Könyvtárosok az ENSZ 2030 Agenda és a fenntartható fejlődési célok megvalósításáért

Posted by zondaz - január 6th, 2018

201706_MKEIFLA_ENSZ2030Agenda_1

2017. november 22-én az Országos Széchényi Könyvtár adott helyet annak az országos szakmai szemináriumnak, amely igyekezett teljes képet adni az ENSZ 2030 Agenda Fenntartható Fejlődési Céljairól, a nemzeti stratégiáról és válaszokat keresett a könyvtári feladatokra. Az NKA által támogatott programon az MKE tagszervezeteiből csak negyvenen, de rendkívül aktívan vettek részt, és további munkájukra számít az Elnökség. A hazai sajátosságok figyelembe vételével a fenntartható fejlődési célokat (SDG-ket) segítő jó gyakorlatokat kell megfogalmazniuk, amelyeket az IFLA (International Federation of Library Associations – Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) felé továbbítva, és a többi nemzet gyakorlataiból is merítve, módszertani segédeszközt adhat majd a szakma képviselőinek itthon és külföldön.

A szemináriumot Barátné dr. Hajdu Ágnes, az MKE elnöke nyitotta meg és koordinálta. Az IFLA Igazgatótanácsának (IFLA Governing Board) újra megválasztott tagjaként már hangoztatta idehaza az Agendához is igazodó nemzetközi könyvtári fejlesztési irányokat. Nem kérdéses, hogy a könyvtárak társadalomban betöltött szerepüknél, feladatuknál és eszközrendszerüknél fogva részeseivé válnak az adott programnak. A „hogyan”-okra keresett válaszokhoz nyújtottak útmutatást a csoportmunkák mellett elhangzó előadások.

Elsőként Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának igazgatója adott átfogó tájékoztatót az ENSZ 2030 Agenda Fenntartható Fejlődési Céljairól. Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként, állandó ENSZ-képviselőként, az ENSZ Nyílt Munkacsoport (OWG) társelnökeként tevékenykedett a globális program célrendszerének kidolgozásában. A fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals, rövidítve SDGs) végül 17 pontban és 169 alpontban kerültek megfogalmazásra, amelyeket átfogó és kormányközi tárgyalások előztek meg. Az ENSZ Közgyűlés (193 tagállam) 2015-ben elfogadta a programot, kijelölte az együttműködési, a finanszírozási lehetőségeket, a nyomon követési eljárásokat. Teljesítése paradigmaváltást jelent nemzeti, regionális és globális szinten, az élet minden területén, minden egyes személy számára.

201706_MKEIFLA_ENSZ2030Agenda_2

Dr. Kuntár Tamás. Fotó: Karasz Lajos

A magyarországi helyzetről dr. Kuntár Tamás főosztályvezető (Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Főosztálya) elmondta, hogy a nemzeti sajátosságok alapján a prioritásokat a kormány határozza meg, és a feladatokat a szaktárcák alá rendeli tárcaközi felelősökkel. A mérőszámok okán a KSH-val működik együtt. Készülnek a stratégiai és szakpolitikai munkatervek. Hazánkban például több vízzel és mezőgazdasággal kapcsolatos program várható. A finanszírozást 2021-ig a meglévő EU-források jelenthetik. Az előadó a könyvtárak beavatkozását az információhoz való hozzáférés, a hiteles információ szolgáltatása, a mindenkori általános és digitális tudás javítása terén látta. Az Agenda magyar nyelvű kormányzati fordítása az ensz.kormany.hu oldalon található.

Dr. Gellér Zita Márta (vezető stratégiai koordinátor, Földművelésügyi Minisztérium Projektirányítási és Informatikai Főosztály) az SDG-k megvalósítását célzó szemléletformálásról beszélt. Szerinte a könyvtárak hatékonyan segíthetik az információhoz, a szakirodalomhoz, a kutatási és tudományos eredményekhez való nyilvános hozzáférést, ahogy a munkavállaláshoz szükséges és a digitális készségek elsajátítását is. Az iskolán kívüli oktatás helyszíneként, adott infrastruktúrájával, együttműködéseivel a könyvtár a minőségi oktatást szolgálhatja. Fontos a közvetítő és egyenlő esélyteremtő szerepe. A fenntartható városok és közösségek alakításához, a kulturális értékek feltárásához és megőrzéséhez járul hozzá. Diákprojektjein, közösségépítő programjain keresztül, különgyűjteményeivel pl. a felelős fogyasztásra és termelésre irányíthatja a figyelmet.

Barátné dr. Hajdu Ágnes az IFLA törekvésekre, a 2016–2021. közti időszakot átívelő stratégiára hivatkozva utalt arra, hogy a globális célok egyáltalán nem állnak messze a könyvtári céloktól. A jól-lét, az esélyegyenlőség biztosítása alapvető feladat, a szegénység pedig egyben információszegénységet is jelent. A résztvevőktől könyvtáraik teherbírására tekintettel jó gyakorlatokat kért a tizenhét SDG, ill. azok választott alpontjaihoz. Az eredmény az értékteremtés és érdekérvényesítés kettős céljával egy magyar és idegen nyelvű elektronikus kiadványként, illetve brossúraként jelenik majd meg.

201706_MKEIFLA_ENSZ2030Agenda_3

Lükőné Örsi Gabriella. Fotó: Karasz Lajos

Lükőné Örsi Gabriellától (főigazgató-helyettes, Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, Mezőgazdasági Könyvtár) rögtön jó gyakorlatokat hallhattak a kollégák. A Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményeként az MMGM feladata gyűjteni és biztosítani a mezőgazdasággal kapcsolatos ismereteket, szakirodalmat. 2015-től működik „zöldolvasóként” a tematikus különgyűjteményük. Kapcsolatot ápolnak az erdei iskolákkal, a környezeti nevelést szolgálja a Magonc-tábor, részt vesznek a BISEL (bioindikáció az iskolai oktatásban) programban. Számos szakmai napot, előadást tartottak, és mindenki figyelmébe ajánlotta a Zöld könyv: hasznos tanácsok, jó gyakorlatok a környezeti neveléshez című kiadványt.

A délután jórészt a csoportmunkáról szólt. Barátné dr. Hajdu Ágnes irányításával és az elnökségi tagok közül kijelölt segítőkkel folyt a munka. A közös gondolkodás mellett a csoportok tagjai és a csoporton belüli feladatmegosztás feladatonként változott – teljes aktivitást igényelve a résztvevőktől. A hét csoportnak flipchart papírokra dolgozva mindenekelőtt meg kellett fogalmazniuk a fenntartható fejlődési célok megvalósítása szempontjából a könyvtár közösséget szolgáló funkcióit, jellemzőit, küldetéstudatát, kiegészítve azt a csoporttagok egyéni vállalásaival. Többek között a társadalmi és a jövő generációjáért vállalt felelősségtudat, a holisztikus szemléletmód, az erős intézményi hálózat, az esélyegyenlőség és az ingyenes információ biztosítása, a könyvtár aktivizáló képessége, a digitális kompetenciák, a kommunikáció és a kreativitás képessége, a sokoldalú lehetőség megléte, a tradíció és innováció párhuzamos jelenléte, a kulturális örökség reprezentálása, az egyéni boldogulás segítése stb. kerültek megjelölésre. Egyéni vállalásként hangzott el például a szemléletformálást segítő programban való részvétel vagy a személyes információnyújtás.

Hangsúlyozottan fogalmazódott meg, hogy létre kell hozni a saját intézményi fenntarthatósági bizottságot, illetve kezdeményezni kell ilyen bizottság alakítását a fenntartónál is.

Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója előadásában a KSZR településekről szólva arról beszélt, hogy az infrastruktúrafejlesztést és az információszerzést hatékonyan támogató személy mennyire képes növelni az információ hozzáférés esélyét és az információs műveltség elsajátítását. Sorra vette a feltételeket, az információforrások sokféleségét, kitért a képzés folyamataiban való következetes jelenlét fontosságára. Kiemelte a megyei könyvtárak felelősségét, hiszen a lakosság jelentős része él kistelepüléseken. Figyelmeztetett, hogy csak széleskörű, folyamatos szolgáltatásokkal lehet a látogatókat megtartani, a könyvtárhasználat és a hozzáférés alapja a nyitva tartás, és szerepet kell vállalni a helyi közösségek szerveződésében. Mint mondta, a kulturális alapellátást emberközpontú könyvtárhálózattal és a divatok helyett állandósággal biztosíthatjuk.

201706_MKEIFLA_ENSZ2030Agenda_4

Empátiatérkép. Fotó Karasz Lajos

A második csoportmunka a ma könyvtárosának jellemzőivel, a vele szemben támasztott elvárásokkal foglalkozott. Empátiatérkép készült: ki mit gondol, lát, hall és érez ma könyvtárosként, illetve a környezetében élőktől milyen visszajelzések érkeznek a könyvtárosról és a könyvtár intézményéről. A csoporttagoknak személyenként is meg kellett fogalmazniuk vágyaikat, és hogy mit jelent számukra a siker ezen a területen. Többekben megfogalmazódott, hogy míg a könyvtárak és könyvtárosok népszerűségnek örvendenek, sokféle kompetenciával bírnak, természetes a jelenlétük, ezzel szemben a társadalmi elismertség és a bér csekély, a bizonyítási kényszer emiatt állandó. Általános, hogy a személyes kapcsolatok felértékelődnek, az önként vállalt túlmunka pedig jelentős.

A következő előadó, Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese azt vázolta, hogy oktatási, szociális, foglalkoztatási és foglalkoztathatósági szempontból az ország versenyképességét ássa alá a korai vagy végzettség nélküli iskolaelhagyás. Az esélyegyenlőség és a tisztességes munka – gazdasági növekedés (4.4, 8.6 SDG-k) biztosítása átfogó és rendszerszintű tárcaközi egyeztetéseket igényel, de az érintettek egyéni szintjén is közbe kell lépni. Az alsó- és középfokú végzettséggel nem rendelkező 18–24 évesek arányát 2020-ig 10 % alá kell szorítani. A könyvtárak többek között a tudásmenedzsmentet és tudásbázist érintő együttműködéseikben, személyre szabott szolgáltatásokkal, a digitális írástudást, az értő olvasást és a kommunikációt fejlesztő, valamint a korai prevenciót erősítő programokkal, alternatív tanulási utakat kínálva tudnak segíteni. Említést tett a cél érdekében megkövetelt könyvtári intézkedésekről, és azokról a területekről, ahol a könyvtár be tud avatkozni. Szó esett az EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001 pályázat Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek c. FSZEK projektről is.

Két olyan csoportmunka zárta a szemináriumot, amelynek során a 17 SDG került terítékre. Csoportonként kettőt-kettőt dolgoztak fel a résztvevők a nap során hallottak alapján aszerint, hogy könyvtári eszközöket használva milyen tevékenységgel, programmal, hogyan, mit tudnak tenni az adott cél megvalósítása érdekében. Kiderült, hogy tervezve vagy tervezetlenül, de már vannak is saját jó gyakorlatok. A tapasztalatok, vagy éppen az új ötletek ily módon egymással megosztva jó kiindulópontjai lehetnek a „házi feladatnak”.

201706_MKEIFLA_ENSZ2030Agenda_5

Csoportmunka. Fotó Karasz Lajos

Összegzésként megállapítható, hogy a jelenleg is gyakorolt és vállalt feladatok (állományrészek, dokumentumok kiemelése, a meglévő adatbázisokból történő információszolgáltatás, újak létrehozása, témafigyelés és tartalomszolgáltatás, kiadványkészítés, az esélyegyenlőséget biztosító programok, a felhasználóképzés, a digitális kompetenciákat erősítő, munkavállalást segítő képzések, az iskolán kívüli, lifelong learning támogatása, a legtágabban értelmezett könyvtári együttműködések, a közösségépítés, ismeretterjesztés, irodalomajánlás, a könyvtári terek és szolgáltatások személyes és csoportigényeket kielégítő biztosítása, a könyvtári infrastruktúra) így vagy úgy, de mind hozzájárulnak a fenntartható fejlődési célok megvalósításához, csak most a témát és tartalmat az adott SDG-k határozzák meg. Ennek során minden könyvtár, ahogy nemzeti szinten is, a maga sajátosságai, környezeti tényezői szerint, saját adottságait figyelembe véve léphet fel.

Mi az, ami az új ötleteken túl mégis más lesz most? Hogy nagyobb felelősségtudattal, a feladathoz felnőtt kompetenciákkal, elhivatottsággal és nem elodázva kell hozzáállni. Akkor lesz hiteles a tájékoztatás és eredményes a célnak alárendelt szolgáltatás, ha a könyvtáros maga is szemléletet vált. Véleményem szerint ez lesz a legnehezebb…

Fotók a rendezvényről

Kissné Anda Klára
József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya

Comments are closed.

Blog Home