honlapján.

A horvátországi Pélmonostor városi könyvtárának érdekesebb online programjai a járvány alatt: Misu, a törpe és a könyvtárosok péntek esti meseolvasással és kreatív feladatok megoldásával szórakoztatták a kisebbeket; a nagyobbaknak virtuális műhelyt hoztak létre, amelyben Jancsival és Juliskával tanulhattak programozni a gyerekek; a középiskolásoknak könyvtárhasználati kisvideókkal (például katalógushasználat) készültek, és olvasáskihívást indítottak a Facebookon.

Romániai könyvtárosok színes felvételeiből állt össze a második kisvideó. A korlátozások felkészületlenül érték őket. Általában az első két hónapban adminisztratív feladatokat végeztek, majd a katalógus finomításával, segédletek készítésével, a digitalizálás előkészítésével, tudományos kutatással foglalkoztak, valamint online tartalmakat fejlesztettek. Amint lehetőség nyílt rá, ablakon keresztül kölcsönöztek („kertkönyvtárak”). A pandémia alatt mindent megtettek, hogy megtartsák olvasóikat, ennek ellenére a látogatók száma csökkent a nyitás után. Észrevehető a használók körében, hogy megtapasztalták az online lét csapdáit is, például a monitorfüggőséget. A felismerés nyomán a szülők visszatérnek a mesekönyvekhez és az esti mesélésekhez, amelyekhez a könyveket remélhetőleg a könyvtárból szerzik majd be.

A Kapocs Könyvtári Csoport képviselője foglalta össze, hogy a Vajdaságban hogyan reagáltak a járvány miatt kialakult helyzetre: bővítették, népszerűsítették a Vajdasági Magyar Digitális Adattárat, színes online tartalmakat hoztak létre, digitalizáltak, hangsúlyt fektetve a helytörténeti vonatkozású dokumentumokra, bevezették a Qultót, több könyvtár megújult (Szabadka, Kishegyes, Törökkanizsa), Topolyán Kóder klubot indítottak a 8–14 éves korosztálynak, a költészet napjára online szavaltak verseket.

A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete rímekre faragott kisvideójában egyrészt megismerkedhetünk annak tisztújítás utáni állapotával, másrészt egy-két sorban számos könyvtár járvány alatti, utáni tevékenységével. Bepillanthatunk az egyesület stratégiájának főbb pontjaiba is.

A körképet Az ukrajnai könyvtárak a pandémia idején című összeállítás zárta. A könyvtárak biztosították a szabad hozzáférést a bibliográfiai és a tényadatokhoz, és folyamatosan, több csatornán elérhetők voltak a használók számára. A közösségi média felületein közvetítéseket, bejelentkezéseket készítettek, ingyenes számítógépes oktatást tartottak, könyvcsomagokat állítottak össze, maszkot varrtak, horgoltak, foglalkozásokat, megemlékezéseket tartottak.

ZENEI KÖNYVTÁROSOK SZERVEZETE

Először Grégász Miklós, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár médiatárosa beszélgetett Jávorszky Béla Szilárddal, a Magyar Zene Háza könyvtárvezetőjével. A beszélgetésből kiderült, hogy az MZH a populáris kultúrával is foglalkozni szeretne. Céljuk kutatóbázis kialakítása a magyar populáris kultúra történetével kapcsolatos könyvekből, hanghordozókból, folyóiratokból, filmekből, fotókból.

Ezután a Csorba Győző Könyvtár negyvenéves Zeneműtárát mutatta be Kovácsné Sorossy Csilla. Az évforduló alkalmából kiállítás is készült. A Zeneműtár történetén kívül a tervekről is szó esett, mint a digitalizálás, a digitális zongora beszerzése, a fiatalabb korosztály megnyerése (például szabadulószoba által).

Az OSZK januárban indult Hangtár adatbázisát Illyés Boglárka mutatta be. Beszélt arról, hogy a kategorizálás során milyen nehézségekbe ütköztek. Bemutatta az oldal használatát: böngészés, tartalmi kiemelések, tematikus válogatások. Vázolta a terveket is: tematikus aloldal létrehozása, további felhasználóbarát fejlesztések.

MEGYEI KÖNYVTÁRI KÖRKÉP

A délelőtti programban három blokkban négy-négy megyei könyvtár vezetője tartott egy-egy prezentációt arról, mi történt megyéjük könyvtáraiban a pandémia hónapjai alatt, majd ezt követően válaszoltak a kérdésekre.

Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vezetője az olvasóbarát intézkedésekről számolt be, mint például az ingyenes előjegyzés, amelyet népszerűsége miatt a jövőben is megtartanak. Kiemelte, hogy 9,2 millióra nőtt a távhasználatok, valamint nőtt az új beiratkozók száma is. A zárás hónapjai alatt megtörtént az UNESCO Világ könyvfővárosa 2023 pályázat előkészítése és benyújtása, és elkezdték az FSZEK 2021 és 2027 közötti stratégiai tervének kidolgozását.

A Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója, Kovács Béla Lóránt előadásában elmondta, hogy intézményével az UNESCO Kreatív városok progamjába nyújtottak be pályázatot City of literature címmel. Bevezették könyvtári automatákat, amelyek teljes kihasználtság mellett működtek, és azt tapasztalják, hogy a pandémia után is sokan használják ezeket. Ugyanakkor a beiratkozott olvasók számában folyamatos, jelentős csökkenés mutatkozik.

A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár intézményvezetője, Horváth Péter arról számolt be, hogy először a könyvek házhoz szállítását vezették be, majd 2021 februárjában átálltak a küszöbkönyvtár megoldásra. Sikeresen megoldották az otthoni munkavégzésre való fokozatos átállást. A home office-ban rekordjavítás, elmaradt analitikus feltárások pótlása, valamint az irodalomkutatások frissítése zajlott. A könyvtár Könyvtámasz című magazinja is útjára indult.

A Békés Megyei Könyvtár elmúlt időszakáról Rakonczás Szilvia számolt be. Jelentős energetikai felújítást végeztek el, és otthoni munkavégzést tudtak bevezetni. Nyáron az elmaradt programokat sikeresen bepótolták. A novemberi zárás újabb épület-korszerűsítéssel esett egybe. Intenzívebbé tették online jelenlétüket, bővültek digitális szolgáltatásaik. A nyitást követően is megmaradt a digitális szolgáltatások használatának aránynövekedése.

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár tevékenységéről Tőzsér Istvánné Géczi Andrea igazgató számolt be. Az otthoni munkavégzés bevezetés mellett a munkatársak lelki egészségére is kiemelt figyelmet fordítottak. Az elmúlt időszakban egy 1,5 éves felújítást zárnak le, a visszaköltözés és az informatikai rendszerek beüzemelése zajlik. Elindult a könyvtár havilapja, a Bródy Magazin, és a www.summajatirom.hu címen útjára indult a könyvtár helyismereti portálja is.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója, Horváth Sándor Domonkos, előadásában 2020. novemberi adatok alapján megállapította, hogy csak a korábbi olvasók 25%-a mutatott aktivitást. Bevezették a félretételi kölcsönzés lehetőségét, ez a szolgáltatás népszerűsége miatt a jövőben is megmarad. Számos videóközvetítést készítettek, így tartották meg például március 15-ei ünnepségüket. Kiemelt hangsúlyt fektettek arra, hogy maguk is műsorokat készítsenek, saját szakembereikkel és eszközeikkel. Emellett jelentős helytörténeti művek előkészítésében is közreműködtek.

A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatóhelyettese, Huszkáné Horvát Andrea beszámolt róla, hogy ablak-, küszöb-, kapu- és teraszkölcsönzéssel is próbálkoztak a zárvatartás alatt. Infografikákon mutatta be, hogy június 29. és július 6. között mekkora növekedés mutatkozott a beiratkozások, a látogatások és a kölcsönzött dokumentumok számában. Online térbe költöztettek programokat minden korosztály számára. Youtube-csatornájukon az elmúlt időszakban 149 felvételt tettek közzé, amelyek 44 125 megtekintést generáltak.

A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, Varga Gábor, a közelmúltról egy dolgozói kérdőív eredményeit bemutatva számolt be. A kérdőív a pandémia időszakáról tartalmazott kérdéseket, amelyet a dolgozók kb. 70%-a töltött ki. A kérdések a home office-ra, a kommunikáció minőségére, a munkavégzés hatékonyságára vonatkoztak.

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Tomasovszki Anita mutatta be intézményük és a megye jó gyakorlatait: folyamatos módszertani segítségnyújtás a megye könyvtárainak; kölcsönzés működtetése (ajtó-, ablak-, küszöbkölcsönzéssel és házhoz szállítással); online beiratkozás, félretétel és előjegyzés bevezetése, Poket-automaták beüzemelése. Felújított stúdiójukban számos videót és online tartalmat hoztak létre, rendezvényeikről élő stream formájában tudósítottak Youtube-csatornájukon.

A Csorba Győző Megyei és Városi Könyvtár vezetője, Miszler Tamás beszámolt a Könyv(fu)tár szolgáltatás bevezetéséről, amelynek keretében Google-űrlap segítségével adhattak le könyvigénylést az olvasók, és Pécs területén kiszállították az igényelt könyveket. Az ősz során az 1. számú könyvtárbuszt is könyvátvevő ponttá alakították. A naponta előkészített könyvcsomagok száma gyakran meghaladta a százat, online tartalomszolgáltatásaik erősödtek, Youtube-csatornájukon egyes tartalmak a 600.000 megtekintést is elérték.

A Balassi Bálint Megyei Könyvtár Közművelődési Intézet igazgatója, Molnár Éva előadásában pozitív üzeneteket igyekezett átadni. Salgótarjánban az elmúlt időszakot a könyvtár épületének energetikai felújítása határozta meg. A zárvatartás alatt részleges állományleltár kezdődhetett, kialakításra került a Pont neked elnevezésű, tiniknek szánt olvasói tér, házhoz szállították a könyveket.

A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár igazgatója, Sikaláné Sánta Ildikó hangsúlyozta, hogy a lehető legteljesebb nyitottsággal várták az olvasókat, próbálták működtetni az intézményüket. Az olvasók kiszolgálására könyvtárteraszt hoztak létre. A zárvatartás alatt a teljes kölcsönözhető állomány ellenőrzése megtörtént. Megkezdték az új stratégiai terv elkészítését, amelybe már a pandémiás tapasztalatokat is beépítették. E-könyvtáruk számos új tartalommal bővült. A digitális tartalmakról tematikus ajánlókat készítettek, és városismereti applikációk is készültek.

Horváth Adrienn, Kovács Anita és Maczelka Árpád beszámolói alapján készítette Bubonyicz Andrea.

Gyorsjelentés a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 52. vándorgyűlésének szekcióüléseiről, 3. rész

A GYERMEKKÖNYVTÁROS SZEKCIÓ ÉS A KÖZKÖNYVTÁRI EGYLET KÖZÖS SZEKCIÓÜLÉSE

Laki Ildikó (főiskolai docens, Milton Friedman Egyetem) előadásában a 2021 júniusában végzett felmérés eredményei ismertette. A kb. 90 könyvtáros részvételével zajló vizsgálatban a válaszok 1/3-a Budapestről érkezett. Vizsgálták a járványhelyzetnek a könyvtárosok mentális egészségére és munkavégzésére gyakorolt hatásait, valamint a könyvtárak online térben létrejött új szolgáltatásait. Az olvasói és könyvtárosi visszajelzések alapján az járványhelyzet alatt indult új kezdeményezéseket megtartják.

Goda Beatrix (könyvtáros, Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár) előadásában a képkönyves könyvtári foglalkozások pedagógiai-oktató-fejlesztő céljait, módszertanát ismertette. Ezek a csak képeket tartalmazó könyvek az óvodás- és iskoláskorú gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően a történetmondás kompetenciájának kialakítására, a nyelvi készségek fejlesztésére, akár hátránykompenzációra is alkalmasak. Az egyes történetek egyénileg, párban vagy csoportosan feldolgozva az olvasóvá nevelés, a biblioterápia vagy akár a művészeti nevelés céljaira is alkalmazhatók.

A következő négy előadás Covid és a gyerekkönyvtár gyűjtőcím alatt, az ország négy gyermekkönyvtárának karanténidőszak alatti pozitív és negatív tapasztalatait foglalta össze. Mindegyik könyvtár igyekezett kihozni a legtöbbet a speciális helyzetből az olvasók igényeinek kiszolgálása érdekében. A gyermekfoglalkozások, a könyvajánlók, az ünnepekhez kapcsolódó tematikus programok az online térbe költöztek, s a könyvtárak célja a hagyományos és az online térben való jelenlét együttes fenntartása lett.

Dienes Éva (vezető, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Sárkányos Gyerekkönyvtár) előadásában többek között kiemelte, hogy az online közvetítések során a háttérben lévő könyvek mintegy indirekt könyvajánlóként is funkcionáltak, a FSZEK könyvtárosainak bemutatkozó kisfilmjei pedig a könyvtárosszakma népszerűsítését is szolgálták.

Barbara néni és az online lehetőségek tárháza címmel Muntyán Barbara (gyermekkönyvtáros, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) mutatta be a FSZEK egyik fiókkönyvtárának sikeres kezdeményezéseit, mint például a kisebbeket mondókázással és könyvajánlóval megszólító Süni-programokat, illetve a kamaszoknak szóló online biblioterápiás beszélgetéseket.

Németh Szilvia (gyermekkönyvtáros, Vörösmarty Mihály Könyvtár, Székesfehérvár)
előadásában a székesfehérvári gyermekkönyvtár tagkönyvtáraival együtt szervezett, az online térbe helyezett programjait (például húsvéti vetélkedő) mutatta be. Emellett szó volt az online környezetbe történő költözés nehézségeiről is, továbbá az előadó hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a könyvtáraknak az interaktív tartalmakkal a gyermekeket és szüleiket is egyaránt meg kell szólítaniuk.

Ezután Endrédiné Szabó Erika (vezető, BEMKK Nagy Károly Városi Könyvtár, Bicske) Csiki-csuki avagy „koronás” kalandjaink az elmúlt két évben bemutatója következett. A cím utalt a könyvtár gyakran váltakozó nyitva és zárva tartó periódusaira. Az első karanténidőszak alatt a bicskei könyvtár munkatársai az idősebb generációt segítették informatikai problémák megoldásában az unokákkal való kapcsolattartás érdekében, olvasásnépszerűsítő programjaik közül pedig kiemelhető a Nyomozás Bodzával elnevezésű online vetélkedő.

Végezetül dr. Bogdán Csaba (ügyvezető, DartsMatek) Legyen minél nagyobb élmény a könyvtár! – Interaktív, digitális darts játék című előadásában a könyvtári foglalkozások újragondolásához is használható szoftvert mutatta be, amely játékos formában a matematikai alapképességek fejlesztésére, és speciális tanulási problémák kezelésére is alkalmas (https://dartsmatek.hu/).

MEGYEI KÖNYVTÁRI KÖRKÉP
2. RÉSZ

4. blokk

A szekcióülés délutáni részében folytatódott a megyei könyvtárak beszámolója a 2019-es vándorgyűlés óta eltelt időszakról, különös tekintettel a pandémiára és az ahhoz való alkalmazkodásra.

Buriánné Tarró Edit (Vörösmarty Mihály Könyvtár, Székesfehérvár) beszámolt a látogatások és a kölcsönzések számának csökkenéséről, valamint a közalkalmazotti státus megszűnése miatt fellépő nehézségekről is. Jól szervezett és hatékony volt a home office-ban végzett munka. A zárvatartás idején nagyarányú selejtezés, átrendezések, saját online tartalmak karbantartása és belső szakmai képzések zajlottak. Az online megjelenést tervszerűen növelték, lehetővé tették az online beiratkozást, megszervezték az új kölcsönzési megoldásokat.

Tóth Máté (Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre) is a munkavégzés új feltételeinek megteremtéséről és a fokozott online jelenlét eredményeiről számolt be. A házhoz szállítást új szolgáltatásként vezették be, de a nyitás után is fenntartják. A helyi önkormányzattal a közvetlen járványügyi teendőkben is együttműködtek. Népszerűséget hozó sikerként az online versmondóversenyt emelte ki.

Liebhauser János (Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd) kiemelte a stratégia mint kiindulópont fontosságát a rendkívüli helyzet adta problémák megoldásában is. A szinte rögtön megindított házhoz szállításnak is köszönhetően a kölcsönzési forgalomban nem volt jelentős csökkenés. A home office-ra való átállás elősegítette az országos programokhoz való kapcsolódást. A térség könyvtári hálózatára már kevésbé sikerült ezt az aktivitást kiterjeszteni. Az új könyvtárépület és a költözés tervezésére (a Modern Városok Program keretében) kiválóan alkalmas volt ez az időszak.

Czakóné Gacov Katalin (Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, Szolnok) videón bemutatta a 2020-ban végzett épületfelújítást. A Családbarát munkahely című pályázat forrásai lehetővé tettek munkakörülményeket javító fejlesztéseket és programokat is. A Területi Szolgálat tanácsadással és jó gyakorlatok megosztásával segítette a megye könyvtárait. A használókkal való kapcsolat járvány utáni erősítésére is születtek tervek.

Rózsa Dávidnak az olvasói létszám változásaival kapcsolatos kérdésére a következő válaszok születtek:

Székesfehérvár: A 11 %-os visszaesés kezelhető. A mérés lehetőségei korlátozottak voltak, mostanában, a nyitás után válik világossá a csökkenés mértéke. Fontos feladat lesz az olvasók visszaszerzése.

Szolnok: A házhoz szállítást a fenntartó sokáig nem tette lehetővé, az első szakaszban a kölcsönzés erősen visszaesett. A „könyvtárpakk” szolgáltatás sikeres volt, és az olvasók sokáig ragaszkodtak hozzá. A teljes nyitás óta erősen megélénkült a forgalom. A használói kapcsolatok helyreállítása érdekében a 2021-es nyári zárás csak pár napig fog tartani.

Szentendre: A kölcsönző használók számának mintegy 10%-os visszaesése a kölcsönzött dokumentumok számának 50%-os visszaesésével párosult. Ez azonban nem fejezi ki azt, hogy hány ember életében játszott fontos szerepet a könyvtár a járványidőszakban. Az olvasói visszajelzések kifejezetten megélénkültek.

Szekszárd: A leggyakrabban bejáró könyvtárhasználók megmaradtak, ami megnyugtató. A könyvkölcsönzések száma nem esett vissza. A könyvtárat ritkábban használók körének szokásaira valószínűleg tartósabb hatást gyakorolt a könyvtár nélküli élet tapasztalata. Az ő megtartásuk érdekében már a szóban forgó időszakban is tettek lépéseket (heti-, sőt napilapok kölcsönzése). Visszaszerzésük nehéz és hosszabb folyamat lehet.

5. blokk

Dr. Baráthné Molnár Mónika (Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely) beszámolt a közelmúltban zajlott IKR-cseréről és állami számvevőszéki vizsgálatról is. A pandémia idején a könyvtár bekapcsolódott a maszkok csomagolásába, az önkéntes véradásba, felajánlotta segítségét a helyi oltóponton is. A felhasználók körében népszerű volt a Könyvterasz szolgáltatás és a streamelt előadások. A megye városi és kistelepülési könyvtárai saját kezdeményezésből különféle programokat indítottak.

Dr. Baranyai Tamás (Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém) beszámolója alapján a home office lehetősége mellett a bejáró dolgozók védelmét is megoldották. A pandémia alatt elvégezték az állományellenőrzést, kisebb átrendezéseket és műszaki munkákat. A nyitás után elsősorban a középiskolás és fiatal aktív korosztály visszaszerzésén dolgoznak. A fokozott online jelenlét és használat a közösségi oldalakon valósult meg. Bevezették a könyvcsomagok összeállítását, az ablakos kölcsönzést. A fiókkönyvtárakban lehetővé tették a napi- és hetilapok olvasását, az iskolákban letéti állományt helyeztek el. Céljuk 2022-re elnyerni a minősített könyvtári címet, és a város készül az Európai Kulturális Főváros 2023 programra.

Mikolasek Zsófia (József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya) videón mutatta be a költözés miatt éppen 2020 márciusában bezárt könyvtárban zajló munkákat. A szolgáltatások az új épületben 2021 áprilisában–májusában indultak el két lépcsőben. A zárvatartás alatt podcastokkal, könyvajánlókkal, majd helyismereti anyagokkal és kvízekkel is jelentkezett a könyvtár. A gyermekkönyvtár Zsákbamacskának elnevezett kölcsönzést kínált, személyre szabott válogatással. Kiemelkedően sikeres online programok voltak a szerzőkkel való beszélgetések és a rendhagyó irodalomórák.

Kiss Gábor (Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg) prezentációjában a könyvtár új online tartalmait mutatta be. A könyvtár elnyerte a minősített könyvtári címet és a Családbarát munkahely minősítést. Apasztást és állományellenőrzéseket végeztek. A zárttéri szolgáltatásra vonatkozó tiltás idején megnyitották a „Deák-teraszt”, és megújították a könyvtárhelyiségek belső tereit.

Rózsa Dávid körkérdése: mit tesznek a könyvtárak az olvasók visszaszerzéséért, illetve készültek vagy tervben vannak-e olvasói igényfelmérések?

A válaszokból a következők derültek ki: az olvasók ősszel szokás szerint visszatérnek a könyvtárba, erre a ciklikusan ismétlődő szakaszra számíthatunk, de kampánnyal ez erősíthető is. Esetleges őszi korlátozások esetére az eddig legsikeresebbnek bizonyult módszereket készülnek alkalmazni, mint például a szabadtéri helyismereti séták. A szabadtéri és online programokon a tapasztalatok szerint nemcsak a könyvtár használói vesznek részt, tehát a könyvtárhasználók körének bővítését is szolgálhatják. A pandémia alatt elsajátított új készségek mindenképpen hozzájárulnak a közönségkapcsolatok hatékony ápolásához.

KÜLFÖLDI KÖNYVTÁRI KÖRKÉP A COVID UTÁN

A hallgatóság öt szomszédos ország – Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia –, valamint Csehország, Lettország és két afrikai állam – Marokkó és Kenya – könyvtárszakmai helyzetéről kapott képet az MKE által felkért külföldi könyvtárszakmai partnerszervezetek és partnerintézmények képviselőinek előadásában. A levetített videóelőadásokban hangsúlyos szerepet kaptak a pandémia okozta kihívások és nehézségek, illetve a járvány szülte innovációk.

Simon Bernadett, Vajda Henrik és Tóth Béla István beszámolója készítette Bubonyicz Andrea.