Szakkönyvtári seregszemle 2017

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója és az Informatikai és Könyvtári Szövetség Tudományos és Szakkönyvtári Tagozata idén is megrendezte seregszemléjét a Központi Statisztikai Hivatal Keleti Károly-termében.

Az első előadás afféle ráhangolódásnak is tekinthető volt; Z. Karvalics László Derek de Solla Price fogyatkozó árnyékról, a jelen és a jövő tudományáról, kontrollválságról és a kontrollforradalomról beszélt nekünk, megemlítve James R. Beninger és Christina Borgman nevét is.

Solla Price nevét ismerhetjük – többek között – a tudománymetria, a tudománypolitika és tudományszociológia területeiről, de a hálózatosodással, informatizál(ód)ással kapcsolatos kutatásokat végzőknek is ismerősen cseng a neve. Az előadó körbejárta a „befoglaló kontextus” témáját, majd megismerhettük James R. Beninger kutatásait, mintegy kiinduló szemléleti-fogalmi keretet kapva. Z. Karvalics László a négy kontroll közül előadásában a bürokratikus kontroll bemutatására helyezte a hangsúlyt, de kitért az izokratikus, arisztokratikus és a posztbürokratikus kontroll bemutatására is. Megismertük a bürokratikus kontroll válságjeleit, mint az erőforráshiány, eloszlási anomáliák és egyenlőtlenségek, a hierarchiának való kitettség, a diszfunkciók szaporodása, hatékonysági problémák és adaptációs szakadékok. Az előadó hangsúlyozta, mekkora szerepe van ebben az esetben a (rendszer)méretnek.

Ahogyan kifejtette, az új kontrollforradalomnak nem az információtechnológia az ágense, hanem a humán technológia, így tehát a társadalomtudományok szükségszerűen felértékelődnek. Z. Karvalics László előadásában elgondolkodott azon: ha Solla Price-nak és Beninger-nek egyszerre van igaza, akkor egy teljes tudomány-emancipációs ciklusba futunk, és teljes körűvé válik a scientific literacy.

Ezután Meiszterics Enikő (gyűjteménygondozási munkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kutatási Dokumentációs Központ) osztotta meg gondolatait az (át)láthatóbb kutatásokról, az adatok megosztásáról és a Kutatási Dokumentációs Központ működéséről. Az előadó felhívta figyelmünket az adatmenedzselés fontosságára, de szó volt az adatokhoz való hozzáférésről ugyanúgy, ahogyan a kutatási adatok gondozásáról is. Ehhez szorosan kapcsolódott a délelőtt harmadik előadója, Kovács Kármen (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Kvantitatív Menedzsment Intézet) a nyílt hozzáférésű publikálás aktuális kihívásairól szóló előadásával. Melyek a nyílt hozzáférésű publikálás előnyei, terjedésének következményei; beszélt az Open Access-publikálásról és a tudományterületek közötti eltérésekről, mint ahogyan a finanszírozás nehézségeiről is, majd előadása végén néhány megoldási javaslatot is megfogalmazott a kihívásokra válaszul.

A délelőtt első felében a tudományos kutatás és publikálás új útjairól esett tehát szó, ezután pedig a tudományos könyvtárügy aktuális kérdéseiről beszéltek nekünk a felkért előadók, elsőként Káldos János. Előadása A nemzeti könyvtár és a tudományos könyvtárak együttműködése címet viselte. Ebben az Országos Széchényi Könyvtár projektvezetője a távlati elképzelésekről beszélt, illetve a már 2016-ban elkezdődött egyeztetéssorozatról.

A konferenciának helyet adó Központi Statisztikai Hivatal szelleméhez hűen ezután Kecskeméti Gergely (csoportvezető, Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kunó Könyvtára) és Rózsa Dávid (főigazgató-helyettes, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár) tartotta meg közös előadását, amelyben a magyar könyvtár-statisztikai adatszolgáltatásról esett szó. Az előadók elsőként felelevenítették az IFLA könyvtár-statisztikai ajánlásait, hangsúlyozva a nemzetközi sztenderdekhez való igazodás, az összehasonlíthatóság és a könyvtári tevékenység társadalmi hasznosulása kimutatásának fontosságát, majd a hazai könyvtár-statisztika helyzetével, az évente kitöltendő kérdőívvel kapcsolatos problémákkal, az elavult és a fájóan hiányzó kérdésekkel foglalkoztak. Meglátásuk szerint a problémákat egy új statisztikai kérdőívvel lehetne orvosolni, amiben természetesen konszenzusra van szükség a könyvtári szakma és a minisztérium között.

A délelőtt utolsó előadójaként pedig Lencsés Ákos (főkönyvtáros, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ) arról beszélt nekünk, mi az EISZ Nemzeti Program szerepe a könyvtárak külföldi szakirodalommal való ellátásában. Arról hallhattunk, hogy a 2012–2016-os időszakban mind az előfizetett adatbázisok, mind a tagintézmények száma is megduplázódott. Az előadó kifejtette az online szakirodalmi adatbázisok és szakirodalom előnyeit, hátrányait, illetve hogy mennyire fontos szerep jut a finanszírozásnak ezen a területen, és hogy milyen fontos szerepet tölt be az EISZ Nemzeti Program.

A délutáni ülésszak is – amelyben szintén hat előadás kapott helyet – két téma köré csoportosult, ezek pedig: Speciális gyűjtemények a XXI. században, illetve Könyvtárak többes szerepben. Itt már szűkebb területeket érintettek az előadások, amelyek közül az első a nemzetiségek könyvtári ellátásával foglalkozott.

Pancsosz Alexandra (főosztályvezető, Országos Idegennyelvű Könyvtár) mutatta be a reá szabott időkeretben a Magyarországon hivatalosan elismert nemzetiségek dokumentum-ellátását, illetve a nemzeti (állami) dokumentum-ellátás rendszerének történetét.

Andaházi Szeghy Viktor (könyvtárvezető, Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Könyvtár) egy másik szeletét mutatta be a speciális gyűjteményeknek, a honvédségi szakkönyvtári gyűjteményekről beszélt. A HM/MH-könyvtárak áttekintése után négy szakkönyvtárat mutatott be részletesebben az érdeklődőknek, valós helyzetképet festve róluk.

A gyógyszeripari szakkönyvtárak mai helyzete pedig Fazekas Andrea (vegyész szakinformátor, Richter Gedeon Nyrt. Műszaki Könyvtár) mondatai által elevenedett meg a hallgatóságnak. Az előadó három gyógyszeripari szakkönyvtár összehasonlításával tette még izgalmasabbá előadását.

Könyvtárak kettős szerepben – az utolsó három előadás izgalmas témájában könyvtárvezetők mondták el véleményüket a konferencián. Elsőként Boka László, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója fejtette ki gondolatait Szakkönyvtári feladatok, múzeumi tartalmak, tudományos eredmények – Az OSZK mint tudományos, kulturális tér címmel. Dippold Péter (igazgató, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szakkönyvtári tevékenységéről beszélt, ezt emelve most ki a könyvtár hármas funkciójából, melynek gyökerei Szabó Ervinig nyúlnak vissza. Az előadó végigvezetett minket a Szociológiai Gyűjtemény, a szociológia szakkönyvtárának funkciója kialakulásán a hatvanas évektől napjainkig; de megemlítette a felsőoktatási/egyetemi könyvtári funkciót is. Hallhattunk a jelenlegi helyzetről, és a jövő lehetséges irányairól is.

A konferencia zárásaként Fülöp Ágnes, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója beszélt a százötven éves KSH Könyvtárról: a megalakulástól a jelenlegi helyzetig mutatta be ennek a nagyhírű és nagy múltú könyvtárnak a történetét.

Siker volt. Ahogyan figyeltem az előadásokat, a résztvevőket és a hozzászólásokat, azt gondolom, az idei Szakkönyvtári seregszemle nemcsak hogy elérte a tavalyi iránti érdeklődést, de meg is haladta azt. 2016 tavaszán elindult valami, ami most márciusban új lendületet kapott.

A Szakkönyvtári Seregszemlén elhangzott előadások prezentációi megtekinthetőek a 2017-es konferencia oldalán.

Cseh Gabriella
KSH Könyvtár