Könyvtár és fenntarthatóság
Egy résztvevő beszámolója az MKE szemináriumáról:
Könyvtárosok az ENSZ 2030 Agenda és a fenntartható fejlődés megvalósításáért.
Rendhagyó programon vehettünk részt az OSZK dísztermében november 22-én. A mintegy negyven könyvtáros az ENSZ 2030 Agenda könyvtári vonatkozásairól kapott tájékoztatást – és kiscsoportos munka keretében átgondoltuk, megbeszéltük a lehetséges fejlesztési irányokat és elvégezhető tennivalókat. Amint arról a Könyvtárvilág is hírt adott, Donna Scheeder az ENSZ közgyűlése előtt ismertette a Lyoni Nyilatkozatot, ezzel kapcsolódva az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz, melyekre röviden AGENDA 2030-ként szoktak hivatkozni. Ebben 17 fenntartható fejlesztési célt és 169 alcélt határoztak meg, pl. a szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése stb. Az első és legnyilvánvalóbb kérdés: ezekhez a kétségtelenül életbe vágó, globális horderejű problémakörökhöz a gyakorló magyar könyvtáros hogyan, miként tud kapcsolódni? A rendelkezésünkre álló, sokszor szűkös eszköz- és feltételrendszer szorításában mit tehetünk? E kérdésekre sok és sokféle választ kaptak – és alkottak meg – a résztvevők.
A nap programja két részre tagolódott: a konferencia előadásaira és a szemináriumi csoportmunkára. A következőkben igyekszem összefoglalni az előadások legfontosabb, mérvadó gondolatait.
Elsőként Kőrösi Csaba (igazgató, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága, Köztársasági Elnöki Hivatal) lépett a pulpitusra. A globális problémák jelen állásáról villantott fel tényeket, némelyek még az egyébként hírfogyasztó, a tájékozódást szakmaszerűen művelő könyvtárosokat is megdöbbentették: 104 család birtokolja a világ javainak 45%-át és a felső 1% többet birtokol, mint az alsó 50%. Hetente 1 millió ember költözik be a városokba Hanyatlik a biodiverzitás, kb. 100x gyorsabban pusztulnak ki a fajok, mint ahogy az evolúció termeli ki őket. A fő következtetések: az anyagi gyarapodás eddig követett módja nem szünteti meg, hanem növeli a különbségeket és az erőforrások pusztulása növeli a társadalmak konfliktusait.
Mindezek orvoslására dolgozták ki az AGENDA 2030 17 SDG-jét (sustainable development goals = fenntartható fejlődési cél), amelyben kifejeződik a követelmény, hogy a szabályozás által vezérelt fejlődéshez hozzá kell tenni a célok által vezérelt fejlődést. A folyamatokban vezető szerephez jutó legfontosabb tudományágak: élettudományok, robotika, infotechnológia, nanotechnológia.
Második előadónk volt dr. Kuntár Tamás (főosztályvezető Nemzetközi Szervezetek Főosztálya, Külgazdasági és Külügyminisztérium), aki a Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtásáról, valamint a hazai folyamat aktualitásairól beszélt. Az eddigi eredmények: a célok és alcélok magyar nyelvű fordítása, tárcaközi leosztás, a teljes AGENDA 2030 magyar nyelvű fordítása, stratégiák és szakpolitikai munkatervek. Kiemelte az ENSZ Dag Hammarskjöld Könyvtára vezetőjének megnyilatkozását, miszerint “sosem volt fontosabb” a könyvtár, mert a hiteles, ellenőrzött információk biztosításával kulcsszerepe van a rengeteg kontrollálatlan híradás, “fake news” elleni harcban.
Dr. Gellér Zita Márta (vezető stratégiai koordinátor, Projektirányítási és Informatikai Főosztály, Földművelésügyi Minisztérium) Szemléletformálás a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításáért című előadásában végigvezette mind a 17 SDG-t, mindegyikhez felsorakoztatva a gyakorlati lehetőségeket és tennivalókat. Az információszolgáltatás, a könyvtárak alapfeladata minden cél esetében szerepel. Például:
SDG 6. tiszta víz és alapvető köztisztaság
- hozzáférés alapvető információkhoz, szakirodalomhoz a helyi vízgazdálkodási és köztisztasági programokhoz
- jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztása
A fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységek: oktatás, szemléletformálás, közösségi tér biztosítása, személyes és intézményi jó példa, társadalmi szolidaritás erősítése, segítségnyújtás.
Barátné dr. Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke Könyvtárosok az ENSZ 2030 Agenda és a fenntartható fejlődés megvalósításáért – IFLA törekvések című előadásában sorra vette mindazt, amivel a hazai könyvtáros szakma egyesületi szinten kapcsolódik a globális célokhoz, pl. részvétel a nemzetközi IAP (International Advocacy Programme) projektben, a wroclawi IFLA konferencián a Global Vision stratégiai program keretében kiadott – magyarra fordított – online kérdőív, illetve a könyvtárak interaktív világtérképe.
Lükőné Örsi Gabriella (könyvtári főigazgató-helyettes, Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, Mezőgazdasági Könyvtár) előadása a Nem babra megy ̶ Agrárkönyvtár a fenntarthatóság szolgálatában címet viselte. Mi tesz ezügyben egy agrárkönyvtár? Biztosítja az információt, a szaktudást hordozó dokumentumokat, a képzés és önképzés forrásait; a szemléletváltást és a rendszerszemlélet terjesztését szolgálja. A könyvtár Zöldolvasójában a fenntarthatóság gondolatát támogató, tematikus különgyűjteményt hoztak létre, ismertterjesztő programokat és képzéseket szerveznek.
Ramháb Mária (az Informatikai- és Könyvtári Szövetség elnöke; megyei könyvtárigazgató, főtanácsos, Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár) a KSZR fenntartható esélynövelő szerepéről beszélt, amely a kistelepüléseken érvényesül: megteremti az információhoz való hozzájutás esélyét, befogadó tereket biztosít, csökkenti az esélykülönbségeket. A KSZR alapkoncepciójához tartozik a fenntarthatóság és a fejlődés.
Kovácsné Koreny Ágnes (főigazgató-helyettes Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) Könyvtárak szerepe a korai iskolaelhagyás elleni stratégia céljainak megvalósításában címmel olyan kérdéskört ismertetett, ami a minőségi oktatás (SDG 4.) egyik kulcsa. A túl korai iskolaelhagyás megpecsételi az egyén életét, és nagyon messzire vezető társadalmi problémákat okoz, vagyis kulcsfontosságú, hogy megakadályozzuk. Ebben élenjáró szerepe van a könyvtárhasználatnak: a részletesen adatolt táblákból megtudhattuk, hogy a könyvtárhasználat fontos védőfaktor, szignifikánsan csökkenti az iskolaelhagyást.
A program különlegességét a Barátné dr. Hajdu Ágnes által moderált csoportmunka adta: az előadások közben-után aktivizálhatta magát a hallgatóság. Hét munkafelület került kialakításra a megfelelő eszközökkel és mindenhol egy-egy segítővel, akik átlendítettek az elakadásokon és mederben tartották az ötletrohamokat. A sokfelől érkezett kollégák között pillanatok alatt csapatszellemet teremtettek olyan feladatok, hogy pl. találjanak mindegyikükre igaz, közös jellemzőket vagy gyűjtsék össze az ideális könyvtáros tulajdonságait.
Minden asztalnál az AGENDA 2030 egy-egy célkitűzése volt a téma, pl. “Véget vetünk az éhínségnek”, „Iparosodás, innováció, infrastruktúra” vagy “Egyenlőtlenségek csökkentése” Ezekhez gyűjtöttük össze, jegyeztük fel a szükséges és lehetséges tennivalókat, a tréningeken már megszokott metodika szerint. A „Tisztességes munka és gazdasági növekedés” SDG-hez pl. az alábbiak kerültek: pályaorientációs gyűjtemény, közösség szervezése; hely biztosítása pályaválasztási tréningekhez; digitális készségfejlesztő tréningek szervezése; együttműködés civil szervezetekkel; hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése nyári olvasótáborban; helyismereti portál (kultúra és turizmus interaktív támogatása); stresszoldást célzó biblioterápiás szolgáltatás; fiatal önkéntesek bevonása a gyakorlati munkába; tréningek és táborok szervezése; cégek, kisvállalkozók számára üzleti információ szolgáltatás; munkanélküliek támogatása közhasznú információkkal, álláspályázatok elkészítéséhez; infrastruktúra (tér, információ, technika) biztosítása kezdő vállalkozások számára.
Különösen tanulságos volt végiggondolni, hogy személyesen, egyénileg mit tudnánk vállalni a célok érdekében? Energiatakarékosságra törekvés, tájékoztató feliratok elhelyezése az intézményben, segítő közösségek szervezése, házi komposztálás és még számtalan ötlet merült fel. Az empátiatérképeken négy szövegmezőbe jegyeztük be, hogy az adott témával kapcsolatban a könyvtáros mit hall; mit érez; mit lát és mit mond, tesz? Az elkészült vázlatokat a csoportok egy-egy tagja ismertette; nagyon érdekes volt hallgatni és látni, hogy megannyi “lehetetlen küldetésre” milyen kreatív megoldások születtek. Négy felvonása volt a csoportmunkának, minden alkalommal más asztalhoz, másik csoporthoz kerültek az emberek, így tényleg meg lehetett tapasztalni mindenféle véleményt és dimenziót.
Összességében igen tanulságos nap volt, amelyből sokat tanultunk, sokat tapasztaltunk és sokat épültünk, köszönjük a megszervezését!
Szűcs Margó
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján