Könyvtár + Közösség + Élmény + Tudás + Megújulás = Generációk könyvtára

Posted by Buzai Csaba - augusztus 30th, 2021

Egyesületünk, a Pest Megyei Szervezet társszervezőként önálló szekciót is szervezett az 52. vándorgyűlésen Generációk könyvtára címmel. A program összeállításánál kiemelten fókuszáltunk a közkönyvtári szolgáltatásfejlesztések, trendek bemutatására – az olvasásfejlesztés, könyvtárhasználat, digitális írástudás jó gyakorlatainak megismertetésével. A szakmai előadások a könyvtárak olvasóvá nevelő, közösségépítő, tanulástámogató tevékenységét mutatták be. 

A Digitális magazinok a könyvtárakban, olvasóknak ingyenesen! szponzori előadással indult a szekcióprogram. Tavaly áprilisban a MediaCity kiadóvállalat által bevezetett újszerű üzleti modellt mutatta be Kukucska Ferenc, a Laptapír terjesztési vezetője. A Laptapir új, innovatív, praktikus és egyedi megoldás a magazinok olvasására, bárki számára, aki számítógéppel, tablettel vagy okostelefonnal rendelkezik. Nagy előnye, hogy egy lap áráért, mintegy 100 újságot olvashatunk, a korábbi lapszámok visszakereshetők, sőt az érdekes cikkeket a könyvjelző segítségével eltárolhatók.

Szekcióprogramunkat megyei társadalmi körképpel indítottuk. Péterfi Rita, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója Cseppben a tenger című előadásában a KSH adataira építve mutatta be, hogy az elmúlt évtizedekben milyen társadalmi, gazdasági változások zajlottak le Pest megyében, ill. Magyarországon. Előadásából kiderült, hogy nem véletlenül jelent nagy kihívást a könyvtárak számára az eddigi eredmények szinten tartása, hiszen az elmúlt években jelentős mértékben csökkent hazánkban a népesség száma. A bemutatott korfák jól szemléltették, hogy miként változott a népesség nemenkénti koreloszlása: hogy egyre többen vannak közöttünk, akik már a 80-90-100 évet is megélik. Általános jelenség, hogy az egyedül élők aránya egyre nagyobb, és ez a jelenség nem csak az idősebb korosztályt érinti. A statisztikai adatok tanúsága szerint az utóbbi 25 évben növekedett a tanulásra és a gyereknevelésre és -gondozásra fordított idő, mely utóbbiból az apák is egyre inkább kiveszik a részüket.

A Pest megyei könyvtárakból származó adatok alapján elmondható, hogy a jelentős mértékű apasztások mellett mégis egyre nő a könyvtárak állománya, viszont az egy főre jutó kölcsönzések száma csökken. Könyvpiaci adatokból látható, hogy míg a kiadott könyvek száma dinamikusan növekszik, a példányszámok egyre kisebbek.

Az előadó véleménye szerint a következő években a könyvtárakban érdemes lesz a gyarapítás, a programok és a szolgáltatások terén is fokozott figyelmet fordítani – a minden korosztályt érintő – egészséggel kapcsolatos kérdésekre, valamint nem elfeledkezni az idősebb korosztály és az egyedül élők számára közösségi élményt nyújtó eseményekről.

Mindannyiunk felelőssége, hogy milyen olvasási szokásokkal és szövegértési képességekkel rendelkeznek a felnövekvő nemzedék tagjai. Meggyőződésünk, hogy ebben mindenkinek feladata van, mert olvasóvá csak olvasó nevel. A tanulmányokban sok szó esik a szülők szerepéről a literációs nevelésben. Ugyanakkor eddig viszonylag kevesebb figyelem irányult arra, hogy a szülők mellett az idősebb korosztálynak (nagyszülőknek) milyen szerepe van a kisgyermekek olvasóvá nevelésében, a pozitív attitűd kialakításában. Szinger Veronika és Szabó Ildikó Én olvasok, te olvasol vagy ő olvas? Mi olvassunk! – Az olvasás generációkat összekötő jó gyakorlatai című előadásában először a nemzetközi jó példákat ismertette a generációkat összekötő olvasási programokra, melyek célja az olvasás iránti elköteleződés kialakítása és elmélyítése. (Olvasó családok Spanyolországban, „Csupa fül” önkéntesek képzése Ausztriában, Olvasó papák, mamák Finnországban). A magyarországi példák közül pedig egy olyan rendezvényt mutattak be, amelyet Kecskemét Megyei Jogú Város, a Magyar Olvasástársaság és a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár szervezett, hogy hidat építsünk három generáció között a közös olvasás, olvasóvá nevelés érdekében. A program keretében újszülöttek és családjaik, valamint a CédrusNet Kecskemét Program „Hivatásos Nagyszülő” tanfolyamát elvégzett nyugdíjasok kaptak könyvcsomagokat. Az előadás elsődleges célja, hogy rámutasson azokra a lehetőségekre, amelyek a generációk közötti literációs szokások kialakításában rejlenek.

A könyvtár, mint harmadik hely, kiválóan alkalmas a közösségi kapcsolatok erősítésére a helyi társadalomban. A közösségi tér funkció a Gödöllői Városi Könyvtárban is nagy hangsúlyt kapott az elmúlt években. Az itt folyó munkát és jó gyakorlatot mutatta be Miénk itt a tér! – avagy új könyvtári közösségi és szolgáltatási terek kialakítása és működése című előadásában Liskáné Fóthy Zsuzsanna és Istók Anna. Az intézményben 2018-tól kezdve folyamatosan megújultak a könyvtár terei és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások is. A Kamaszhíd, a Terasz Könyvtár és Zöld udvar, a közösségi irodaként működő InfoTér létező (és többnyire megváltozott) használói igényeket elégít ki, a könyvtár stratégiai céljaival összhangban. Az olvasók manapság ugyanis már nem szolgáltatásokat keresnek, hanem élményeket, olyan kulturális tartalmakat, melyeknek értékét megnöveltük más szolgáltatásokkal, kiegészítő termékekkel. Az élménykereséshez hozzátartozik a térélmény is, az otthonérzés, a szimbólumokkal megnövelt esztétikai látvány, az inspirációra, kreativitásra ösztönző tér. Ennek legékesebb példája a gödöllői Kamaszhíd, mely a felnőtt és gyermekkönyvtárat összekötő hídon kapott helyet, egyfajta átjáróként a két korosztály között.

A különböző célcsoportokra épülő közösségi tér fejlesztés tehát egyszerre nyújt a használóknak inspiratív térélményt, szolgáltatáscsomagokat, valamint új gyűjteményt. A közösségi terek kialakításánál mindig is elsődleges szempont a kiszolgálandó célcsoport igénye, valamint a közösség fejlesztése klubok, programok, kisközösségek kialakításával, működtetésével. (A járvány előtt a gödöllői könyvtárban 19 kisközösség működött, ezek nagy része a pandémia ideje alatt is tartotta a kapcsolatot online formában). Az előadás végén a három, már megvalósult fejlesztés mellett a gödöllői könyvtár bemutatta az éppen tervezés alatt álló legújabb közösségi térélményét is, a makerspace közösségi alkotótér terveit, mely egy népszerűségét vesztett könyvtári részleg, a MásArc audiovizuális részleg inspiratív környezetében kerül majd kialakításra a hozzá tartozó klubokkal, szolgáltatásokkal és gyűjteményekkel. Hiszen a gödöllői könyvtárban nem csak könyvtári dokumentumokat lehet kölcsönözni, hanem akár pingpongütőt, süteményformát, vagy társasjátékot is.

A könyvtár mint generációkon átívelő autentikus tanulási környezet: az óvodától az időskorig című előadással a szerzők – Dr. Racskó Réka és Radics Krisztina – a könyvtár tanulástámogató szerepe mellett a generációk eltérő tanulási és oktatási gyakorlatát mutatják be.

A negyedik ipari forradalom hatására az oktatás világában is komoly változások történnek. Változik, hogy milyen tudásra, milyen készségekre van munkaerőpiaci kereslet. Illetve számos új lehetőség adódik a tanulás és oktatás terén is, a technológiai fejlődés hatására. Új iparágak jönnek létre, melyek igénylik a 21. századi készségekkel rendelkező munkaerőt. Ebben az új helyzetben, új társadalmi feltételrendszerben kell, hogy megállja a helyét a könyvtár is. Azonban nem csak kihívás ez a könyvtárak számára, de lehetőség is, mivel a könyvtárak helyzetükből adódóan minden generációból megszólítják a társadalom tagjait.

A 21. századi tanulás hatékonyságánál fontos tényező a tanulók középpontba helyezése, a tanulási környezet, a fejlesztő értékelés, a kooperáció, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása.

Az előadásban továbbá szó esett a kultúraváltás hatásáról az egyénre, a kognitív képességek megváltozásával, valamint a különböző trendekről az oktatásban (mint például a digitalizált osztálytermek, gamifikáció, médiaintegráció stb.)

A szekcióprogram Újra együtt a nagy csapat – Pest megyei könyvtáros generációk találkozója címen egy kötetlenebb múltidéző beszélgetéssel zárult. Bazsóné Megyes Klára vezetésével Biczák Péter, Fülöp Attiláné és Gerber György vetített képek és az egyes korszakokat bemutató rövid szöveges összefoglalók segítségével idézték fel a pest megyei szervezet életét 1978-tól napjainkig. A Pemeksz virtuális emlékkönyvét fellapozva felelevenítették a megyeszerte rendezett könyvtárosnapok történetét, felidézték a szinte a teljes Kárpát-medencét bejáró tanulmányutakat, felsorolták a szervezet által alapított Téka- és Nagy Ferenc-díjakat, példát mutatva ezzel a jövő könyvtáros generációjának.

Könyvtár – Innováció – Élmény – Tanulás – Közösség – ezek a szavak fejezik ki szakmai találkozónk lényegét.

A PEMEKSZ szekció előadói

Comments are closed.

Blog Home