Könyvtárak a koronavírus idején – villámkörkép a világból
A koronavírus világjárvánnyá válásával párhuzamosan, bő másfél-két hónapja a könyvtárak világszerte szüneteltetik a nyitva tartásukat, és kiemelt hangsúlyt kapnak a többnyire home office-ban dolgozó könyvtárosok által működtetett online szolgáltatások. Bármelyik ország könyvtári rendszerét is vesszük górcső alá, akad néhány magától értetődő közös nevező. A zárva tartáson kívül talán a legfontosabb a távoli szolgáltatások, a könyvtári adatbázisok, a (nem csak saját) digitális gyűjtemények és az olvasójegyek online kezelhetőségének kiemelt ajánlása, a helyben használható digitális szolgáltatások távoli elérésének biztosítása a beiratkozott használóknak (ha a technikai feltételek adottak), valamint a könyvkölcsönzések automatikus meghosszabbítása vagy az izolált könyvvisszavételi lehetőségek. Általános jelenség még az ingyenesen elérhető (nem feltétlenül könyvtári, például a közmédia vagy egyéb tartalomszolgáltatók által nyújtott) médiaszolgáltatások népszerűsítése is a könyvtárak kommunikációs csatornáin. Cikkünkben a Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára által válogatott jó gyakorlatok közül szemezgetünk.
Az IFLA egy információs oldalt szentel a könyvtárak és a COVID-19 kapcsolatának, amelyen keresztül tájékoztatást nyújtanak a koronavírus terjedésének jellemzőiről, valamint általános irányelveket fogalmaznak meg a könyvtárak rendkívüli helyzetben történő működéséről, a korlátozott nyitva tartás, a zárva tartás és az otthoni munkavégzés gyakorlatáról, továbbá a könyvtári dokumentumok és egyéb eszközök biztonságos használatára vonatkozó megelőzési és védekezési eljárásokról. Az IFLA emellett ajánlást is közread a távoli elérésű szolgáltatások biztosításához, felsorolva számos lehetséges térítésmentes szolgáltatást és digitális gyűjteményt. Végezetül hírt adnak az országos könyvtáros egyesületek és a nemzeti könyvtárak, illetve az IFLA járvány alatti tevékenységéről. Az összeállítás természetesen számos, a forrásokra mutató linket is tartalmaz.
Európában a járvány egyik legsúlyosabb gócpontja Olaszországban található. Az Olaszországi Könyvtáros Egyesület (AIB) honlapján aktualizált és informatív linkgyűjteményt tesz közzé a járványhelyzetre vonatkozó friss információkkal. A járvány által legsúlyosabban érintett megye, Bergamo könyvtári hálózata zárva tart, az előjegyzéseket és a könyvtárközi kölcsönzést is felfüggesztették. Enyhítettek a beiratkozás szigorán, vagyis a regisztrációhoz elegendő a személyes iratok digitális másolatait elküldeni a könyvtár elektronikus felületén vagy emailben. A beiratkozott olvasók hozzáférést kapnak a könyvtári hálózat teljes digitális gyűjteményéhez. A tájékoztatás online referenszszolgáltatásként működik, továbbá az otthonmaradásra biztató országos kampány keretében további elektronikus forrásokat és ismeretterjesztő anyagokat bocsátanak közre. Részletes összefoglalónk a járvány alatti bergamói könyvtári szolgáltatásokról itt olvasható.
A világjárvány idején más országok könyvtáraiban is hasonló gyakorlat figyelhető meg. Németországban és Franciaországban egyaránt bezártak a nyilvános könyvtárak, és a rendezvényeiket is törölték. Az Egyesült Királyságban is bezárt a legtöbb könyvtár, ám néhány frekventáltabb, elsősorban felsőoktatási és szakkönyvtár a legszigorúbb óvintézkedések betartása mellett korlátozottan nyitva tart. Az Egyesült Államokban a Kongresszusi Könyvtár és az ALA kezdeményezte a könyvtárak bezárását, amely a kezdeti pánikot követően végül március végére megtörtént.
A legfrissebb könyvtárügyi hírekkel általában a könyvtáros egyesületek szolgálnak. Példának okáért a brit CILIP járványügyi linkgyűjteménnyel és könyvtárszakmai ajánlásokkal segíti a szigetország könyvtárainak munkáját, ahogyan az ALA is hasonló munkát végez az Egyesült Államokban. Mindkét angolszász ország külön hangsúlyt fektet a hiteles források népszerűsítésére – a pánikhelyzetben még gyakrabban felbukkanó álhírek elleni küzdelem részeként. További általános jellemző, hogy az egyes könyvtárak maguk is széleskörűen tájékoztatják közösségeiket, honlapjaikon és a közösségimédia-felületeiken egyaránt egészségügyi óvintézkedések tájékoztatóit, forrás- és jógyakorlat-gyűjteményeket téve közzé. Sok egyészségügyi szakkönyvtár a járvánnyal kapcsolatos tudásbázist üzemeltet. Erre jó példa a Coventry és Warwickshire kórházak könyvtárának forrásgyűjteménye.
Ami az online szolgáltatásokat illeti, a Kérdezd a könyvtárost! online referensz vált az elsődleges tájékoztatási formává. Az olasz példához hasonló egyszerűsített beiratkozás a jellemző Európa többi országában is, a brit könyvtárakban pedig megfigyelhető a járvány idején érvényes ideiglenes online regisztráció. Teret nyernek az elmúlt évtizedekben már kialakított digitális gyűjtemények és szolgáltatások – köztük távoktatási anyagok – amelyek most egyéni, általában közösségi médiás kreatív kezdeményezésekkel egészülnek ki. Világszerte népszerűek az ide sorolható mesefelolvasások, olvasási kihívások, zenés produkciók, amelyek többé-kevésbé a most kieső könyvtári rendezvényeket hivatottak pótolni. A Suffolk Libaries könyvtári hálózat például külön weboldalt szentel az általuk biztosított online események és livestreamek közvetítésének, de igen elterjedtek a járványügyi intézkedésekről szóló felhívások és a kapcsolódó online szolgáltatások külön kiemelésére készített weboldalak, kiemelt menüpontok is. Aucklandben a helyi könyvtárak blogon keresztül is ajánlják távoli elérésű szolgáltatásaikat.
A különböző tartalomszolgáltatók a járvány miatti kényszerű otthonmaradás megkönnyítéséhez kedvezményekkel és támogatással szolgálnak. Az Emerald a meglévő előfizetői számára nyújt útmutatást a távoli elérés biztosításához. Több nagy adatbázis-szolgáltató biztosít részleges ideiglenes térítésmentes hozzáférést: például a Taylor & Francis a COVID-19-cel kapcsolatos publikációkat tette szabadon hozzáférhetővé, a JSTOR pedig gyűjteménye egy részéhez nyújt ideiglenes hozzáférést június végéig. A Magyarországról is elérhető ingyenes elektronikus nemzetközi szakirodalmi források listáját az EISZ tette közzé honlapján. Több könyvtár is vagy ideiglenes elérést, vagy kiterjesztett használói jogosultságot kínál elektronikus és hangoskönyveihez, a párizsi könyvtárak például havi négyről hatra emelték a kölcsönözhető e-könyvek számát.
A magyar gyakorlatokkal kapcsolatos tájékozódáshoz jó kiindulópont a Könyvtári Intézet tematikus hírgyűjteménye.
Összességében elmondható, hogy a könyvtárak világszerte azonos módon reagáltak a koronavírus által okozott kihívásra. A jelenlegi helyzet mindenképpen mérföldkőnek tekinthető az online könyvtári szolgáltatások történetében, és a most összegyűlt tapasztalatok, friss ötletek minden bizonnyal meg fogják határozni a távoli elérésű könyvtári környezet jövőbeli fejlesztési irányát.
(lezárva: 2020. 04. 20.)
Bódog András, Könyvtári Intézet