A nemzetiségi könyvtárosok szakmai kompetenciái a magyar nemzetiség kulturális életében Szlovéniában

A szlovéniai magyar könyvtárosságról Dr. Zágorec-Csuka Judittól kértünk és kaptunk áttekintő írást. A beszámoló komplexitása és hossza miatt írását két részben adjuk közre.
Haraszti Pálné rovatszerkesztő, MKE/IFLA-HUN moderátor

1. rész

Bevezető

Szlovéniában körülbelül 130.000 magyar könyv van elhelyezve a kétnyelvű vagy nemzetiségi programmal működő könyvtárakban Lendván (városi könyvtár), Muraszombatban (Murska Sobota, megyei, regionális könyvtár), valamint a kétnyelvű iskolai könyvtárakban (Lendva, Göntérháza, Dobronak, Pártosfalva). Mindegyik könyvtártípusnak van nemzetiségi programja és a pozitív diszkrimináció elve alapján működik. Ezek a kétnyelvű és nemzetiségi programmal működő könyvtárak multikulturális környezetben vannak elhelyezve, partnerség és alkalmazkodás jellemző rájuk, hiszen Szlovénia északkeleti régiójában működnek, a szlovén–magyar–horvát és az osztrák határ mentén, elsősorban együttműködve Magyarországgal, az anyaországgal. Több kultúrát és könyvállományt integrálnak. Alapcéljuk az együttélés, amely kétirányú: a szlovén–magyar és a magyar–magyar kapcsolattartásra irányulnak. A dialógus mindig két egyenrangú partner között lehetséges. Ezt az elvet hirdetik a szlovéniai kétnyelvű könyvtárak a nemzetiségileg vegyesen lakott (magyar–szlovén) településeken a Muravidéken, Szlovéniában.

A Muravidék térképe napjainkban.

A kétnyelvű (szlovén–magyar) vegyesen lakott terület központja Lendva/Lendava.

A kétnyelvű könyvtárakban való elhelyezkedéshez könyvtári diploma, könyvtári szakvizsga, a szlovén és a magyar nyelv, valamint egy idegen nyelv ismerete szükséges. Az iskolai könyvtárakban pedig még kötelező a pedagógiai-andragógia alapismeretek elsajátítása is. A globalizáció kereszttüzébe kerültek a kétnyelvű könyvtárak és könyvtárosaik Szlovéniában. Mit is jelent számukra a kétnyelvű párbeszéd, az újraértékelés az EU keretein belül? Fel kell ismerniük a kettős integráció esetleges veszélyét is, azt, hogy nemcsak a szlovén társadalomba kell integrálódniuk, hanem az Európai Unióba is. Fontos, hogy ebben a sokféle integrációban nehogy elveszítsék önmagukat, azt, ami az elsődleges küldetésük: a muravidéki magyarság magyar könyvgyűjteményének a gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása a magyar nemzetiség számára. A globalizáció nem mindig kedvez a kis közösségeknek és kultúráknak. Az Európai Unió hivatalos álláspontja, hogy nincsenek nemzetiségek, kisebbségek, csak az integráción van a hangsúly. Annak ellenére, hogy az EU megnyitotta előttük a tereket egy tágabb világ felé, a másik oldalon viszont új koncepcióval kezeli a nemzetiségi közösségeket, vagyis az elvártnál kevésbé támogatja őket. Mennyire kiegyensúlyozott ez az integráció, mennyire életképes és élhető ez a világ a mai viszonyok közt? Szakcikkemben többek közt ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni.

A Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár (Pokrajinska in študijska knjižnica) modern épülete és a Lendvai Könyvtár neoklasszicista épülete két különböző világra asszociálnak: a modernségre és a hagyományok, a kulturális örökségünk megőrzésére. Mindkettő fontos tényezője a magyar nemzetiségi könyvtárügynek Szlovéniában.

Helyzetkép

Kiket szolgálnak a kétnyelvű könyvtárak és a magyar nemzetiségi könyvtárosok a Muravidéken? Mekkora közösséget? Természetesen a 7.000 fős magyar nemzetiségi közösséget, de a statisztikai adatok nem mindig mérvadóak, hiszen a magyar nyelvet nemcsak anyanyelvi szinten beszélik a vegyesen lakott területeken, hanem környezetnyelvi és idegen nyelvi szinten is, tehát lehetséges, hogy 15.000 magyarul beszélő személyt is kiszolgálnak, illetve lehetséges kiszolgálniuk. Milyen összetételű a magyar nemzetiség közössége nemzetiségre, nyelvtudásra, életkorra, képzettségre, társadalmi helyzetre, területi megoszlásra való tekintettel? A nemzetiségi könyvtárügy a nemzetiségi közösség minden rétegét kiszolgálja a csecsemőktől a nyugdíjasokig. A nemzetiségi könyvtárosok ebből kiindulva: iskolai könyvtárosok, városi és megyei könyvtárakban dolgozó hungarológusok, honismereti könyvtárosok. Összesen hét nemzetiségi magyar könyvtáros tevékenykedik a Muravidéken, egy a megyei, regionális könyvtárban Muraszombatban (Murska Sobota), egy a városi könyvtárban Lendván és öten az iskolai könyvtárakban Muravidék-szerte (Lendva, Göntérháza, Dobronak és Pártosfalva).

A kétnyelvű általános iskolák és a Lendvai Kétnyelvű Középiskola könyvtárai és nemzetiségi könyvtárosai munka közben a kétnyelvű oktatás folyamatában.

A nemzetiségi könyvtárosok alapkompetenciái

A magyar nemzetiségi könyvtárosoknak ismerniük kell az adatgyűjtés módszereit és forrásait. A feldolgozáshoz elemzőkészségre van szükségük, hiszen online katalogizálást végeznek a COBISS-ban (Co-operative Online Bibliographic System & Service, szlovén integrált online könyvtári katalógus), amely közel 300 különböző típusú szlovén könyvtár online katalógusanyagát egyesíti és szolgáltat belőlük adatokat egy központi katalógus által Mariborból (IZUM, Információtudományok Kutatóközpontja). A katalogizálás kompetenciája mint a nemzetiségi könyvtárosok alapkompetenciája elsősorban a jelen állapotokról ad képet, hiszen a kiadott magyar műveket is fel kell dolgozni a szlovén digitális katalogizálási rendszerben. Ezenkívül a nemzetiségi könyvtárosoknak történeti, társadalomismereti, honismereti tudással kell rendelkezniük, amely szükséges a magyar könyvek gyűjteményszervezéséhez és a magyar anyag ismeretéhez. Az is fontos, hogy a nemzetiségi könyvtáros mit kíván adni az olvasóinak? Elsősorban magyar könyvet, periodikát, egyéb média- és digitális információkat. A standardok és a lokális alkotók ismerete és összehangolása (pl. magyar irodalom klasszikusai és a kisebbségi, helyi alkotók) is fontos tevékenysége a nemzetiségi könyvtárosoknak.

A magyar nyelv napjának megünneplése az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárában dr. Zágorec-Csuka Judit könyvtárostanár szervezésében. A díjakat és elismeréseket Sabo Tatjana igazgatónő osztotta ki. A rendezvény meghívott vendége voltak Antalné dr. Szabó Ágnes nyelvészprofesszor ELTE BTK és dr. Szende Virág nyelvész, szaktanácsos Budapestről.

Hogyan kívánják ezt a nemzetiségi könyvtárosok megvalósítani?

Megalapozott szakmai ismeretekkel és új irányzatok, új eszközök, új módszerek megismerésével (pl. biblioterápia, könyvtári menedzsment, online katalogizálás stb.) kívánják a nemzetiségi könyvtárosok megvalósítani a nemzetiségi programjukat. Fontosnak tartom megemlíteni azt a tevékenységüket is, amely alapján a hagyomány és az új egyensúlyának a megtartását képviselik, lehetőleg jó arányérzékkel, pl. dr. Zágorec-Csuka Judit és Kocon József könyvtárosok az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárában új gyűjteményszervezéssel felállították a hungarica és magyar honismereti gyűjteményeket, vagyis régi gyűjteményből újakat hoztak létre s mindezt új módszerekkel sikerült megvalósítaniuk (innovációs projektek és módszerek). A felújítást a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatának segítségével sikerült megvalósítanunk, amelyet a határon túli magyarság részére írtak ki. Eddig közel 1.729.005 Ft (5.763,35 EUR) támogatást kaptunk erre a célra. A felújítási folyamat még nem zárult le, hiszen 2017-ben fel szeretnénk állítani az ifjúsági szépirodalom gyűjteményét, amely külön elhelyezést fog kapni a kétnyelvű iskolai könyvtárban.

Fontos a könyvtárosok környezetismerete, hogy felismerjék az intézmény és a külvilág viszonyát, az együttműködés fontosságát a környezetükkel (a szlovén és a magyar közeggel is). Szükséges kompetenciák, amelyet el kell sajátítaniuk: realitásérzék, diplomáciai érzék, bátorság és józanság stb. A nemzetiségi könyvtárosoknak szükségük van még emberismeretre, pszichológiai érzékre és felkészültségre. A könyvtárostanárok esetében kötelező az andragógiai-pedagógiai ismeretek elsajátítása is, mivel oktató-nevelő szerepet is ellátnak az iskolai könyvtárakban. Programteremtő képességre is szükségük van, főleg városi és megyei könyvtárakban, ahol számos magyar kulturális programot és könyvbemutatót tartanak. Szükségük van távlatos gondolkodásra, kitekintő képességre környezetük minden területére, de a társadalom egészére vonatkozólag is. Szociológiai elemző képességet is igényel a munkájuk. A munkájuk megvalósításában szisztematikusnak kell lenniük, tevékenységeiket pedig céltudatosan kell végezniük. A kétnyelvű könyvtárakat reális tervezéssel kell fejleszteniük. Az egyéni adottságaik is fontosak, elsősorban a türelem, a szorgalom, a kitartás, a részletek iránti fogékonyság és a rendszerben való gondolkodás, a rendszerező képesség, a realitásérzék, a józanság, de a kezdeményezőképesség is, a bátorság, a küzdőképesség (de nem konfliktust teremtő szándékkal), az empátia, a diplomáciai érzék és a nyíltság is. Alapvető kompetenciáik közé tartoznak könyvtáros pályájukon az erős hivatástudat, az ügy- és az emberszeretet.

A kétnyelvű általános iskolai könyvtár felújítása a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázata segítségével – a hungarica és magyar honismereti gyűjtemények részlege, valamint a magyar könyvújdonságok polcrendszere az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárában. Dr. Zágorec-Csuka Judit könyvtárostanár az új kölcsönzési pult mögött.

Szerző:
Dr. Zágorec-Csuka Judit

• A 2. rész fejezetei:
  – kapcsolatépítés Magyarországgal, az anyaországgal
  – a nemzetiségi könyvtárosok küldetése
  – a felmerülő problémák
  – a lehetséges megoldások
  – összegzés