Színes paletta, érdekes megközelítések

– Beszámoló az „Újra a könyvtárosok szakmai kompetenciáiról: kihívások és megoldások” című nemzetközi konferenciáról

Harmadik alkalommal rendezett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) a könyvtárosok kompetenciáival kapcsolatos nemzetközi tanácskozást. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2018. március 14-én megrendezett konferencián tizenhárom előadás irányította rá a hallgatóság figyelmét azokra a XXI. századi társadalmi, környezeti és kulturális hatásokra, melyekre a könyvtáros szakmában dolgozóknak fel kell készülniük. Érdekes képet kaphattunk arról, hogy milyen válaszokat adnak ezekre a kihívásokra a nemzetközi és a helyi színtéren működő könyvtárosok.

A konferenciát Barátné dr. Hajdu Ágnes, az MKE elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Petra Hauké-nak, az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) Környezeti Fenntarthatóság és Könyvtárak Speciális Érdekeltségű Csoportja (ENSULIB) előadójának, aki Zöld műveltség: a zöld könyvtár irányításával kapcsolatos kompetenciák és célok címmel tartott előadást. Petra Hauke rámutatott arra, hogy a klímaváltozás új feladatot ró a könyvtárosokra: az információs írástudás átadása mellett a környezetvédelem iránti érzékenyítés is fontos feladatuk kell, hogy legyen. Ez a megbízatás nem áll távol a könyvtáraktól, hiszen az IFLA elfogadta az ENSZ 2030 Agendával, a Fenntartható Fejlődés Céljaival kapcsolatos programját, és konferenciák, programok szervezésével igyekszik a könyvtárakat segíteni a környezettudatos gondolkodás kialakításában (Magyarországon 2017 novemberében rendezett az MKE szemináriumot, melyen a könyvtárak környezetvédelmi felelősségvállalásának színtereit vették számba a résztvevők. A workshop ötleteiből kiemelkedően jó magyar és angol nyelvű kiadvány született, melyet a konferencia résztvevői vehettek elsőként kézbe.) A könyvtár tehát nem csak attól lehet „zöld”, ha az épülete, a környezeti adottságai megfelelnek a környezetvédelmi elvárásoknak. Hangsúlyozottan a működésében megvalósuló koncepció, a programjaiban helyet kapó természetvédelmi törekvések, a könyvtárhasználók érzékenyítése a klímaváltozás iránt áll a zöldkönyvtári fogalom középpontjában. Az ENSULIB alapította meg a Zöld Könyvtár-díjat, melynek elnyeréséért idén a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár is benyújtotta pályázatát.

Kállainé Vereb Mária, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár igazgatója előadásában máris néhány hazai példát mutatott arra, hogyan is valósulhat meg „Az ökoszemlélet kialakítása és erősítése egy városi könyvtárban”. Elsőként a nemrégiben felújított könyvtárépülethez kapcsolt új szárny kialakításában megnyilvánuló energiatakarékossági koncepciót említette meg, másrészt a kollégák szemléletváltozásáról szólt, mely hozzájárult a sok zöld növény elhelyezéséhez a könyvtárban, a belső udvar virágosításához, a környezetvédelmi világnapok megünnepléséhez, a fenntarthatósággal kapcsolatos dokumentumok beszerzéséhez. Az energiatakarékos eszközök használata, a digitális adattárolásra való törekvés, a használt gyermekkönyvek és játékok összegyűjtése és eljuttatása a város megfelelő szervezetein keresztül a rászorulókhoz, fokozatosan vezettek el olyan programokhoz, mint a nyári öko-táborok, vagy a Betűbölcsi-Biomami Klub, mely az újrahasznosításra ad ötleteket a kismamáknak. 2011 óta a Madártani Intézettel együttműködve a könyvtárban Madárbarát Klub alakult, mely foglalkozásokkal, vetélkedőkkel, madárbarát fallal irányítja a könyvtárhasználók figyelmét szárnyas társainkra.

Elzbieta Zybert, a Varsói Egyetem képviseletében egészen más irányból közelítette meg a könyvtáros-kompetenciák témakörét. Könyvtárosképzés Lengyelországban: dilemmák és kihívások című előadásában arról a problémáról beszélt, hogy bár szükség lenne minél magasabb képzettséggel rendelkező könyvtárosokra Lengyelországban, a könyvtáros hallgatók száma folyamatosan csökken. Sajnos a jogszabályi környezet sem kedvez a könyvtáros szakma presztízsének, mivel nem tartja szükségesnek a szakképzettség meglétét, elég egy kis gyakorlat ahhoz, hogy könyvtárban dolgozhasson valaki. További probléma, hogy a lengyel egyetemeken nincs felvételi vizsga. Ezért általában azok a diákok kerülnek a könyvtáros szakra, akik lemaradnak más képzésekről. Sajátos helyzetet teremt továbbá Lengyelországban, hogy akinek van diákigazolványa, annak van betegbiztosítási joga. Ezért a felsőoktatásba felvételt nyert hallgatók egy része nem tanul, hanem dolgozik. A munkaadók tárt karokkal várják őket, mivel nem kell utánuk TB-t fizetni. Érthető tehát, hogy a Varsói Egyetem a kurzusok nevének megváltoztatásával, a könyvtáros szakma vonzóvá tételével, új programok szervezésével próbál válaszolni a kihívásokra.

Namtip Wipawin a thaiföldi Sukhotai Thammathirat Szabadegyetem oktatója A tudományos kompetenciák beépítése a tantervbe: egy esettanulmány Thaiföldről című előadásában elsőként a könyvtárak és a könyvtáros-képzés helyi sajátosságaival ismertette meg a hallgatóságot. 65 millióan élnek Thaiföldön, 800 közkönyvtár, körülbelül 30000 iskolai könyvtár és 120 egyetemi könyvtár van az országban. A falvakban úgynevezett tanulóközpontok segítik a helyiek információhoz való hozzáférését. A könyvtárosokat 43 képzőhelyen oktatják, de ezek közül csak 2 nyújt felsőfokú végzettséget. Előadása második részében arról az aktuálisan zajló vizsgálatról beszélt, mely az egyetemek digitális gyűjteményének nyílt hozzáférésűvé tételének, valamint a hallgatók tudományos kompetenciáinak kibontakoztatását segítő lehetőségeket célozza.

Kiszl Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézet igazgatója, tanszékvezető, a doktori program vezetője Kutatói kompetenciák – a könyvtártudományi doktori képzés a szakmai innovációért című előadásában az ELTE doktori képzésének kereteit és a képzés kihívásait vázolta fel. Mint megtudtuk, az első doktori szigorlat az egyetemen 1958-ban készült. A könyvtártudományi doktori képzést Voit Krisztina alapította meg. Ízelítőt kaphattunk a 2014 óta felvett témákból is.

Mészáros Kornélia, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtárának vezetője, az egyházi könyvtárakban dolgozó könyvtárosok mindennapjaiba adott betekintést Hitetekhez ragasszatok tudományt: könyvtáros kompetenciák a XXI. század egyházi felsőoktatásában című előadásában. Az egyházi felsőoktatás könyvtáraiban dolgozóknak nemcsak a hagyományos könyvtárosi kihívásoknak kell megfelelniük, hanem a kor igényeihez is igazodniuk kell, különösen a kapcsolatépítés, a kreativitás és a képzés területén. Meg kell hallaniuk az új igényeket is. Saját munkahelyén például a virtuális valóságban otthonosan mozgó alfa-generáció számára zárt e-adatbázist hoztak létre. Fontos feladatuk, hogy a hallgatókat és a látogatókat megtanítsák a könyvtári szolgáltatások használatára. A kompetens könyvtárosok nemcsak a képzések által vérteződnek fel a megfelelő tudással, hanem rendkívül fontosak az évek során szerzett tapasztalatok is – ahogy ezt két humoros anekdotával szemléltette az előadó.

Ismét más szemszögből vizsgálta a könyvtáros-kompetenciák témakörét előadásában Evviva Weinraub, az IFLA Nők, Információ és Könyvtárak Különleges Érdekcsoportok (Women, Information and Libraries SIG) képviseletében, aki Könyvtárak: túlnyomórészt nők, de nem uralnak senkit című előadásában arról beszélt, mit tehetnek a nők annak érdekében, hogy munkahelyeiken, karrierjükben ne érje őket hátrány, ne legyenek kitéve szexuális zaklatásoknak. Kiemelte, hogy a nőknek hallattatniuk kell a hangjukat, ha sérelem éri őket. Olyan módszertani lehetőségeket vonultatott fel, melyek a nők háttérbe szorítása ellen hatnak. Pl. határozottabbá kell tenni a nők kommunikációját, biztosítani kell a nők számára, hogy elmondhassák a tapasztalataikat, az idősebb hölgyeknek mentorálni kell a fiatalabbakat, küzdeni kell az úgynevezett imposztor-jelenség ellen (amikor úgy érzi egy nő, hogy ő nem elég jó a munkája elvégzéséhez). Ma már mindenki számára elérhető workshopok és kérdőívek segítenek a nőknek leküzdeni a nemi identitás miatt elszenvedett hátrányokat.

Baiba Holma, a Lettországi Egyetemről érkezett. Hogyan kezeljük a könyvtárosok kompetenciáinak változásait? című előadásában egy, az általa képviselt egyetem kutatási eredményeit mutatta be, mely részint arra irányult, hogy feltárja, mik a könyvtáros-kompetenciák forrásai, másrészt azt kutatta, hogy mely készségek kialakításában vannak hiátusok a könyvtáros-képzésben, végezetül az információs műveltséget vizsgálta a hallgatók körében. A kutatási eredmények a későbbiekben befolyásolták a tanmenet kialakítását. Ezzel azonban nem zárult le az egyetem által nyújtott képzés és a hallgatók visszajelzéseinek vizsgálata. A kutatás eredményeit felhasználva hallgatócentrikus, gyakorlatias, a tudásátadás módszereit a befogadókhoz igazító oktatás alakulhatott ki az egyetemen. Ennek egyik bizonyítéka az ELTE-vel közösen megvalósított 2018-as BOBCATSSS-konferencia Rigában, amit az egyetemi hallgatók szerveztek annak a gyakorlatias kurzusnak a keretében, melyben igyekeztek elsajátítani a nemzetközi konferenciák szervezésének fortélyait.

Eszenyiné Borbély Mária, a Debreceni Egyetem munkatársa a Magyar Könyvtárosok Egyesülete képviseletében A végzettség és a könyvtárosok digitális kompetenciaszintje közötti összefüggések összehasonlító elemzése című előadásában annak az 1800 fős mintán felvett kérdőíves vizsgálatnak az eredményeit mutatta be, amely a közelmúltban zajlott le a közkönyvtárakban dolgozó könyvtárosok körében. A digitális kompetencia öt területére terjedt ki a vizsgálat: az információszerzés, a kommunikáció, a tartalom-előállítás, a problémamegoldás és a biztonság területeire. A felmérés megállapította, hogy a könyvtárban dolgozó szakemberek általában a digitális információszerzés és kommunikáció területén a legtájékozottabbak. Harmadik erősségük az e-biztonsággal kapcsolatos kompetenciák birtoklása, ugyanakkor közepes tudásúnak vallják magukat a digitális problémamegoldás területén, és legkevésbé jártasaknak a tartalom-előállításban. A kutatás azt is kimutatta, hogy a felsőfokú könyvtáros végzettséggel rendelkezők általában rutinosabbnak mutatkoztak a digitális kompetencia szinte valamennyi területén. Őket a nem könyvtáros felsőfokú végzettséggel rendelkezők követik a képzeletbeli digitális kompetencia-skálán, végezetül a nem felsőfokú végzettségű kollégák zárják a sort.

Torbjörn Nilsson a Malmöi Városi Könyvtár igazgatójaként érkezett a konferenciára. Mit kellene ténylegesen kínálniuk a közkönyvtáraknak? Milyen készségekre van szükségünk? – tette fel a kérdéseket előadása címében svéd kollégánk, majd bemutatta, mi a malmöi gyakorlat. Ahhoz, hogy megértsük azt a szemléletbeli különbséget, mely a svéd és a magyar könyvtárak feladat-meghatározása között van, mindenképpen ismernünk kell Malmö demográfiai környezetét és kulturális-társadalmi sajátosságait. Mint megtudtuk, a város lakosságának a fele 35 évnél fiatalabb. Az óvodás gyermekek fele nem Svédországban született. A város egyik legfőbb ismérve, hogy multikulturális. Egy olyan soknemzetiségű városban, mint Malmö, a könyvtáraknak nagyobb szerep jut a társadalmi integráció területén, mint ahogy azt a hazai gyakorlatunkban tapasztaljuk. A svéd jogszabályok pedig megerősítik a könyvtárak társadalmi szerepvállalását, hiszen a 2013-as kulturális törvény azt mondja ki, hogy a közkönyvtári rendszernek a demokratikus társadalom építéséhez kell hozzájárulnia. E vezérelv mentén fogalmazta meg az önkormányzat a Malmöi Városi Könyvtár számára azt a követelményt, hogy a könyvtárosok legfőbb feladata, hogy az emberekért dolgozzanak, elősegítve ezzel azt a célt, hogy mindenki gyakorolhassa a demokratikus jogokat. Ezért evidens, hogy a könyvtár mindenki számára nyitott, de szolgáltatásaival különösen nagy figyelmet szentel a funkcionálisan akadályozottakra, a kisebbségek képviselőire és a nem svéd anyanyelvűekre, akik egyébként a város lakosságának 30%-át teszik ki. A könyvtárban dolgozó 123 kolléga nemzetiségi összetétele a város nemzetiségi összetételét tükrözi, végzettségük a multikulturális igények kiszolgálását támogatja.

Csongrád megye közel 3000 fős lélekszámú kis településéről, Zákányszékről érkezett Paraginé Tóth Edina könyvtáros kollégánk, aki előadásában Egy kistelepülési könyvtár(os) eszközei és lehetőségei a közösségfejlesztés területén címmel villantott fel pillanatképeket munkájáról. A településnek 10000 kötetes könyvtára van. Működtetője egyetlen könyvtáros, aki ha kell, belső építészként megtervezi a felújított könyvtár berendezését, könyvtári órát, foglalkozásokat tart, és természetesen igyekszik kiszolgálni a falu olvasóit. A könyvtárközi kölcsönzéssel pedig akár külföldről is beszerzi a kért köteteket, de egy ilyen kicsi településen a könyvtár nagy szerepet játszik a település közösségépítő életében is. A Zaka Hom-e civil szervezettel együttműködve Edina is szervezi a falu lakossága által készített amatőr filmfelvételekből összeállított Múltidéző vetítések című programot. Riportokat készít, a falu kiadványainak szerkesztésében vállal szerepet, működtetője a közösségi médiának. A falu sportéletébe bekapcsolódva pedig kerékpártúrákat szervez. Munkájának szeretete, elhivatottsága egész előadásán tükröződött.

Leda Bultrini, a lazioi Regionális Környezetvédelmi Ügynökség Operációs Rendszerek és Tudásmenedzsment Részleg munkatársa Könyvtárvezetők felkészítése: kompetenciák a komplexitásért című előadásában a posztindusztriális társadalom és a globalizáció teremtette új környezetről, a komplex rendszerek világáról szólt, valamint a könyvtárak szerepéről, helyéről ebben a komplex miliőben, melyet az állandó változás jellemez. Erre egyéni- és rendszerszinten is fel kell készülnünk, képessé kell válnunk az újratervezésre, válaszreakcióink gyors alakítására. A komplex rendszerek önszerveződők, folyamatosan változnak, nem lineárisak, nem jelezhetők előre a változásaik, nem húzhatók meg a határaik. Ettől még nem állíthatjuk azt, hogy a komplex rendszer a komplikált rendszer fogalmával azonos, de tény, hogy a komplexitás gyakran vezethet káoszhoz is. A káoszból azonban előbb-utóbb új rend áll fel, tehát nem szabad félnünk a változásoktól – mutatott rá az előadó. A könyvtár maga is egy komplex rendszer, s ez a döntéshozói folyamatok átgondolását teszi szükségessé a vezetők részéről. A könyvtárak vezetőinek már nem elsősorban az irányítás a feladatuk, hanem a változások előmozdítása úgy, hogy építenek a kollektív tudásra, és felkészülnek arra, hogy nincsenek jó válaszok, csak válaszok, melyeket fogadniuk kell, és gyorsan reagálni rájuk.

A komplexitás elméletének magaslatáról Egyházi Dóra, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöke „rántotta le” hallgatóságát Szlovákiában magyar – a jelen könyvtárai, könyvtárosai című előadásával. Prezentációjában arról számolt be, hogy Szlovákiában nemcsak a magyar nemzetiségű lakosság száma fogy, de folyamatosan szűnnek meg a könyvtárak, egyre rosszabb az infrastruktúra, csökken az állománygyarapításra fordítható összeg, egyre kevesebb az olvasó. Magyar nyelvű könyvtáros-képzés nincs, csak az anyaországban megvalósuló képzésekre támaszkodhatnak. A legnagyobb probléma viszont az, hogy a könyvtárak, könyvtárosok társadalmi megítélése is romlik, ami csak keveseket vonz és tart meg a pályán. Ebben az optimizmusra egyáltalán okot nem adó környezetben a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete megvizsgálta saját tevékenységének hatékonyságát, számba vette erősségeit és gyengeségeit, és elkészített egy akciótervet, melyet a Szervezetben meglévő hit és akarat erejével fognak megvalósítani. Céljuk az, hogy a magyar nyelvű könyvtárak és könyvtárosi tevékenységek hanyatlását megállítsák, erősítsék az egymás közötti kapcsolatokat és optimális szintre emeljék a működésüket.

Az igen tartalmas és változatos előadásokat felvonultató konferencia meggyőzően láttatta, hogy mennyire más kompetenciák várhatók el a könyvtárostól egy kicsi magyarországi településen és egy multikulturális nagyvárosban, vagy mennyire más megközelítésben vizsgálja a könyvtáros-kompetenciákat egy, a könyvtáros-képzés megújításán munkálkodó kutató és a komplex rendszerek szakértője. Az a hallottak alapján mindenképpen megállapítható, hogy kevés olyan hivatás van, mely annyira szerteágazó tudást, emberismeretet és a környezeti kihívásokra való gyors reagálási képességet vár el, mint a könyvtárosé. Erre – legalább mi – legyünk büszkék!

Fotók: Karasz Lajos
Feketsné Kisvarga Anita
József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya