Füzéki István-emlékérem 2017

Füzéki István emléktábla az OSZK V. emeletén

2017. október 25-én (szerdán) 11.30 órai kezdettel átadásra került a Füzéki István-emlékérem díj az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti dísztermében, ezt követően a résztvevők köszorút helyeztek el az V. emeleten található emléktáblánál.

Az MKE által működtetett díjat Dr. Füzéki Bálint, Füzéki István testvére 2002-ben abból a célból alapította, hogy ezzel emléket állítson

• mindazon könyvtárosok tiszteletére, akik részt vettek az 1956-os forradalomban és szabadságharcban, valamint
• Füzéki István (1934–1956) tiszteletére, aki 1956-ban a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat könyvtárosa volt, s aki hősi halált halt az egyetemi nemzetőrség harcosaként.

Az alapító Dr. Füzéki Bálintnak azonban nemcsak ezek voltak a céljai. Szerette volna, ha a díjjal a testvére által olyannyira szeretett, s tragikusan rövid ideig művel könyvtáros szakma legkiválóbbjai is évről évre elismerést nyernének. Ennek az elismerésnek a megtestesítője a Füzéki István-emlékérem díj.

A Füzéki István-emlékérem díj 5 tagú kuratóriumának személyi összetétele 2017-ben:

1. Hanák Gábor
2. Kocsis István
3. Varga Róbert
4. Haraszti Pálné sz. Németh Katalin
5. Fehér Miklós

A kuratórium összetétele a Füzéki István-emlékérem Alapító Okirat 3. pontjában foglaltak szerint alakult:

„Az emlékérmet öttagú kuratórium ítélje oda. A kuratórium elnöke hivatalból a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) elnökségének delegáltja. A kuratórium 4 tagját első évben az MKE elnöksége kéri fel. A következő években az első évi tagok közül 1-1 sorsolás útján a kuratóriumból kiesik. Helyét az előző év díjazottja foglalja el. Ez mindaddig így megy, míg a teljes kuratórium a korábbi években jutalmazottakból áll – kivéve az MKE elnökség által delegált elnököt. A későbbiekben az új kitüntetett mindig felváltja a legrégebbi kuratóriumi tagot.”

Az év történései – Döntéshozatal

Az MKE elnöksége 2016. július 7-i ülésén hagyta jóvá a Füzéki István emlékérem díj megújított eljárásrendjét. Ennek megfelelően került közreadásra a 2017. évre szóló felhívás, ami megjelent az MKE honlapján, és kiküldésre került valamennyi MKE szervezet részére.

A jelöltállítási folyamat – az eljárásrendnek megfelelően – 2017. szeptember első munkanapján indult és utolsó munkanapján zárult. Ezt követően a kuratórium elnöke megindította a kiválasztási eljárást, amelynek eredménye 2016. október 6-án született meg.

A Füzéki István-emlékérem díj kuratóriuma 2017. évi Füzéki István-emlékérem díj kitüntetésben részesíti Dr. Arató Antalt, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársát, későbbi főosztályvezetőjét, a Jászberényi Városi Könyvtár igazgatóját, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának osztályvezetőjét, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatóját, majd címzetes igazgatóját, az olvasótábori mozgalom lelkes hívét, a székesfehérvári könyves ünnepek legendás szervezőjét, a művészeti élet pártolóját, ex libris kiállítások szervezőjét.

Füzéki Bálint, Barátné dr. Hajdu Ágnes, dr. Arató Antal

A döntésről a kuratórium elnöke tájékoztatta az érintettet, akit egyben meghívott a díjátadó ünnepségre, melynek időpontja: 2017. október 25. (szerda) 11.30. Helyszíne OSZK VI. emelet díszterme. A kuratórium elnöke felkérte Kocsis Istvánt Dr. Arató Antal laudálására, aki a felkérést elfogadta.

A Füzéki István-emlékérem eddigi díjazottjainak listája az MKE honlapon elérhető.

Az átadó ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Fehér Miklós rövid köszöntője után megemlékező főhajtás következett az 1956-os forradalom és szabadságharcra, az akkori hősekre, eseményekre.

A megemlékező műsor Rodrigez Ana Sofia és Hevesi Adél hegedű duójával kezdődött. Mindketten a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei és Bartók Béla Duók két hegedűre című művéből adtak elő részleteket. Ezt követően filmvetítés következett. Az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárában 2006-ban mozgóképes emlékezések készültek a Nemzeti Könyvtár nyugdíjas könyvtárosaival az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Az életútinterjúk során felidézték azok az évtizedekkel ezelőtti októberi pillanatokat, amelyeket fiatal, kezdő könyvtárosként éltek át. Megszólalt Dörnyei Sándor, aki akkor csak néhány éve került ösztöndíjasként az Országos Széchényi Könyvtárba, és 1956. november 4-e hajnalán szolgálatot teljesített az épületben, Ferenczi Endréné született Vendelin Lídia, aki a Bibliográfiai Osztályon dolgozott, Lakatos Éva inkurrens gyarapító munkatárs és Indali György, aki akkor még raktárkezelő volt a Plakáttárban. Az összeállítást Hanák Luca, a Történeti Interjúk Tára munkatársa készítette erre az alkalomra, a 2017-es Füzéki-díj átadási ünnepségére. Köszönet a munkájáért és köszönet Lukács Bea osztályvezetőnek is.

Az emlékező pillanatokat és a felkavarodó érzelmeket ismét a muzsika hangja lágyította el. Hévízi Virág – szintén a Bartók Béla Zeneművészeti szakközépiskolából – tanárnője, Szakájú Jumiku zongorakíséretével játszotta el Prokofjev hegedűre írt 5 melódiájából az első és a második tételt.

Ezt követően került sor a Díjazott bejelentésére, majd laudálására. A laudációt az alábbiakban közöljük. A laudációt követően a már hagyományosnak tekinthető koszorúzásra került sor az V. emeleten található Füzéki emléktáblánál, ahol koszorút helyezett el a család nevében Füzéki Bálint, az MKE nevében Barátné Dr. Hajdu Ágnes, az MKE elnöke, a KSH Könyvtár nevében Fülöp Ágnes főigazgató, az OSZK nevében Dr. Tüske László főigazgató. Az emléktáblánál meghallgathattuk Füzéki Bálint emlékező gondolatait.

Örülök annak, hogy évről évre egyre többen tudnak részt venni a bensőséges ünnepségen és e fórumon is szeretettel gratulálok az ide díjazottnak, dr. Arató Antalnak!

Fehér Miklós
OSZK KI, a Füzéki Díj kuratórium elnöke

Arató Antal köszöntése.

Összeállította Kocsis István ny. könyvtárigazgató, Hatvan

Kedves Ünnepelt!

Tisztelt Ünneplők! Tisztelt Füzéki Bálint Úr!

Hölgyeim és Uraim!

Megtiszteltetés számomra dr. Arató Antalról szólnom a Füzéki István emlékérem átadása alkalmából.

Dr. Arató Antal az én könyvtárba kerülésem idején szakmai körökben már komoly tekintélynek örvendett könyvtáros volt. Harmadik éve voltam igazgató Hatvanban, amikor ő már a Szabó Ervin emlékérem büszke tulajdonosának mondhatta magát. Előbb csak jó hírét hallottam a szomszéd városban végzett kimagasló munkájának, aztán a hírt utolérte a személyes találkozásunk is.

Egy nyári délután sportos öltözetben, a hóna alatt egy csomaggal beállított a hatvani könyvtárba, mondván, elhozta a Jászberényi Hűtőgépgyár nyomdájából a hatvani könyvtár kinyomtatott meghívóit! Ma sem tudom, hogy a meglepetésem, vagy a nemes gesztusa által kiváltott örömöm volt-e a nagyobb. Kerékpáron érkezett, amiért még jobban tiszteltem önzetlen vállalkozását. Ettől az alkalomtól kezdődött a szorosabb értelemben vett kapcsolatunk, ami az évek múlásával egyre inkább elmélyült és – talán nem tolakodás, ha mondom – barátsággá nemesedett.

E kis szubjektív bevezető után szíveskedjenek meghallgatni Arató kolléga szakmai életútját, ami hozzá méltóan mintaként és példaként állítható szakmánk ifjú képviselői elé.

Dr. Arató Antal a közelmúltban ünnepelte Székesfehérváron népes baráti és kollegiális körben a 75. születésnapját. 1942-ben született Budapesten. 9 éves gyermekként kellett megélnie – 1951-ben – a családjuk kitelepítését Budapestről. A korszellemnek megfelelően fejenként 50 kg-os csomaggal internálták őket Jászapátiba, ahol egy kuláknak ítélt család házába, egyetlen szobába zsúfolták össze ötüket. A velük együtt élő nagyapa folyamőr főkapitány volt. Az első világháborúban vezérőrnagyi rangban szolgált Horthyval, mint tengerésztiszt. A munkáscsaládból származó édesapa szintén folyamőr kapitány volt századosi rangban. Ezt a családi múltat torolta meg az 50-es évek terrorisztikus hatalma. Arató Antal és bátyja gyerekként élték meg ezen időszakot, ami koruknál fogva őket nem viselte úgy meg, mint a szülőket. 1953-ban a Nagy Imre kormány amnesztiája következtében enyhült a helyzet, de nem költözhettek vissza Pestre. Pest környéki falvakban laktak albérletben, és sokszor kellett költözködniük. Vidékről járt be a fővárosba, a Kossuth Lajos Gimnáziumba, ahol később le is érettségizett.

Az osztályidegen minősítés miatt egyetemi felvételéről szó sem lehetett. Vasesztergályos tanulónak jelentkezett, de a szakma tanulását abba kellett hagynia, amikor kiderült, hogy nem jól lát. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárt – nyitott érdeklődésű ifjúként – sűrűn látogatta, belépett a könyvtár művelődési szakkörébe. Itt figyelt fel rá az intézmény egyik neves szakembere, Mikó Zoltán, aki beajánlotta a könyvtárba raktárosnak. Előbb csak 4, majd 6, később 8 órában dolgozott a pesterzsébeti fiókkönyvtárban. Később kölcsönző könyvtárosi megbízást kapott. Mindezek mellett sokat olvasott, tanult, majd elvégezte a 3 éves szakmai tanfolyamot. Ebből a helyzetből jelentkezett az ELTE könyvtár szakára, amelyet levelező tagozaton elvégzett. Már ebben az időben is cikkeket, tanulmányokat írt, amelyek a könyvtári szaksajtóban láttak napvilágot. Összesen 10 esztendeig dolgozott a Szabó Ervin Könyvtárban.

Ezt követően megnősült. Jászberényben megpályázta a könyvtárigazgatói állást, amelyhez szolgálati lakást is kapott. Életének egy újabb 10 éves ciklusa következett. Ez idő alatt az intézmény háromszor nyerte el a Kiváló Könyvtár címet. Tovább folytatta publikációs tevékenységét, megjelentetett 3 évkönyvet. Bedolgozta magát a kisgrafika gyűjtők körébe, egyedülálló ex libris gyűjteményt hozott létre. Felismerte, hogy a kisgrafikák gyűjtése, a belőlük rendezett könyvtári kamara kiállítások szoros összefüggésben vannak az olvasási kultúrával.

Jászberényből egyenes út vezetett az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjába. Munkaköréből adódóan még nagyobb, szélesebb látókört szerezhetett a hazai könyvtárakról. A módszertani munkával foglalkozott és szakfelügyelt. Mindeközben 10 éven át rendszeresen részt vett a hatvani olvasótáborok munkájában, annak egyik meghatározó személyiségévé vált. Később a Széchenyi Könyvtárból újra visszatért a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba.

1994-ben megpályázta a Székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatói állását. 5 évig – nyugdíjazásáig – volt az intézmény vezetője. Könyvtárosi mivoltát – mint mindig – itt is párhuzamba állította az olvasási kultúra fejlesztését célzó közművelődési tevékenységgel. Sok pályázatot írt, írtak a város, a megye kulturális életének fejlesztése érdekében.

• A hírlappal közösen az egész megyére kiterjedő irodalmi, műveltségi vetélkedőt szervezett munkatársaival.
• Megszervezte a határon túli magyar írók évente rendezett találkozóját, konferenciáját. Az íróvendégeket író- olvasó találkozókra vitte a megye könyvtáraiba.
• 10 éven át vezette az Árgus Ex libris rovatát.
• Jelenleg is tagja a Vár című irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztőségének.
• A mai napig részt vesz a nagy múltú Vörösmarty Társaság munkájában.
• Manapság Perey Zoltán grafikusművész életművét feldolgozó, egyben hiánypótló kiadványt szerkeszt és
• folytatni kívánja Supka Magda művészettörténészről szóló emlékiratait.

Dr. Arató Antal a magyar könyvtárügy ikonikus alakja. Sokan tisztelik és szeretik szerénységéért, széleskörű és megalapozott műveltségéért, a szakmánkkal szembeni közismert ügyszeretetéért, felelősségvállalásáért. Mindezeket szakmai publikációinak tömege is bizonyítja. Megérdemelten számos kitüntetés, elismerés tulajdonosa. Eddig megkapta:

• 1978-ban a Szabó Ervin emlékérmet,
• 1992-ben a Fehér Rózsa díjat,
• 2002-ben a Supka Géza emlékérmet,
• 2006-ban a Bibliotéka emlékérmet,
• 2016-ban a Pro Cultura Alba Regiae elismerést,
• 2016-ban a Magyar Arany Érdemkeresztet.

Hölgyeim és Uraim!

Dr. Arató Antal számos helyen és alkalommal bebizonyította, hogy kiváló közösségi ember, aki az utat végigjárta, a harcait megharcolta és a hitet megtartotta. A korral együtt járó testi megpróbáltatások, látásának romlása ellenére Arató Antal – alias Aratóni – barátunk sokunknak egy személyben jelenti a kiváló kollégát, a jó barátot, a jobbítani akaró kritikai szellemiséget, ami sokszor sziporkázó humorával és lebilincselő mesélő képességével is társul.

Saját szakmánk általunk történő megbecsülését is jelenti ennek a jeles emlékéremnek a részére történő adományozása, amely egyidejűleg tisztelgés Füzéki István hősies sorsvállalása és tiszteletadás dr. Arató Antal életművé összeállt munkássága előtt.

Gratulálunk!

Végezetül szívből kívánjuk neki és magunknak is, hogy mindannyian megélhessük az új, korszerű székesfehérvári megyei könyvtár felavatását.