Gyermekkönyvtáros műhelytalálkozó Érden

Posted by zondaz - január 7th, 2018

Kamaszok – irodalom – olvasás – könyvtár

2017. november 8.

Idén ősszel szép számban érkeztünk Érdre, a Csuka Zoltán Városi Könyvtárba, hogy részt vegyünk a PEMEKSZ idei utolsó rendezvényén, a Gyermekkönyvtáros műhelytalálkozón. Mivel az érintett korosztály éppen a gyermek és felnőtt részleg közötti átmenetet jelenti, így érthető, hogy sokakat érdekelt a program.

201706_Szervezetielet_Gyermekkonyvtaros_1

Először Sebestyénné Majchrowska Ewa, az érdi könyvtár igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Fülöp Attiláné, a PEMEKSZ elnöke szólt néhány szót. Öröm műhelynapot szervezni, ha ilyen nagy érdeklődést tapasztalunk – mondta. Friss élményként mesélte el, hogy a közelmúltban Gödöllőn egy Dragomán György-könyvről szóló beszélgetéshez mennyire értő módon szólt hozzá egy fiatal olvasó. Ezt követően Szamosvári Istvánné, a Gyermekkönyvtáros Műhely vezetője lépett a mikrofonhoz, aki a későbbiekben moderátor is volt. 10 éves a műhely, sokfelé jártunk már, és kellemes emlékeket őrzünk. Azt tudjuk, hogy a gyerekeknek először mesét kell adni, majd a kicsit nagyobbaknak olyan hősöket, akikkel azonosulhatnak, ám mit adjunk a kamaszoknak? Erre próbáltak választ adni a soron következő előadók.

201706_Szervezetielet_Gyermekkonyvtaros_2

A könyvkiadók törekvéseit Péczely Dóra, a „Tilos az á” könyvek szerkesztője révén ismerhettük meg – ők ugyanis kifejezetten erre a korosztályra szakosodtak, akkor jött létre a kiadó, amikor a Pagony olvasótábora kamaszodni kezdett. Az egyik első sikerük a rádiójáték alapján elindult Időfutár sorozat volt. Mostanában kifejezetten a kamaszokat érdeklő témákról szóló könyveket igyekeznek megjelentetni, például a Két rózsaszín csík a nem kívánt terhességről, a Te kerested a bajt című könyv pedig az áldozathibáztatásról szól. A Kék kabátos lány a második világháború idején játszódik, és egy olyan fiatalt mutat be, aki eredetileg nem akar a politika részesévé válni, végül mégis részt vesz a zsidómentésben. A Nem a szemeddel látsz egy balesetben megvakult lányról szól, Az Óceán mélyén pedig egy skizofrén fiú életét mutatja be. A kortárs magyar költők megismertetésére is törekednek. Péczely Dóra nemrég részt vett egy elitiskolákba járó diákokkal folytatott beszélgetésen. Igen tanulságos volt, hogy senki sem említette a könyvtárat, mint a könyvekről származó információk forrását, csak akkor jönnek ide, ha megmondják nekik, mit kell kivenni. Érdekes még, hogy a kiadókat sem tartják számon, csak a sorozatokat, pl. vörös pöttyös könyvek.

A közönség soraiból többen is hiányolták a korhatár besorolást. Péczely Dóra is egyetért velük, ez a gyakorlat mégis kiveszőben van, ugyanis a kiadók nem akarnak olvasókat veszíteni. Ha egy könyvet alacsony életkorra pozícionálnak, akkor az nem lesz menő, így kevesebb gyerek veszi kézbe. Felnőtt korban persze már megfordul a dolog: sokan olvasnak kamaszoknak szánt könyveket is. Az olvasókkal való kapcsolattartás nem könnyű, erre egyik eszköz a Facebook.

A következő előadó Ceglédről érkezett, ahol a kamaszoknak külön részlegük van: Jeneiné Ecseri Mariann az ifjúsági könyvtárat vezeti, amely egy pincében helyezkedik el. 2012-ben nyílt, és először nem nagyon látogatták.

201706_Szervezetielet_Gyermekkonyvtaros_3

Akkor terjedt el a híre, amikor ők maguk mentek el a helyi iskolákba bemutatkozni, 2015-ben fókuszcsoportos vizsgálatokat is végeztek az igények felmérésére, és a klubok szervezésekor a gyerekek véleményét is figyelembe vették. 2016-ban mini ifjúságkutatást is végeztek, de ezúttal véletlenszerű alanyokkal. Az eredmény szerint, az olvasó kamaszok is inkább letöltik a könyvet. A kampány hatására, növekedni kezdett az érdeklődés a papír alapú könyvek és így az ifjúsági könyvtár iránt is. Egyik ilyen a hosszú pénteken, amikor este a 18 évesek is mesét néznek, több szülő telefonon érdeklődött, mert nem akarta elhinni, hogy a gyereke tényleg a könyvtárba ment.

A legsikeresebb szervezésük az anime-klub, ahova még a környező településekről is jöttek érdeklődők. Szintén népszerű az angol nyelvi és a társasjátékos klub. Ami pedig a leginkább keresett témákat illeti, az egybevág a Péczely Dóra által mondottakkal: az első szexuális kapcsolat kérdése, a drog, az ital, valamint a zaklatás problémája foglalkoztatja a fiatalokat. A kamasz korosztály elérésében a Facebooknak is nagy a szerepe, ahova népszerűsítő videót is felraktak. Mindez a sok program persze sok időt és áldozatos munkát igényel, a szervező könyvtárosnak lefoglalja az estéit.

201706_Szervezetielet_Gyermekkonyvtaros_4

A helybeliek tapasztalatát Kondriné Varga Kornélia gyermekkönyvtáros mondta el Tini olvasók – olvasó tinik címmel. Sokféle az ifjúságot vagy őket is érintőprogramot szerveznek, csak a felsorolás szintjén: Kazinczy „szép magyar beszéd” verseny, versmondó verseny, költészet napi rajzpályázat, havonta szervezett tematikus foglalkozások, könyvtár a főtéren, éjszaka a könyvtárban, író-olvasó találkozó Nógrádi Gergellyel, olvasó flashmob, könyvbarátok találkozója. Az a tapasztalatuk, hogy az alsósok mindig aktívabbak. Az évente szervezett 90-100 rendezvény így zömmel az óvodásokat és a kisiskolásokat éri el.

201706_Szervezetielet_Gyermekkonyvtaros_5

Nagykőrösről Balogh Éva érkezett, hogy a „Könyvmoly képzőről” beszéljen. Elhatározták, hogy létrehoznak középiskolásoknak szóló különgyűjteményt, ugyanis a gyermekkönyvtár külön épületben van, és a 14 év feletti gyerekek maguktól nem mennek át a felnőtt részlegbe beiratkozni. A gyűjtemény alapját a korábbi Tanulósarok állományrész adta. Ezt kiegészítették a nyelvvizsgához hasznos válogatott idegen nyelvű olvasmányokkal, valamint a felnőtt részlegből leválogatták a tini olvasóknak szóló könyveket. A helyszínt az olvasóteremből választották le, a polcokat pedig a korábbi újságtartókból alakították át. Fontos volt még a megkülönböztető csíkozás alkalmazása, a tájékoztató feliratok elhelyezése. Iskolai közösségi szolgálatosok is segítették a munkát. Az ötlet bevált, az adott korosztály szívesen látogatja az új gyűjteményt, és remélhetőleg később a felnőtt részleg látogatói lesznek.

201706_Szervezetielet_Gyermekkonyvtaros_6

Gödöllőn szintén friss ötlet volt a tinipolc kialakítása, amint arról Istók Anna könyvtáros beszámolt. Ennek előzménye volt az öt hónapon át tartó, 12-17 évesek számára szervezett csapatvetélkedő Olvasók diadala címmel, mely az Éhezők viadala című könyvre épült, könyves túrából, elolvasott könyvekhez kapcsolódó kreatív feladatokból állt. Az itt feldolgozott könyvek a Könyvsú-go adatbázisába, kerültek, amely egy olyan interaktív könyvválasztó oldal, ahol fiatalok ajánlanak egymásnak olvasnivalót. Az adatbázis folyamatosan bővül az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében dolgozó diákok által. A Nagy Könyves Beavatás című országos olvasásnépszerűsítő játék keretében feldolgozott könyvek is bekerülnek be az adatbázisba. A tinik számára kiválasztott könyveket a felnőtt részleg felé nyitott hídra elhelyezve alakították ki a „Narnia” folyosóját. A kamaszrészleg kialakítása mellett a könyvekkel való foglalkozást is tovább folytatták, a „Papírolvasók” keretében egyénileg elolvasott könyveket beszélnek meg havi rendszerességgel, például Kalapos Éva: Massza című könyve kapcsán átbeszélték az iskolai zaklatás problémáját. Akinek az olvasás mellett az íráshoz is kedve támad, az pedig részt vehet a „Mentsd meg a macskát” című kreatív prózaírókurzuson. Az érdiekhez hasonlóan ők is szerveztek éjszakai könyvtári programot, és megemlítendő még a nyári írótábor. Anime-klub is van havi rendszerességgel. A programok tapasztalata, hogy fontos a design, a figyelemfelkeltő kreativitás, illetve a szájhagyomány szerepe.

201706_Szervezetielet_Gyermekkonyvtaros_7

Az előadók sorában az utolsó Kovács Marianna százhalombattai könyvtár igazgató volt, aki a kamaszoknak szóló biblioterápiáról beszélt. A fogalom pontos meghatározása: válogatott olvasmányok terápiás használata. Lehet fejlesztő és klinikai, receptív vagy aktív (amikor a résztvevők szöveget alkotnak). A biblioterápia egyik kategóriája a meseterápia (hiszen a mesék minden élethelyzetre választ adhatnak), ez lehet terápiás jellegű meseolvasás, de szerencsés esetben a hagyományos mesemondásnak is jótékony hatása lehet. A meseterapeuták véleménye megoszlik, hogy szabad-e felolvasni a mesét, vagy csak mondani szabad. Százhalombattán „Megmondalak” címmel szerveznek biblioterápiás foglalkozást az iskolai közösségi szolgálat keretében. A csoportvezető kiválasztja és felolvassa a művet. Körkérdések vannak, majd mindenkinek meg kell fogalmaznia, neki mit jelentett az adott mű. Ezután irányított beszélgetés következik, ahol a csoportvezető feladata a beszélgetést keretek között tartani, külön figyelve arra, hogy ezek a témák személyesen is érinthetik a fiatalokat, szükség esetén pedig felajánlani a segítséget.

A sokszínű és érdekes előadások után ebédeltünk a Kós Károly Szakközépiskolában, majd fakultatív programként felkerestük a 2012-ben felújított Földrajzi Múzeumot, ahol Kovács Sándor könyvtáros és helytörténész a kiállítás megtekintése közben élvezetes stílusban és humorral mutatta be a híres magyar utazók életét és kalandjait.

Szőts Dávid
Pemeksz vezetőségi tag

Comments are closed.

Blog Home