A Bibliográfiai Szekció az MKE 49. Vándorgyűlésén – Miskolc, 2017.

Posted by zondaz - szeptember 10th, 2017

A Bibliográfiai Szekció számára már a szerdai Plenáris ülés díjkiosztóján elkezdődtek az ünnepi pillanatok, amikor gazdasági felelősünk, Gazdag Liza részesült az MKE emlékérem kitüntetésben.

Liza1 (1)

A csütörtök délelőtti szakmai rendezvény első programja nagyszámú érdeklődőt vonzott közönségünk soraiba, Sóron Ildikó Léleklapozgatás: a könyvtárban folytatott biblioterápia szerepe, helye az életminőség szolgálatában című előadására olyan sokan érkeztek, hogy többeknek már csak a lépcsőkön jutott hely – ilyesmi persze az egyetemi előadókban gyakran előfordul. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár régióigazgatójának előadásában kísérlet történt az életminőség három különböző megközelítésű magyarázatára: a testi-fiziológiai szempont az egészséges életvezetésre, a szociológiai a társas kapcsolatok, szociális háttér minőségére helyezi a hangsúlyt, míg a pszichológiai megközelítés fókuszában az arisztotelészi boldogság fogalom áll, mely szerint a minőségi életet nem állapotként, hanem aktivitásként lehet tetten érni. A könyvtárak célja az, hogy mindhárom megközelítés terén segítse használóit egy fejlettebb életminőség eléréséhez. Ebben hatékony szerepe lehet a biblioterápiának, mely szemléletként szükséges, hogy áthassa a könyvtárak munkáját. Minimal therapy-ként megjelenhet a polcokon tematikus kiemelések formájában, ismeretterjesztő előadások keretében, ill. a virtuális könyvespolcokon, támogatva az egészségvédő életvezetést. A célzott biblioterápiás csoportokban folyó önismereti munka fejleszti az érzelmi intelligenciát, a hatékony kommunikációt, növeli az empátiára való készséget, segíti a személyes és szakmai életúton való biztos haladást, a mindennapi krízisekkel való sikeres megküzdést és javítja kapcsolataink minőségét, a konfliktusok megoldását. Mindezek hozzájárulnak a lelki- szellemi egyensúlyhoz, mely önbizalmat ad. A csoportok a közel 200 könyvtárban folytatott biblioterápiás foglalkozás tapasztalatai szerint jótékony közösség formáló erővel rendelkeznek, mely a társas kapcsolatok minőségi javulását idézi elő. Mindezek együtt jelentősen hozzájárulhatnak az egyéni életminőség magasabb szintű megéléséhez, a boldogabb, aktívabb, társas élethez.

Erdélyből érkezett a Vándorgyűlésre második előadónk, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, Gurka-Balla Ilona A kolozsvári könyvtár szakos egyetemi hallgatók kutatásai, helytörténeti bibliográfiái az utóbbi tizenöt évben című előadással. Kolozsváron 1995-ben indult újra az egyetemi könyvtáros- és információmenedzser képzés, amelynek keretein a belül a hallgatók a kutatásaikban elsősorban a közösségi igényekhez igazodnak. Szakdolgozataikban helytörténeti bibliográfiákat szerkesztenek, esettanulmányokat végeznek – olvasásszociológiai felmérésekre támaszkodva, interjúkat készítve a helybeli jelentősebb személyiségekkel. Kutatásaik egy cikkbibliográfia rendszersorozatba illeszkednek bele, amely napjainking tárja fel Erdély jelentős városainak, régióinak politikai, gazdasági, kulturális eseményeit. Elsődleges forrásanyagra támaszkodnak, pontos lelőhelymegjelelölést tartalmaznak és többszempontú visszakeresést tesznek lehetővé a mutatók segítségével. A dolgozatok kivitelezéséhez a ProCite 5 nevű speciális adatbázis feldolgozó programot használják, amely megkönnyíti a bibliográfia szerkesztését. A dolgozat szakszerű kezeléséhez és átláthatóságához névmutatót, címmutatót, témaköri beosztást és tárgymutatót mellékelnek. Az eddigiekben feldolgozták Kolozsvár, Érsemjén, Érmihályfalva, Kézdivásárhely, Arad, Nagyszalonta, Ördöngösfüzes, Segesvár, Tordaszentlászló és környékének, Tekerőpatak és Avas vidékének helytörténeti anyagát. Jelentős folyóiratok repertóriumát készítették el, amelyek az Ellenzék, Keleti Újság, Út, Hölgyfutár (1934-1938), Kalotaszeg, Philobiblon, Keresztény Szó, Könyvtári Szemle és Könyvtári Tájékoztató című periodikumok. Könyvtári katalógusokat állítottak össze, kérdőíves felmérések alapján esettanulmányokat végeztek az iskolai és a helyi könyvtárakat illetően. Érdekes és sajátos kutatásokat végeztek még a régi nyomtatványok digitalizálásáról, az elektronikus dokumentumokról, a könyvtárosszerep változásairól. Olyan újabb trendek is előkerültek a kutatásaikban, mint a csoportos biblioterápiai foglalkozások, a közösségépítő projekteket ismertetése, és feltárják az e-könyvek fokozatos térhódítását a könyvtárakban. A Kolozsvári Egyetem könyvtárszakos egyetemi hallgatóinak helyismereti bibliográfiái, olvasásszociológiai felmérései és egyéb munkái a jövőbeni kutatás számára felbecsülhetetlen információforrások lesznek.

Molnár Georgina, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának feldolgozó könyvtárosa a Bibliográfiai leírás FOLYAMAT-osan a DEENK-ben, avagy hogyan lesz folyamatleírás a bibliográfiai leírásból sokat mondó című előadásával, a minőségbiztosítás viszontagságos útjaira vezette el a hallgatóságot, felcsigázva a szűkebb, de szorosabban szakmai közönség érdeklődését – e valójában húsbavágó területen. Ugyanis a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár 2017. januárban nyerte el a Könyvtári Minőségi Díjat. A pályázat beadását hatalmas munka előzte meg. A Folyamatmenedzsment csoport tagjai feltérképezték a könyvtári munkafolyamatokat, leltárt készítettek róluk. A Formai feltárás folyamata, amely a bibliográfiai leírás készítését írja elő, a Gyűjteményszervezés fő folyamat alatt található meg. A lépésenkénti folyamatleírásokat ábrákkal teszik szemléletessé, továbbá a tevékenységek leírása mellett minden hasznos információt összegyűjtenek 1-1 folyamat leírásakor. Így felsorolják a használandó szabályzatokat, szabványokat, a szükséges erőforrásokat, a keletkező dokumentumokat, valamint célértékeket és mennyiségi mutatókat határoznak meg. Az elkészült folyamatleírásokat a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában minden kolléga számára elérhetővé teszik. A folyamathoz kapcsolódó, további részletes tudnivalókat a DEENK belső Wikipédiája tartalmazza. A Formai feltárás folyamatának lépései közül csak néhány mozzanat került kiemelésre. Ha például a saját adatbázisban nem érhető el az adott dokumentum bibliográfiai leírása, akkor másik adatbázisból (elsősorban a MOKKA adatbázisából) emelik át a rekordot. Csak akkor készítenek új leírást, ha az adott dokumentum bibliográfiai leírása egyik adatbázisban sem található. A bibliográfiai leírás elkészítése után az authority rekordok ellenőrzését végzik. Minden egységesített besorolási adathoz authority rekordok készülnek, melyeknek az ellenőrzése és karbantartása is a folyamat része. A DEENK dolgozói minden folyamatukról igyekeznek ilyen leírást készíteni, ezáltal minden dolgozó aktív részesévé válik a minőségbiztosítási munkának.

Szakmai programunkat mintegy összegzésként Székelyné Török Tünde, az  ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár osztályvezetője zárta, már címében is hatalmas terület problémáit vázolta fel: Felsőoktatási könyvtárak a 21. században az ELTE gyakorlata alapján (átfogó bibliográfiai előadás a hagyományos munkafolyamatok átalakulásáról, az új tevékenységekről, a plágiumkeresésről, országos jellegű feladatok ellátásáról).

Az elmúlt néhány évtizedben a könyvtárakkal szemben megfogalmazott elvárások a külső körülmények változásával párhuzamosan jelentősen módosultak. A hagyományos munkafolyamatok átalakulnak, a könyvtári tevékenységek sorában a hangsúlyok áthelyeződnek, új szolgáltatások születnek. Megváltozott a szerzeményezés módszere, a gyűjtött dokumentumok köre és magának a gyűjteménynek az értelmezése is. Napjainkban a formai és a tartalmi feltárással szembeni elvárások olyan paradigmaváltást eredményeznek, amely alapjaiban alakítja át a feldolgozó munkát. Fontos törekvés, hogy a könyvtári adatok egyre szélesebb körben legyenek elérhetők, és ezzel növekedjen a felhasználásuk hatékonysága, biztosítsuk a már meglévő adatbázisokba történő integrálhatóságukat. Az egyetemek között kialakult versenyhelyzetben a könyvtáraiknak gyorsan kell reagálniuk a használói igényekre, és olyan új, korszerű szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a jogszabályokban meghatározott feladataik rugalmas értelmezésével, melyek egyaránt szolgálják az egyetem stratégiai célkitűzéseit és a kutatást.

A bibliográfiai Szekció Vándorgyűlés-programját kiegészítő „EISZ-Kerekasztal” témája: Könyvtárosok a minőségi kutatásért – az EISZ Nemzeti Programban elérhető bibliográfiai és hivatkozási adatbázisok szerepe a könyvtári munkában és a tudományos értékelésben. A kerekasztal-beszélgetés moderátora: dr. Soós Sándor osztályvezető (MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály), a beszélgetés résztvevői pedig Nagy Zsuzsanna főigazgató (BCE Egyetemi Könyvtár), Pergéné Szabó Enikő főigazgató-helyettes (DEENK) Kálóczi Katalin főigazgató (ELTE Egyetemi Könyvtár), Nagy Gyula főigazgató-helyettes voltak. A kerekasztalnál elhangzottakról Soós Sándor külön beszámolót ígért.

Szőnyi Éva
BCE Központi Könyvtár, a Bibliográfiai Szekció elnöke

 

Comments are closed.

Blog Home