Közösség – partnerség – gyermekkönyvtár

Szigethalom korábban még nem adott otthont a PEMKESZ rendezvényeinek, így érdeklődéssel vártuk, hogy a szakmai nap kapcsán megismerkedjünk ezzel a településsel és az ott dolgozókkal is. Már a regisztráció és a „welcome”-sütemények fogyasztása közben is megcsodálhattuk a könyvtár épületét.

Az egybegyűlteket röviden köszöntötte a Gyermekkönyvtáros Műhely vezetője, Szamosvári Istvánné, majd felkonferálta az első fellépőket, a helybeli Csengettyű Bábcsoport tagjait, akik a Kippkopp és Tipptopp című Marék Veronika-mesét adták elő. A csoportot helyi óvónők alapították, a bábokat is maguk varrták. Nem csak helyben sikeresek, hanem még a határon túlra, Szabadkára is eljutottak.

Az élvezetes előadás után Fáki László polgármester kapott szót. Elmondta, hogy a jelenlegi könyvtárat korábban a Csepel autógyár üzemeltette, és ha Szigethalom nem vette volna át, akkor meg is szűnhetett volna. Először a megmentés volt a cél, most már a szépítgetés. A polgármester úr kitért a digitális világ előretörésének problémájára is: a Google gyorsan választ ad, meg sem kell mozdulnunk, de vajon hiteles lesz-e a válasz, amit találok? Az ő gyermekkorában még a könyvtárból tájékozódtak: például a Delfin-könyvek segítették az értő olvasás és a megfelelő képzeletvilág kialakulását.

Végül Fülöp Attiláné PEMEKSZ-elnök szólt a közönséghez: a Gyermekkönyvtáros Műhely oda szeret menni, ahol változás, fejlődés van, ez pedig teljes mértékben elmondható Szigethalomról, mert a Hegedüs Géza Városi Könyvtár mind épületében, mind a szakmai munkában töretlenül fejlődik. Élő kapcsolata van az iskolákkal, bevonja a gyerekeket, és ezen keresztül éri el a családokat.

A szakmai előadók sorában először Horváth Judit pszichológust hallhattuk Micimackó egy boldog Pagonyban címmel. Az előadás során többször is idézett a műből, illetve a Pagony szereplőinek sokféleségét a gyermekkönyvtár változatos közönségéhez hasonlította (például a Tigris ADHD-s). Sok az elhanyagolt és magányos gyerek, rajtuk segíthet a könyvtár. Megtanít az önismeretre, a társas kapcsolatok megélésére, korrigálhatja a megbicsaklott szocializációt. A könyvtáros nehéz helyzetekben ösztönösen is segíteni próbál, persze hasznos, ha ehhez valamilyen képesítést is szerez. A megfelelő emberi tulajdonságokkal is jó, ha rendelkezik a könyvtáros: legyen őszinte és hiteles, szeretetteljes, demokratikus, elfogadó-befogadó, nyitott, jó humorú, kreatív, előítéletektől mentes, meleg-korlátozó-engedékeny attitűdű, minta- és példaadó, jó önismerettel bíró, támogassa a gyermek autonómiáját, indirekt irányítással vezessen (hiszen a gyermek így válhat önállóvá), értő és aktív figyelmet tanúsítson. Mindehhez persze a könyvtárosnak is szüksége van az ideális körülményekre: megfelelő munkakörnyezet, munkavégzés autonómiája, a tévedés lehetősége, jó pszichés klíma, továbbképzés változatos lehetősége, a partnerintézmények segítsége. A partnerség a szülők, a gyerekek és a könyvtárosok vonatkozásában is nagyon fontos, szükség van új formákra és hangsúlyokra, a könyvtárra egyre több feladat hárul… Életszakaszonként más és más módon kell kezelni a gyerekeket. Az óvodásokra még a mágikus gondolkodás jellemző, utánzással tanulnak, egocentrikusak, csak rövid ideig (15-20 percig) képesek koncentráltan figyelni, kicsi és változó közösségek alakulnak ki köreikben. A kisiskolások és a kamaszok a valóságelvet követik, van szabálytudatuk, képesek az önálló feladatokra, a figyelmük immár 30-40 percig is kitart, állandóbb közösségek is kialakulnak. A kortárs csoport itt már fontosabb, mint a felnőttek világa. Nehezebben motiválhatók. Mindezek figyelembe vételével kellene dolgoznia a gyermekkönyvtárosnak – nem kis feladatot kaptunk…

Horváth Judit

A második szakmai előadást Dömsödy Andrea, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum iskolai könyvtári referense tartotta Együtt, de hogyan? Gyermekkönyvtár – iskolai könyvtár címmel. Az iskolai könyvtár, a gyermekkönyvtár és a felnőtt könyvtár feladatai sokban eltérnek, de ezek metszetében van az olvasásfejlesztés és a könyvtárhasználóvá nevelés – ezek eléréséhez lényeges a három intézmény együttműködése. A párhuzamosság azért fontos, mert egyrészt az igények is eltérnek, továbbá így biztosítható az átmenet a korosztályos váltásoknál. A könyvtár feladata, hogy összehozza egymással az iskolákat, illetve az oktatás korosztályos jellegén átívelő programokat szervezzen. Mindenkit igyekezni kell elérni, a leszakadókat is, és integrálni szükséges a különböző társadalmi rétegekbe tartozó gyerekeket. A munkaközösséget nem ideális megyei alapon szervezni, hanem a ténylegesen együtt dolgozóknak területi alapon kell együttműködniük. Ne csak egy-egy projekt erejéig tartson a közös munka, hanem folyamatosan, egy koncepció mentén. A középpontban a gyereknek kell állnia, és ennek érdekében helyben minden (pl. oktatási, kulturális, szociális, sport) intézménnyel együtt kell működni, hiszen a cél, hogy helyben és országosan többen olvassanak, felelős, kritikus állampolgárok legyenek, akik élnek az információhoz való jogukkal, és az élethosszig tartó tanulásra törekednek. Az együttműködést elvileg az iskolának kellene kezdeményeznie, de szükség esetén a könyvtár is vállalhat aktívabb szerepet.

Dömsödy Andrea

Ezután a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár munkatársai léptek a színpadra. Bartalus Boglárka gyermekkönyvtáros és a mesékhez zenei kíséretet biztosító Héjja Balázs rendszergazda vezették be Szentendrén a papírszínházas előadásokat. Itt egy színpadra emlékeztető fakeretben cserélhető papírképek vezetnek végig a mesén, a képek hátuljáról egyúttal fel is olvasható a mese szövege. Magyarországon a Csimota kiadó immár 41 mesét adott ki ilyen formában. A papírszínház nagyon jól alkalmazható komplex művészeti nevelésre is: akinél a verbális kommunikációval van gond, annak jól jön a vizuális segítség, így akár gyógypedagógiai eszköz is lehet. A szentendreiek (erre utal az előadás Varázsdoboz mesélő címe is) a zenei kíséreten felül azzal az elemmel is kiegészítették az előadást, hogy először letakarják a „varázsdobozt”, ami a megfelelő varázsige hatására kibomlik: ehhez a gyerekeknek csukva is kell tartani a szemüket, ez idő alatt ők gyorsan összeállítják a fakeretet. A foglalkozásnak a mesélés már a harmadik modulja. Az első két modul a ráhangolódást szolgálja: először zenét hallgatnak úgy, hogy a mese képei már láthatóak közben. A második modulban pedig kézműves foglalkozást tartanak. A könyvtári felhasználás lehet rendszeres vagy alkalomhoz kötődő, saját papírszínház is készíthető akár egy adott meséhez. Lehet kiscsoportnak is előadni vele, de családi délutánt is tarthatunk. Párban is lehet mesélni, de egyedül is.

Bartalus Boglárka és Héjja Balázs

Végül a házigazdákat mutatta be Luttenberger Katalin könyvtárigazgató. A Csepel Művek könyvtárát 1950-ben alapították. Mint Fáki László polgármestertől már hallottuk, 1996-ban – amikor a fejük fölül eladták az épületet – Szigethalom önkormányzata mentette meg a gyűjteményt. 2003-ban Szigethalom város lett, a könyvtár pedig felvette Hegedüs Géza író nevét, aki korábban többször is az intézmény vendége volt. A könyvek először dobozokban voltak, onnan szolgálták ki az olvasókat, majd elkezdődött az – egykor kocsmaként működő – épület átalakítása. 2010-ben avatták a rendezvénytermet, majd fokozatosan tovább bővítették az intézményt. A lakosságtól jelentős támogatást kaptak mind pénzben, mind kétkezi munkában. Mind a mai napig zajlanak a korszerűsítési, bővítési munkáltatok. Ma már gyönyörű könyvtár fogadja a látogatókat. A könyvtárvezető sok-sok dián keresztül mutatta be intézményük gazdag programkínálatát: szavalóverseny, gyerekfoglalkozások, rendhagyó történelemóra korhű öltözetben, karácsonyi bábelőadások. Az együttműködés jegyében nem csak az iskolák tanulói vesznek részt az imént felsorolt rendezvényeken, hanem a könyvtárosok is lehetőségük szerint részt vesznek a ballagási ünnepségeken. Természetesen a felnőtteknek szóló programokban sincsen hiány: író-olvasó találkozók, irodalmi klub, édesanyák klubja, együttműködés civil szervezetekkel, például sportkörökkel, túraklubokkal.

Az előadások után rendhagyó szendvicsebéd következett, a lakosok által hozott házi finomságokkal kiegészítve

Ebéd után a vendégek nagy része átsétált a Helytörténeti Gyűjteménybe, ahol megtekinthettük a gazdag néprajzi gyűjteményt, amely kreatív foglalkozások kedvelt színtere is.

Szőts Dávid
a PEMEKSZ vezetőségi tagja