Együttes élmény

Posted by zondaz - január 7th, 2018

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 2017 novemberében évzáró programként látogatást tett az Országházban és az Országgyűlési Könyvtárban. Bár úgy gondolom, hogy többségünk volt már az Országházban, az érdeklődők száma azt mutatja, hogy mégis jó volt a kezdeményezés.

201706_Szervezetielet_Egyuttes_elmeny_1

A budapesti programjainknál megkerülhetetlen megemlíteni Sándor Tibor nevét. Munkája, kapcsolatai, ismertsége révén minden alkalommal a legautentikusabb személyeket nyeri meg számunkra. Köszönjük, és reméljük, hogy a továbbiakban is élvezzük ennek előnyeit!

Szakmai programunkat a Látogatóközpontban kezdtük. Az Országgyűlési Múzeumot 1923-ban hozták létre, de a II. világháborút követően a gyűjteményt felszámolták, a múzeumot pedig megszüntették. Az utóbbi években országos szakmúzeumként azzal a feladattal jött létre, hogy gyűjtse, megőrizze és állandó kiállításon a nyilvánosság elé tárja a magyar parlamentarizmus kialakulásának és fejlődésének a tárgyi, valamint dokumentációs emlékeit. Az Országház építészetét bemutató kiállítást és a kőtárat, valamint az 1956-os Kossuth téri sortűz emlékhelyét a hozzá csatlakozó kiállítással szintén itt lehet megnézni.

A múzeumot dr. Csengel-Plank Ibolya gyűjteményvezető kalauzolásával jártuk be. Ő volt a vezetője a múzeumi koncepció kidolgozásának és megvalósításának, amit a látogatók 14 nyelven tudnak audioguide segítségével megismerni. Elsődlegesen a középiskolások és egyetemisták számára alakították ki, számukra vonzó megoldásokkal, több mint ötven monitor biztosítja a látványos múltidézést. A kiállított dokumentumok, oklevelek, ún. „nemes másolatok” többek között az Országos Levéltár anyagából származnak, így például az Aranybulla, vagy a királyi pátensek. Hang- és filmdokumentumok, 1904-től eredeti felvételek, a Szent Korona holografikus megjelenítése teszi élményszerűvé az ismeretszerzést. Nem minden dokumentumot, eseményt láttak el magyarázattal, mivel túl sok szöveg kellett volna a megértéshez (pl. a Redut). Digitális aláírás készíthető márciusi ifjúként, vagy fotomontázson szerepelhet a látogató. Sokféle formában mutatják be az egyes korok törvénykezését, és a kiállításokhoz múzeumpedagógiai programok, rendezvények társulnak. Az interaktív monitorok, installációk és kiállítási tárgyak bemutatják a választójog, a parlamentarizmus fejlődésének ívét, ugyanakkor arra is van lehetőség, hogy egy-egy időszakra fókuszálva megismerjük egy adott kor összefüggéseit. A gyűjteményvezető kalauzolása során éreztem/érezhettük, mennyire szívügye volt ez a múzeum, és nem érdemtelenül lehet elégedett a munkájával. Köszönjük és gratulálunk neki, büszke lehet rá!

Ezután került sor az Országház bejárására, amit a 12 éves parlamenti idegenvezetési gyakorlattal rendelkező szakképzett idegenvezető, Mikes Nelly mutatott be. Megismertük a máig szinte változtatás nélkül működő fűtési/hűtési rendszer elvét, megcsodáltuk a díszítőelemeket, festett üvegeket, szőnyegeket, szobrokat, a berendezést, a Delegációs termet, a mahagóni liftet. Egy érdekes apróság számomra: a folyosón lévő sárgaréz szivartartók, ma már funkcióját vesztve sorakoznak. Megtudtuk, hogy a díszítő festés témája többek között Magyarország növényvilága. Mi az alsóházi üléstermet néztük meg, gyönyörködve a címerekben, történelmi jelenetekben. Mivel ülésnap volt, ennek köszönhetően láthattuk a képviselőket, volt, aki saját választókerületének képviselőjét is felfedezte. Elhaladtunk a sajtótájékoztatók helyénél, fotóztunk a nagyon szép panorámát nyújtó ablakból. Az Országház egyes részeiről folyamatosan jelennek meg a kiadványsorozat egyes részei.

201706_Szervezetielet_Egyuttes_elmeny_2

Terveztünk egy közös ebédet is a parlamenti étkezdében. Ellentétben Mikszáth novellájával, itt minden asztal megterítve állt.

Ebéd után látogatást tettünk az Országgyűlési Könyvtárban, amit a törvényhozás segítésére alapítottak az 1860-as években. Előbb a Nemzeti Múzeum épületében, később a Sándor utcai Régi Képviselőházban, majd 1902-től az új Országházban kapott helyet. Megalapításától kezdve a magyar parlament belső, zárt, intézményi szakkönyvtáraként működött. Elterjedt a könyvtár kiváló gyűjteményének híre, ezért 1934-ben megnyílt az „idegenek olvasóterme.” A könyvtár 1952-ben vált nyilvánossá. A rendszerváltozás után a könyvtár újra a törvényhozás könyvtára lett, ám megmaradtak a nyilvános közkönyvtári és országos tudományos szakkönyvtári feladatai is.

A könyvtár előterében köszöntött bennünket Markója Szilárd könyvtárigazgató, aki rövid tájékoztatót tartott a könyvtárról, bemutatva az előtérben található muzeális eszközöket, melyeket elsősorban a könyvkötészet használt, és láthattuk azt a csőposta-rendszert, ami a 70-es évekig működött, az olvasók kiszolgálását segítve – én ilyet csak francia filmekben láttam anno –, a kért könyveket csúszdán juttatva el az olvasóterembe.

A könyvtárat Villám Judit szakreferens mutatta be és kalauzolt végig bennünket a termeken. A könyvtár állománya 700 ezer dokumentum, évi gyarapodás 5-6 ezer kötet, a 45 dolgozó közül 8 fő a szaktájékoztató. Gyűjteménye muzeális állományt is tartalmaz; képviselők, tudósok adományaiból, hagyatékaiból, de árverésekből is gyarapodott értékes dokumentumokkal. A legnagyobb gyűjteményt, mely közel 15 ezer kötetből állt, Ghyczy Ignác képviselő örökösei 1872-ben ajándékozták a könyvtárnak. Említésre méltó a Moór-Somló hagyaték is.

A könyvtár legrégebbi muzeális könyve, Werbőczy István 1517-ben kiadott Tripartituma, amit egy aukción a Microsoft Hungary vett meg a gyűjtemény számára. Gazdag a könyvtár régi hírlap és folyóirat-állománya. Az első magyar nyelvű újság az 1780-ban kiadott Magyar Hírmondó is megtalálható az állományban.

Fényképek nincsenek a könyvtári állományban, azok a múzeum részeként kezelt Fotótárban vannak elhelyezve.

A Szakreferensi Szolgálat munkatársai a könyvtárat felkeresők, valamint a beiratkozott olvasók online feltett kérdéseire is adnak a honlapon feltüntetett témakörökben színvonalas szaktájékoztatást, kihasználva nemcsak a személyes, hanem a távhasználat lehetőségét is.

Nemcsak hazai adatbázisokat lehet használni, hanem jelentős külföldi adatbázisokra is előfizetnek.

Komoly energiát fektetnek a digitalizálásra. A Digitalizált Törvényhozási Tudástár projekt keretében több mint 5000 kötet 2 millió oldala került feldolgozásra.

A könyvtár szolgáltatásit, gyűjteményeit ismertető szórólapok több nyelven készültek.

Az adminisztrációs szobán keresztül jutottunk a pompázatos Olvasóterembe. A kétszintes terem berendezése, a könyvekkel teli polcrendszere gyönyörű látványt nyújtott, amit fokozott a besütő napsugár fénye. A Deák-teremben helyezték el a parlamenti dokumentumokat. Itt kaptunk részletes, képekkel illusztrált tájékoztatást a könyvtár gyűjteményeiről.

Az Országgyűlési Könyvtár 2018-ban lesz 150 éves. A könyvtárról önálló, a könyvtár történetét bemutató díszes kiadvány most készült először, bár eddig is volt „megjelenés” – hisz mindig megemlítették az Országházról, Parlamentről készült kiadványokban.

Végül a résztvevők megkapták Villám Judittól A nemzet Főtere című dekoratív kiadványt. A kötetet, valamint a kolléganő élvezetes, szakszerű tájékoztatását ezúton is köszönjük! Ezzel a Szervezetünk utolsó programja véget ért, méltó befejezéseként a tartalmas 2017-es évnek.

Siró Judit Anikó
Debrecen

Comments are closed.

Blog Home