Összefoglaló a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájáról

Posted by zondaz - július 1st, 2018

(megjelent az IFLA-HUN levelezőlistán)

201803_Otagusip_Karpat_medencei_konyvtarosok_1

Épp egy hete zajlott le – ismét szép sikerrel – a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon. Hagyomány lett, amit 2006-ban saját erőből kezdett meg a Csemegi Károly Könyvtár: erősíteni a szakmai kapcsolatokat, az összetartozás érzését a magyarországi és a külhoni könyvtárosok között, mindezt május utolsó vasárnapján kezdve a baráti együttléttel, s folytatni az azt követő hétfőn szakmai tanácskozással.

Akik kezdettől részesei voltak e rendezvényeknek a „belmagyar” könyvtárügy részéről, azok pozitív tendenciaként érzékelhetik, mekkora fejlődést mutattak be a szomszédos országok magyar könyvtárosai. Az első néhány év beszámolói szinte csak a hiányokról: az eszközökéről, az anyanyelvi továbbképzéséről, az állománygyarapítási forrásokéról stb. szóltak. S nem azért volt ez így, mert tehetetlenebbek, felkészületlenebbek lettek volna külhoni kollégáink. Sőt, annak belátásával, hogy mi minden hiányzik a megfelelő színvonalú szakmai szolgáltatásokhoz, megmutatták, hogy mennyire „képben vannak”.

S láss csodát!

  • A Csemegi Károly Könyvtár (azóta Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum) kezdeményezését felkarolta az IKSZ, teljes szakmai súlyával. Pályázati forrásokkal támogatják a konferencia évenkénti megrendezését. 2006 óta több száz határon túli kolléga találkozhatott itt,  kapott tájékoztatást a szakma magyarországi helyzetéről, fejlődési irányairól. Szakmai hálózatépítés valósult meg, magas fokon. Elismerés érte az IKSZ vezetőinek, a csongrádi szervezőknek és vendéglátóknak, az előadásokra vállalkozóknak!
  • A Könyvtári Intézet magyar nyelvű oktatási programjával körbejárta szinte a teljes Kárpát-medencét.
  • Az Országgyűlés elnöke létrehozta „A könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogramot.
  • Létrejöttek és működnek a Márai- és a Mikes programok.
  • A Bethlen Gábor Alap lehetőségeket teremt könyvtári berendezések fejlesztésére.
  • A MKE 2006-ban, majd az IKSZ is együttműködési megállapodást kötött a határon túli magyar könyvtáros szervezetekkel, éppen Csongrádon.
  • Az MKE az IFLA-val együttműködve 2007-ben létrehozta az összmagyar könyvtári levelezőlistát, az IFLA-HUN-t.
  • Az Országgyűlés jogszabályt alkotott az Összetartozás Napjáról, amelyet a trianoni békeszerződésre emlékezve, de azt lélekben meghaladva, minden év június 4-én ünnepelhetünk.

S mi nem változott? Csongrád város önkormányzatának támogatása, élen polgármesterükkel (akit lassan tiszteletbeli könyvtárossá lehetne avatni), a Csemegi Károly Könyvtár egymást azóta váltó, de egyformán elkötelezett vezetőinek, számos régi és új munkatársának hatalmas szívet mutató vendégszeretete, a város és a Kőröstorok szépsége, a helyi informatikus-könyvtáros lakodalmi főzőmesteri képességei, a helyi bor kiváló minősége.

A konferencia részletes programjáról itt lehet tájékozódni.

201803_Otagusip_Karpat_medencei_konyvtarosok_2

A hétfői programból kiemelkedő érdeklődéssel várt előadás volt Romsics Ignácé „Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés” beharangozott címmel. Az MTA doktora, a közismert történész hű maradt önmagához. Egy friss, roppant érdekes interjúban (Heti Válasz, 2018. 22. sz.) így jellemzi magát: „a „”nemzeti”” oldalon évek óta „”ballibnek”” vagyok elkönyvelve, a „”ballib”” oldalon pedig nacionalistának.” Aki jól figyelte az előadást, azt is észrevehette, hogy annak hangvételében, következtetéseinek levonásában tökéletesen igazolta mindkét, őt értékelő szemléletmód helytálló voltát, mindezt itt-ott “finom cinizmussal” fűszerezve. Lebilincselő nagyságú tudásanyagot adott át rövid egy órában, kiváló logikai rendezettségben. Aki ismeri a tárgyalt kor történelmi szereplőit, azt meglephette egyes személyek teljes negligálása, említésre sem méltatása (konkrétan a meggyilkolt Tisza István miniszterelnökre gondolok). Romsics bemutatta a trianoni szerződés szinte összes előkészítő tervét, térképeken is (az angol, francia, amerikai, cseh, román, szerb elképzeléseket a terület- és a magyar államvagyon megszerzésére), amelyek mellett szelíd ellenpontot képviselt a Teleki Intézet etnikai megoszlást kimutató térképe. Bizony a trianoni szerződés kiagyalói és megszövegezői ez utóbbi térképre figyeltek legkevésbé – hiszen ez nem az ő érdekeiket szolgáló információkat mutatott be …
[Az interjú címe: „Erdély örökre elveszett” senkit nem fog elkeseríteni. Aki ugyanis egyetért a történész következtetéseivel, annak ez a gondolat nem jelent újdonságot. Aki pedig Deákkal ért egyet, s bízik még az európai együttműködési keretekben, az emelje fel a fejét! Hiszen amelyről mi magunk nem mondunk le, az szerencsés csillagzat alatt újra visszatérhet – ahogy ezt a történelem ura nem egyszer bizonyította már. Amíg ez bekövetkezik, addig elégedjünk meg az Összetartozás Napjával.]

Markója Szilárd, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója bejelentette, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke újra támogatja egy magyar könyvtáros világtalálkozó megszervezését, amelyet az OSZK-val együttműködve, idén november 6-7-én rendeznek meg, Budapesten. Markója Szilárd a jelenlévőket meghívta a rendezvényre. Szólt az idén újra meghirdetett házelnöki ösztöndíjprogramról is, amelyet a világtalálkozóval ölelkező időszakban, október 13 – november 11. között tartanak könyvtárosok és muzeológusok részére. Így az ösztöndíjprogram résztvevői a világtalálkozón is jelen lehetnek.

A délelőtti blokkban szerepelt „A külhoni magyar intézetek a magyar kultúráért„ címmel meghirdetett előadás. Az előadó néhány fordulatából arra lehetett következtetni, hogy nem pontosan mérte fel a hallgatóság összetételét. A kevés, célzottan nekünk szóló információból azért tudomást szerezhettünk arról, hogy amely külhoni intézetben létezik könyvtár, ott elavult az állomány, a kilencvenes évek után alapított intézményekben pedig nincs is könyvtár. Ha ezt egy argentin halliszt-kereskedőtől tudjuk meg, elcsodálkozhatunk rendkívüli tájékozottságán. Ám ezt annak a főhatóságnak az egyik vezetője mondta el – hang- és fényjátékokkal körítve –, aki mindezen állapotokért felelős.

A délutáni konferencia-blokkokban egy magyarországi előadót hallhattunk, Dömsödy Andreát, az EKE-OFI-OPKM iskolai könyvtári referensét. Informatikailag is sziporkázó bemutatójában az információs műveltség szerepéről beszélt, fókuszba állítva a mára sikeressé vált, Bod Péterről elnevezett országos könyvtárhasználati verseny kárpát-medencei kiterjesztésének lehetőségét. Ő pontosan értette és tudta, hogy mondanivalójával kikhez fordult…

Ugyanezen blokk külhoni előadóinak közös jellemzőjeként említhetem a missziós elkötelezettséget mind a szakmai teljesítmények színvonalassága, mind a kiszolgált magyar közösség iránt. Említendő a szerénységük, amellyel “a semmiből-aranyat-gyártunk” eseményeikről is alaphangon számoltak be. Szubjektív benyomásom: külhoni kistelepülések könyvtárai a hajdani fonók és táncházak, a mai művelődési otthonok szerepét is magukra vállalják, fenntartó közösségük érdekében, kisgyermekek szakköri foglalkoztatásától az idősek informatikai oktatásáig, dalkörök befogadásáig. Többekre jellemző, hogy másutt (más művelődési, oktatási) intézményekben elutasított projekteket karolnak fel, s kovácsolnak sikert belőle. Éljen!

A könyvtári munka egyik „hamupipőke-területéről”, a feldolgozásról szóló szabadkai könyvtári gyakorlatról, a balkáni országok közös integrált rendszerének (!) sokoldalúságáról frappáns előadást hallhattunk Búbos Márki Otíliától.

A kerékpározó könyvtárosok nyári akadémiáját idén augusztus 14-19. között szervezik meg, dobrudzsai helyszínnel – tudtuk meg Kiss László sepsiszentgyörgyi könyvtárostól.

Bár ketten is előre elnézést kértek előadói gyakorlatlanságuk miatt, ezt megcáfolták informatikailag is színesen megtámogatott, összefogott mondandójuk rokonszenves tolmácsolásával. Vastaps lett a jutalmuk!

Végül: magyarországi könyvtárosként igen jó volt hallani, amint több külhoni könyvtáros is visszaigazolta a Márai- és Mikes program létjogosultságát, eredményességét.

Jó hír az IFLA-HUN közössége számára, hogy a burgenlandi magyar könyvtárosság hangja, Kelemen László aktív bekapcsolódást ígért a levelezőlista hírforgalmába.

A hosszú – bár így sem teljes – beszámolóra fordított figyelemért köszönettel:

Haraszti Pálné
aki szolgálta az MKE-t szekciótitkárként, főtitkárként, nemzetközi ügyekért felelős alelnökként, tanácsi képviselőként,
volt nyugdíjazásáig: az Országgyűlés Képviselői Kutatószolgálatának vezetője,
s marad mindhalálig: magyar könyvtáros

Comments are closed.

Blog Home