Szakmai ismeretek és készségek – átalakuló hivatás

Posted by zondaz - május 1st, 2017

201702_MKEIFLA_Konferencia

Ezzel a címmel rendezett konferenciát a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2017. március 1-én az OSZK dísztermében. A teltházas rendezvényen tizenkét előadást hallhattunk, melyek egytől-egyig nagyon érdekes témákat dolgoztak fel. Többször bekukkanthattunk a jövő könyvtárába, főként a külföldi előadók által, ilyen volt az oslói (2.), illetve a hamburgi (9.) előadás is.

1. Az MKE elnöke, Barátné dr. Hajdu Ágnes bevezető előadása sorra vette az OECD 2016-os irányelveket: milyen hatások érik az oktatást (globalizáció, interkulturalitás, nyelvi kurzusok, migráció, klímaváltozás, a nemzetállamok jövője, a nők helyzete, a közösségek szerepe, a modern család, a technika világa, a fizikai és virtuális tanulás keveredése, stb.).

2. A második előadó Ragnar Audunson professzor volt az oslói egyetemről. Bemutatta, hogy a könyvtári törvényekben milyen új szerepet kapnak a közkönyvtárak nyugaton, illetve a skandináv országokban, pl. a független találkozóhelyek a szabad vélemény kifejtéséhez, vagyis a szabad és felvilágosult eszmecserék helyszíne, ezzel a demokrácia megőrzője. És ezt a politikusok is jól tudják, azért hozták az új törvényeket.

Következő kérdése volt, hogy mi is a könyvtári hivatás, szakma?

  • a tudás szervezett gyűjtésével elősegíti a társadalmi folyamatokat (tanulás, tudásmegosztás, nyilvános eszmecsere),
  • tájékozott állampolgárokat nevel, lehetővé teszi, hogy az emberek hozzáférjenek különböző oldalakhoz, információkhoz, tudáshoz.
  • Felsorolta, hogy milyen feladatok állnak a könyvtárak előtt:
  • a hagyományos média válsága (a 30 alattiak nem olvasnak hagyományos újságokat),
  • a skandináv országokban helyet, helyszínt adnak véleményformáló vitákra,
  • az eltorzított internetes tények helyett ellenőrzött információkat nyújtanak az olvasóknak,
  • polgári képességeket javítanak: közvéleményt formálnak,
  • a digitális kort ellensúlyozza: pl. nem csak olyan véleményeket olvashat/hallhat az olvasó, amit ő szeretne, másféle véleményeket is közvetítenek nekik,
  • a közkönyvtárak támogatják a közszférát, érdemes elemezni a lehetőségeket, pl. közösségek építése, fejlesztése (a helyi és központi szervek –pl. szakszervezet — meggyengülése miatt).

3. dr. Gazda István tudománytörténész előadása a digitális könyvtárakról, katalógusokról, a bibliográfiai adatbázisok erényeiről és hiányosságairól szólt:

  • a Magyar írók bibliográfiájában az 1970 és 1996 közötti rész nem jelent meg,
  • a Kosáry-féle történelmi bibliográfia rengeteg hibával, és csak nyomtatásban jelent meg 2015-ben,
  • nincs egyetlen történelmi bibliográfiai adatbázis sem,
  • retrospektív szakbibliográfia csak hat természettudományból jelent meg (1901 és 1925 között).

Kutatóként számtalan anomáliát fedez fel az előbb felsorolt dolgok között, ebből hozott példákat, csemegéket (sokszor rámutatva a könyvtári katalogizálás hibáira, illetve a legnagyobb fájdalma, hogy ha egy katalogizálás hibás volt, akkor így digitalizálják…).

Nagy hibának tartja, hogy az Arcanum az újságok digitalizálása mellé nem teszi fel a repertóriumokat! Jó példákat is hozott: A Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia 1986-tól és a Magyar Műszaki folyóiratok cikkeinek bibliográfiája 2002-től, ezek elektronikusan is elérhetők.

4. Eszenyiné dr. Borbély Mária az MKE február közepén lezárt „Könyvtáros digitális kompetencia-körképét” elemezte. 606 kitöltés érkezett. Az egyetemi, városi, megyei, szakkönyvtárak könyvtárosai által kitöltött ívekből vont le tanulságokat. Az „információkezelés, kommunikáció, tartalom előállítás, számítógépes biztonság, problémamegoldás” voltak a címszavak, melyeket korosztály, illetve könyvtártípusok szerint grafikonokon mutatott meg. Összességében nem lehangoló a felmérés eredménye, és jó az összkép is. Pl. az információkezelésnél a többség haladó szintű, és csak 12 % alapszintű, és itt pl. a 20-30 éves korosztály alig magasabb értékeket írt, mint a 40-50-es korosztály. A tartalom előállításnál az alapszint 52 %, és a haladó szint 8 %, itt a felsőoktatási könyvtárak dolgozóinak érthetően kiemelkedő szerepe van, és az 50+-os korosztály ebben a leggyengébb.

5. Az ötödik előadó Maria Cotera spanyol könyvtáros, aki Angliában él 20 éve, IFLA tisztségviselő. Előadásában a következő kérdéseket taglalta:

  • Merre tart a könyvtáros szakma
  • Hogyan tudjuk megújítani magunkat?

Ezekre általános példákat hozott (Nokia 3011-es példája, Microsoft példák), majd összegezte: Az Unesco szerint a könyvtárosok információszolgáltatók. A könyvtárosok a változások ügynökei, az igazi hírek és a tudás közvetítői. A könyvtáros a biztos információforrás. Mutatott még IFLA infografikákat, amely viccesen tanít, hogy hogyan ismerni fel az álhíreket.

6. Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes a pécsi Tudásközpont főigazgatója arról tartott előadást, hogy hogyan lehet a könyvtáros kompetenciáját megállapítani. Mint minősített könyvtár, dolguk volt, hogy a 100 dolgozójuknál munkaügyi mátrixot készítsenek, kidolgozták, hogy a munkakör betöltésének feltételei mik, és milyen fizetési besorolásba kerüljön az ott dolgozó. 2015 tavaszán indult a teljesítményértékelés. Beszélt a visszásságokról is, egy adott munkakört már csak olyan feltételekkel tölthet be egy új dolgozó, mint amit „kőbe véstek”, így van, hogy egy hirtelen eltávozó munkatárs helyét egy évig sem tudnak betölteni.

7. Rosa San Segundo madridi professzor előadásában a digitális korról, digitális médiumokról (szöveg, kép, hang) szólt. A kultúra, tudomány, információ alárendelődött a digitális világnak. Összehasonlította a bibliográfiai kort (19. század: keresés, visszakeresés időszaka, a felhasználónak nincs szerepe az eredmény létrejöttében); a pragmatikus kort (20. század elejétől: ekkor jöttek létre az univerzális osztályozási rendszerek, információvisszakeresés), majd az ember és számítógép kapcsolata; és a technológia korát (ekkor már a digitális világban minden átalakul, a gondolkodásra, cselekvésre, létezésre is kihat, a digitális bennszülöttek digitális memóriából keresik elő az információkat, és másképp gondolkodnak). Ez utóbbiak már nem tárolnak (felesleges) információkat az agyukban, sokkal felszínesebbek az ismereteik, de tudják hova kell nyúlni az információkért.

A digitális könyvtárak univerzális tudást őriznek, új készségeket kell kialakítani, pl. tudományos folyóiratok helyett tartalommegosztás, többféle tartalomolvasás lehetősége. Mindezek új intézményi hátteret kívánnak. Science 2.0: közösségi web felhasználás a kutatók számára, 3D-s képekkel a felhasználók is interakcióba kerülhetnek, és egyre nagyobb szerepe lesz a bővített információknak.

Beszélt még a jövő könyvtárosáról, akinek testre szabott szolgáltatást kell majd adnia az olvasónak, naprakész információkkal kell rendelkeznie szintézis, elemzés képességével, és sok nyelven kommunikál, kutatásképes és magas problémamegoldó képességű.

8. Dr. Redl Károly A szerzői jog alkalmazási körében szükséges kompetenciák című előadásában a szerzői jog megítéléséről beszélt. Beszélt a jogszabályokról, a szerzői jog történetéről, amely az elmúlt 500 év (könyvnyomtatás) terméke. Bemutatta, hogy az antik szerzők műveit még közkincsnek tekintették, ugyanakkor az iszlám jog, az Újszövetség, vagy Schiller hogyan vélekedett a szellemi alkotásokról. Bemutatta az első olyan törvényt (1710 Anna királynő törvénye), amely már a mai értelemben veszi számba a szerzői jogot. A törvény még egy érdekességére is felhívta a figyelmet, ez volt az első kötelespéldány törvény is. Szólt a kalózkiadásokról is, mely során nagy tömegben adták ki olcsón az angol irodalom remekeit az Egyesült Államokban. Az előadás második felében a jogi védelem magyarországi eszközeit mutatta be, mely jogszabály milyen tekintetben védi a szellemi alkotásokat, illetve a szerzőnek milyen jogosultsága van műveihez. A könyvtárosnak ismernie kell a jogszabályokat, és komplex látásmóddal kell észrevennie, hogy védett-e a mű, vagy árva mű, vagy szabadon felhasználható.

9. Ulrike Lang hamburgi professzor asszony a könyvtárosok egészség-karbantartásáról, a könyvtárak egészségmenedzsmentjéről tartott előadást. A munkáltatónak érdeke, hogy egészséges legyen a dolgozója, ne legyen sokat betegállományban, ezért a munkatársak (testi és lelki) egészségének megőrzése érdekében különféle intézkedéseket vezettek be:

  • munkafeltételek javítása
  • egészség megőrzési programok, pl. 20 percet sportolhat a munkaidejében, vagy masszást vehet igénybe a munkahelyén, bár ezért fizetni kell,
  • kérdőívekkel, csapatépítő rendezvényekkel javítják a lelki egészséget,
  • motivációs eszköz a munkatársnál az értékelés,
  • évente legalább egy olyan megbeszélés van (személyenként), ahol a főnök arra kérdez rá, hogy mi az, ami segítené a munkáját, mivel lenne elégedettebb, mit tehet még a munkahely az egészségének megőrzése érdekében.

Az egészségmenedzsment megtérülése jó, ha pénzben kellene kifejezni: 1 eurót költ a munkahely rá, és 5 euró térül meg.

10. Börzsönyi Nóra a BCE Egyetemi Könyvtárának informatikusa a felhasználókkal kapcsolatos kommunikáció fontosságáról beszélt. A közösségi médiacsatornák elősegítik a könyvtári hírek terjesztését, a kapcsolattartást a kutatókkal, olvasókkal. Felsorolta ezeket a „csatornákat”, illetve taglalta, hogy melyik a tartalomkészítés kompetenciáit, hol milyen formában lehet kommunikálni. Mire kíváncsi az olvasó? Ezt kell a legjobban tudni a tartalommegosztáshoz. Sok vizuális tartalmat kell az információk „alá” rakni, most épp divatja van annak, hogy képeket, videókat szerkesszünk a kishírekhez is. És milyennek kell lenni a kommunikáló könyvtárosnak? Válasz: technikai ismeretek, gyors reagálás, találékonyság, friss fejlesztések követése, használói statisztikák elemzése, kíváncsiság, kreativitás, rugalmasság, vizuális gondolkodás szükséges.

Az utolsó két előadás két határon túli magyar könyvtárosé volt, akik részt vettek az Országgyűlési Könyvtár „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogramjában is.

Varga Éva a kárpátaljai könyvtárosok kompetenciájáról beszélt: a könyvtárosokat a betöltött helyük és végzettségük alapján osztályozzák. Ötévenként továbbképzésen kell részt venni, és ötévenként vizsgabizottság előtt kell számot adni a tudásukról. Sajnos, nem fogadják el a magyarországi képzéseket. Igyekeznek viszont egymás ellen fordítani a nemzetiségeket. Saját maguk (a Kárpátaljai Könyvtáros Egyesület, melynek Éva az elnöke) szerveznek tanfolyamokat, felvilágosító kampányokat a magyar könyvtárosoknak. Szórványban még rosszabb a helyzet, ők próbálják bevonni őket, illetve hatni rájuk, pl. hogy magyar nyelvű könyvek is legyenek a könyvtárukban.

Dr. Zágorec-Csuka Judit Szlovéniában, Lendván iskolai könyvtáros, ő egy sokkal jobb példát mutatott be, a kétnyelvű iskolai könyvtárakat. Mindnek van nemzetiségi programja, jó az együttélés, kiegyensúlyozott a kapcsolat. Ismertette a magyar nemzetiség arányát, a nemzetiségi könyvtárosok jellemzőit: tud a magyarságáért küzdeni, életképes identitása, higgyen a közéleti személyiségekben, jó programteremtő képessége legyen, hivatástudat, emberszeretet, jó kapcsolatteremtő képesség. Külön hungarica anyagot, magyar helytörténeti dokumentumokat gyűjtenek ezek a kétnyelvű könyvtárak. A nehézség, hogy párhuzamosan kell magyarul és szlovénül is leírni a dokumentumokat, probléma, hogy kevés a nemzetiségi könyvtáros, kevés a kölcsönzés, a vegyes házasságokból származó gyerekek már nem olvasnak magyarul.

Villám Judit,
MKE Társadalomtudományi szekció

Comments are closed.

Blog Home