100 éve történt – Könyvtárak Trianonról és hatásáról, avagy könyvtárak által fellelhető emlékek

Posted by Buzai Csaba - július 6th, 2020

A COVID-19 világjárvány a könyvtárakat is bezáratta. Ez a kényszer a virtuális tér hatványozott használatát eredményezte. Két könyvtári produktumra hívom fel alább a figyelmet:

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye virtuális kiállítást készített Trianon témájában: “Döntés Párizsban, hatása Budapesten / A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár trianoni emlékoldala” címmel, alcímmel.

Idézet a honlapról:

„Mondanom sem kell, hogy minden talpalatnyi földért küzdeni fogunk erőnk megfeszítésének legvégső határáig.” — ígérte meg Apponyi Albert, a Párizsba 1920. január 5-én induló magyar békedelegáció vezetője a Területvédő Liga előzőleg nála járt vezetőségének. Ám rögtön hozzátette: „Méltóztassanak azt is tekintetbe venni, hogy a békekötésnél, a többi államokkal, Németországgal és Ausztriával eddig folytatott tárgyalások után kötelességem Magyarország közönségét óva inteni attól, hogy a mi működésünkhöz túlságosan vérmes reményeket fűzzön.” A dolgok aztán a második mondat szerint alakultak. Már nem volt sem tér az érdemi küzdelemre, sem a győztes országok geopolitikai szempontjait és az új utódállamok nyers érdekeit tükröző, és már 1919 elején kialakított államhatárok lényegi módosítására. A Monarchia és a történeti Magyarország szétesése elkerülhetetlen volt. Az új határvonalak megvonása azonban mindenütt „olyan hebehurgya módon történt”, a felosztás „a brutális erőszaknak és az igazságtalanságnak olyan kirívó körülményei között folyt le” (Bibó István), ami nemzedékeknek okozott mérhetetlen szenvedéseket. Háborús tűzfészekké tette a térséget, csontig hatoló gyűlöletet lobbantott fel a népek között és az egyes nemzeteken belül is. A sérelmek újra meg újra megakadályozták a szembenézést a történelmi realitásokkal, és alárendelték a demokratikus értékeket a nemzeti elégtétel vágyának.

Ezek azonban az utókor megfontolásai. A száz évvel ezelőtti budapestiek egy háborúban kivérzett ország fővárosában éltek, megszorításoktól, ínségektől és járványtól meggyötörten, a hazaözönlő katonáktól, a megszállt területekről érkező menekültektől felbolydult társadalomban, forradalmaktól szétzilált közigazgatási viszonyok között. A jövőről pedig egyre riasztóbb sajtóhírek érkeztek Párizsból.

Ez a lélektani állapot a kiindulópontja a trianoni döntés századik évfordulójára készített összeállításunknak. Az események megéléstörténetét igyekeztünk érzékeltetni dokumentumok bemutatásával, amiket könyvtárunk, elsősorban annak várostörténeti részlege, a Budapest Gyűjtemény azokból az időkből őriz. Eredeti szándékunk szerint a könyvtár kiállítótermében került volna sor erre, a járványhelyzet miatt azonban az interneten. Bízunk benne, hogy a közreadott fényképek, plakátok, nyomtatványok, térképek, cikkek, irodalmi művek és a bibliográfiai összeállítás így is kellő megjelenítő erővel hatnak, és ily módon talán még többen is lesznek, akik ezeket felhasználhatják ismereteik bővítésére, tanulásra, oktatásra.

A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár (Kaposvár) a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára a Steiner Józsefné nagyatádi képeslapgyűjtő anyagából készült kiállítással emlékezik.

A virtuális anyag közel 160 képes levelezőlapot és egyéb filatéliai elemet sorakoztat fel (…). A képeslapok felidézik a történelmi eseményeket, elcsatolt országrészeink értékeit, de megtalálhatók köztük a magyar tragédiára emlékeztető szobrok, emlékművek, országzászlók ábrázolásai is.

A könyvtárak honlapjai alapján összeállította: Haraszti Pálné rovatvezető

Comments are closed.

Blog Home