Könyvtármarketing, avagy a könyvtár népszerűsítésének színterei

– regionális konferencia – 2017. szeptember 28.
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Amint az már számtalan alkalommal kiderült, marketingre igenis szüksége van a könyvtáraknak, hiszen jelen kell lennünk a médiában, jelen kell lennünk az online felületeken, informálnunk kell az embereket a szolgáltatásinkról. Ez az igény hívta életre ezt a konferenciát valamint az, hogy tanuljunk egymástól, ismerjük meg egymás módszereit, és tanuljunk az elsősorban piacgazdaságban tevékenykedő szakemberektől is, hiszen az általuk ismert és használt módszerek átültethetők könyvtári a környezetbe is.

Az előadók felkérésekor igyekeztünk figyelembe venni, hogy helyi szakemberek, illetve szakmán kívüli, piaci szakértők véleményét is meghallgassuk a témában jártas gyakorló könyvtárosok mellett.

A délelőtti előadásokat két marketing szakember nyitotta, majd kollégánk, Andóczi Balogh Éva számolt be arról, hogyan építi fel a Somogyi-könyvtár a PR rendszerét.

A Somogyi-könyvtár igazgatói köszöntője után az előadások sorát dr. Prónay Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi adjunktusa kezdte. Élvezetes előadásában rávilágított, hogy mik azok a fő szempontok, amiket egy non-profit szervezetnek figyelembe kell vennie a stratégiájának kialakításakor, mi lehet egy könyvtár fő célja, mit akarhat „eladni”. Megállapította, hogy egy nonbusiness intézménynek is szüksége van a marketingre, hogy a megfelelő célcsoportnak valódi értéket nyújtson hatékonyan. Három fő gondolatot lehetne kiemelni, ami mentén el lehet indulni egy megfelelő stratégia kialakításakor:

• A marketing egy szemléletmód, mellyel megtaláljuk azt az EGYEDI értéket, amiért minket választanak.
• A könyvtár marketing a tudással való kapcsolatról szól, és nem a könyvekről! Tudatosan kell értéket teremteni és kommunikálni.
• Célzottan kell szólni az olvasókhoz, használjuk meglévő adatbázisainkat.

Az előadás itt megtekinthető: Nonbusiness marketing a közintézményekben

Prónay Szabolcs rendkívül szórakoztató és gondolatébresztő előadása után egy gyakorló marketinges szakember tapasztalatait, egy független szakértő tanácsait hallgathattuk meg. Bihari Miklós elsősorban KKV-k marketingjével foglalkozik, de nagyobb cégek reklámkampányában is részt vett.

A „7 tipp a holnap könyvtárának” című eladásában az online értékesítés alapszabályait és lehetőségeit igyekezett a könyvtári környezetben is hasznosítani. Az online értékesítés aranyszabálya: a blogolás, felíratkozók/címlista gyűjtése, hírlevelek küldése a címlistára. Ezekre a tevékenységekre buzdítja a könyvtárakat is, felhívva a figyelmüket a chatbotokban rejlő lehetőségekre. A Facebook jelenleg 100%-os organikus elérést biztosít a chatbotoknak, ezek az eszközök illeszkednek legjobban a felhasználók internetezési szokásaihoz. A felhasználók viselkedése szerint kiküldött hírlevelek logikáját használják a chatbotoknál, viszont a hírlevél-sorozatokkal szemben itt kb. 90%-os a megnyitási arány.

A konferenciát követően már két könyvtár (az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár és az OSZK is) kísérleti jelleggel elindította az előadásban hangsúlyos szerepet kapó chatbot szolgáltatását. A chatbot-használat mellett más hasznos tippeket is kaptunk:

• Ne féljünk használni a címlistánkat, küldjünk hírleveleket – a könyvtárnak gyűjteni sem kell, mert beiratkozáskor megadja az email címét az olvasó.
• Podcasteljünk, ahogy a Justh Zsigmond Városi Könyvtár teszi – a felhasználó nemcsak cikket olvas, videót néz, hanganyagot, rádiót is szeret hallgatni!
• “Légy kreatív, készíts tartalmat és vond be használóidat a tartalomkészítésbe!” Jó példa erre az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár FILM-EZ-ŐK programja, ahol az olvasók maguk készítenek könyvtrailereket.

Az előadás ppt-je itt megtekinthető: Bihari Miklos: Konyvtarmarketing

Harmadik előadónk, kollégánk, Andóczi Balogh Éva a Somogyi-könyvtár osztályvezetője és pr-referense beszélt a Somogyi-könyvtár partnerkapcsolati rendszeréről, a sok éves építkezésről, hosszú évek munkájáról, és arról, hogy ez a munka soha nem érhet véget. Éva rengeteg képpel illusztrálta, milyen kiterjedt és sokrétű az a tevékenység, amit a könyvtár végez, hogy folyamatosan informálni tudja a közönséget, a szolgáltatásait népszerűsítse, hogy ott legyen a város életében, az emberek mindennapjaiban.

Az előadás itt megtekinthető: Hogyan épitsuk fel …?

Délután két helyszínen folyt tovább a konferencia. Az első szekció a közösségi média és a könyvtárak kapcsolatát vizsgálta. Három különböző jó gyakorlatot láthattak az érdeklődők.

Elsőként Hicsik Dóra, a Szabadkai Városi Könyvtár munkatársa mutatta be saját munkájukat, közösségi jelenlétüket. 2011-ben indult a könyvtár FB oldala, és abból az adottságból született, hogy 3 nyelven (szerb, horvát, magyar) kommunikál a könyvtár, ezért nehézkes volt az online tartalom összefogása. Az önálló magyar nyelvű Facebook kommunikáció sokkal gyorsabbá teszi a felhasználókkal való kapcsolattartást. Interaktív kapcsolatot biztosít  az olvasókkal, még könyvajándékot is fogadnak az oldalukon. Amíg a követők kizárólag az olvasók közül kerültek ki, addig csak a könyvtárat népszerűsítették, de ahogyan – idővel – tágult ez a kör, elkezdték az olvasásnépszerűsítést is. Napi 2-3 posztot tesz közzé, és tapasztalata szerint rendkívüli jelentősége van a képeknek, mert a kép nélküli tartalom egyáltalán nem népszerű. Témáik: könyvajánló, évfordulók, a könyvtár életének eseményei, az olvasás ügyének népszerűsítése. Természetesen követ más oldalakat is, ahonnan forrásmegjelöléssel átvesz tartalmakat. Gyakran fordul elő, hogy a könyvtár olvasói is ajánlanak tartalmakat, könyveket. Együttműködik kollégákkal, akik értesítik őt az új könyvek érkezéséről, így ki tudja azokat posztolni. Mivel nem akar “szakbarbár” lenni, ezért fontosnak tartja azt is, hogy nem könyves tartalmakat is közvetítsen a könyvtár FB oldala: “Ha történik valami a világban, akkor arra a könyvtár reflektáljon”.

Hicsik Dóra élvezetes előadása felvetett pár kérdést, miszerint mi a hatékonyabb, ha egy ember kezeli a közösségi oldalakat, vagy egy team; mik a népszerű bejegyzések; mit tudunk tenni a nagyobb elérés érdekében.

Az előadás itt megtekinthető:

http://prezi.com/yhj7r2sez6en/?utm_campaign=share&utm_medium=copy

Második előadónk Habók Lilla könyvtáros, újságíró arról beszélt, milyen online lehetőségeink vannak a Facebook mellett. Felhívta a figyelmet a Google Maps szolgáltatásra, ami a “tájékozódás alfája és omegája”. Érdemes a könyvtáraknak használniuk, külső-belső fotókat feltölteni ide. Vélemények jelennek meg a könyvtárainkról, fontos, hogy ezekre a jó és rossz véleményekre reagáljon a könyvtár, válaszoljon az észrevételekre. A www.reddit.com/r/librarians a könyvtárosok aloldala a reddit.com-on. Ez a felület nem felhasználóbarát, de fontos közösségi csatorna. Az Instagram kötelező, ha a fiatal olvasókat is szeretnénk megszólítani Az Instagramon másképpen kell posztolni, itt dominál a kép, “történetek”, video. Össze lehet kötni a FB profillal (mindkettő FB tulajdon), de nem érdemes ugyanazt posztolni, mert más tartalmakat kíván mindkét platform. Érdemes könyveket fotózni érdekes, izgalmas környezetben, pl. könyv kávéval. Arra buzdít, hogy kövessünk olvasókat, reblogoljuk tartalmaikat.

Kevesebb szó esik a Pinterestről, pedig remek ötleteket lehet könyvtárosként is begyűjteni, pl. a “library display” vagy a “library ideas” keresőkifejezésekkel, de évfordulókhoz, történelmi eseményekhez is lehet anyagot gyűjteni. A videók elérése minden felületen nagyon magas, érdemes ezt figyelembe venni a tartalom készítésénél. Az Instagram hatékonyságával kapcsolatban érkezett kérdésre válaszolva Lilla véleménye, hogy elsősorban PR értéke van egyelőre a könyvtárak számára.

Az előadás itt megtekinthető: Facebookon túl Habók Lilla

A szekció záró előadását az OSZK munkatársa, Tóth Péter tartotta. Az OSZK-ban 9 fős osztály foglalkozik a tartalomgyártással, a feladataik igen szerteágazóak. Tematikus oldalakat építenek, mert hihetetlen értékű kincseiket alkalmassá kell tenni a megjelentésre. Számtalan – akár ingyenes – marketing szoftvert használnak, melyek segítségével mérnek és elemeznek. Az osztály egy szerkesztőséghez hasonlóan dolgozik. Tervszerűen haladnak, hónapokra előre megtervezik a posztokat. Rendezvények és ünnepek is témául szolgálnak. Az újságírók szeretik a számokat, ezért fontos, hogy legyenek számok a lead-ben. Sokat foglalkoznak a visszajelzésekkel, ezeket mindig továbbítják a megfelelő osztálynak, ahonnan visszajeleznek a jó vagy rossz véleményekre. Ezeket a javításra használják fel. Ingyenes eszközöket használnak a mérésekhez, pl. https://sproutsocial.com/ (médiamenedzsment szoftver), https://tweetdeck.twitter.com/. Péter biztatott mindenkit a Google Cégem használatára, melyhez egy Google account-ra van szüksége a könyvtárnak.

Az előadás itt megtekinthető : Weboszk

A fenti előadásokkal egy időben egy másik szekció előadás is zajlott, amelynek központi témája a sajtó, illetve az újságba kerülés mikéntje volt. A két előadó különböző nézőpontból közelítette meg a kérdést.

Buzai Csaba, az orosházi városi könyvtár igazgatójaként egy kisvárosi könyvtár lehetőségeit vizsgálta. Ahogy a PR stratégiában is fontos keretek közé helyezni az adott intézményt, a hallgatóság számára is először a várost és a könyvtárat ismertette az előadó. A könyvtár megismerése után bepillanthattunk egy szakmai berkekben ismert és a helyi közösség által is kedvelt könyvtár sajtó megjelenési statisztikájába.

Természetesen az előadásban szóba került a Veszíts el egy könyvet! játék is, hiszen az orosházi könyvtár ezzel vált igazán ismertté országos szinten. A játék bemutatása közben vált igazán nyilvánvalóvá a délután egyik alaptétele: ahhoz, hogy beszéljenek rólunk, kell egy egyedi és figyelemfelkeltő ötlet!

Azonban az előadás során az is kiderült, és az előadó által megfogalmazódott, hogy nem elég a jó ötlet, nem elég azt az ötletet jól megvalósítani, el is kell adni. Az újságíró nem keresi a könyvtárat. A sajtót, a médiát meg kell szólítani. Sőt, azt az apró kis trükköt is megtanulhattuk, hogy nem elég megszólítani a sajtó képviselőjét, de azért roppant hálás lesz, ha tulajdonképpen előkészített, „nyomdakész” anyagot kap.

Az előadás további része érintette a másik szekció témáját is, hiszen bepillantást nyerhetett a hallgatóság a Justh Zsigmond Városi Könyvtár online életébe, social media használati szokásaiba, abba, hogy mit vállalhat fel egy könyvtár a honlapján, a facebook oldalán, az instagram oldalán, a twitterén. Hiszen minden médium más és más célt szolgál, más és más közösséghez szól.

Az előadás itt megtekinthető: Buzai Csaba Könyvtarmarketing

Másik előadónk témája látszólag kilógott a sorból, de az élvezetes előadás végére kiderült, hogy nagyon sok mindenben reflektált az azt megelőzőre. Az előadó Zsoldos Marianna, alias Hangtárnok, az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtár zenei könyvtárosa volt. Marianna elsősorban a könyvtár könnyűzenei előfordulásait kutatta. Tehát azt, hogy milyen kép is él a könyvtárakról. Ez csak látszólag tűnik érdektelennek. Az előadása során láthattunk, hogy az angolszász kultúrákban a hétköznapi élet színtereként tekintenek a könyvtárakra, számtalan filmben, könnyűzenei klipben fontos színhely a könyvtár. Marianna eddigi kutatásai során még nem talált magyar dalt a könyvtárról. Érzékelhető volt, hogy ez a munka nem csak egy fura hóbort. Az idézett példák alapján látható volt, hogy nagyon komoly marketing ereje van a dalnak, a könnyűzenének. Ezért is lenne fontos, hogy Magyarországon is bekerüljön a pop(uláris) kultúrába. És ha a köztudatban benne van, akkor már a sajtó is másképpen tekint a könyvtárakra, a könyvtári világra.

Az előadása vége tökéletesen reflektált Buzai Csaba mondataira. Az utolsó megtekintett/meghallgatott klip az egri megyei könyvtár által forgatott dal illetve táncparódia volt. Ami ismét egy jó példa volt arra, hogy egy nagyszerű ötlet mennyire fontos a népszerűséghez. A könyvtáros kollégák által forgatott táncos jelenetnek több mint 14000 megtekintője volt a legnagyobb zenemegosztó portálon! És így természetesen a sajtó is írt róla.

Az előadás itt megtekinthető Könyvtar a könnyuzenében

A Somogyi-könyvtár pilot projektként első alkalommal közvetített a Facebookon keresztül, élőben konferenciát, ami a 854 megtekintést tekintve és a visszajelzések alapján is sikeresnek mondható. A jövőben igyekszünk ezt a lehetőséget más jellegű programjaink, rendezvényeink alkalmával is kihasználni, kiállítás megnyitókat, továbbképzéseket, egyéb rendezvényeket szeretnénk közvetíteni.

Részletesebb információk találhatóak a Somogyi-könyvtár facebook oldalán illetve a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete oldalán.

A konferencia három kulcsmondata és tanulsága:

• Az olvasókat nem mint tömeget kell megszólítani, hanem „szegmentálni kell a piacot” – ki kell jelölni a célcsoportot, felmérni az igényt, tudatosan, csoportra szabottan, a megfelelő felületen kell a tartalmakat eléjük tárni.
• Ha van egy jó ötleted, szólítsd meg a sajtót, és használd ki a benne rejlő lehetőségeket!
• A könyvtár nem a könyveket reklámozza, hanem a tudást, ami általuk megszerezhető – értéket közvetít.

Genczinger Ildikó
megyei hálózati osztályvezető, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár