Horvátországi magyar könyvgyűjtemények múltja, jelene és jövője

Posted by zondaz - március 26th, 2017

Tisztelt Olvasóink!

Lassan bezárul a képzeletbeli kör, amit a felvidéki magyar könyvtárosság szakmai szervezetének bemutatásával kezdtünk. Az alábbi sorok Szlavóniáról és Dél-Baranyából szólnak. Legközelebb Szlovénia magyar könyvtárosairól olvashatunk, majd – ha megszólaltathatók lesznek:)) – burgenlandi kollégáinkat mutatjuk be az „Ötágú síp” rovatban.
A horvátországi bemutatkozó anyagot olvasva döbbentem rá, hogy micsoda történelmi háttérképet is kaptunk a szakmai beszámolókkal együtt. Most például Rabbi Zsolt kollégánk azt írja, hogy „… a honvédő háborút követő időszakban… a magyar kötődésű könyvtárak száma lecsökkent” – mintha tegnap lett volna a jugoszláv polgárháború, mintha csak tegnap bombázta volna a NATO a szerbiai (nem egyszer magyar) célpontokat, mintha csak tegnap érkeztek volna a menekülők, mintha…

Becsüljük meg a békés építkezések idejét és lehetőségét!

Haraszti Katalin rovatvezető
IFLA-HUN moderátor

Horvátország területén a magyar kötődésű könyvtárak helyzete a 21. század kezdetén közel sem fényes. A honvédő háborút (1991-1995, a rovatszerk.) követő időszakban az ilyen könyvtárak száma nagymértékben lecsökkent.

A magyar állománnyal rendelkező könyvtárakat az említett háború előtt az ország keleti részén, Szlavónia és Baranya területén lehetett megtalálni, hiszen a horvátországi magyarság zöme is szintén ezen a részen él, legtöbben a „baranyai háromszögben”.

A magyar kötődésű könyvtárak tradíciója Baranya területén a 19. századból ered, amikor ilyen értelemben először Vörösmart könyvtára van említve.

201701_Otagusip_Horvatorszag

Pélmonostori városi könyvtár

Az 1962-től 1991-ig terjedő időszakban a Pélmonostori Városi Könyvtár Baranyában aránylag jó könyvtárhálózatot épített ki, mely 18 községi és 4 fiókkönyvtárat foglalt magába horvát és magyar nyelvű könyvállománnyal. Magyar nyelvű könyvtári állomány szempontjából a vörösmarti mellett említeni kell a kopácsi, csúzai, laskói, várdaróci, kiskőszegi, sepsei és az újbezdáni könyvtárakat is.

A honvédő háború kitörésével megszakadt a Pélmonostori Városi Könyvtár könyvtári hálózatának munkája, az ide tartozó könyvtárak pedig sajnos nem tudtak olyan erővel bírni, hogy újjáalakuljanak. A felsorolt gyűjtemények ma többnyire „lakat alatt” vannak az említett települések kultúrotthonaiban és más olyan helyiségeiben, melyek a szakmai követelményeknek nem tesznek eleget. Pozitív szemszögből említeni kell a szentlászlói és a laskói könyvtárat, ahol adományok és a régi állomány alapján alakítottak újra könyvtárat.

A Horvátországi Magyarok Központi könyvtára jó kapcsolatot tart a környéken működő magyar oktatási intézményekkel. Ennek a jó együttműködésnek gyümölcse a 2016-ban megnyitott letéti könyvtár is, a vörösmarti általános iskolában működő óvoda keretein belül.

image002

Letéti könyvtár a vörösmarti óvodában

Magyar könyvtári állományt találhatunk még az eszéki „Népkör”, a zágrábi és a kórógyi „Ady Endre” kultúregyesületeken belül is. Persze, több horvát közkönyvár gyűjteményében is van még magyar állomány, ezek között legjelentősebb az Eszéki Városi és Egyetemi Könyvtár magyar gyűjteménye.

Magyar nyelvű könyveket találhatunk továbbá iskolai könyvtárakban is: Laskón, Vörösmarton, Kórógyon és Eszéken. Ezt a listát ki lehet bővíteni a bellyei, dárdai, darázsi és a hercegszöllősi iskolákkal, ahol anyanyelvápolási szinten tanítják a magyar nyelvet, valamint a Hungarológia tanszék könyvtárával (Zágráb, Bölcsészettudományi Egyetem).

A Horvátországi Magyarok Központi Könyvtárának megalakulása az 1988-as évhez kötődik. Mások között ebben Merki Laura érdemeit kell kiemeljük, akinek a munkája révén elsőként jött létre ilyen jellegű kisebbségi központi könyvtár, mintaképpé válva a később megalakuló központi könyvtáraknak.

A békés reintegrációtól máig Baranyában csak Pélmonostor Önkormányzata fektetett be anyagiakat és támogatta a közkönyvtár működését. A többi baranyai járás nem tett eleget ennek a törvényi követelménynek. Hiszen a Könyvtárakról szóló törvény előírja, hogy a városok és a községek, ha az adott területen már nem működik egyetemi vagy tudományos könyvtár, kötelesek térségükben könyvtárat alapítani vagy a könyvtári szolgálat végzésével egy másik város vagy község közkönyvtárát megbízni.

Ez nem történt meg, többek között a következő okokból sem:

  • rossz gazdasági és anyagi helyzet az egész ország területén,
  • nagyarányú munkanélküliség,
  • könyvtárak és a könyvtári működés nem megfelelő finanszírozása az állam részéről,
  • baranyai terület felosztása több kis járásra,
  • tradicionális álláspontok a könyvtáros szolgálatokról és szolgáltatásokról.

Horvátországban a közkönyvtárak ugyanis nonprofit kulturális intézményként működnek. Létezésüket (fenntartásukat) azoknak a városoknak és járásoknak köszönhetik, melyek a könyvtárak alapítói, emellett a horvát államnak is, mely stratégiai terveivel irányíthatja vagy segítheti a könyvtár működését azokban az esetekben, amikor a helyi vezetés nem végzi el a feladatait. Mégis a közkönyvtárak létének és fenntartásának ügye nagyrészt az adott város, illetve járás anyagi helyzetétől és jókedvétől függ.

A Pélmonostori Városi Könyvtár, azaz a keretein belül működő Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára már egy ideje figyelmezteti az adott községek elöljáróit a fenn említett törvény rendelkezésére, de sajnos, nagyobb siker nélkül. A Horvátországi Magyarok Központi Könyvtárának ezen a területen ugyanis csak tanácsadó szerepe van, a községek elöljáróinak beleegyezése nélkül nincs lehetősége önállóan könyvtárhálózatot létesíteni és a könyvtárak munkáját finanszírozni.

A baranyai könyvtárhálózat revitalizációjának különböző megvalósítási lehetőségeit elemezve a fenti problémakör megoldásaként néhány lehetséges irányt láthatunk:

  • a járások önállóan alapítanak közkönyvtárakat,
  • két vagy több járás megegyezik közös közkönyvtár alapításáról,
  • bibliobusz vagy biblokombi (mozgókönyvtár) szolgálat létesítése.

Ami a magyar könyvtárosokat illeti, többnyire olyan iskolai könyvtárakban dolgoznak, ahol magyar nyelven (azaz magyar nyelven is) zajlik az oktatás. Persze dolgoznak magyar könyvtárosok más típusú horvátországi könyvtárakban is, de a feladatkörük nem kapcsolódik magyar állományhoz (gyakran nincs is magyar állomány az adott könyvtárban).

A magyar könyvtárosoknak lehetőségük van magyar nyelven történő továbbképzésre Horvátországban, hiszen a budapesti Könyvtári Intézet és a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtárának együttműködésének köszönhetően, minden évben kétszer magyar nyelvű továbbképzést tartunk a Pélmonostori Városi Könyvtárban, a „Határontúli könyvtári szakemberek képzése és továbbképzése” programon belül.

image003

Határontúli könyvtári szakemberek képzése

Rabbi Zsolti, mag. iur. et mag. bibl.
Pélmonostori Városi Könyvtár
Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára

Comments are closed.

Blog Home